Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-14 / 11. szám

PÉNTEK, 2000. JAN. 14. BELFÖLD 3 3 röviden KFOR-képviselök Kecskemét (MTI) Allén J. Kessel alezredes, a G-5 Nemzeti Támogató Egy­ség Polgári Katonai Művelet Csoport vezetője három tagú delegáció élén csütörtökön Kecskemétre látogatott. Allén J. Kassel alezredes arról tájé­koztatta az illetékeseket, hogy rövidesen amarikai katonai szállítmányok haladnak ke­resztül a térség útjain. A kon­vojok építőanyagokat, tábori felszereléseket visznek, Ro­mánián át Koszovóba. A szál­lítások útvonalába négy me­gye esik, Bács-Kiskunon kí­vül Baranya, Csongrád és So­mogy. Repülőtér Sármellék (MTI) Csaknem 9200 utast foga­dott tavaly a Balaton Airport, amely eddigi működésének legnagyobb forgalmát köny­velhette el. A csak nappali le­felszállásra, de nagy gépek fogadására is alkalmas sár­melléki repülőtéren harminc­két alkalommai landoltak a hévízi gyógyüdülésre, balato­ni nyaralásra-pihenésre érke­ző vendégekkel a svájci Cross Air ötven személyes charter­járatai. Száztíz személyes gé­peken hat esetben érkeztek bányászok gyógykúrára, s gyerekek zánkai vakációra a világ egyik legnagyobb gáz­mezőjéről, az oroszországi Uhtából, a Gazprom Avia já­rataival. Adósságkezelés Eger (MTI) Az egri önkormányzat az elmúlt évben az adósságke­zelési programjával elérte, hogy nem nőtt az önkor­mányzati lakások bérlőinek mintegy negyedmilliárd fo­rintra rúgó lakbér és közüze­mi díj tartozása. Ez azért szá­mít jó eredménynek, mert korábban évente mintegy 40 millió forinttal nőtt az adós­ságállomány. A közel ezer önkormányzati lakás bérlője közül mintegy 300 tartozik 100 ezer és 800 ezer forint közötti összeggel, 32 család tartozása pedig meghaladja a 800 ezer forintot. Utóbbiak esetében tavaly nyár óta vég­rehajtási szakaszban van a ki­lakoltatási végzés. Főbe lőtte magát egy rendőr Budapest (MTI) Főbe lőtte magát egy, a Készenléti Rendőrség állo­mányába tartózó rendőr csü­törtökön - értesült az MTI. A hírügynökség úgy tudja, hogy a rendőr budapesti szolgálati helyén vetett véget életének. Homokháti konferencia az ÖNHIKI-ről Kistérségi forráshiány Dr. Vártfalvi István, a PM főosztályvezetője az ÖNHIKI-s támogatásról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Mellette jobbról Petró Ferenc Ásotthalom polgármestere és Balogh László országgyűlési képviselő. (Fotó: Schmidt Andrea) Balogh László, a tér­ség országgyűlési képvi­selőjének kezdeménye­zésére rendeztek tanács­kozást tegnap Ásotthal­mon. A Homokháti Kis­térség polgármesterei dr. Vártfalvi Istvántól, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetőjétől kap­hattak információkat az ÖNHIKI-s támogatások feltételeinek megválto­zásáról. Háromezer magyar tele­pülésből ezer önhibáján kí­vül nehéz gazdasági helyzet­ben, jelentős forráshiánnyal küzdve működik. Az idén a Homokháti Kistérség már mind a tizenöt települése rászorul az önhi­bájukon kívül nehéz gazda­sági helyzetbe került önkor­mányzatoknak járó úgyneve­zett ÖNHIKI-s támogatásra - tudtuk meg Petró Ferenc­től, a polgármesteri munka­értekezletnek otthont adó Ásotthalom első emberétől. A tendencia szerint minél ki­sebb egy település, annál na­gyobb forráshiánnyal küzd. így például Öttömös hetven­milliós, míg Mórahalom, vagy Ásotthalom negyven­milliós tartozást halmozott fel, de a legkisebb hiány is meghaladja a tízmillió forin­tot. A kistérség településeinek polgármestereit dr. Vártfalvi István, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője tájé­koztatta az ÖNHIKI-s támo­gatások feltételeinek szigo­rodásáról. Elmondta, első­sorban a települések közötti rendkívül nagy jövedelem­különbség okolható azért, hogy az ország önkormány­zatainak egyharmada rászo­rul az ÖNHIKI-s támogatás­ra. Ugyanakkor az ilyenfor­mán kifizetett tízmilliárd fo­rint az önkormányzatok összes költségvetésének még egy százalékát sem teszi ki, ami azt is mutatja, hogy el­sősorban a kistelepülések kerülnek nehéz helyzetbe. A szakember hangsúlyozta: a valóban önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került tele­püléseknek alanyi jogon jár az állami támogatás, így nem pályázni kell a pénzre, hanem igényelni. Ám csak akkor juthatnak támogatás­hoz az önkormányzatok, ha megfelelnek az egyre szigo­rodó kikötéseknek. Vártfalvi István szerint fontos, hogy az önkormány­zatok a közszolgáltatásaikat ésszerűsítsék, sőt, a kistele­pülések akár működjenek is együtt egy-egy, addig önál­lóan fenntartott közintéz­mény üzemeltetésében, így téve gazdaságosabbá a pénzfelhasználást. Azonban ha egy önkormányzat intéz­ményeit például indokolatla­nul alacsony kapacitás-ki­használtsággal üzemelteti, azt ki is zárhatják a támoga­tottak köréből. Az ÖNHIKI­s támogatásban részesülő te­lepülések számának gyara­podása egyébként megállt, s többek között a forráselosz­tás gyakorlatának megvál­toztatása eredményeképpen a közeli jövőben már csök­kenhet is. A tanácskozás végén a polgármesterek az ÖNHIKI­s pályázatok benyújtásának gyakorlati tudnivalóival is megismerkedhettek. Kéri Barnabás Egyeztetés a praxisjogról Maradt a politikai szándék Budapest (MTI) Jelentős mértékben köze­ledett a Fidesz és a Függet­len Kisgazdapárt szakértői­nek álláspontja a praxisjog­ról szóló előterjesztéssel kapcsolatban csütörtökön tartott egyeztetésen - közöl­ték a résztvevők a megbe­szélést követően az MTI­vel. Turi-Kovács Béla kisgaz­da frakcióvezető-helyettes úgy fogalmazott: jó esélyt lát arra, hogy - esetleg kap­csolódó módosító javasla­tokkal - mindhárom szerdán beteijesztett módosító indít­ványa bekerüljön a törvény végleges szövegébe. Elmondta, hogy további három, a normaszöveg no­vemberben született első változatához való visszaté­rést jelentő módosítást ké­szít elő, ám mivel ezek még „embrionális állapotban" vannak, egyelőre nem kí­ván nyilatkozni róluk. - A törvényjavaslattal kapcsolatban nem változott az eredeti politikai szándék, amellyel viszont nem ellen­tétesek a kisgazda módosí­tó indítványok - mondta Horváth Zsolt, a Fidesz egészségügyi kabinetjének vezetője, aki biztosra veszi, hogy konszenzusra jutnak majd a felek a kérdés tárgy­alása során. Hozzátette: tervezett há­rom újabb módosító indít­vány között van olyan, amelyben „bizonyos rész­kérdéseket még csiszolni kell". A két politikus jelezte, hogy január 18-án újabb egyeztetést tartanak az ügy­ben, amelyre már a koalíció harmadik tagjának, a Ma­gyar Demokrata Fórumnak a képviselőjét is meghívják. Nyugdíjasok adója Budapest (MTI) A Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság a napokban meg­kezdte az 1999. évi szemé­lyi jövedelemadó bevallásá­hoz szükséges igazolások kiküldését az érintettek ré­szére - közölte az igazgató­ság. Az igazgatóság tájékozta­tása szerint nem ritka, hogy egy-egy ügyfél több jogcí­men is kap ellátást. Ezek je­lentős része olyan adóköte­les nyugdíj, amely után nem kell adót fizetni. Adóköteles viszont az 1987. december 31. után megállapított baleseti és kártérítési járadék. A szocialisták néző­pontjából értékelte az új­ságok, a televíziók, a rá­diók helyzetét Lendvai Il­dikó, az Magyar Szocia­lista Párt vezető média­politikusa. A hazánkról szóló uniós országjelentések történetében most először a negatívumok között szerepelt a média hely­zete, mert az EU nehezmé­nyezi például a kormány lap­vásárlási kísérleteit, illetve a közszolgálati tévék felügyele­tének egyoldalúságait. E kiin­dulópont alapján mondott vé­leményt a hazai nyilvánosság­ról Lendvai Ildikó. Az MSZP­politikus tegnapi, szegedi saj­tótájékoztatóján elhangzott: új tendencia az országos sajtó Az MSZP a médiáról Politika és nyilvánosság politikai kiszolgáltatottsága. Ennek jele az állami hirdeté­sek kimutatható átcsoportosí­tása, a szerkesztőségeket sújtó házkutatások sosem látott mennyisége, a kereskedelmi televíziókra nehezedő kor­mánypári befolyásolási kísér­letek. A politika ilyen negatív hatásaitól - Lendvai Ildikó szerint - a helyi média még mentes. Mostanában döbbentek rá az MSZP vezetői, hogy egy­egy helyi újság olvasottsága és olvasótábora nagyobb, mint az országos terjesztésű lapok többségéé. Ám az or­szágos politikusok még nem telepedtek rá a helyi nyilvá­nosságfórumaira, ami relatív szabadságot biztosít e médiu­mok szerkesztőségeiben - így az MSZP képviselője. Lend­vai Ildikó bizonytalan abban, hogy alkalmas-e a pillanat, il­letve a szakmai szeretné-e, ha a médiatörvényt módosítanák, illetve megalkotnák a sajtótör­vényt. Az MSZP, ha sajtótörvényt alkotna, akkor lehetetlenné tenné, hogy az írott sajtóban az állami tulajdon megmaradhas­son, az önkormányzati tulaj­donban, illetve érdekeltségben lévő médiumokban pedig érvé­nyesíttetné a pártatlanság elvét. A szocialisták változtatnának az írott sajtó támogatási rend­szerén, illetve törekednének az újságírói szabadság jogszabá­lyi védelmére. Az is fontos ­mondta Lendvai Ildikó -, hogy az eddig szabályozott területek hibáit kiigazítsák. A médiatörvény módosítá­sának szükségességével min­den parlamenti párt egyetért, de kivitelezhetőségét senki sem tartja valószínűnek a je­lenlegi politikai légkörben. Az MSZP álláspontja az, hogy értelmesebbé kellene tenni a helyi tévék támogatási rendszerét; a kábelrendszer­nek az egész országra kiterje­dő kiépítése biztosíthatná a té­vénézők és rádióhallgatók esélyegyenlőségét. A szocia­listák azt is fontosnak tartják, hogy a közszolgálati rádió és tévék struktúrájából kivigyék a politikát. A beszélgetéssé alakított sajtótájékoztatón a budapesti illetőségű MSZP-politikus „valóságképét" a helyi médiu­moknál dolgozó újságírók vé­leménye ellenpontozta. Ú. I. jegyzet Nínó j járom órát rostokolt a vonatunk Albertirsán. Dögme­li leg, tocsogtunk a verítékben. Hároméves fiam a kö­vetkezőket kérdezte: Miért állunk ilyen sokáig? Miért üvöltözik a bácsi, hogy húzzuk fel az ablakot, mikor majd' megsülünk? Próbáltam szépen megmagyarázni, tudod, Magyarország első embere, Kádár János bácsi Moszkvából éppen most jön haza, és ő nagyon fél a re­püléstől (valamit tudhatott), ezért mindig vonattal jár, és vigyáznak rá, nehogy baja essen. El tudom képzelni, mi­ket gondolhatott magában a gyerek ilyen épületes indok hallatán. A világon mindenütt megadják a módját a kormány­fők, miniszterek, pártvezetők biztonságának. Ebben tény­leg nincs semmi kivetni való. Ha túl nagy feneket keríte­nek neki, az nem igazán szimpatikus, de már nem is '86­ot írunk, ma másképpen, elegánsabban működnek ezek a dolgok. Úgy tűnik azonban, hogy a kék villogóval ellátott jár­művek vezetőibe időnként belebújik az ördög. Ha már ott az megkülönböztető jelzés, ne porosodjon hiába: hadd szóljon! Évente mindig adódik egy-két olyan eset, ami nagyobb port ver föl. Kiderül, nem indokolta semmi a nagy sietséget, a kék fény biztosította fölényeskedést. Ez látszik most kikerekedni az igazságügyi miniszter autójá­nak főszereplésével az élet által forgatott filmből is. A kormányőr-sofőr egy olyan keskeny úton próbálta megelőzni, félreparancsolni az előtte poroszkáló mazso­lát, ahol erre nem kínálkozott lehetőség. Majd megelőzve a kocsit, leállította, állítása szerint „rádiótelefont fogott" az úrvezetőre, felszólítva, adja át a kocsi kulcsát. A meg­fegyelmezett hölgy (Kökény Mihály, az előző kormány népjóléti miniszterének feleségéről van szó, ebből még politikai ügy is lehet!), aki a telefont pisztolynak látta ijedtében, átadta az indítókulcsot. Mit mondjak, ez szép. Látatlanban lehet tippelni, hogy a kormányőr erőtel­jesen túljátszottá szerepét. Már csak azért is, mert slussz­kulcselkobzó akciója közben magára hagyta a miniszter asszonyt az autóban. Tfgy szegedi rendőr ismerősöm szokta volt mondogat­Hjni, akinek kék lámpa villog a feje fölött, az oldalán meg fegyver van, annak nagyon jóban kell lennie a sze­rénységgel. Igaz Nekik is. y. Tízéves az Alkotmánybíróság Sólyom László • •• a a • a jovorol Budapest (MTI) Nincs hatalma más hatalmi ágaknak az al­kotmánybíráskodás esz­mei folyamatosságán, ennek fenntartása és a továbbfejlesztés minősé­ge kizárólag a minden­kor hivatalban lévő al­kotmánybírák felelőssé­ge - jelentette ki Sólyom László, az Alkotmánybí­róság 1990 és 1998 kö­zötti elnöke csütörtö­kön, a testület megala­kulásának 10. évfordu­lója alkalmából rende­zett kétnapos budapesti konferencia nyitónapján. A volt elnök felhívta a fi­gyelmet: az Alkotmánybíró­ság sohasem mitizálta a rendszerváltást, egyik fő elve az volt, hogy rendkívüli tör­ténelmi körülmények sem igazolhatnak semmilyen ki­vételt az alkotmányosság betartása alól. - A testület másrészt mindent megtett, hogy az új viszonyokat tisztázza, ezt szolgálta az igazságtételhez és a kárpótláshoz, de általá­ban is a legfontosabb sza­badságjogokhoz és a szociá­lis jogokhoz kidolgozott dogmatika - közölte Sólyom László. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság - ha­zai források hiányában is ­az európai demokráciák és alkotmánybíráskodások, to­vábbá az Emberi Jogok Eu­rópai Egyezménye joggya­korlatát követte. Rámutatott ugyanakkor: az első Alkot­mánybíróság nem másolt, hanem funkcionális átvételre törekedett, a külföldi gya­korlat szellemére volt nyi­tott. - A második Alkotmány­bíróságnak nem csak azt kell eldöntenie, hogy folytatja-e ezt a gyakorlatot, hanem hogy recipiálja-e az első Al­kotmánybíróság eredményeit - hangsúlyozta. A szervezett ellen Budapest (MTI) A szervezett bűnözés el­leni együttműködés elmé­lyítéséről írt alá megállapo­dást Pintér Sándor belügy­miniszter és Peter Tufo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete csü­törtökön a fővárosban - tá­jékoztatta az MTI-t közle­ményben a belügyminiszté­rium szóvivője. Könyves Krisztina ismertetése szerint a két ország - figyelembe véve a nemzetközi mérete­ket öltött szervezett bűnözés elterjedését, amely mindkét államot aggodalommal tölti el - elhatározta a bűnüldöző szerveik közötti még szoro­sabb munkakapcsolat kiala­kítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom