Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 27. ZÖLD ZÓNA III. A vegyi szennyezés jóval a megengedett alatt marad Sok a por a levegőben A forgalmas utak mellett egyes időszakokban megnőhet a légszennyezettség, de Szeged átlagos levegőminősége jó. (Fotó: Schmidt Andrea) Baljós Az utóbbi hónapokban a média gyakran ijesztgette a közvéleményt az ezredforduló tájékán bekövetkező világvége-jóslatokkal. Természetesen ezek az előrejelzések csak homályos utalásokat tartalmaznak mind az esemény várható idejére, mind a bekövetkezés módjára vonatkozóan. Sokan úgy értelmezik Nostradamus és társainak jóslatait, hogy egy nagyszabású környezeti katasztrófa lesz az, amely még az idén elsodorja önpusztító XX. század végi modern civilizációnkat. Kétségtelen, hogy a XX. század hozta el a legmélyrehatóbb változásokat az emberiség történetében, olyannyira, hogy megmaradásunk a Föld nevű bolygón a következő 2-3 évtizedben fog eldőlni. Az előző század szédületes tudományos és ipari fejlődése, a modem kapitalizmus és piacgazdaság kialakulása lehetővé tette a bolygó ember által történő teljes birtokba vételét, létrejöttek a rendelkezésre álló természeti erőforrások kiaknázásának leghatékonyabb műszaki, technológiai és közgazdasági módszerei. A XX. század elejétől kezdődően elsősorban az ipari, de a mezőgazdasági fejlődés is tovább gyorsult; az ötvenes évekre már nyilvánvalóvá vált, az emberiség jelenléte a Földön alapvetően befolyásolja, meghatározza, sőt veszélyezteti a bolygó bioszférájának további sorsát, Így magának az emberiségnek jövőjét is. Az emberi beavatkozás oly mértékűvé növekedett, hogy a termelési folyamatok következtében kibocsátott szenynyezőanyagok a Föld egészére kiteijedő globális változásokat indítottak el, melyek veszélyeztetik a felszínen évmilliók alatt kialakult egyensúlyi folyamatokat. A világ vezető tudósai azért tartják rendkívül kritikusnak a mai helyzetet, mert az emberi léptékkel szemlélt lassú környezeti változások földtörténeti szempontból valójában robbanásszerűen játszódnak le, és a végső kimenetelük ma nehezen megjósolható. Az élővilág szereplőinek többsége képtelen e gyors változásokhoz alkalmazkodni, ez pedig a fajok gyors ütemű kipusztulását eredményezi, melynek következménye a biodiverzitás, az élővilág sokszínűségének csökkenése. Ez tovább fokozza az egyensúlyi folyamatok megbomlását, amely végső soron a földi élet egészét, és így magának az emberiségnek a létét is veszélyezteti. Ennek ellenére kizárt, hogy a klasszikus értelemben vett, antropogén eredetű környezetkárosító hatások eredményeként egy meghatározott időponthoz kötődően kialakuljon olyan környezeti katasztrófahelyzet, amely esetleg még 2000-ben előidézhetné a „világvégét." Még ha a jelenlegi kedvezőtlen folyamatok minden beavatkozás nélkül folytatódnának, akkor is további évtizedek lennének szükségesek a megjósolt vég bekövetkezéséhez, és a sorsunk lassú hanyatlás és pusztulás lenne, nem pedig egy pillanatszerű apokaliptikus világvége, ahogy azt a jövőbenézők megjövendölték. Sem földárnyak rengések, sem rendkívüli időjárási viszonyok nem képesek ugyanis olyan, rövid idő alatt bekövetkező globális környezetváltozást okozni, amelynek hatása világvége méretű rombolást idézhetne elő. Talán egy óriás meteor becsapódása, vagy komolyabb háború okozhatna olyan környezeti katasztrófát, melynek során akár néhány hét vagy hónap alatt is kipusztulhat a földi élővilág túlnyomó része. Szerencsére az ilyen események bekövetkezésének tényleges valószínűsége sokkal kisebb, mint a médiában történő megjelenésük valószínűsége. Vagyis, ha lesz az idén világvége, akkor az nem hagyományos környezetvédelmi problémák miatt fog bekövetkezni. Mindennek ellenére a környezetvédelem számos sürgősen megoldandó feladatot ró ránk. Szerencsére a globális környezetváltozás kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására számtalan nemzetközi intézkedés született. Az emlékezetes Riói Világkonferencia óta a Föld vezető és jövőnk iránt felelősséget érző államai összehangolt lépéséket tesznek a kedvezőtlen környezeti folyamatok fékezése és megfordítása érdekében. Mondják, a problémamegoldás legfontosabb része a probléma felismerése, a többi egyszerű technikai kérdés. Szerencsére a felismerésen már túl vagyunk, sőt, a világ fejlettebb részén a környezetvédelem jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Néhány évtizeddel ezelőtt Nagy-Britanniában a Temze, Németországban a Rajna volt az ország legnagyobb nyíltszelvényű szenynyvízcsatornája, ma mindkettőben ismét horgászni lehet. A tudományos és technológiai fejlesztések eredményeként megszülettek a korszerű, energiatakarékos, hulladékszegény, környezetkímélő eljárások, amelyek környezetre gyakorolt terhelése a korábbiak töredéke. Rendelkezésre állnak azok az eljárások, műszaki megoldások, amelyek segítségével a környezetszennyezés megakadályozható, felszámolható. Kilátásaink tehát kedvezőek, ennek ellenére mégis súlyos problémákkal kell szembenéznünk. A föld népessége a XX. században többszörösére nőtt, és néhány évtizeden belül elérkezhetünk az eltartóképesség határáig, amely legfeljebb 10-12 milliárd lehet. További probléma, hogy a túlnépesedés elsősorban a harmadik világban, a világ kevésbé fejlett részein fenyeget, ez pedig ezeket az országokat környezeti erőforrásaik gyors felélésére, olcsó, de környezetszennyező technológiák alkalmazására kényszerítik. Az esőerdők kitermelése, felégetése annak érdekében, hogy olcsó faanyaghoz, vagy csak néhány évig művelhető, rossz minőségű mezőgazdasági területhez jussanak, jól példázza a rövid távú gazdasági előnyök prioritását az elmaradott országokban. A környezeti katasztrófa veszélye tehát egyáltalán nem hárult el; elsősorban a szegény országok irányából fenyegeti baljós árnyaival a Földünket. Sxobő Ferenc Csongrád megye településein a kémiai szennyező anyagok tekintetében tiszta a levegő, a szálló por mennyisége azonban évtizedek óta túllépi a megengedett egészségügyi határértéket. Az alábbi cikk dr. Fodré Zsófia megyei tisztiorvos és dr. Kapocsi Irén laborvezető segítségével a Csongrád megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mérési eredményei alapján értékeli a megye településeinek levegőminőségi állapotát. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat légszennyezési mérései alapján Csongrád megye az ország tisztább levegőjű területei közé tartozik. Szegeden és a megye településein a magyarországi nagyvárosokhoz képest legtöbb tekintetben jobb a levegő minősége. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a DélAlföldön nem fejlesztették a nehézipart, így az abból származó vegyi szennyezésekkel nem kell számolni. Sajátos módon a megye településeinek első számú légszennyező forrása nem vegyi eredetű, hanem a nagy területű laza, homokos talajról származik, amelynek porszemcséit könnyen szállítja a szél. Kémiai szennyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ólom) a gépkocsiforgalom, illetve kisebb mértékben a fűtés következtében kerülnek a levegőbe, ezek átlagai azonban még a legsűrűbben lakott Szegeden sem haladják meg a megengedett értékek felét. Az ÁNTSz Csongrád Megyei Intézete jelenleg öt légszennyező anyagra végez megfigyeléseket. Az ülepedő por mérése mellett a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, az ólom, valamint a levegőben található szálló por mennyiségét vizsgálják rendszeresen vagy ideiglenes jelleggel a megye több településén. A vizsgálatok szabálya, hogy egy településen legalább 3 különböző mintavételi helyen mérnek azonos időben, azonos módszerrel. A mintavételi helyek között egy városközponti, egy ipari negyedbeli és egy zöldterületi pontnak kell lennie. Az intézet 1979-től a megye négy másik városában, Makón, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is végzett vagy végez méréseket. A kevés számú mérőeszköz miatt egy-egy városban 2-3 évig mértek, majd a műszereket továbbtelepítették. Jelenleg Szeged mellett Csongrádon, Kisteleken és Ásotthalmon folyik állandó megfigyelés. Kisteleken a tervezett autópályához szükséges tanulmányok miatt az önkormányzat kérte a vizsgálatokat. Ásotthalom levegőminőségi vizsgálata pedig azzal a céllal indult el, hogy megfigyeljék a város és a kisebb települések légszennyezettsége közötti különbséget. Az eredmények azt mutatják, hogy a szállóporszennyeződés még az erdővel körülvett Ásotthalmon is átlépi a megengedett határértéket. Amióta a szállópor-vizsgálatok elkezdődtek, a szegedi értékek szinte minden évben meghaladták az egészségügyi határt, sőt, egyes időszakokban elérték a legrosszabb levegőjű ipari területek - Budapest és Miskolc - szennyezettségét is. A szálló por mennyisége különösen a száraz évszakokban emelkedett meg. A kilencvenes évek elején például Szegeden egyes napokon a mérések a megengedett érték 3-3,5-szeresét is mutatták, az átlagos értékek azonban ennél kisebbek voltak. E tekintetben kimutathatóan jót tett az 1998 őszén és telén hullott sok csapadék: az 1998 októbere és 1999 márciusa között a szegedi levegő szállópor-átlaga alig lépte át a határértéket. Az emberi egészség szempontjából a szálló por meglehetősen veszélyes. Dr. Fodré Zsófia megyei tisztiorvos szerint a könnyen belélegezhető apró porszemcsék nemcsak légúti irritáló hatást keltenek, hanem felületükre tapadva vegyi anyagokat, baktériumokat, vírusokat, féregpetéket és növényi polleneket is bejuttathatnak a tüdőbe. Erre különösen a nagy forgalmú városrészekben és az allergiát okozó pollennel szennyezett területeken van esély. A levegő nagy szállópor-tartalmáról árulkodik, hogy Szegeden igen magas a légúti megbetegedések száma. Leküzdése érdekében a tisztiorvos szerint nagy arányú fásításra, a belvárosi forgalom mérséklésére, a nehézgépjárművek városon kfvüli elterelésére, valamint az utak és a gépjárművek jobb karbantartására volna szükség. Az ülepedő por esetében az elmúlt évtizedek mérései igen eltérő adatokat nyújtottak: a minősítés a legkedvezőbbtől a legrosszabbig változott. A szennyeződés alakulása az évszakoktól és az időjárási viszonyoktól éppúgy függött, mint a forgalom erősségétől és az utak minőségétől. A szegedi felsővárosi híd építése idején például a közelben lévő mérőállomás kimutatta, hogy a levegőben mind a szálló, mind az ülepedő por mennyisége megnövekedett. Évtizedek tendenciája, hogy a kéndioxid-koncentráció fűtési időszakban többszörösével meghaladja a nyári értékeket, de a mért Csongrád megyei településeken még így is a megengedett határérték fele alatt marad. A gázfűtési program szegedi bevezetése után a fűtési időszakban ez a szennyeződés csökkent. Az évek folyamán ugyancsak a megengedett érték fele alatt maradt a mérési programban érintett települések nitrogén-dioxid koncentrációja is. Csongrád megyében ez a szennyeződés elsősorban a közlekedésből és kisebb mértékben a fűtésből származik. A települések e tekintetben sem számítanak szennyezettnek, bár az 1998-1999-es fűtési szezonban mért kedvező átlag (ÁBRA) ellenére Szegeden (sőt, Ásotthalmon is) néhány mérés mutatott olyan kiugró értéket, amely meghaladta az előírt határt. Dr. Kapocsi Irén laborvezető szerint ez annak tudható be, hogy az illető mérőhelyen azon a napon valamilyen különleges ok miatt nagyobb volt a gépkocsiforgalom; az átlagos levegőminőségre azonban ez nem jellemző. A kilencvenes évek végén jelentősen javult a helyzet a levegő ólomszennyeződését illetően. Míg 1997-ben a Szegeden végzett 7 ólomvizsgálat értéke közül 3 még túllépte a megengedett határt, az ólommentes üzemanyag használata következtében a következő években ilyen eset évente 10-12 vizsgálat közül is csak egyszer fordult elő. Klórbenzol a vízbázisban Szekszárd (MTI) Bonyhád déli vízbázisának hidrogeológiai védőterületét már elérte a klórbenzol-szennyezés, kimutatható mértéke azonban az ivóviz határértékét nem éri el - jelentette ki Brázay László, az ÁNTSZ Tolna megyei főorvosa egy szekszárdi tanácskozáson. A tanácskozáson részt vett Valovics Emil, a Budapesti Vegyi Művek (BVM) vezérigazgatója is. A 20 évvel ezelőtt keletkezett szennyeződés ugyanis a BVM hidasi gyáregységének területén bekövetkezett környezetszennyezés eredménye. A gyár vezetője elmondta: az elmúlt évben 773 millió forintot fordítottak a kármentesítésre, idén újabb 60 millió forintba kerül a figyelő kutak üzemeltetése, illetőleg a folyamatos mintavétel és ellenőrzés. A szakhatóságok beszámolói megállapították, hogy az elvégzett alapdiagnosztika, illetőleg a kiterjesztett komplett figyelő hálózat mérései azt jelzik, hogy a szennyeződést sikerült lokalizálni. Az adatok számítógépre vitelével elindított modellkísérletek pedig azt igazolják, hogy - amennyiben az áramlások a vízbázis felé sodornák a szennyeződést - az legfeljebb 5-10 év múlva érnék el az ivóvízkészletet. Ezekkel a megállapításokkal áll szemben az ÁNTSZ véleménye, amely szerint a klórbenzol - ha kis mértékben is - már kimutatható a termelő kutakban. Kérdés, hogy a csapadékos időjárás okozta talajvíz-emelkedés milyen változásokat okozott, illetve okozhat a jelenlegi állapotban. Brázay László főorvos bejelentésére a vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok azzal érveltek, hogy méréseiket az EU-szabvány alapján végezték, amely literenként 3 mikrogrammban állapítja meg a talajvízszennyezés határértékét, ezt pedig a kutakban mért eredmények nem érik el. A város polgármestere és országgyűlési képviselője sürgős intézkedést, egyértelmű választ kért, hogy a vízbázis súlyos költségkihatásokkal járó kiváltására időben megtehessék a szükséges lépéseket. A tanácskozás eredményként könyvelhető el az a javaslat, amely szerint a polgármester koordinálásával egy munkacsoport alakul a két érintett megye: Baranya és Tolna vízügyi, környezetvédelmi és népegészségügyi hatóságainak részvételével. A rendszeres egyeztetések, információcsere mellett kidolgozzák azt a döntéselőkészítő hatástanulmányt, amellyel az önkormányzat a szükséges állami támogatásokért folyamodhat a probléma megoldása érdekében. Füstmentes hajó Tomrefjord (MTI) A norvégiai Vestnes város hajóépítő dokkjában vízre bocsátották a világ első olyan kompját, amely folyékony földgázzal üzemel. Az új hajtómű 99 százalékkal kevesebb mérgező anyagot juttat a környezetbe, mint a hagyományos dízelmotorok. A Glutra névre keresztelt hajó 96 gépkocsit tud egyidejűleg szállítani. A Romsdals fjordban fogja közlekedtetni az MRF hajótársaság. A hajó, teljes elkészültéig 138 millió svéd koronába (17,25 millió euróba) fog kerülni, a hasonló nagyságú dízelmotoros hajók 100 millió koronás árával szemben. Levegőminőség számokban 1998/1999. fűtési félév (1998. október - 1999. március) Mintavételi helyek Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ülepedő por Szálló por Ólom Mintavételi helyek Átlag p/m' Határértéktúllépés minősítés Átlag Mg/m' Határértéktúllépés minősítés Átlag g/nr/hó Határértéktúllépés minősítés Átlag p/m' Határértéktúllépés minősítés Átlag pg/m' Határértéktúllépés minősítés Szeged 12,07 0,0 1 48,53 7,6 2 4,39 0,0 1 115,4 59,3 3 0,14 8,3 1 Ásotthalom 11,20 0,0 1 44,43 2,9 2 2,28 0,0 1 96,3 25,0 3 0,04 0,0 1 Csongrád 11,67 0,0 1 39,71 0,0 1 2,82 0,0 1 118,3 55,6 3 -Kistelek 11,51 0,0 1 39,25 0,0 1 2,41 0,0 1 92,7 40,0 3 0,03 0,0 1 Hódmezővásárhely ----3,41 0,0 1 118,9 51.1 3 -Határérték 150 (un/m1 85 pg/m" 16 g/m2/30 nap 100 pm/m ' 0,3 pg/m3 A levegőminőség értékelése: 1. Megfelelő (az ülepedő por 10 százalék alatt van, más szennyeződés 0 százalék), 2. Mérsékelten szennyezett (az ülepedő por 30 százalék, a többi komponens 10 százalék alatt van, 3. Szennyezett (az ülepedő por 30 százalék, a többi komponens 10 százalék fölött van)