Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 2000. APR. 20. MA AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 14 órától húsvéti játszóház, vásár és mesterségbemutatók, 16 órától kerámia szakkör felnőtteknek, 19 órától néprajzi előadás Szántai Lajos: Az örök királynak leánya - Árpádházi Szent Margit, valamint fotóművészeti kiállítás: „A helyzet foglyai - a foglyok helyzete" címmel. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A MAGYAR VETERÁN REPÜLŐK SZÖVETSÉGÉNEK szegedi szervezete 14 órakor tartja összejövetelét a Kazinczy u. 2. sz. alatti klubhelyiségében. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓZATA (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) jogi tanácsadója dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig az óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi tanácsadást tart. A PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Negyvennyolcas u. 12.) 16 órától „Székvirág népdalkör" és citeraklub. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ nyugdfjasklubjában 16 órakor: Krisztussal az olajfák hegyén - Fudala István plébános előadása. A FIATAL MŰVÉSZEK KLUBJA a Somogyi-könyvtár zeneszobájában 17 órakor pályakezdő tehetséges fiatalok bemutatkozása. Matuska Tímea (ének), zongorán közreműködik: Németh Miklós. "A SZERETET MŰVÉSZETE, élni a teljességet Csányiné Zsóka tart előadást 17.30 órától a Béke u. 1. sz. alatt az emeleten. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 18 órakor Somogyi Zsuzsanna: A húsvét ünnep, vagy hagyomány? címmel tart előadást. A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 19 órakor: Az elárultatás. Bornemisza Gergely előadása. A BIBLIOTÉKA KÖNYVTÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18 órakor, Életünk céljai: megtalálni önvalónkat. Nagy Gabriella előadása. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZBAN (SZÖG-ART Galéria, Szentháromság u. 34.) 18 órakor: Világosság - magyar adósság címmel előadás. Vendég: dr. Mayer László közgazdász. Házigazda: Hegedűs Szabolcs újságíró. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT nyugdíjasklubjában 14 órától kártya asztal és kézimunka szakkör, 19 órától rekreációs klub. FÁBRI GÉZA, SZOKOLAY BALÁZS (koboz, furulya, kaval, duda) zene-estje az Underground pizzériában 20.30 órától. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 16 órától tehetségkutató kézműves szakkör gyermekeknek. Holnap: 14 órától: szövő szakkör. Tangazdaság Nagyfán Elitéltek földje Eligazítás: munkába indulnak a nagyfai elítéltek. (Fotó: Nagy László) Nagy fába vágta fejszéjét Csépai József ezredes, a nagyfai börtönparancsnok. Egy olyan problémán szeretne enyhíteni, amely valamennyi magyarországi börtönben gond, nevezetesen a munkáltatás hiányán. Ennek enyhítésére ötven hektáros tangazdaságon kezdték meg a földművelést, a földdel kapcsolatos ismeretek elsajátítását Nagyfán. Még a szocialista kriminálpolitika hozta gyakorlatba, hogy a börtönökben lévő elítéltek dolgozzanak. Ezzel egyrészt tényleges termelő munkát is végeztek, másrészt pedig könnyebben vissza tudtak illeszkedni szabadulás után az elítéltek a társadalomba, mert olyan mintákat szereztek, amelyeket kint, a szabad életben nem tudtak megtanulni. Mert valljuk be, sok olyan ember kerül a börtönbe, aki ott dolgozik életében először. A börtönfoglalkoztatást az állam mindig kiemelten támogatta, azonban a rendszerváltozást követően eltűntek a nagy megrendelések, nem volt munka, a börtönök melletti munkahelyek pedig gazdasági társaságként működtek tovább, vagyis el kellett tartaniuk saját magukat. Csépai ezredes hasonló helyzetben van Nagyfán, a hatszáz elítélt közül sokkal többen tudnának dolgozni, mint ahány munkahely van az intézet területén lévő földeken. A nagyfai parancsnok éppen a földet igyekszik „kihasználni", s egy ötven hektáros területen kísérleti tangazdaságot hozott létre, amelyet egyelőre a büntetésvégrehajtás országos vezetése egymillió forinttal, az algyői önkormányzat pedig fóliákkal támogatott. Ez nem sok, de az induláshoz elegendő. - Nagyon fontos - mondotta Csépai ezredes -, hogy az elítéltek megtanuljanak bánni a földdel, s szabadulásuk után be tudjanak kapcsolódni a szociális földprogramba, a falugazdász hálózat segítségével. Csak így lehet elérni, hogy pár hónap múlva ne itt, vagy egy másik börtönben kössenek ki. Az itt dolgozó elítélteknek e! kell sajátítaniuk azokat az alapismereteket, amelyek révén paradicsomot, paprikát, krumplit tudnak termelni, részben saját szükségleteik fedezésére, részben pedig a piacokra. A nagyfai parancsnok naponta szembesül a ténnyel, hogy az egykoron keresett szakmákat űző cigányság elveszítette megélhetési forrásait, nincs túlélési taktikájuk, nincsen kertkultúrájuk és nincsenek tartalékjaik. Nekik is szól ez a program, bár Csépai ezredes elmondta, hogy valamennyi, a kinti életben hasznosítható ismeretanyagot tanítani kell a börtönökben. A büntetés-végrehajtásban ugyanis általában azok jelennek meg, akiknek szükségük van az oktatásra, ismeretek elsajátítására. S valóban, a nagyfai börtön területén szorgos munka folyik napközben. Igaz, hogy gyakran felügyelói biztatásra, de folyik a termelés a földeken. Ezekben a hetekben paprikát, paradicsomot, burgonyát, mákot és csipkebogyót vetnek, palántáznak. Csépai ezredes számára azonban hiányzik a társadalmi támogatás, hiszen örömmel venné, ha nem csak az algyői önkormányzat segítene valamilyen formában. Az elítéltek ugyanis előbbutóbb szabadulnak és közös érdekünk, hogy a társadalomba beilleszkedni tudó és hajlandó személyiség intsen búcsút a rácsos kapuknak. Arató László Aggasztja-e az áradás? Munkatársunktól Az elmúlt napokban a hírek élén a vízügyi helyzetjelentések álltak, a ciánkatasztrófa után most a tiszai árhullám levonulására figyel az egész ország. Tegnap délelőtt is sokan kisétáltak a Stefániára a megduzzadt folyót megszemlélni. Aggasztja-e az árhullám? - tettük fel heti kérdésünket három járókelőnek. Albrecht Lajosné nyugdíjas diszpécser: - Nagyon meg vagyok ijedve, borzasztóan sajnálom azokat az embereket, akiknek az áradás miatt mindenük tönkrement. Szeretném remélni, hogy a kormányzat mindent megtett és megtesz a jövőben is értük. 1970-ben is hasonló helyzet volt, azt is itt éltem át Szegeden, de most jobban félek, mint akkor. Borzalom, hogy mennyi katasztrófa fenyegeti mostanában a Tisza mentén élőket. Azt hiszem, végig kell majd gondolni alaposan, hogy mit kell tenni a jövőben, hogy elkerülhetők legyenek az árvizek. Egyetértek azzal a felvetéssel, hogy a kormányzatnak lassítania kellene az autópálya-építés ütemét, először a védműveket kellene rendbe Albrecht Lajosné, dr. Rostás Gergely, Neményi Tünde. (Fotó: Somogyi Károlyné) m a hét kérdése tenni. Az autósok lassabban is célba érnek, de akitől egy egész élet munkáját elragadja a viz, az nem tud mit tenni. Dr. Rostás Gergely nyugdíjas jogász és filozófus: - Ilyesmi ötven-hatvan évente ha egyszer előfordul. Tudomásul kell vennünk, hogy a természetnek ereje van az ember fölött, mert az ember csupán csak része a természetnek. Véleményem szerint a kormányzat mindent megtett, amit ebben a helyzetben meg lehetett tenni a károk enyhítéséért. A helyében én sem tudtam volna mást csinálni. Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az emberiség őstörvénye: a természettel meg kell küzdeni. Mivel most nagy baj van, nagyon össze kell fogni és minden erőt a védekezésre kell összpontosítani. Biztos vagyok benne, hogy Szegedet nem fenyegeti igazi veszély, a Tisza vízszintje 915 cm körül áll, valószínűleg nem éri el az 1970es árvíz 960 cm körüli szintjét. Márpedig azóta olyan stabil kőfalat építettek, ami bizonyosan ellenáll még egy nagyobb áradásnak is. Neményi Tünde közgazdász: - Azt hiszem, a mostani probléma gyökerét a Tisza legfelső szakaszain, a Kárpátokban kell keresni. A hatalmas ütemű fakitermelés, a folyó kanyarulatainak kiegyenesítése is hozzájárult a rendkívül magas vízszinthez. Nem tudom biztosan, hogy az illetékesek mindent megtettek-e a katasztrófa elhárításáért, szeretném remélni, hogy ezúttal mindenki a helyzet magaslatán állt. Én ugyan már Budapesten élek, de nagyon aggaszt a Tiszával kapcsolatos minden hír, hiszen az egész családom, a szüleim és a testvéreim is itt élnek Szegeden. A fővárosban már a ciánszennyezés óta napi téma az emberek közötti beszélgetésekben a tiszai helyzet, jó lenne, ha Romániával az árvizek és a környezetvédelmi károk megelőzése érdekében szorosabb együttműködést lehetne kialakítani. miről írt a DM? 75 éve A mezőgazdasági hitel A mezőgazdasági hitel rendezésének ügye a kulisszák mögül a nyilvánosság elé került. Évek keserves munkája és egy katasztrofális rossz termés kellett hozzá, hogy a kormány belássa a mezőgazdasági hi'telkérdés elintézésének szükséges voltát. Ez mindenesetre eredmény és teljes megelégedéssel kellene fogadnunk, ha az ország gazdasági életének alapját a mezőgazdaságot, 50 éve a benyújtott törvényjavaslat néhány intézkedése, a nyújtott hitel fejében, nem kötné a nemzetközi bankokrácia saroglyájához. Nem értjük, mi szükség volt a mezőgazdasági hitellel foglalkozó bankokat az idegen tőke vezérlete alá tömöríteni. A kormány kizárja a hitelversenyből azt a hitelezőt, aki a magyar földet másképp is értékeli, mint a rideg pénzvilágban szokták. (1925) A gázgyár áj vezetője Ünnepélyes keretek közt iktatták be a községesített szegedi Gázgyár új vállalatvezetőjét. Az új igazgató volt az egyik legrégibb dolgozója a gyárna, és a munkából mindig kommunista módjára vette ki a részét. A felszabadulás után ő volt az, aki legelőször fogott munkához és minden erejével azon volt, hogy az üzem mielőbb meginduljon. Munkáját fáradhatatlanul végezte, de ugyanakkor jelentősen kivette részét a pártmunkában is. A Gázgyár dolgozói örömmel üdvözölték új vállalatvezetőjüket és sok sikert kívántak további munkájához. (1950) 25 éve Többet és jobbat Annak az időszaknak régen vége, amikor a mennyiség határozott meg mindent. Az idősebbek még visszaemlékeznek, hogy a tervezésben is kizárólag mennyiségi mutatók uralkodtak. Elegendő volt a vállalatoknál arra ügyelni, hogy 1-2 százalékkal tetézzék a meghatározott mennyiséget, és akkor akár kiválónak is minősítették a tevékenységüket. Leszóltak a főhatóságtól, „hozták a tervet", s elismerésre csak akkor számíthattak, ha a válasz a túlteljesítést is tartalmazta. Most azonban nőnek az igények, javul a dolgozók életszínvonala, növekszik a vásárlóerő, ezért nemcsak többet, de jobb termékeket kell előállítanunk. (1975) Kettős gyilkosság Szombathely (MTI) Újabb holttestet találtak szerdán a Vas megyei Rábahídvég közelében egy kavicsbányában. Március 28-án a sorkifaludi termelőszövetkezet kavicsbányájában munkavégzés közben egy akkor még ismeretlen férfi holttestére bukkantak. A helyszint ismételten átkutató rendőrök néhány száz méterre az első holttesttől most egy női holttestet találtak. A megtalált nő feltehetőleg a korábban meggyilkolt, azóta már azonosított férfi élettársa volt. Bene László dandártábornok, Vas megye rendőrfőkapitánya elmondta, hogy a korábban emberölés alapos gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozás során a helyszíni kutatást kiteijesztették, ennek eredményeként találták szerdán a délelőtti órákban egy nó holttestét. - Az előbb megtalált férfi holttesten különös ismertetőjeleket fedeztek fel, ruházata és ékszerei is jellegzetesek voltak, amelyek segítették megbízható azonosítását - mondta. Építőipari trend Budapest (MTI) Az építőipari termelés februárban a szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, mlg a januárinál 3,6 százalékkal alacsonyabb volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. A januári növekedési ütem 8,4 százalékos volt. Az építőipari vállalkozások 2000. "februárban 4,9 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint tavaly ugyanakkor. A hónap végi szerződésállományuk több mint 15 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1999. februáijában. Marhapörköltfözö verseny Bakson Munkatársunktól A megyei gasztronómiai társaság és a Szent Vince Borrend támogatásával, hagyományteremtő céllal, a baksi Park fogadó április 22-én megrendezi az első megyei Szent György-napi bográcsos marhapörköltfözö versenyt. A' szervezők hivatásos szakácsokat és „műkedvelőket" egyaránt várnak a rendezvényre, S' ennek megfelelően a profik és az „amatőrök" között külön eredményhirdetés is várható. A zsűri emlékéremmel, oklevéllel és értékes tárgyjutalmakkal díjazza a legjobbakat. Mégpedig két kategóriában: bográcsos marhapörkölt és bográcsban főzött egytál étel számokban. A 9 órakor kezdődő versenyt szórakoztató családi programok kísérik. További információk: a 62/443-86l-es vagy a 30/995-2040-es telefonszámon. V