Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-22 / 44. szám

KEDD, 2000. FEBR. 22. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Az írófejedelem Szegeden Járt-e a Tisza mélyén Jékai Mér? Dr. Apró Ferenc helytörténész „Jókai Szegeden" című kötetében tiszteleg a nagy iró, Szeged egykori díszpolgára előtt. (Fotó: Schmidt Andrea) Február 18-án volt 175 éve, hogy Révkomárom­ban megszületett a ma­gyar irodalom egyik leg­nagyobb alakja, Jókai Mór. A nagy író, Szeged díszpolgára születésnap­jának alkalmából jelent meg dr. Apró Ferenc hely­történész Jókai Szegeden című kötete, melynek be­mutatója ma 17 órától lesz a városházán. - Milyen könyvre számít­hat, aki az új Jókai-kötetet keresi? - Amikor a munkát elkezd­tem, magam sem gondoltam volna, hogy Jókai Mór és Sze­ged kapcsolatáról ennyi adatot össze lehet gyűjteni. Jókai 1904-ben, vagyis már közel egy évszázada elhunyt, és bár a városunkkal való viszonyá­ról jelentek meg újságcikkek, könyv alakjában még senki nem gyűjtötte össze ezt a na­gyon érdekes anyagot. A be­vezető rész Jókai Mór je­lentőségéről, filmre, színpadra vitt műveiről szól, illetve nagy magyar írók mondanak véle­ményt róla. Ezután fejezeten­ként bemutatom a szegedi lá­togatásokat, végül pedig egy fejezet azokkal az időszakok­kal foglalkozik, amikor nem volt Szegeden, de mégis volt kapcsolata a várossal, levele­zett például. - Hogyan került Jókai Mór kapcsolatba a város­sal? - Jókai először 1849-ben jött Szegedre, a menekülő kormánnyal és országgyűlés­sel együtt. Az érkezés pontos napját nem tudjuk, de július 12. tájára tehető. Amikor az­tán a hónap végén Újszegeden felrobbant a Zsótér magtár, és 60 mázsa lőporral a levegőbe repült minden, Jókai feleségé­vel, Laborfalvy Rózával együtt elhagyta Szegedet. - Ez volt az az időszak, amelytől kezdve legendák kezdték övezni az írófeje­delmet... - Igen, az egyik például ép­pen Móra Ferenctől szárma­zik, aki szerint Jókai búzavirá­got szedett ott, ahol a 60 má­zsa lőpor felrobbant, és a haja szála sem görbült. Persze Jó­kainál és Móránál is külön kell választani a költészetet és a valóságot. Jókai ugyan maga írja, hogy a robbanás idején épp a szegedi városházán tar­tózkodott, az idő elteltével azonban valószínűleg elfeled­kezhetett a részletes leírástól, és eltért tőle. A Látható isten című írásában például leírja, hányszor menekült meg a ha­láltól, és itt szerepel az is, hogy „Szegeden is ott álltam a robbanás mellett". - Vannak-e még kiadatlan dokumentumai is a könyv­nek? - A könyvben szerepelnek olyan Jókai-levelek, amelyek a kritikai kiadásokban nincse­nek benne. A régi világban, az 1880-as, 1890-es években az volt a szokás, hogy ha Jókai Mór levelet írt legkedvesebb szegedi barátainak, a Ke­méndy családnak, akkor a Ke­méndyek azonnal mentek a Szegedi Naplóhoz, és közzé­tették a levelet. Sokszor nem is volt benne több, mint hogy Keméndy bácsi elesett és me­gütötte a karját, Jókai pedig vigasztalta. A kritikai kiadá­sok pesti irodalomtörténésze­itől nem is várható el, hogy minden korabeli újságot át­nézzenek Jókai levelei után, mi azonban más anyag kere­sése közben is rábukkanunk a levelekre. - Melyik volt a legizgal­masabb szegedi látogatás? - Kétségtelenül az 1883 október 14. és 16. közötti há­rom nap, amikor Ferenc Jó­zsef eljött megnézni, szebb lett-e Szeged, mint volt. Jókai ezen a három napon a király személyes kérésére a közvet­len kíséretben tartózkodott, együtt mentek ki például Asotthalomra a népiskolát megtekinteni, vagy a király társaságában volt a Somogyi­könyvtár ünnepélyes megnyi­tásán is. A Szegedről tudósító Mikszáth Kálmán írja le, hogy a Somogyi-könyvtár akkori épületében (ma az egyetem központi épülete) a király meg is szólította Jókait és megkér­dezte, hogyan írja azt a sok szép regényt. A legnagyobb kegy volt, ha Ferenc József a megszólításával valakit kitün­tetett. - Hogyan lett Jókai Mór Szeged díszpolgára? - Jókai Mór onnan számí­totta írói pályáját, amikor 1843-ban A zsidó fiú című színdarabja az Akadémia pá­lyázatán díjat nyert. Ennek volt 1893-ban az ötven éves évfordulója, és országszerte ezt ünnepelték. Szeged is az ünneplőkhöz csatlakozott, és novemberben a város díszpol­gárává avatta az akkor már 68 éves írót. Ekkor ő már nem je­lent meg személyesen egyik ünnepségen sem, hanem a már említett Keméndy családhoz nyílt levelet írt, mondván, hogy ha Szegedre eljön, Ma­gyarországon mindenhová el kellene mennie, egészsége azonban nem engedi. Utoljára 1891-ben járt Szegeden, ami­kor egykori barátjáról, Petőfi Sándorról tartott előadást a Tisza Szállóban. Famk József • Jókai Mór születésnapjá­nak 175. évfordulójára a Dóm téri Nemzeti Emlékcsar­nokban ma, 16 órakor koszo­rúzással emlékeznek, 17 órá­tól pedig a városháza díszter­mében „Jókai Szegeden" címmel dr. Apró Ferenc előadói estje kezdődik. A vá­rosházi rendezvényen kapha­tó lesz dr. Apró Ferenc azo­nos című kötete is. „Egyetlen ellenfelem c Vezérváltás : idő" a Paprikánál Január 3. óta új vezérigaz­gató áll a Szegedi Paprika Rt. élén B a r t o s András (48) személyé­ben. A korábbi első szá­mú vezető, Katona Antal jelenleg a paprika üzlet­ág vezetője. A váltás mögött az áll - s ezt nem titkolja Bihari Vilmos, a Szepa Rt.-t tulajdonló Pick Rt. vezérigazgatója sem -, hogy a cég a ter­vezett nyereség helyett komoly veszteségeket szenvedett el 1999-ben. A közgazdász diplomá­val, valamint okleveles könyvvizsgáló végzettséggel rendelkező Bartos András 20 évig a Merián Orosháza Rt.-nél - a korábbi baromfi­feldolgozó vállalatnál - dol­gozott, az utolsó években gazdasági igazgatóként. Az ott szerzett vezetői tapaszta­latait szeretné a jövőben Szegeden kamatoztatni. - A Merián Orosháza Rt. német tulajdonosa, az ismert élelmiszeripari cég, az Ap­pel u. Frenzel cég munkatár­sai mellett eltöltött esz­tendők jó iskolának bizo­nyultak - vallja az új vezér­igazgató. - A cég jól prospe­rált, 700 embert foglalkozta­tott és 6 milliárd forint volt az éves árbevétele. Hozzá képest a Paprika a maga 1,5 milliárdos árbevételével és 250-270 emberével kis cég­nek számít. - Miért váltott mégis, jött el Orosházáról Szegedre? Milyen körülmények kö­zött került kapcsolatba a Pick-kel és vezetőivel? - A Meriánt november­ben a németek eladták egy hazai befektetőcsoportnak, a Haker Plusz Kft.-nek. S mint ahogy az ilyenkor lenni szo­kott, hamarosan kiderült, hogy más menedzsmenttel szeretnének együtt dolgozni. Szegedre a régi ismeretség révén kerültem, november végén Bihari úr keresett meg Bartos András és az ára. Az időmérő az új vezér első „beszerzése" (Fotó: Schmidt Andrea) volt. és ajánlotta fel ezt a le­hetőséget. Egyelőre még nem költöztem a Tisza-parti városba, mindennap Oroshá­záról, pontosabban gyopá­rosfürdői házamból és a két kutyám mellől, járok be". - Miért volt szükség erre a vezetőváltásra, hiszen a korábbi vezérigazgatót, Katona Antalt csak 1998 közepén nevezték ki? - A cég 1999-ben 120 milliós eredményt szeretett volna elérni, ehelyett 180 milliós lett a vesztesége. Azt kell mondjam, önmagában a veszteség még nem jelent semmit, hiszen más feldol­gozó is megsínylette a gaz­dag termés, bőséges papri­kaőrlemény miatti alacsony árakat. A gond inkább az le­hetett, hogy ezzel a helyzet­tel párhuzamosan kellett a menedzsmentnek kihoznia a céget a felszámolásból, fej­leszteni, beruházni, ám a kellő lendületre, és az átfogó stratégiára már nem futotta. - Mi a meglátása, miért szedte össze magát ilyen nehezen a Paprika Rt. ? - A Paprika Rt. hányatott sorsát a szegediek nálam is jobban ismerhetik. Azzal, hogy a Pick megvette, úgy érzem, révbe ért, kevés cég­nek van ilyen szerencséje. Viszont, mint minden felszá­molás alatt álló cégnél, az összes baj, probléma - akár­csak az állatorvosi lónál ­megtalálható volt. Gyakorla­tilag mindent újra kellett kezdeni, ami sokkal nehe­zebb, mint egy zöldmezős beruházás esetében. A Pick úgy gondolta, hogy a szalámi mellé egy másik hungariku­mot is megszerez, amiben volt fantázia, ám a megko­pott imázst újra fel kell épí­tenie. Erre sok pénzt áldo­zott, anyagilag stabilizálta, pénzügyileg kistafírozta, új szárítót, paprikamalmot épí­tett, és mostanra jutott el im­máron odáig, hogy a teljes termékpálya birtokában jó minőségű paprikát állíthas­son elő. Olyan minőséget, amelyet egy kisebb malom nem tud, vagyis ezáltal ver­senyképesebb lett, kis és nagy kiszerelésben egyaránt a legkiválóbbat tudja nyújta­ni. Elérte azt is, hogy a ter­melőket nem kell bizonyta­lanságban tartania, amikor felvásárolja a terményt, egy­két héten belül tud fizetni. Hogy azonban a cég teljesen szilárdan álljon a lábán, a többi tevékenységet, a kon­zerv- és ételízesítő gyártást is egyenesbe kell hozni. Olyan szinten, hogy a cég akár ezekből a tevékenységekből is meg tudjon élni, ha a pap­rikának rosszul menne. így jó években az extra nyeresé­get, rossz években pedig azt lehetne elérni, hogy nem lóg ki a Pick-csoportból. Ezért a konzervgyártás fejlesztésére idén 100 millió forintot sze­retnénk költeni, hogy rövid időn belül olyan termékeket fejlesszünk ki a paprika mel­lé, amelyekre rá lehet tenni a Pick márkanevet. - Mekkorák most az elvá­rások a Paprikával szem­ben? - A Pick eleinte abban gondolkodott, hogy a Papri­ka akár egy 5 milliárdos cég­gé is kinőheti magát. De közben bebizonyosodott, ez irreálisnak tűnik: én úgy lá­tom, a jelenlegi 1,5 milliárd­tól most el lehet rugaszkodni és idén elérni a 2,6-2,8 milli­árdot (egymilliárd árbevétel a paprikából, 1,6 a kon­zervből és az ételízesítőből származhat), majd két-három esztendő múlva célozhatjuk meg a 4 milliárdot. Ehhez nagyon sok időre lesz szük­ség. És az idő nekem a leg­nagyobb ellenfelem. Fákét* Klóra Hulladékudvar Mórahalmon Színes zsákokban gyűlik a szemét Csong­rád me­gy é b e n elsőként. Mórahal­mon beve­zették az egész tele­pülésre kiterjedő, szelek­tív hulladékgyűjtési rendszert. A háztartá­sokban színes műanyag­zsákokba válogatják szét a szerves, a papír-, és a műanyag hulladé­kot, amely a nemrégiben átadott hulladékudvar konténereibe kerül. Csongrád megye összes településének példát mutat­nak Mórahalmon, ahol - a megyében elsőként - áttértek a háztartási hulladék szelek­tív gyűjtésére. A januárban megkezdett átállás fokozatos, és természetesen nem egé­szen zökkenőmentes, hiszen a település lakói megszokták a másfél évtized óta működő szemétszállítási rendet. Ko­rábban hatvan darab, egyen­ként öt köbméteres konténer állt a mórahalmi utcákon: ki­ki a házához legközelebbi gyűjtőedénybe vitte az otthon összegyűlt szemetet. A város hulladékgyűjtési rendszerének korszerűsíté­séről Dobó József, a Móraép Kht. igazgatója tájékoztatta lapunkat. Az elmúlt hetekben elvitték az utcai konténere­ket, s „helyettük" színes sze­metes zsákokat osztottak ki a hulladékszállítási díjat befi­zető mórahalmiaknak. (A változásról szórólapokon, va­lamint a település életéről tu­dósító „Mórahalmi Körkép" című kiadványban is tájékoz­tatták a helybelieket.) Arra kérték a lakosságot, hogy otthonukban válogas­sák külön a szerves, a papír, valamint a műanyag hulladé­kot. A konyhai és egyéb ere­detű szerves hulladék sárga, a papír zöld, a műanyag fe­hér színű gyűjtőzsákba kerül. A kapuk elé, az út szélére ki­tett zsákokat a kora reggeli órákban gyűjti össze egy újonnan vásárolt, Steyr típu­sú kukaautó, amely belső te­rében össze is tömöríti a sze­metet. A szerves hulladékot tartalmazó zsákokért hétfőn, a papírért és a műanyagért csütörtökön jön a szemetes­kocsi. A zsákok tartalmát a város régi szeméttelepe mellett megépített hulladékudvarban átválogatják. Az értékesít­hető anyagokat a MÉH Rt. autói viszik el, a másra nem használható szemét a régi hulladéktelepre kerül. A mezőgazdasági munka mel­léktermékeként megmaradó szerves anyagokat komposz­tálják. A veszélyes hulladé­kot természetesen külön kon­ténerben helyezik el. A zsákokba nem gyömö­szölhető szemetet díjtalanul veszik át az új hulladékudva­rukban a mórahalmiaktól. A „nehezen besorolható", ke­vert szemetet lomtalanítási akciók alkalmával (legköze­lebb március 20-21-én) gyűjtik össze. Mórahalom társasházas körzetében „belterületi mini hulladékudvart" rendeztek be: a Szövetkezet utcai házak mögött négy különböző színű, zárható konténer szol­gál a válogatott szemét gyűjtésére. Dobó József kiemelte: az új mórahalmi hulladékudvar már megfelel az uniós köve­telményeknek is: a hulladék­kezelés a szemét utóváloga­tására, raktározására, szállítá­sára és komposztálására is ki­terjed. Ha megépül a Csong­rád megyei regionális hulla­dékfeldolgozó, Mórahalom fölkészülten csatlakozhat szemétgyűjtés és -hasznosítás korszerű rendszeréhez. A mórahalmi hulladékud­var pályázati pénzből, a terü­letfejlesztési tanács támoga­tásával épült, mintegy 4 mil­lió forint költséggel. Kivite­lezője a Móraép Kht. volt. A telep hétfőn, kedden, csütör­tökön, pénteken és szomba­ton 8-12, illetve 14-18 óráig tart nyitva (szerda és vasár­nap szünnap). Az új hulla­dékszállítási rendről a Móra­ép Kht. 281-055-ös telefon­számán kaphatnak részlete­sebb fölvilágosítást az ér­deklődők. Nyilas Pétar Horgászok a Tiszáért Munkatársunktól A Csongrád Megyei Hor­gászszövetség mozgalmat in­dít a Tisza újraélesztése, a halállomány pótlása érdeké­ben. A szervezet kéri a segíte­ni tudókat, hogy támogassák a „Minden forint egy hal" nevű akciójukat. Az adományokat a 11735005-20491208-as bank­számlaszámra várják. Bővebb felvilágosítás a 62/425-620-as telefonszámon kérhető. A genetikáról Munkatársunktól „Genetikai forradalom az orvostudományban - tények és félelmek" címmel tart előadást dr. Raskó István, a magyar Tudományos Akadé­mia Szegedi Biológiai Köz­pontja Genetikai Intézetének munkatársa február 22-én, 17 órától a Földváry u. 3. szám alatt. A program szervezője az Eötvös József Szabadelvű Társaság. Millenniumi Kávéház DM-információ Ma, kedden 18 órakor a Dugonics tér 12. szám alatti Katolikus Ház Millenniumi Kávéházában (a pincében) dr. Forgács Tamás nyelvtörté­nész Érdekességek a magyar szótörténet köréből c. soroza­tához kapcsolódó előadást hallgathatnak meg az ér­deklődők. Az előadás címe: Hogyan lett az anyából ba­nya? A rendezvény mindenki előtt nyitott. Toborzó Munkatársunktól A Magyar Honvédség szentendrei és budapesti Kato­nai Szakképző Iskolája szep­temberi kezdéssel felvételt hirdet lövész, tüzér, felderítő, harckocsizó, alegység-szolgá­latvezető, járműszerelő, vala­mint műszerész szakára. Az iskola azokat várja, akik ked­vet és elhivatottságot éreznek a katonai pálya iránt. A jelent­kezés feltétele érettségi bizo­nyítvány, magyar állampol­gárság, büntetlen előélet, vala­mint 17 és 23 év közti életkor. Az érdeklődők további felvi­lágosítást kaphatnak a Csong­rád Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokság 426-263-as tele­fonszámán. A jelentkezés ha­tárideje március 1. Tanári hangverseny Munkatársunktól Ma, kedden délután 5 óra­kor hangversenyre várják az érdeklődőket a Bálint Sándor Művelődési Házban (Újsze­ged, Temesvári körút 42.). A Pro Musica Alapfokú Művé­szeti és Zeneiskola tanárai többek között Brahms, Ravel, Debussy, Chopin és Gershwin műveket adnak elő. Zöld Fórum Munkatársunktól Első alkalommal rendez la­kossági Zöld Fórumot a Pol­gármesteri Hivatal stratégiai Irodája február 22-én 18 óra­kor a Környezetgazdálkodási Kht. Zöld Pont Irodájában (Stefánia 6.). A találkozó té­mája a talaj, a termőföld, a felszín alatti és felszíni vizek védelme, valamint a belvíz­helyzet. A fórum célja, hogy lehetőséget biztosítson a la­kosság és a szakértők párbe­szédére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom