Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 12. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Széli János (középen) régi „rongyászok" közölt. (Fotó: Miskolczi Róbert) Vandái pusztítás. A Szi­várvány utcában nemrégiben megnyírt fák miatt telefonált F. J.-né, aki azt mondja: a légve­zetékek mentése érdekében nyírták meg a fákat, ám ezt a kellő szakértelem nélkül tették, hiszen ahelyett, hogy körben levágták volna a gallyakat, csúnyán megcsonkították a fák egész koronáját. Mozgáskorlátozottak. Nem egyedüli az országban a szege­di lila iskola, ahol hiányoznak a mozgáskorlátozottak közle­kedését segítő körülmények. Panasszal élő telefonálónk azért ezt az intézményt említi, mert gyermekei ide járnak, s ő - lévén mozgáskorlátozott ­nehezen tud a korlát nélküli feljárón az iskolába bemenni, ha szülői értekezlet, fogadóóra Sándorfalva Munkatársunktól Minden viszonylagos. Ezen alapigazság jegyében kérte arra szerkesztőségünket Darázs Sándor, Sándorfalva polgármestere, hogy tegyük közzé: a község Szegedhez viszonyítva talán kicsinek lát­szik, de abból a szempontból nem „csöpp", hogy Csongrád megye hatodik legnépesebb települése. A gázközmű va­vagy ebédbefizetési nap van. Olvasónk úgy gondolja, nem kerülne nagy összegbe egy ka­paszkodó beszerelése. Nem mindenütt feledkeznek meg a rokkantakról, így a szegedi Fürdő és Hőforrás Kft.-t is di­cséret illeti azért, mert jelentős kedvezményt adott az idén a fürdők belépődíjából a moz­gáskorlátozottaknak - telefo­nálták a 482-876-ról. Állatok a játszótéren. A tá­pai komp feljárójával szemben levő játszótérre rendszeresen állatokat terelnek valamelyik környékbeli házból - jelezte H J. A baj az - folytatta -, hogy a fertőzésveszélytől nem mene­tes játszótérre a közeli óvoda gyermekeit is kiviszik. laaaaaaEÉi «?«» Ai élvaaal. ••••• „csöpp" gyónnál kapcsolatos kárpótlá­si igényükről pedig azt mond­ta el, hogy az ottani vezeték­rendszer, mely a belterület egészét lefedi, teljesen a la­kosság erőfeszítésének kö­szönhetően épült meg. Igy az­tán szerintük méltányos, hogy a privatizálást követő „kárpót­lásból" Sándorfalva 234 mil­lió forintot kapjon - a törvény elfogadását követően. A Heavytex Újszegedi Szövö Rt. volt a házi­gazdája kedden délután annak a textiles talál­kozónak, amelyen a könnyűipar még meg­maradt Csongrád me­gyei cégeinek képvise­lői osztották meg egy­mással problémáikat. Tíz év telt el a rendszer­váltás óta. Tíz esztendő alatt sorra adták meg magukat a textilipari cégek, felszámo­lási eljárások után szép csendben bezártak. A szak­ma megmaradt vállalatainak (Első Magyar Kenderfonó Rt., Szegedi Fonalfeldolgo­zó Rt., Hun-garn Fonó Kft., Jeans Manufaktúra Kft., Nagylaki Kenderfonógyár Rt., Eurohód Textil Kft.) vezetőit Széli János, a házi­gazda Heavytex Rt. elnök­vezérigazgatója azért ültette a minap közös asztalhoz, hogy egyrészt megbeszél­hessék a gondokat, másrészt „kívánságaikat" kormányza­ti fülekhez is eljuttassák. A közvetítő szerepét Keleti Tamás, a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének fő­titkára vállalta magára. Tizenkét dühös ember ült a Heavytex tanácstermé­nek hosszú asztalánál. Olyan vezetők, akik közös kedvtelésüknek, hobbijuk­nak, szerelmüknek, a textil­iparnak élnek. Hiszen mi más, ha nem egy több évti­zedes vonzalom tarja ott őket ugyanannál a vállalat­nál. Amikor 1990-ben bekö­vetkezett a rendszerváltás, mindannyian reménykedtek. Most, 2000-ben, tíz év eltel­tével szinte ugyanott tarta­nak, s legfeljebb annak örül­hetnek, hogy a cégek még talpon vannak, az emberek­nek kenyeret adhatnak. A textil- és ruházati ipar ma Magyarországon a GDP 5, az export 6 százalékát adja, a foglalkoztatottak 16­17 százalékát alkalmazza. Ezek szép számok. De mik állnak velük szemben? Sze­rény, pozitív nullás ered­mény, amely éppen csak a talpon maradáshoz elegen­dő. Mint ahogy azt Széli Já­nos mondta: az 1,8 milliárd forintos árbevétellel rendel­kező Heavytex az önkor­mányzatnak, a tb-nek, a VPOP-nak (stb.) 200 millió forintot, az államnak áfa gyanánt 300 milliót fizet be, miközben 250 embernek ad munkát. Az asztalnál ülő 12 dühös ember mögött álló vállalatok együttesen több milliárd forinttal segítik az állami büdzsét. „Éppen ezért vigyázni kellene rá­juk, nehogy elüsse őket a vonat" - mondta egyikük. Nem segítséget, pénzt kérnek, csak annyi könnyí­tést, hogy a jövőben is fi­zetni tudjanak. „Nem támo­gatni kell bennünket, ha­nem: nem elvenni a forráso­kat" - mondta Schwcick­hardt Béla, a Jeans Manu­faktúra Kft. ügyvezetője. A konfekcióiparban a dolgozók 60 százaléka visz haza minimálbért. Miköz­ben a tanácskozás vala­mennyi résztvevője egyet­értett abban, hogy nem ma­radhatnak meg a 25 ezer fo­rintos keresetek, ma még nem tudják, miből gazdál­kodják ki a leendő 40 ezer forintos fizetéseket. Fekete Klára Bordányi termelöknek Munkatársunktól sáról, a falusi (bor)turizmusról Csütörtökön Bordányban. a tartanak előadást a Szegedi Tu­Faluházban 17 órai kezdettel a dományegyetem vásárhelyi fő­zöldség- és gyümölcstermesz- iskolai karán létrejött szakta­tésről, a kisüzemek piacra jutá- nácsadási központ rendezésében. nem A textilipar üzeni: még él Tizenkét dühös ember Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalo­csai Katalin újságíróval oszthatják meg, aki mun­kanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra kö­zött hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-szá­mon. Kiveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirde­tésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkhan. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választó­kerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Kecskés István-telepi Művelődési Házban. Vendége Balogh László, a terület kormánypárti ország­gyűlési képviselője. TÓTH CSABA, a 9-es választóke­rület (Szőreg) képviselője lakossági fó­rumot tart 18 órától a Tömörkény Ist­ván Művelődési Házban. Téma: csapa­dékvíz-elvezetés és csatornázás. Ven­dégei: Katona Gyula, a Szegedi Csa­tornatársulat elnöke és Nóvák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója. DR. TIMÁRNÉ HORVÁTH MAGDOLNA, a 25-ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 14 és 16 óra között a polgármester hivatal tápéi ügyfélszolgálatán. DR. NEMCSÓK JÁNOS ország­gyűlési képviselő fogadóórát tart októ­ber 12-én, csütörtökön és október 19­én, csütörtökön 17 ólától az MSZP te­rületi irodájában (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Holnap DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es vá­lasztókérület (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 15.30 és 16.30 óra kö­zött a Korondi utcai orvosi rendelőben. Milyen lesz a Kárász utca? DM-információ Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület mai estjén 18 órától a Royal Szállóban a Kárász utca múltjáról, jelenéről és különö­sen a jövőjéről lesz szó. Vendé­gek: Mihály Árpád szobrászmű­vész és Török Péter kert- és táj­építő művész. Házigazda: Hor­váth István Károlyné. Szentek a csángóknál Munkatársunktól Oklóber 12-én, csütörtökön 18 órakor az Alsóvárosi Kultúr­házban az intézmény néprajzi előadás-sorozatának részeként „Elmentem a Szent Estván temp­lomába" - magyar szentek tiszte­iele a moldvai csángók körében címmel Harangozó Imre néprajz­kutató íart ingyenes előadást. A képeslapok Szegedje, avagy: Hangabokros ösvényekről a sztrádára Kit érde­kel, hogy nincs vá­laszték sze­gedi képes­lapból? ­szegezte nekem a bosszús önvédelmi és „anti­kereskedelmi" kérdést egy kereskedő. Nos, a periféri­álisnak tetsző téma azt ér­dekli, akit az is, hogy mi­lyen ez a város. Mert a lé­nyeg - akárcsak az ördög ­mindig a részletekben van. Ki tudja megfogalmazni, mi­től van a régi szegedi képesla­pok megejtő bája? A címzések úri-polgári világot idéző kon­szolidál! szabályosságától? A nosztalgiánktól? Főtisztelendő Porzsolt Géza h. plébános úr­nak: Nagys. Bodnár Bertalan főgimnáziumi tanár úrnak: Nagyságos dr. Eisner Manó úr­nak. A szövegek mosolyogtató naiv szellemességétől? „Kedves Ilonkám. Üdvözöllek a fator­nyos hazámból!" „Üdvözlet Szegedről a kobor (sic!) Bácsi­tól és Gézától." Vagy a lapok képeitől? Városi paloták, köz­épületek, utcarészletek kezdet­leges masinákkal felvett, mégis megkapó atmoszférát árasztó fotóitól? Ki tudja, mi az oka, hogy az újabb szegedi képeslapok ­hangulattalanok? Nemigen köz­vetítenek mást, csak hogy mi­nőségi fotóapparáttal és modern nyomdatechnikával készültek, ruíinos és felületes gyorsaság­gal. Lélektelenül. A tetejébe: rettentő kevés van belőlük. Szívünk városa - A képeslap arra való, hogy bemutassa egy település vagy táj szépségeit - mondja dr. Ap­ró Ferenc ügyvéd, aki helytör­ténészként szinte mindent gyűjt, ami Szegeddel kapcsolat­ba hozható, egyebek mellett ré­gi képeslapokat is. Az ő gyűjte­ménye volt az alapja az elmúlt évben kiadott, szép és érdekes albumnak, amelyet „Szegedi képeslapok - a képeslapok Sze­gedje" címmel a Grimm Könyvkiadó jóvoltából forgat­hatunk. Ahogyan dr. Apró Fe­renc a könyv elöljáró soraiban Móra szavával írta, a múltak hangabokros ösvényein tehet sétát és ismerheti meg „szívünk Szegedél", aki föllapozza. A gyomai Kner nyomdában előál­lított album, ha tetszik, egy di­vathullámban felszínre került érték. Néhány évvel ezelőtt volt és ma is tart a régi képeslapok gyűjtésének reneszánsza, aztán szinte végigsöpört az országon a legszebbekből összeállított városalbumok kiadásának di­vatja. Talán Szombathely, Ba­lassagyarmat kezdte, Debrecen, Baja, Kecskemét, aztán szű­kebb hazánkban szinte egyszer­re három város is. Szentes, Sze­ged és Hódmezővásárhely fog­lalta könyvbe lapokon megőr­ződött múltját. - Nem mondhatnám, hogy az üzleli megfontolás játszott szerepet a Szegedi képeslapok című album kiadásában ­mondja Borbás László, a Grimm Kiadó ügyvezető igaz­gatója. - Először a szentesiek kereslek meg bennünket, lokál­patriotizmusból megcsináltuk a kötetüket. Szegedi kiadó lévén - hogyne adtuk volna ki a sze­gedit? Apró Ferenc mindent tud a régi képeslapokról, ismeri mások gyűjteményét is. Rend­kívül informatív, adatgazdag, pontos és hangulatos szövege­kel írt a képekhez. Péter Lász­ló, Szeged másik mindent tudó hely- és irodalomtörténésze lektorálta az albumot. Szeged napjára jelent meg, 1999-ben, kétezer példányban. A nyeresé­günk? Ha a cég a bankban tar­totta volna azt az összeget, amit a kiadásra fordítottunk, most annyink lenne, mintha már el­kelt volna az összes példány. Vagyis a pénzünknél marad­tunk. De a szegedi polgárok nyertek, erről meg vagyok győ­ződve... „Munkánk során több mint két és félezer szegedi képesla­pot néztünk át, abból válogat­tunk ki majdnem másfél százat. Am így is szinte teljes tablót ka­punk a képeslap-városról, mert egy-egy ismert építményről (fo­gadalmi templom, városi szék­épület) több száz lap készült. Számos épületről (színház, Kass Szálló, Közművelődési pa­lota, stb.) és városrészletről (Széchenyi tér, Dugonics tér, Tisza-part, stb.) készült több tu­cat lap." - írja az album elő­szavában dr. Apró Ferenc. Üdvözlet a vegyes­kereskedésből És most? Ki fényképez és mit? Hol van és hogyan lesz új szegedi képeslap? - Jó napot kívánok! Szegedi képeslapot szerelnék vásárolni. - Sajnos, most csak ezt a két­félét adhatom, kifogytunk a nyá­ron... A papírboltban föllelhető kétféle igazából csak egyféle. Mindkettőn négy-öt „bélyeg­kép", a mozaik darabjai egy­mástól sárga-narancsban pom­pázó léniával elválasztva: város­háza, városháza-részlet a Sóha­jok hídjával, Dankó-szobor, a Honvéd téri református temp­lom tornya, tiszai látkép hajó­val... Fehér mezőben egymás alá kerüllek a szigorú belük: Sze­ged. A mozaiklap se nem szív­derítő, se nem csalogató, se nem hangulatos, se nem esztétikus. ­A régiek, a száz évvel ezelőttiek a kezdetleges masináikkal száz­szor jobbat csináltak, mint mondjuk a húsz évvel ezelőttiek - mondja dr. Apró Ferenc. ­Alighanem azért, mert érdekelte őket! Bárkinek joga volt képes­lapot kiadni. A sarki szatócs a saját üzletéről készült képesla­pot küldhetett! Tessék megnéz­ni, az albumba beválogattuk Tóth Antal fűszer- és vegyeske­reskedő saját kiadású képeslap­ját 1909-ből, amely az ő Rigó utca és Kórház - ma Boros Jó­zsef - utca sarkán állt üzletét ábrázolja! Amikor aztán jöttek az éber idők és kizárólag a Kép­zőművészeti Kiadónak volt joga képeslapot kiadni - már nem le­heteti akármit fényképezni. Le­jött Pestről a fotós a vonattal, le­kapta a tanácsházat, a színházat, a múzeumnak nevezett Közmű­velődési palotát és visszautazott a következő vonattal. Antiképes­lapok születtek. Teljes egy évtizede vége az „éber időknek". Vajon miért nincsenek fantáziás, élvezetes képeslapok a mai Szegedről? Éber idők után A Délhír Rt. hírlapboltjaiban képeslapot is árulnak. A cég kecs­keméti központjában egyik tele­fonvégről a másikra kapcsolgat­nak, de végre elérem az „illetékes hölgyet". Szabadkozik, a céget nemrég szervezték át, az elődjéről jót vagy semmit, különben is. mii akarok én, értetlenkedik, „télire" óhajtok talán képeslapot? A nyá­ron szépen fogyott a készlet, mosl a maradékot árulják, csak ta­vasszal lesz új rendelés. Honnan? Kitől? Azt nem mondja meg. Hu­szár Ferenc saját kiadású képes­lapjait találtam az üzleteikben, mondom, kizárólag vele kötnek szerződést vagy mással is, kér­dem, de nincs válasz. Üzleti titok? Nem az. Akkor? Kitől vásárol­nak? „Van egy jó pár..." - hangzik a válasz, a további faggatózásnak pedig a kövelkező elmés fordulat­tal vei véget illetékes hölgy: „Nem hiszem, hogy ez érdekes." Huszár Ferenc szegedi tele­fonszáma olt van a képeslapo­kon, hívom, nincs otthon. Csak annyit sikerül megtudni, hogy nem ez a főfoglalkozása. Már­mint nem fotós. Viszont fotózik. A belvárosi trafikban nincs ké­peslapja. Ott a választékból két darab a Zsigray Nyomda és Ké­peslap Stúdió produktuma, kettő az Ars Una stúdióé, egy Havas Boldogasszony (emplomot ábrá­zoló képeslapra pedig az van rá­írva, hogy MTI fotó és hogy „Alsóvárosi templom". Nyilván az „éber időkből" maradt. Ez összesen öt. A Kárász utca ­Dugonics tér sarki bolt a Lapker Kft.-é, akárcsak a Corában mű­ködő. Ezekben hétféle szegedi képeslap kapható, mindegyik az Ars Una terméke. A Lapker központilag látja el országos bolthálózatát - tudom meg Szabó Antalnétól a Dugonics téri üzlet­ben. A belvárosi trafikban viszont azt mondja az eladó, ók bárkitől vásárolnának, csak vinne már va­laki hozzájuk egy gazdag ajánla­tot! Annyi jó fotós van Szegeden, nem is lehet érteni, miért ilyen „randák" a képeslapok. És nincs választék! - teszi hozzá. - Nem tudtunk a hírlapboltok­ba bekerülni - újságolja Borbás László. Kiadója nyolc darabos so­roztot dobott a piacra a nyár ele­jén, afféle kísérlet gyanánt. ­Megnézetem a dönlés előtt a kíná­latot. Siralmas. Három évvel ez­előtt kiadtuk az új Szeged könyvet Péter László szövegével és a fia­tal, szerinlem nagyon lehetséges fotós, Nagy Botond képeivel. En­nek sikerén fölbuzdulva Nagy Bo­lond, valamint Duslia Béla felvé­teleiből nyolcat kiválasztottunk, képenként ezer példányt nyom­lunk. A 80 forintos képeslapok némelyikéből mostanra elkelt 800 példány, némelyikből 500. A jövő év elején tervezük egy újabb soro­zatot kiadni. Nem ebből fogunk meggazdagodni, de nem is látszik veszteséges vállalkozásnak. - Velencében egyszer csak rá­jöttem, hogy nyugodtan belehe­lem a táskámba a fényképezőgé­pemet - meséli dr. Apró Ferenc. ­Úgysem tudok annyi és főleg olyan jó minőségű képet produ­kálni. mintha megveszem az ott kapható gyönyörű, a város teljes­ségét megmutató képeslap-arzenál egy részéi. Szegeden még nem kell eltenni a fotómasinákat. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom