Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-28 / 253. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 2000. OKT. 28. A béke útján járva A

Z izraeli-palesztin viszonyt elemezve, talán legjobb lenne a kályhánál kezdeni. Arra azonban nincs sem elegendő idő, sem pedig hely, hogy a két nép nem éppen felhőtlen kapcsolatát a kezdet kezdetétől vizsgáljuk, úgyhogy marad a közelmúlt. Szivem szerint nem élnék azzal az agyoncsépelt szófordulattal, hogy a békéhez vezető út rögös, de a két nép viszonyát látva, kijelenthetjük: esetükben ez az út inkább bombatölcsérekkel teli, mintsem rögös. Egy esztendővel ezelőtt az izraeli és palesztin delegáció tagjai aláírták az Egyesült Államokban a Wye l'lantation-i néven elhíresült egyezményt. Ez egyértelműen azt mutatta, hogy a szembenálló felek jó úton haladnak a megbékélés felé. E folyamatot gyorsítandó az Európai Unió, az Egyesült Államok és más országok közel hárommilliárd dollár értékű támogatást ajánlottak fel a palesztinoknak. Hogy miért ígértek pénzt? Mert akkor mindenki ágy érezte, hogy valami megmozdult a Közel-Keleten, s ragyogó alkalom nyílik arra, hogy az ellenfelekhői korrekt békepartnerek legyenek. A történelmi dokumentum aláírását követő tizennegyedik napon azonban robbant a bomba. Jeruzsálem központi piacán. A pokolgépes merénylet nyomán az izraeliek azonnal felfüggesztették a további tárgyalást a palesztinokkal. Arafat - akinek legfontosabb célja egy önálló állam létrehozása Ciszjordánia és Gáza területén, Kelet-Jeruzsálem fővárossal - érezte a bajt, s Washington közbenjárását kérte az egyezmény megmentése érdekében. A szerződés úgy, ahogy érvényben maradt, de - mint láthatjuk - onnantól fogva törékeny a béke a Közel-Keleten. A palesztinok és az izraeliek jól tudják: a békefolyamatnak mindkét oldalon vannak ellenzői, akik kíméletlenek a harcban, legyenek azok ortodox zsidók vagy Hamasz-aktivisták. M

ost a másik oldalon robbant a bomba. A palesztinok fel is függesztették a béketárgyalást. így megy ez már évek, évtizedek óta a békéhez vezető rögös, homhatölcséres úton. Muzulmán Világkongresszus Iszlámábád (MTI) A 44 országot tömörítő Muzulmán Világkongresszus pénteken felszólította az iszlám államokat, hogy szüntessenek be minden együttműködést Izraellel azért, ahogyan a zsidó állam a palesztinokkal bánik az egy hónapja tartó zavargások kirobbanása óta. „Az ártatlan palesztinok lemészárlása fájdalmasan emlékeztetett arra. hogy az arab és muzulmán államok részérói nem született közösségi válasz, és a kollektív válasz elmaradása bátorítólag hatott Izraelre és támogatóira" hangzik abban az állásfoglalásban, amelyet a szervezet kétnapos iszlámábádi konferenciáján fogadtak el. „A Végrehajtó Tanács felszólítja az Iszlám Országok Szervezetének (OIC) tagállamait, hogy ne folytassanak semmilyen hivatalos vagy nem hivatalos tevékenységet a béketárgyalások sokhatalmi keretei között, és szüntessenek be minden olyan lépést valamint tevékenységet, amely az Izraellel való regionális gazdasági együttműködésre irányul" - idézi a nyilatkozatot a Reuters. Mádl és Rau Berlin (MTI) Magyarországon jól működik a demokrácia és a piacgazdaság. az ország az integráció révén, több évtizednyi elszakítottság után, ismét Európa része kíván lenni. Az uniós csatlakozást szolgáló erőfeszítéseinkben számítunk Németország tevőleges támogatására - jelentette ki pénteken Berlinben Mádl Ferenc. A Magyar Köztársaság elnöke németországi bemutatkozó látogatásának programját német kollégájával. Johannes Rau szövetségi elnökkel folytatott megbeszéléssel kezdte. A Bellevue kastélyban délelőtt lezajlott kötetlen légkörű, mindvégig német nyelven folyt eszmecserén a magyar államfő hangsúlyozta: az integrációt illetően egybeesnek Magyarország és Európa érdekei. Közös óvás Ungvár (MTI) Pénteken Ungváron közös nyilatkozatot adtak ki arról az ukrán-magyar találkozóról, amelyen Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja és Mihajlo Delehan, a kárpátaljai megyei levéltár igazgatója elsősorban a beregszászi levéltár magyar és középeurópai vonatkozású okmányainak megóvásában való magyarországi részvétel lehetőségét vitatta meg. A felek felvázolták, milyen szerepet vállalhat Magyarország a jövőben az ukrán nemzeti és a kárpátaljai megyei levéltári állományban, de mindenekelőtt a beregszászi levéltárban található okmánykülönlegességek megóvásában. Kostunica oroszhonban Oroszország azonnali gázszállításokkal siet Jugoszlávia segítségére, s a szakértők már egyeztetik az ügylet részleteit - közölte a Kremlben folytatott tárgyalásai után Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő, s ezt megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Kostunica azt hangoztatta, hogy Belgrád „az európai, orosz és amerikai balkáni befolyás egyensúlyának" híve, s jelezte: Jugoszlávia többet nem lesz a Balkán „puskaporos hordója". Felvételünk előterében: a két államfő. (MTI Telefotó/EPA/Viktor Korotajev) w m m w w PLAZA NAPTÁR CSALÁDI PROGRAMOK A SZEGED PLAZÁBAN1 • Október 28-29-én, szombaton és vasárnap, reggel 10-től TOM CAT PLAZA KUPA Robbanómotoros modell-autó verseny a Szeged Plaza parkolójában Szombaton, 16 órától Gyermeknap! Misi meséje - V. Nagy Iván és társulatának előadása • Október 29-én, vasárnap 10 órától: Elektromos modell-autók futama És EXTREME járműmodellek bemutatója 17 órától várjuk a szokásos 5 órai teára! Mini Playback Show és Zenei időutazás a hatvanas évek jegyében! Magyarnak lenni (58.) Új kisantant? Nagyszüleink és szüleink elbeszéléseiből, no meg a számtalan dezinformációt is tartalmazó történelem tankönyvekből tudhatjuk, mit jelentett az akkori magyar nemzedékek számára a Trianont követő időszakban a kisantant. Frissítésül: a kisantant nem volt más, mint Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia 1920-2 l-ben megkötött, létrehozott szövetsége, amely arra szolgált, hogy az első világháború után megszerzett területeket örökre biztosítsa és a kialakított közép-európai erőviszonyokat tartósan fenntartsa. A kisantant a három ország kétoldalú szövetségein alapult. Első számú támasza Franciaország volt. Értelemszerűen a németosztrák egyesülési szándék, illetve a Habsburg-restauráció ellen irányult, miközben határozott magyarellenesség jellemezte. A magyar közvélemény elsősorban ezt érezte a kisantantról, amely 1938ig „élt", amikor Csehszlovákiát a müncheni egyezménnyel a francia és angol politikusok feláldozták a hitleri Németországnak. Mindezt azért tartottam említésre méltónak, mivel Romániában - a választási küzdelem részeként - túlontúl is érdekes híreket közölt a sajtó. Miről van szó? (iheorghe Ceausescu parasztpárti képviselő, a román képviselőház külügyi bizottságának alelnöke arra a kérdésre vár választ az illetékes román testületektől és szervezetektől, hogy valóban kötött-e Románia olyan titkos megállapodásokat 1992 és 1996 között Jugoszláviával, illetve Szlovákiával (az egykori Csehszlovákia egyik utódállamával...), amelynek értelmében „katonai konfliktus esetén" a három ország kölcsönösen segítette volna egymást, beleértve a katonai segítségnyújtást is - írta a Rontania Libera című napilap. A román lap beszámolt arról, hogy a parasztpárti képviselő a Román legfelső Védelmi Tanácsához, a román külügy- és védelmi minisztériumhoz fordult ezzel a kérdéssel. A képviselő kérte azt is, hogy a külügyi bizottság hallgassa meg Ion Iliescu volt államfőt és Teodor Melescanu volt külügyminisztert abban az ügyben: milyen kapcsolatokat tartott Románia az említett időszakban Jugoszláviával, beleértve a Bosznia-Hercegovinában egyoldalúan kikiáltott úgynevezett Szerb Köztársasággal. (Ez egy érdekes fejlemény lenne...) Gheorghe Ceausescu szerint 1992 és 1996 között az akkori román kormánykoalíció „privilegizáll kapcsolatokat" tartott Szlobodan Milosevics rezsimjével, „nyíltan és titkon" segítette Milosevicset az egykori Jugoszlávia lerombolásában. A román képviselő emlékeztetett arra, hogy jelenleg a román igazságszolgáltatás próbálja megállapítani, milyen büntetőjogi felelősség terheli az akkori román vezetőket a Jugoszláviába történt olajcsempészéséért. Ezeknek a kapcsolatoknak és üzleteknek a politikai vetületét a parlamentnek kell feltárnia - indokolta kérését a román parlamenti képviselő. Azt tudjuk, hogy Zsombolya (Jimbolia, Hatzfeld) határállomásnál az embargó idején minden éjjel két és három óra között a kivilágítottan állomásról sötét szerelvények indultak Kikinda irányába; az is kiderült, hogy a Temesvár-Pancsova vezetéket alkalomadtán üzemeltették és ismeretlen mennyiségű üzemanyagot juttattak Szerbiába Iliescu emberei. Most előbb-utóbb kiderül, hogy a fejünk fölött létezett egy „háló", amit Meciar, Iliescu és Milosevics szőtt egyelőre ismeretlen szándékkal, de a kisantant szellemében. Csak egyetlen kérdésünk lenne ezzel kapcsolatban: mivel nyolcvan év alatt bebizonyosodott, hogy a magyar „kisebbség" Romániában, Szlovákiában és Jugoszláviában a világ és Európa legbékésebb kisebbsége - egyetlen atrocitás sem kapcsolható a nevünkhöz -, nos, mindezek után a három ország és vezetői vajon milyen „veszély" ellen szövetkeztek? Mindez még Magyarország NATO-tagsága előtt történt - s a három főszereplő közül Iliescu újra hatalomközeibe kerülhet... Pataki Sándor # . ml a j. 31 bl.