Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 12. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Széli János (középen) régi „rongyászok" közölt. (Fotó: Miskolczi Róbert) Vandái pusztítás. A Szivárvány utcában nemrégiben megnyírt fák miatt telefonált F. J.-né, aki azt mondja: a légvezetékek mentése érdekében nyírták meg a fákat, ám ezt a kellő szakértelem nélkül tették, hiszen ahelyett, hogy körben levágták volna a gallyakat, csúnyán megcsonkították a fák egész koronáját. Mozgáskorlátozottak. Nem egyedüli az országban a szegedi lila iskola, ahol hiányoznak a mozgáskorlátozottak közlekedését segítő körülmények. Panasszal élő telefonálónk azért ezt az intézményt említi, mert gyermekei ide járnak, s ő - lévén mozgáskorlátozott nehezen tud a korlát nélküli feljárón az iskolába bemenni, ha szülői értekezlet, fogadóóra Sándorfalva Munkatársunktól Minden viszonylagos. Ezen alapigazság jegyében kérte arra szerkesztőségünket Darázs Sándor, Sándorfalva polgármestere, hogy tegyük közzé: a község Szegedhez viszonyítva talán kicsinek látszik, de abból a szempontból nem „csöpp", hogy Csongrád megye hatodik legnépesebb települése. A gázközmű vavagy ebédbefizetési nap van. Olvasónk úgy gondolja, nem kerülne nagy összegbe egy kapaszkodó beszerelése. Nem mindenütt feledkeznek meg a rokkantakról, így a szegedi Fürdő és Hőforrás Kft.-t is dicséret illeti azért, mert jelentős kedvezményt adott az idén a fürdők belépődíjából a mozgáskorlátozottaknak - telefonálták a 482-876-ról. Állatok a játszótéren. A tápai komp feljárójával szemben levő játszótérre rendszeresen állatokat terelnek valamelyik környékbeli házból - jelezte H J. A baj az - folytatta -, hogy a fertőzésveszélytől nem menetes játszótérre a közeli óvoda gyermekeit is kiviszik. laaaaaaEÉi «?«» Ai élvaaal. ••••• „csöpp" gyónnál kapcsolatos kárpótlási igényükről pedig azt mondta el, hogy az ottani vezetékrendszer, mely a belterület egészét lefedi, teljesen a lakosság erőfeszítésének köszönhetően épült meg. Igy aztán szerintük méltányos, hogy a privatizálást követő „kárpótlásból" Sándorfalva 234 millió forintot kapjon - a törvény elfogadását követően. A Heavytex Újszegedi Szövö Rt. volt a házigazdája kedden délután annak a textiles találkozónak, amelyen a könnyűipar még megmaradt Csongrád megyei cégeinek képviselői osztották meg egymással problémáikat. Tíz év telt el a rendszerváltás óta. Tíz esztendő alatt sorra adták meg magukat a textilipari cégek, felszámolási eljárások után szép csendben bezártak. A szakma megmaradt vállalatainak (Első Magyar Kenderfonó Rt., Szegedi Fonalfeldolgozó Rt., Hun-garn Fonó Kft., Jeans Manufaktúra Kft., Nagylaki Kenderfonógyár Rt., Eurohód Textil Kft.) vezetőit Széli János, a házigazda Heavytex Rt. elnökvezérigazgatója azért ültette a minap közös asztalhoz, hogy egyrészt megbeszélhessék a gondokat, másrészt „kívánságaikat" kormányzati fülekhez is eljuttassák. A közvetítő szerepét Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára vállalta magára. Tizenkét dühös ember ült a Heavytex tanácstermének hosszú asztalánál. Olyan vezetők, akik közös kedvtelésüknek, hobbijuknak, szerelmüknek, a textiliparnak élnek. Hiszen mi más, ha nem egy több évtizedes vonzalom tarja ott őket ugyanannál a vállalatnál. Amikor 1990-ben bekövetkezett a rendszerváltás, mindannyian reménykedtek. Most, 2000-ben, tíz év elteltével szinte ugyanott tartanak, s legfeljebb annak örülhetnek, hogy a cégek még talpon vannak, az embereknek kenyeret adhatnak. A textil- és ruházati ipar ma Magyarországon a GDP 5, az export 6 százalékát adja, a foglalkoztatottak 1617 százalékát alkalmazza. Ezek szép számok. De mik állnak velük szemben? Szerény, pozitív nullás eredmény, amely éppen csak a talpon maradáshoz elegendő. Mint ahogy azt Széli János mondta: az 1,8 milliárd forintos árbevétellel rendelkező Heavytex az önkormányzatnak, a tb-nek, a VPOP-nak (stb.) 200 millió forintot, az államnak áfa gyanánt 300 milliót fizet be, miközben 250 embernek ad munkát. Az asztalnál ülő 12 dühös ember mögött álló vállalatok együttesen több milliárd forinttal segítik az állami büdzsét. „Éppen ezért vigyázni kellene rájuk, nehogy elüsse őket a vonat" - mondta egyikük. Nem segítséget, pénzt kérnek, csak annyi könnyítést, hogy a jövőben is fizetni tudjanak. „Nem támogatni kell bennünket, hanem: nem elvenni a forrásokat" - mondta Schwcickhardt Béla, a Jeans Manufaktúra Kft. ügyvezetője. A konfekcióiparban a dolgozók 60 százaléka visz haza minimálbért. Miközben a tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy nem maradhatnak meg a 25 ezer forintos keresetek, ma még nem tudják, miből gazdálkodják ki a leendő 40 ezer forintos fizetéseket. Fekete Klára Bordányi termelöknek Munkatársunktól sáról, a falusi (bor)turizmusról Csütörtökön Bordányban. a tartanak előadást a Szegedi TuFaluházban 17 órai kezdettel a dományegyetem vásárhelyi főzöldség- és gyümölcstermesz- iskolai karán létrejött szaktatésről, a kisüzemek piacra jutá- nácsadási központ rendezésében. nem A textilipar üzeni: még él Tizenkét dühös ember Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalin újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-számon. Kiveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkhan. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Kecskés István-telepi Művelődési Házban. Vendége Balogh László, a terület kormánypárti országgyűlési képviselője. TÓTH CSABA, a 9-es választókerület (Szőreg) képviselője lakossági fórumot tart 18 órától a Tömörkény István Művelődési Házban. Téma: csapadékvíz-elvezetés és csatornázás. Vendégei: Katona Gyula, a Szegedi Csatornatársulat elnöke és Nóvák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója. DR. TIMÁRNÉ HORVÁTH MAGDOLNA, a 25-ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 14 és 16 óra között a polgármester hivatal tápéi ügyfélszolgálatán. DR. NEMCSÓK JÁNOS országgyűlési képviselő fogadóórát tart október 12-én, csütörtökön és október 19én, csütörtökön 17 ólától az MSZP területi irodájában (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Holnap DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókérület (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 15.30 és 16.30 óra között a Korondi utcai orvosi rendelőben. Milyen lesz a Kárász utca? DM-információ Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület mai estjén 18 órától a Royal Szállóban a Kárász utca múltjáról, jelenéről és különösen a jövőjéről lesz szó. Vendégek: Mihály Árpád szobrászművész és Török Péter kert- és tájépítő művész. Házigazda: Horváth István Károlyné. Szentek a csángóknál Munkatársunktól Oklóber 12-én, csütörtökön 18 órakor az Alsóvárosi Kultúrházban az intézmény néprajzi előadás-sorozatának részeként „Elmentem a Szent Estván templomába" - magyar szentek tiszteiele a moldvai csángók körében címmel Harangozó Imre néprajzkutató íart ingyenes előadást. A képeslapok Szegedje, avagy: Hangabokros ösvényekről a sztrádára Kit érdekel, hogy nincs választék szegedi képeslapból? szegezte nekem a bosszús önvédelmi és „antikereskedelmi" kérdést egy kereskedő. Nos, a perifériálisnak tetsző téma azt érdekli, akit az is, hogy milyen ez a város. Mert a lényeg - akárcsak az ördög mindig a részletekben van. Ki tudja megfogalmazni, mitől van a régi szegedi képeslapok megejtő bája? A címzések úri-polgári világot idéző konszolidál! szabályosságától? A nosztalgiánktól? Főtisztelendő Porzsolt Géza h. plébános úrnak: Nagys. Bodnár Bertalan főgimnáziumi tanár úrnak: Nagyságos dr. Eisner Manó úrnak. A szövegek mosolyogtató naiv szellemességétől? „Kedves Ilonkám. Üdvözöllek a fatornyos hazámból!" „Üdvözlet Szegedről a kobor (sic!) Bácsitól és Gézától." Vagy a lapok képeitől? Városi paloták, középületek, utcarészletek kezdetleges masinákkal felvett, mégis megkapó atmoszférát árasztó fotóitól? Ki tudja, mi az oka, hogy az újabb szegedi képeslapok hangulattalanok? Nemigen közvetítenek mást, csak hogy minőségi fotóapparáttal és modern nyomdatechnikával készültek, ruíinos és felületes gyorsasággal. Lélektelenül. A tetejébe: rettentő kevés van belőlük. Szívünk városa - A képeslap arra való, hogy bemutassa egy település vagy táj szépségeit - mondja dr. Apró Ferenc ügyvéd, aki helytörténészként szinte mindent gyűjt, ami Szegeddel kapcsolatba hozható, egyebek mellett régi képeslapokat is. Az ő gyűjteménye volt az alapja az elmúlt évben kiadott, szép és érdekes albumnak, amelyet „Szegedi képeslapok - a képeslapok Szegedje" címmel a Grimm Könyvkiadó jóvoltából forgathatunk. Ahogyan dr. Apró Ferenc a könyv elöljáró soraiban Móra szavával írta, a múltak hangabokros ösvényein tehet sétát és ismerheti meg „szívünk Szegedél", aki föllapozza. A gyomai Kner nyomdában előállított album, ha tetszik, egy divathullámban felszínre került érték. Néhány évvel ezelőtt volt és ma is tart a régi képeslapok gyűjtésének reneszánsza, aztán szinte végigsöpört az országon a legszebbekből összeállított városalbumok kiadásának divatja. Talán Szombathely, Balassagyarmat kezdte, Debrecen, Baja, Kecskemét, aztán szűkebb hazánkban szinte egyszerre három város is. Szentes, Szeged és Hódmezővásárhely foglalta könyvbe lapokon megőrződött múltját. - Nem mondhatnám, hogy az üzleli megfontolás játszott szerepet a Szegedi képeslapok című album kiadásában mondja Borbás László, a Grimm Kiadó ügyvezető igazgatója. - Először a szentesiek kereslek meg bennünket, lokálpatriotizmusból megcsináltuk a kötetüket. Szegedi kiadó lévén - hogyne adtuk volna ki a szegedit? Apró Ferenc mindent tud a régi képeslapokról, ismeri mások gyűjteményét is. Rendkívül informatív, adatgazdag, pontos és hangulatos szövegekel írt a képekhez. Péter László, Szeged másik mindent tudó hely- és irodalomtörténésze lektorálta az albumot. Szeged napjára jelent meg, 1999-ben, kétezer példányban. A nyereségünk? Ha a cég a bankban tartotta volna azt az összeget, amit a kiadásra fordítottunk, most annyink lenne, mintha már elkelt volna az összes példány. Vagyis a pénzünknél maradtunk. De a szegedi polgárok nyertek, erről meg vagyok győződve... „Munkánk során több mint két és félezer szegedi képeslapot néztünk át, abból válogattunk ki majdnem másfél százat. Am így is szinte teljes tablót kapunk a képeslap-városról, mert egy-egy ismert építményről (fogadalmi templom, városi széképület) több száz lap készült. Számos épületről (színház, Kass Szálló, Közművelődési palota, stb.) és városrészletről (Széchenyi tér, Dugonics tér, Tisza-part, stb.) készült több tucat lap." - írja az album előszavában dr. Apró Ferenc. Üdvözlet a vegyeskereskedésből És most? Ki fényképez és mit? Hol van és hogyan lesz új szegedi képeslap? - Jó napot kívánok! Szegedi képeslapot szerelnék vásárolni. - Sajnos, most csak ezt a kétfélét adhatom, kifogytunk a nyáron... A papírboltban föllelhető kétféle igazából csak egyféle. Mindkettőn négy-öt „bélyegkép", a mozaik darabjai egymástól sárga-narancsban pompázó léniával elválasztva: városháza, városháza-részlet a Sóhajok hídjával, Dankó-szobor, a Honvéd téri református templom tornya, tiszai látkép hajóval... Fehér mezőben egymás alá kerüllek a szigorú belük: Szeged. A mozaiklap se nem szívderítő, se nem csalogató, se nem hangulatos, se nem esztétikus. A régiek, a száz évvel ezelőttiek a kezdetleges masináikkal százszor jobbat csináltak, mint mondjuk a húsz évvel ezelőttiek - mondja dr. Apró Ferenc. Alighanem azért, mert érdekelte őket! Bárkinek joga volt képeslapot kiadni. A sarki szatócs a saját üzletéről készült képeslapot küldhetett! Tessék megnézni, az albumba beválogattuk Tóth Antal fűszer- és vegyeskereskedő saját kiadású képeslapját 1909-ből, amely az ő Rigó utca és Kórház - ma Boros József - utca sarkán állt üzletét ábrázolja! Amikor aztán jöttek az éber idők és kizárólag a Képzőművészeti Kiadónak volt joga képeslapot kiadni - már nem leheteti akármit fényképezni. Lejött Pestről a fotós a vonattal, lekapta a tanácsházat, a színházat, a múzeumnak nevezett Közművelődési palotát és visszautazott a következő vonattal. Antiképeslapok születtek. Teljes egy évtizede vége az „éber időknek". Vajon miért nincsenek fantáziás, élvezetes képeslapok a mai Szegedről? Éber idők után A Délhír Rt. hírlapboltjaiban képeslapot is árulnak. A cég kecskeméti központjában egyik telefonvégről a másikra kapcsolgatnak, de végre elérem az „illetékes hölgyet". Szabadkozik, a céget nemrég szervezték át, az elődjéről jót vagy semmit, különben is. mii akarok én, értetlenkedik, „télire" óhajtok talán képeslapot? A nyáron szépen fogyott a készlet, mosl a maradékot árulják, csak tavasszal lesz új rendelés. Honnan? Kitől? Azt nem mondja meg. Huszár Ferenc saját kiadású képeslapjait találtam az üzleteikben, mondom, kizárólag vele kötnek szerződést vagy mással is, kérdem, de nincs válasz. Üzleti titok? Nem az. Akkor? Kitől vásárolnak? „Van egy jó pár..." - hangzik a válasz, a további faggatózásnak pedig a kövelkező elmés fordulattal vei véget illetékes hölgy: „Nem hiszem, hogy ez érdekes." Huszár Ferenc szegedi telefonszáma olt van a képeslapokon, hívom, nincs otthon. Csak annyit sikerül megtudni, hogy nem ez a főfoglalkozása. Mármint nem fotós. Viszont fotózik. A belvárosi trafikban nincs képeslapja. Ott a választékból két darab a Zsigray Nyomda és Képeslap Stúdió produktuma, kettő az Ars Una stúdióé, egy Havas Boldogasszony (emplomot ábrázoló képeslapra pedig az van ráírva, hogy MTI fotó és hogy „Alsóvárosi templom". Nyilván az „éber időkből" maradt. Ez összesen öt. A Kárász utca Dugonics tér sarki bolt a Lapker Kft.-é, akárcsak a Corában működő. Ezekben hétféle szegedi képeslap kapható, mindegyik az Ars Una terméke. A Lapker központilag látja el országos bolthálózatát - tudom meg Szabó Antalnétól a Dugonics téri üzletben. A belvárosi trafikban viszont azt mondja az eladó, ók bárkitől vásárolnának, csak vinne már valaki hozzájuk egy gazdag ajánlatot! Annyi jó fotós van Szegeden, nem is lehet érteni, miért ilyen „randák" a képeslapok. És nincs választék! - teszi hozzá. - Nem tudtunk a hírlapboltokba bekerülni - újságolja Borbás László. Kiadója nyolc darabos soroztot dobott a piacra a nyár elején, afféle kísérlet gyanánt. Megnézetem a dönlés előtt a kínálatot. Siralmas. Három évvel ezelőtt kiadtuk az új Szeged könyvet Péter László szövegével és a fiatal, szerinlem nagyon lehetséges fotós, Nagy Botond képeivel. Ennek sikerén fölbuzdulva Nagy Bolond, valamint Duslia Béla felvételeiből nyolcat kiválasztottunk, képenként ezer példányt nyomlunk. A 80 forintos képeslapok némelyikéből mostanra elkelt 800 példány, némelyikből 500. A jövő év elején tervezük egy újabb sorozatot kiadni. Nem ebből fogunk meggazdagodni, de nem is látszik veszteséges vállalkozásnak. - Velencében egyszer csak rájöttem, hogy nyugodtan belehelem a táskámba a fényképezőgépemet - meséli dr. Apró Ferenc. Úgysem tudok annyi és főleg olyan jó minőségű képet produkálni. mintha megveszem az ott kapható gyönyörű, a város teljességét megmutató képeslap-arzenál egy részéi. Szegeden még nem kell eltenni a fotómasinákat. Sulyok Erzsébet