Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

4 A TORONY ALATT SZERDA, 2000. FEBR. 23. MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. II/210. alatt. Telefon: 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. JUHÁSZ MIKLÓS, a 3as választókerület (TarjánFelsőváros) képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a Táltos Tehetséggondozó Általános Iskolában (Pósz Jenő utca). DR. KOZMA JÓZSEF,, a 20-as választókerület (Makkosháza) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Makkosházi Általános Iskolában (Ortutay u.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a Klebersberg telepi könyvtárban, az iskola mellett. TÖRÖK CSABA, a 10-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Tömörkény gimnáziumban (Tömörkény u. HOLNAP DR. TICHY-RÁCS CSABA, Alsóváros képviselője fogadóórát tart 18 órától a Dobó utcai Általános Iskolában. Rendelet a futballhuligánok ellen Budapest (MTI) A futballhuliganizmus, a nézőtéri erőszak visszaszorítását szolgálja a sportesemények rendezéséről és a néző biztonságáról szóló rendelet, amelyet kedden fogadott el a kormány - közölte a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón Deutsch Tamás, ifjúsági és sportminiszter. Beszámolója szerint a rendelet világos és egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt a sportesemények rendezői és a rendőrök között, meghatározza, hogy kiket nem lehet beengedni a sporteseményekre, illetve előírja, hogy amennyiben a rend másképpen nem állítható helyre, meg kell szakítani a mérkőzést. Piacot kérnek a kisvállalkozók Budapest (MTI) A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) azt javasolja a kormánynak, hogy a kisvállalkozók helyzetének javítása érdekében biztosítson számukra piacot. Megoldást jelentene szerintük az is, ha a kormány kötelezően előírná, hogy a közbeszerzésekből 20 százalékkal részesedjenek a kisés középvállalkozások. Jelezték, hogy késik a kisés középvállalkozások számára elkülönített célelőirányzat pályázati kiírása és félő, hogy csak nyáron jutnak forráshoz az érintettek. 175 éve született Jókai Mór A nagy mesemondóra emlékeztünk Munkatársunktól Jókai Mór születésének 175. évfordulója tiszteletére tegnap a szegedi önkormányzat és a Szegedi írók Társasága megkoszorúzta Stróbl Alajos Jókai-portrészobrát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban. Jókai Mórra, Szeged díszpolgárára dr. Árpás Károly író, a Deák Ferenc Gimnázium tanára emlékezett. Az 1930-ban felavatott szobor alatt elhelyezett koszorúnál a Szegedi írók Társasága nevében Gyuris György könyvtárigazgató, Tóth Béla író és dr. Apró Ferenc helytörténész tisztelgett. A városháza dísztermében ezután Jókai Szegeden címmel dr. Apró Ferenc mondott beszédet. Az esemény egyben a szegedi helytörténész-ügyvéd hasonló című könyvének premierje is volt. Koszorúzás Stróbl Alajos Jókai-szobránál, a Nemzeti Emlékcsarnokban. Balról Apró Ferenc, a legújabb Jókai-könyv szerzője. (Fotó: Miskolczi Róbert) Budapest (MTI) Az élet szentsége, a gyermek, a család, a magyarság jövője lesz a magyarok világkongresszusának központi gondolata - mondta el Szíjártó István, a Magyarok Világszövetségének irodavezetője kedden, a május 21-23. között megrendezendő találkozót előkészítő sajtóbeszélgetésen. Szülessen több gyermek! A hazatérés esztendeje A világban szétszórtan élő magyarság számára a kereszténység kétezredik és a magyar államalapítás 1000. éve legyen a hazatérés esztendeje - hangsúlyozta Szíjártó István. Elmondta: felhívással fordulnak valamennyi távolba szakadt magyarhoz, hogy 2000-ben látogasson el az anyaországba. Szíjártó István elmondta még: a szervező iroda médiakabinetet hozott létre a célból, hogy a sajtó megfelelően, napra készen tájékoztathasson a világtalálkozó előkészületeiről. Az írott és elektronikus sajtó fontosabb szereplőiből álló kabinetet ezentúl két-három hetente hívja össze a szervező iroda - mondta el Szíjártó István. Sajátos feladat hárult a Kiskunhalasi Határőr Igazgatáságra az elmúlt évben. Ahogy tegnapi tájékoztatójukon fogalmaztak: „bonyolult körülmények között, a déli szomszédban zajló háborús helyzet hatása mellett kellett megfelelni a társadalom elvárásainak". A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság által felügyelt 173 kilométeres déli határszakaszon, Tiszaszigettől a Dunáig, tavaly 1 ezer 627 személyt fogtak el, 493 volt a tiltott határátlépést elkövetők száma. Az előző esztendőhöz képest csökkenés tapasztalható ezen a téren. A határsértések főként befelé irányultak, a legtöbb munkát a jugoszláv, a maÖtmillió utassal foglalkoztak Határörök: Tiszaszigettől a Dunáig miről írt a DM? 75 éve A város Szeged város külső képe a háború kitörése óta alaposan megváltozott. A háború előtt természetesen csak a kiskörúton belüli városrészről van szó. A város külsejében volt valami méltóságteljes egyszerűség. Diszkrét utcák, elegáns üzletek, jókarban tartott kocsiutak és gyalogjárók, kereklombú gondozott fák, parkírozott terek alkották teljessé a város harmonikus képét. Ha valaki tíz év előtt járt volna utoljára errefelé, az ma nem igen ismerne rá a tíz év előtt látott képre, amelyen lényegbevágó változás nem igen történt, de valahogyan megváltozott a hangulat, elveszítette régi méltóságos nyugalmát. (1925) 50 éve A nép érködik országa lelett A magyar nép éberen őrködik országa felett. Tudja és ismeri kötelességét önmagával és a nemzetközi békefronttal szemben. Ezért fokozza termelését, erősíti országát, növeli védelmi erejét és pusztítja ki életéből a kártevőket, ellenségeket és kémeket, mint tette azt a gyalázatos Rajk-bandával és a Standard kémügynökségével. Népünket őszinte békeakarat hatja át. Nem keressük a konfliktusokat, de nem is tűrjük el semmiféle hatalom kémeinek és szabotőreinek földünkön való garázdálkodását, népünk békéjének és nyugodt munkájának megzavarását. Éberen működünk hazánk biztonsága felett. (1950) 25 éve Koszorúzás! ünnepségek Az intervenciós német hadsereg felett, 1918. február 23-án Pszkov-Narvánál aratott győzelem napját nevezik jelképesen a Szovjet Hadsereg születésnapjának. A hadsereg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében született, edződött, és vált a forradalom kiteljesedésének, győzelmének fontos tényezőjévé. A Széchenyi téri emlékműveknél honvédségi és munkásőr-alakulatok tisztelegtek a munkásőr zenekar mellett. A koszorúzást követően katona- és munkásőrdíszszakaszok tisztelgő menetben vonultak el az emlékműveknél. (1975) cedón, a kínai, a román és a bolgár állampolgárok adták - fogalmazta meg tegnap Kátai József dandártábornok az igazgatóság székhelyén tartott sajtótájékoztatón. A határőrök régóta fogócskáznak az ember-, és az autócsempészekkel. Jobb szolgálatszervezéssel, a rendőrséggel és a lakossággal való szőrös kapcsolattal igyekeznek elejét venni ezeknek a jogsértéseknek. Az elmúlt évben halasi határőrség kirendeltségein 4 millió 922 ezer utast és 1 millió 493 személyt léptettek át. A forgalomban 30 százalékos visszaesést tapasztaltak, ez a jugoszláviai NATO-fellépéssel függ össze. A határ átkelőn megfordulók kétharmada jugoszláv állampolgár volt. A jogellenes cselekmények közül kiemelkedtek a közokirat-hamisítások, a lopott gépjárművek kicsempészésének kísérlete, 26 autót foglaltak le az átkelőkön. A déli átkelőkön 5 esetben találtak fegyvert, illetve kábítószert egy-egy utasnál. Az igazgatóság közösségi szállásai teltházasak voltak egész évben, a zsúfoltság ombudsmani vizsgálatot eredményezett. A nem régiben átadott új intézmény már az európai normáknak is megfelel. A nemzetközi szerződésekben foglalt toloncegyzemények közül a leggyakrabban a magyar-román és a magyar-ukrán pontjait kellett szem előtt tartani. Az elmúlt esztendőben az igazgatóság szakmai téren is igyekezett lépést tartani az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeivel. A felkészülésnek része volt az idegen nyelvek tanulása, a külföldi tanulmányutakon való részvétel, amely a schengeni egyezmény elvárásainak elsajátítását célozta meg. V. F. S. Négy lopott autó - egy telephelyen Üröm (MTI) Négy lopott autót talált a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Pest megyei Ürömön, egy telephelyen - közölte a BRFK sajtóügyeletese. Mint elmondta, a több gépjárműjavító műhely is működik a Fő utcában található volt tsz-telephelyen. E területen találta meg a lopott kocsikat lakossági bejelentés alapján a BRFK gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítésére szakosodott Gepárd csoportja. A telepen több autó is parkolt, közülük négy gépjármű bizonyult lopottnak, típusuk: Mercedes C280-as, Mazda kisbusz, Ford Mondeo és Chevrolet Corsica. A Mercedest a múlt héten lopták el az V. kerületből, a Mazdát még február elején a XV. kerületből, a Ford pedig még januárban tűnt el Németországból. A Chevrolet Corsicával vám- és devizabűncselekményt követtek el - ismertette a sajtóügyeletes. Az első becslések szerint az autók értéke több mint 12 millió forint. A rendőrség jelenleg is a helyszínen vizsgálódik - tette hozzá. Szegeden nem csak egyszerűen textilüzem, hanem textilkombinát épül 1949-ben. Egy monstrum, a maga 14 és fél hektárjával, 143 ezer négyzetméterével. Az első lépcsőben fonodával szerelik föl - 1950-ben már termel, évi kétezer tonna fonalat -, majd 1962-63-ban elkészül a szövődé, mellette azzal a legendás, kilométer hosszú, iskolai zsibongókra emlékeztető folyosóval, amelyből a csarnokok nyílnak. Ekkor még nem tudják, hogy sosem épül majd fel az a kikészítő, ami a koronát tenné rá a műre. így a befejező fázis, a kikészítő csak konstruktív gondolat marad. Ha itt egy komplett üzem állna, ki tudja, mire lenne képes...? De nem ez történik. Hiszen akkor, amikor a gyárat a rajzasztalon megálmodják, eszébe nem jutna senkinek, hogy majd a kilencvenes években bezárják. Nem spórolnak sem a Kálvária (a rendszerváltás előtti Tolbuhin) sugárúti telekkel, sem az építőanyaggal. Annál inkább a technikával: a fonoTörténetek a Cégvesztöböl (7.) A rabszolgamunka alkonya dában szovjet gépek szovjet alapanyagot fonnak, a szövődét pedig az akkori színvonalhoz is méltatlan kínai vetélőváltós gépekkel ruházzák föl. Összesen 1320-at vásárolnak - az országban sehol másutt nincs ennyi. Ezek semmi mást nem tudnak, csak egyet: 80 centi széles gatyavásznat szőni. Az üzem pártfeladata születése pillanatától a tömegtermelés. A Szegedi Textilművek tehát csak fonalat tud gyártani és egy igencsak kommersz vásznat. Az a művelet, amitől értékké válik a termék, Budapesten zajlik, vidékre a rabszolgamunkát telepítik. Szőni-fonni a hülye is tud, a kikészítés az igazi művészet - mondják a pestiek. Szeged valóban egész életében hozzá van kötve a kikészítőhöz, amit 1963 óta Pamutnyomó és Szövőipari Vállalatnak (Panyovának), majd Budaprint Pamutnyomónak hívnak. Nincs egyedül. A Budaprint tizennyolcezer embernek ad kenyeret Magyarország mintegy tizennyolc'pamutipari cégében. Amikor a rendszerváltás előszele már meglegyint egykét termelő üzemet, úgy 1988 tájékán, a Szegedi Textilművekben éppen a 25. születésnapot ünneplik. A dolgozók száma 2290, az árbevétel hatalmas, 5,3 milliárd forint, és ahogy az dukál, merész tervekkel készülnek a piac kihívásaira. - Mindent központosítottak, helyben csak az dőlt el, hogyan oldjuk meg a feladatokat - meséli Nógrádi István, aki 1977-től a textilművek főkönyvelője. - Mivel, kivel és hogyan tegyünk eleget az elvárásoknak. Mindenfajta kereskedelmi funkció, ami létezik és a gazdálkodáshoz szükséges, a budapesti központ hatáskörébe tartozik. A műszaki gárdának viszont legalább abba volt beleszólása, milyen gépeket vegyünk. Ez a fajta felállás a későbbi bukás magvát magában hordozta. Nógrádi mindenre emlékszik, máig minden adat a fejében van. Felidézi azt az időszakot, amikor hiába az újítás, hiába ontja már a széles kelmét is a textilművek, 1987-et és 1988at már mint „kevéssé gazdaságos évet" tarthatják számon. A mai fülnek szinte hihetetlen, de a fő ok a létszámcsökkenés. Évente 8-10 százalékkal kevesebben róják a kilométereket a gépek körül. A munka ugyanis pokoli: magas a páratartalom, nagy a hőség, csak a szünetekben lehet néhány percre leülni, máskülönben csak menni és menni kell nyolc teljes órán át. Egy szövőnő 18-20 gépet visz, talpal egyiktől a másikig. A nők életritmusa, ciklusa megzavarodik ebben a megterhelésben. Ha ugyanis valaki az egyik héten délelőtt, a másikon délután, a harmadikon éjszaka jön be dolgozni, vagyis minden héten más és más időpontban eszik és alszik, felborul az emésztés rendje, a szervezet vagy székrekedéssel, vagy hasmenéssel válaszol a kihívásra. Sokaknak kikészül az idegrendszere, gyógyszereket kezdenek el szedni, minek következtében más normális életfunkciók viselkednek rendellenesen. A lányok, asszonyok lába már huszonévesen visszeres, hallásuk károsodik. Egy üzemcsarnokban kiküszöbölni a száztíz decibeles hangerősséget többe kerül, mint egy új csarnok felépítése. És a füldugó sem segít. Nem csoda, ha a szövő szakmának egyre kisebb a presztízse. Sok a vándormadár. Akikre pedig támaszkodni lehet, azok a régiek, a 20-30 éve első munkahelyükhöz hű asszonyok. Ok különben máig szívesen emlékeznek a múltra. Arra többek között, hogy jó a kollektíva, a három műszak mellett is lehet gyereket nevelni, működik a hetes bölcsőde, óvoda, ahová hétfőn beadják a kicsiket, szombaton értük mennek. Állítják, a város legjobb bölcsődéje volt a textiles. A létszám csökken, és ennek az a következménye Szegeden, hogy a csökkenő termelésnek kell fedeznie az egyre magasabb költségeket, ami természetesen nem lehetséges. Emiatt az anyavállalat eladósodik... (Folytatjuk.) Fekete Klára • (A szerző Cégvesztő című műve 1999 végén jelent meg. Hat szegedi vállalat sorsán keresztül mutatja be az elmúlt tíz esztendő fordulópontjait, a sikeres és sikertelen privatizációk, a kiutak és a csődök sorozatát. A Cégvesztő kapható a Sajtóház portáján, a Móra Ferenc és a Sík Sándor Könyvesboltban, a Fókusz Könyváruházban, a Nagyáruházban és a Tescóban.)