Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-20 / 219. szám

HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 20. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalinnal oszthatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon reg­gel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fogadja hívásaikat a 06-209-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett és talált tár­gyakat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfel­vétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetó'irodáinkban. Havi harminc. Szabóné felháborítónak tartja, hogy a H-es kórházban dolgozó lá­nya - aki gyermekével él együtt - közel harminc évi munkaviszony után mind­össze harmincezer forintot visz haza havonta, amiből szerinte nem lehet megélni, amikor csak a fűtés tízezer fo­rintba kerül. Olvasónk szerint lánya ezen kívül semmilyen juttatásban nem részesül. Sza­bóné úgy véli, anyagilag is jobban meg kellene becsülni a dolgozókat. Gyalogosok. Virágné nem meri egyedül elengedni gyer­mekét a Rókusi általános is­kolába, mert szerinte rendkí­vül balesetveszélyes, hogy a Párizsi körútról a Kossuth La­jos sugárútra jobbra kanyaro­dó sávban nem védi jelzőlám­pa az áthaladni szándékozó gyalogosokat. Olvasónk úgy véli, az arra közlekedő iskolá­sok nincsenek kellő bizton­ságban a sokszor nagy sebes­séggel érkező járművektől. Örömitapok Részkén Az elmúlt hét végén im­máron kilencedik alka­lommal rendezték meg Röszkén a falunapokat. Ami úgy indult, hogy nem mdult, pontosabban több mint hatórás késéssel kezdődött, ugyanis a test­vértelepülés, a romániai légvár delegációja szom­baton órákat vesztegelt a batáron. Aztán hatalmas mulatság kerekedett. Erre mondják: minden jó, ha a vége jó. A meghívón szereplő Rous­seau-; idézettel már jó előre je­'ezték a röszkeiek, hogy mi, il­le've ki áll a kilencedik alka­lommal megrendezett falunap középpontjában. A bánsági Végvár, valamint annak tiszte­letre és szeretetre méltó polgá­rai, akik május végén látták Vendégül a Magyari László Polgármester vezette ötvenhá­r°m fős röszkei küldöttséget. Az akkor aláírt testvértelepülé­si megálapodásban a felek el­kötelezték magukat, hogy mé­lyítik a két község közötti gaz­dasági, turisztikai, kulturális és sport kapcsolatokat. E viszonyt erősíteni jöttek el szombaton a végváriak Röszkére. A tervek szerint már délben köszönthet­ték volna egymást a rég nem látott ismerősök és barátok, ám közbejött egy malőr: közvetle­riül a határ előtt lerobbant a végváriak autóbusza. Több órás várákozás után végül is si­került megjavítani a járművet, amely hat óra környékén gör­dült be a polgármesteri hivatal e'é. A falu művelődési házá­ban Magyari László polgár­mester és Balogh László or­szággyűlési képviselő köszön­tötte a vendégeket. Utóbbi el­mondta: szívből örül annak, bogy a választókörzetében lé­vő települések határon túli ma­§Var községekkel alakítanak ki kapcsolatot. A rövid ünnepi beszédek elhangzása, valamint a zászlócsere után a végváriak vették birtokukba a színpadot, s adtak komplett kulturális mű­sort. A tapsokkal és füttyökkel sűrűn megszakított műsorban verseltek, énekeltek és táncol­tak a bánsági vendégek. De még hogyan! Szoboszlai István lelkész színészeket megszé­gyenítő módon szavalta Petőfi Sándor verseit, Korsós Tamás alpolgármester pedig úgy rop­ta, mintha bizony világéleté­ben népi táncos lett volna. De a többiek is jócskán kitettek magukért, s bizony nem lát­szott rajtuk sem a világot je­lentő deszkákon, sem pedig a műsort követő bálon, hogy hosszú és fárasztó út áll mö­göttük. A végváriak magas színvonalú programjának a vé­gén, a csujogatóknál és a lako­dalmasnál a harmonikás Szar­vas Sándor vezette esztrád ze­nekar is megmutatta, mire ké­pes, és hogyan mulat a végvári ember élete nagy fordulóján. Mondták is: szőr, szita, bugyo­gó - kis menyecske lenne jó! A jó hangulat a bálban is foly­tatódott. Vasárnap fogathajtó versenyen, kick-box bemuta­tón és focimeccsen szórakoz­tak a helyi és bánsági népek. S hogy kerek legyen a törté­net, hadd idézzem Rousseaut, aki azt mondta: „Ahol az em­berek szabadok, ott elég össze­csődülniük, s máris jól érzik magukat. Állítsatok a tér köze­pére egy virágokkal felékesített rudat, gyűjtsétek köréje a né­pet, és kész az ünnep. Ha töb­bet akartok tenni, intézzétek úgy, hogy maguk a nézők le­gyenek a látványosság, hogy ők maguk legyenek a szereplők, és mindenki önmagát pillantsa meg, önmagát szeresse a többi­ekben, mert így tökéletesebb lesz az egység közöttük." A röszkeiek és a végváriak felál­lították a rudat és köréje gyűj­tötték a népet, s már a többiek­ben szeretik önmagukat. Az egység tökéletes. Csak Vlocskó Misi feje ne fájt volna... Sx. C. Sx. Hü 1 £ / i&i ** m Műszaki felmérés után az iskolaépületek Az oktatás biztonsága a tét A fogathajtó versenyre sokan voltak kíváncsiak Röszkén. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az évek óta felhal­mozódó és halasztott iskolafel­újítási igé­nyek ki­elég ítet­lensége már a műszaki szakértők jelentése sze­rint is kritikus helyzettel fenyegeti a város iskola­hálózatát. A probléma korábban sem volt jelen­téktelen, mostanra azon­ban 450 millió forintos ol­ló nyílt ki az igények és a költségvetési lehetőségek között. A kilencvenes évtized nem az iskolai fejlesztések évtizede volt Szegeden. Ez nemcsak a kényszerű átszervezésekre, ha­nem a hetvenes években kiala­kított iskolahálózat korszerűsí­tésére is vonatkozik, hiszen sajnos akkor lettek tömegével időszerűek az épületek kisebb­nagyobb felújításai, amikor a legkevesebb juthatott rá, az is­kolák pedig olyan szűkös költ­ségvetéssel dolgozhattak, hogy abból a karbantartásokra is alig futotta. A rendszerváltozás óta mindhárom városvezetés tuda­tában volt annak, hogy milyen felújítások szükségesek, hiszen az iskola vezetője minden ta­névben köteles a műszakilag indokolt igényeket jelenteni. Csak a rend kedvéért: az igé­nyek évről évre az inflációt is túlszárnyalva nőttek, idénre pedig elérték a rekordnagyságú 500 millió forintot, nagyjából egy kisebb méretű új iskola felépítésének költségét. Nem tévedés, ennyi az az összeg, amely műszaki szakértők sze­rint is csak ahhoz kellene, hogy az épületek állaga ne élje el (vagy ne tartsa meg) veszé­lyes állapotát. Az idei költség­vetés vitája elé bocsátott 500 milló nem szól az iskolai kör­nyezet szépítéséről és rendezé­A Gábor Dénes Szakközépiskola „szerencsés" volt: olyan rossz műszaki állapotba került, hogy a felújítást nem lehetett tovább halasztani... (Fotó: Karnok Csaba) séről, ez pusztán a leromlott állag helyrehozása. Az igényeket évről évre le­jelentő igazgatók szerint az összeg nagysága a halmozó­dásnak köszönhető, hiszen sok kérelem egyik költségvetési évről a másikra kerül át, és minden tanévben hozzájuk adódnak az új igények is. Csak néhány intézmény tudott olyan „szerencsés" lenni, mint a Gá­bor Dénes Műszaki Szakkö­zépiskola, melynek épülete már annyira veszélyes lett, hogy megtiltották benne az ok­tatást, és a város kénytelen volt kormányzati segítséggel (a 180 milliós városi támogatáshoz 430 milliós céltámogatást kap­tak) teljes felújítást végezni, a szakközépiskola felújítása egyébként félúton tart és jól halad. Az iskolaépületek na­gyobb részénél nem ennyire nyilvánvaló az állagromlás, ami olyan váratlan és tragikus balesetekhez vezethet, mind a nyár eleji Tabán iskolai volt. A tragédiát követően irá­nyult rá a figyelem a többi in­tézmény évek óta sodródó fel­újítási kérelmére is. Az anyagi nehézségekkel küzdő önkor­mányzat ugyanis a költségve­tés elkészítésénél úgy gondol­hatta, hogy az 1999-es évet az iskolaépületek ugyanúgy kibír­ják, mint az 1998-ast, s amíg a város felújítási források után néz, elegendő lesz az 50 milli­ós sürgősségi intervenciós fel­újítási alap, ahonnan a legaku­tabb gondokat kezelik. Az élet sajnos nem ezt igazolta. A bal­eset után évek óta nem látott tüzetes szakértői vizsgálatot szerveztek valamennyi városi iskolában, és műszaki szakér­tők ütemezték be azt is, hogy melyek lennének a legégetőbb teendők, s melyek várhatnak még valamennyi időt. A szak­értői jelentések szeptember kö­zepére elkészültek, és igazol­ták a benyújtott 500 millió kö­rüli kérelmek jogosságát. Eb­ből is a legsürgősebb felújítási igények közel 300 milliót tesz­nek ki! Mivel az önkormányzat in­tervenciós alapjában szeptem­berre az 50-ből már csak 16 millió maradt, nyilvánvaló, hogy a város külső segítség nélkül a bármikor balesetve­szélyessé válható iskolaépüle­tek sorsát egyhamar nem tudja megoldani. Reményt az adhat, hogy az önkormányzat - mint a közoktatási irodán megtud­tuk - legalább a legsürgősebb teendőkre való pénz egy részét szeretné külső forrásból meg­pályázni. A sportlétesítmények és tornatermek felújításában az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázata segíthet, az iskola­épületek kapcsán pedig Pokor­ni Zoltán oktatási miniszter ígéretében lehet bízni, aki a tanév végi baleset után a mi­nisztériumi keretből helyezett kilátásba segélyt. Az önkor­mányzatnál úgy vélik, a mi­niszter ígérete nem a levegőbe szólt, s csak az összeg nagysá­ga lehet kérdéses. Az viszont egészen biztos, hogy - akár­csak a Gábor Dénes épületé­nek esetében - a város saját erőből is részt kell vegyen a kritikus helyzet megoldásában, különben az oktatás biztonsága kerül veszélybe. Panak Jöxsaf Tiszaszigeti szeméthelyzet Kibelezett hűtő, lyukas strandpapucs, rothadó matrac - ilyen kép fogad­ja az autóst, ha a jugo­szláv határ felöl érkezik Tiszaszigetre. Szerencsére ez a „látványosság" nem­sokára már csak a múlté. Ugyanis felszámolják a vadlerakót, a helyiek hul­ladékát pedig augusztus 1 -töl kukásautó szállítja el a sándorfalvi központi szeméttelepre. Évek óta csúfítja már Tisza­szigetet a határában létrehozott illegális szemétlerakó. Ide nemcsak a helybeliek, hanem a szomszédos településeken la­kók is hordták a hulladékot. A környezetre káros, az emberi szemet bántó „bűzhegyet" fel kell számolni - hangzott el még a tiszaszigeti képviselő­testület egyik tavaszi ülésén. A beszédet később tett követte. A falu vezetése pályázatot írt ki a vadlerakó megszűntetésére és a hulladékszállítás bevezetésére - tudtuk meg Bodó Imre pol­gármestertől. A pályázatot a Szegedi Környezetgazdálkodá­si Kht. nyerte meg, így augusz­tus 1-től minden hét szerdáján feltűnik a településen a kukása­utó és viszi a szemetet. A jövő év végén pedig átadják azt a korszerű hulladékudvart, ahová a szigetiek egy köbméterig in­gyen vihetik a nem kommuná­lis szemetet (építési törmelék, levágott fú és gally...). A Szamos utca egyik idős lakója. Gombos Sándorné figyeli, ahogy kiürítik a kukáját. (Fotó: Schmidt Andrea) - A szerződésben nem­csak azt vállaltuk, hogy Ti­szasziget ötszáz háza elé ki­rakott edényeket hetente egy­szer kiürítjük, hanem azt is, hogy folyamatosan elhordjuk a falu széléről a szemetet és rehabilitáljuk a megtisztított területet - mondta Varga László, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. szállítási és logisztikai osztályának ve­zetője. A szegedi kukáskocsi csak a köves utcákat járja vé­gig, a földeseken viszont a helyi Tisza-Sziget 2000 Kht. traktorai szedik össze a hulla­dékot. Az így begyűjtött sze­metet hatalmas konténerekbe rakják, amiket ugyancsak szerdánként a szegediek vi­szik el a sándorfalvi telepre. A Szamos utcában lakó Gombos Sándorné nagyon örül az új rendszernek. Igaz, hogy a szolgáltatásért fizetni kell, de az idősek harminc százalékos kedvezményt kap­nak a díjból. A kukás gyűjtés azért is jó - folytatja a néni ­mert kényelmes, nem kell ta­licskával eltolni a szemetet a több kilométerre lévő lerakó­ig. A helyi étterem szakács­néja, Pölhe Ferencné is jó öt­letnek tartja ezt a módszert. Korábban egy hónapig is állt zsákokban a szemét az udva­ron, csak ezután gyűjtötték össze. A legtöbb gond nyá­ron volt. A házak elé kitett zsákokat éjjel a kóbor kutyák szétszedték, a szél pedig hordta mindenfelé a koszt és a bűzt. A kukás rendszerrel és a hulladékudvar felépülésével végre megoldódik a szigetiek évekig elhúzódó problémája, mi legyen a szeméttel. A falu szélén lévő vadlerakó pedig csak a lakók emlékezetében marad meg... Kormos Tamás A SZOCIALISTA PÁRT irodájában (Tisza L. krt. 2-4. 1/122.) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLA­TI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tag­ságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvi­lágosítást munkaviszonyban lé­vők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. KATONA GYULA, a 13-as választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Móra Ferenc Ál­talános Iskolában (Kolozsvári tér). HOLNAP A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt sze­gedi irodájában (Teleki u. 3.) jo­gi tanácsadást tart 14-15 óráig dr. Kopasz Rudolf ügyvéd. MUNKAÜGYI és általános jogsegélyszolgálat 17-18 óráig a KKDSZ (Közgyújtaményi és Közművelődési Dolgozók Szak­szervezete) Csongrád megyei irodájában (Temesvári krt. 42., tel./fax: 432-578). Fogadóórát tart dr. Szabó Emese ügyvéd. GILA FERENC, a 24-es vá­lasztókerület (Baktó, Petőfite­lep) képviselője lakossági fog­adóórát tart 17 órai kezdettel a Nádas presszóban (Tölgyfa u.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom