Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-18 / 115. szám

6 FÓKUSZ HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 18. Új szegedi akadémikus: Hatvani László Ez itt egy jó hely" ## Dr. Hatvani László: A matematikus úgy kutat, hogy gondolkodik. (Fotó: Karnok Csaba) • „Vege a baloldali kormányzásnak" A polgári megoldás A „624-es" sikerei A szegedi 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai a közel­múltban több országos tanulmányi versenyen is sikerrel szerepeltek. A szakmunkástanulók el­méleti és gyakorlati tan­tárgyakban egyaránt megállták helyüket. A kiemelkedő eredményt eléró diákok mentesül­nek az év végi vizsgák alól is. A gödöllői országos ma­tematikaversenyen Pap Já­nos épületasztalos-tanuló 1997 után ebben az évben is első lett. Teljesítménye egyedülálló a verseny hu­szonegy esztendős történeté­ben, mert „duplázni" (egy­mást követő években nyerni) még setikinek sem sikerült. Tanára: Baár Lászlóné. A 624-es iskola diákjai eddig négy alkalommal: 1986-ban, 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban szereztek elsó he­lyezést az országos matema­tikaversenyen. A székesfehérvári orszá­gos fodrászversenyen Ta­nács Krisztina egy első és három harmadik helyezést, Galzó Andrea egy első és két negyedik helyezést szer­zett. Gergely László össze­tett hatodik, Csányi György összetett hetedik helyen vég­zett - teljesítményük rangját emeli, hogy mindketten első éves tanulók. A diákok föl­készítői Tombáczné Szeme­rédi Zsuzsanna és Szakálné Zsiga Renáta mesterfodrá­szok, valamint Gémes Tibor. Veszprémben, a könyv­kötő szakmunkástanulók or­szágos versenyén Horváth Edina tizedik helyezést szer­zett, s (gy már nem kell vizs­gát tennie. Rácz Renátát eredménye a gyakorlati vizs­ga alól mentesíti. A diákok fölkészítői: László Anna és Czégé László. Az épületasztalos szak­munkástanulók országos ve­télkedőjén Pap János kilen­cedik lett, így már neki sem kell vizsgáznia. Fölkészílő tanár: Vörös Endre. A Kecskeméten rendezett országos történelmi verse­nyen Száki Endre nyolcadik lett. Feketü Béla fölkészíté­sével. A szakmunkástanulók or­szágos irodalomversenyén Domokos Szilvia holtver­senyben a hetedik-nyolcadik helyen végzett - fölkészítő tanára: Pozsik László. Ny. P. Kissé zaklatottan fo­gadott dr. Hatvani László matematikus professzor, amikor elmentem hozzá, hogy friss akadémiai tagságáról beszélges­sünk. Nem sokkal azelőtt ugyanis hirtelen kizavarták a lakásából. A rendőrség bombaria­dót rendelt el egy bo­korban talált aktatáska miatt. Az MTA mostani közgyűlésén levelező taggá választott tudós meg is állapította: nincs rendben ez a világ. Bez­zeg a matematikában, ott aztán rend van és fe­gyelem. - Szerencsés ember va­gyok, mert harminckét éve itt, a Bolyai Intézetben dol­gozom, és meg kell mond­jam, egyre jobban élvezem. Egyenes volt az utam idáig: középiskolás koromban már matematikusnak készültem, érettségi után felvettek mate­matika-fizika tanári szakra, majd a második év után sza­kosodhattam matematikus­nak. Miután elvégeztem az egyetemet, bent maradtam, vagyis az elsó egyetemi taní­tási naptól mostanáig ugyan­azon a kapun járok be regge­lente. Ez öröm számomra, mert ez itt egy jó hely. • Mitől lesz jó egy efféle hely? - Attól, hogy közösség, méghozzá igen jó szakmai és emberi közösség. A Bo­lyai Intézet egy olyan sziget, ahol még a legvadabb időkben is csak a szakmai érdemek számítottak. Ennek következtében kiváló tan­ároktól tanulhattam itt már az egyetemi éveim alatt is. Ez pedig rendkívül erős ösz­tönzést jelent. Ez nagyon fontos, mert a diákok több­sége nem elég tudatos, ezért fontos a törődés, az útmuta­tás. Engem Pintér Lajos ta­nár úr indított el a pályán, ugyanakkor ő tanított meg teniszezni, és ő adta a ke­zembe azokat szépirodalmi könyveket is, amelyekről úgy gondolta, el kell olvas­nom. Nehéz elmondani, mi­lyen felemelő érzés volt, amikor először jöttem be kollégaként dolgozni ebbe a közösségbe. Az akadémiai tagságot is jelentős részben az Intézetnek köszönhetem. Biztos vagyok benne, a sza­vazásnál számított, hogy itt dolgozom. • Hogyan lehet ebben a tudományban felismerni, ki a tehetséges? - Rendkívül egyszerűen. Aki megoldja a feladatot, az jó matematikus. A siker felé ebben a tudományban korán el lehet indulni, hiszen már a középiskolai matematikaver­senyeken világossá válik, ki a jó, és ki nem. Később azért kiderül, hogy a feladatmeg­oldás képességénél több kell. Meg kell tudni fogal­mazni a problémát, azután el kell mélyülni benne, és ki­tartóan kell keresni a megol­dást. • Régóta szeretném tud­ni, hogyan kutat egy ma­tematikus. Én úgy képze­lem, ül, és ráncolja a homlokát. - Éppen úgy. Ha már megfogalmaztuk a problé­mát, valóban nincs más dol­gunk, mint az, hogy gondol­kodjunk. Van, aki ül, van, aki sétál, van, aki hanyatt fekszik. Ez sokszor igen ke­serves dolog, azt is mond­hatnám, kínlódás. De rendkí­vül nagy öröm, ha egyszer csak megtaláljuk a megol­dást. 0 A matematikát sokan éppen azért szeretik, ami­ért mások nem: egzakt és fegyelmezett. - Igen, nagyon fontos, hogy ez egy tökéletesen eg­zakt tudomány. Itt nem két­séges az eredmény. A mate­matikában rend uralkodik, minden a helyén van. És az is igaz, hogy fegyelemre ne­vel, arra, hogy pontosan kell fogalmazni. (Ez egyébként minden tudományra igaz kell, hogy legyen.) De úgy érzem, a matematikai kuta­tás egyben alkotó folyamat is, hiszen amikor az ember megalkot egy bizonyítást, azzal valami újat teremt. • Professzor úr azt mondja, kutatási területe, a „dinamikus rendszerek minőségi elmélete" közel áll a való világhoz. Úgy érzem, ez azért magyará­zatot igényel - Kezdjük a dinamikus rendszerekkel. A világban sokféle dinamikus rendszer van: a piactól az óceánok élővilágáig. Dinamikus rendszer az, ahol a részt­vevők viselkedése a többiek viselkedésétől függ, és a fo­lyamat időben zajlik. Az ilyen rendszereket a kutatók a matematika eszközeivel, egyenletekkel modellezik, és ennek alapján megértik, leír­ják és előre jelzik a folyama­tokat. Ha minőségi szem­pontból elemezzük ezeket a rendszereket, akkor a legjel­lemzőbb tulajdonságait vizs­gáljuk. Például, hogy perio­dikusan változik, vagy, hogy egyensúlyra törekszik-e a rendszer. Én kizárólag mate­matikai rendszerek minősé­gét elemzem, de a valóság is éppen ilyen matematikai modellekkel írható le. Kaczor Gabriella Furcsa fordulatnak mondható, hogy a rend­szerváltás élcsapata, a Magyar Demokrata Fó­rum nem érte el a parla­menti, 5 százalékos kü­szöböt az első fordulóban. Póda Jenő, aki két válasz­tási ciklusban e párt szí­neiben képviselte a me­gyét az Országgyűlésben, is szerény eredményt ért el. Mivel magyarázza mindezt? - kérdeztük a honatyától. Az MDF néhány, Fidesz­szel közös jelöltje bizonyára bejut a parlamentbe, ám a párt a május 10-i választások után nem örülhetett, hiszen nem érte el a listán a bűvös 5 százalékot. • Mivel magyarázza az MDF és saját eredményét? - Az egyik szemem'sír, a másik nevet - így Póda Jenő. ­Nyilván nem öröm számomra, hogy nem kerülök be a parla­mentbe, hiszen 8 év alatt ezt a munkát kitanultam. Úgy ér­zem, igyekeztem hasznára len­ni a választóknak, a szegedi érdekeknek. A honvédelem te­rületén pedig a civil kontrollt képviseltem. Egyáltalán nem örülök ennek az eredménynek. Még úgy sem, hogy majdnem háromszor annyi szavazatot kaptam, mint a pártom. Halálos • Pápa (MTI) A Győrt Pápával össze­kötő 83-as főúton egy Ford Tranzit tehergépkocsi egy Alfa Rómeó személygépko­csival ütközött. A személy­gépkocsiban utazók közül ketten - egy idősebb férfi és 0 Akkor mitől nevet a má­sik szeme? - Vannak olyan jelek, ame­lyek azt mutatják, nem volt a dolog hiábavaló. Azok a poli­tikai erők, amelyeknek a győzelméért évek óta dolgo­zom, dolgoztam, most nyerés­re állnak. Kézzel fogható kö­zelségbe került, hogy polgári kormánya legyen az ország­nak. Akik ebben nem hittek, el sem jöttek a választás első fordulójára, azok most meg­győződhetnek róla, menynyire fontos lesz az ő szavazatuk va­sárnap. Valóban van alternatí­va, van más megoldás. Az elsó forduló tisztán el­döntötte, hogy a Horn­Kuncze kormánynak mennie kell, nem maradhat tovább a helyén. Csupán az a kérdés, hogy milyen lesz a következő kormány? • Milyen? - A Fidesz és az MDF bázi­sán fog megalakulni. A részle­tekbe egyelőre nem lehet bele­menni. Az tény, hogy nem a baloldal diktál majd a jövőben. Ezt én óriási sikernek könyve­lem el. Úgy érzem, ilyen hely­zetben lesz mit cselekednem a jövőben is. Szeretnék a politi­ka színpadán maradni. Hiszen politizálni nem csupán a parla­ment széksorai között lehet. V. F. S. baleset egy 6 év körüli kisfiú - a helyszínen elhunytak, míg hárman könnyebben megsé­rültek. A személygépkocsiba beszorult holttesteket és sé­rülteket a tűzoltók csak fe­szítő-vágóval tudták kisza­badítani. • Balogh Lászlá kész a vitára - előre egyeztetett időpontban Durvuló szocialisták Először történik meg ve­lem, hogy valaki fizetett kér­déseket intéz hozzám. Rek­lámba önti magvas kérdéseit, és a Délmagyarország tarifá­lása szerint fizet azért, hogy mintegy 12x20 centis keretbe bevigyen három megrendítő kérdőjelet; holott pontosan tudja: miről hogyan véleke­dem, mit tartok fontosnak, mennyit keresek, ismeri vi­láglátásomat, szófordulatai­mat, elveimet. Én is az övéit. Illetve azt hittem eddig, hogy ismerem. Most egy új Géczi Alajost lá­tok. Aki akár központi intésre, akár magánszorgalomból, de eldurvult. Eddig csak szur­kált, most az övem alatt né­zett ki magának ütéshelyeket. Az egyik riportban, ami­kor a leendő választási ellen­feleimről kérdeztek, azt mondtam - mert így is gon­doltam -, hogy mindnyájan tisztességes ellenfelek. Most azzal küszködöm, hogy meg­változtassam-e a vélemé­nyem! Milyen az az ellenfél, aki a pénztárcámban matat, személyeskedik valami röpi­ratban? Amikor szóltak neki, hogy ez nem volt egy épüle­tes dolog, akkor rossz ta­nácsadóira hivatkozott. Most megint a tanácsadókkal lehet baj: tanácsolták neki, hogy úgy állítson, mintha kérdez­ne. Első kérdésébe belerejti véleményét, hogy ki lehet a barátom és mikortól. Fino­man célozgat, hogy feléjük mostanában ki a szalonképes. Mivel nem tervezem szocia­lista szalonok látogatását a közeljövőben, így Lezsák Sándor régről szóló barátsá­gát - engedelmével - nem ta­gadom meg. Különösen, hogy körzetének választói őt is első helyre hozták egy szo­cialista előtt. Lezsákkal „kompromittálni" engem ­jólesik. Mint ahogy szívesem veszem, ha Orbán Viktorral, a kisgazdákkal vagy a keresz­ténydemokrata barátaimmal hoz hírbe. (Zárójelben töredel­mesen bevallom, néhány szo­cialistával és eszdéeszessel is egészen jól ki tudok jönni.) Le­zsákot és Orbánt tagadjam meg, akiknek kezdeménye ez a mai összefogás, amely elóbb az MDF-Fidesz vonalon való­sult meg, hogy a második for­dulóra szinte teljes szélességű ellenzéki összefogássá váljon?! Ez a széles szövetség kért fel arra, hogy induljak, története­sen Géczi Alajos ellenében. Azt akarja, hogy őket ne vál­laljam? Tudom, hogy összefogás láttán egy szocialista feljajdul, s legszívesebben a régi, bevált módszerrel „leszalámizna" bennünket. Hogy a polgári erők személyiségei között van­nak vérmérsékletben, stílusbeli különbségek? Természetesen. Ettől polgári! Ellentétben a szocialista pártfegyelembe nyomorított gondolatokkal, mi úgy tartjuk, hogy a sok­színűség, a több szólamúság gazdagít. A mostani kormány viszont szegényít. A nemzet el­szegényedését csak szabadon gondolkodó és cselekvő, önfel­adás nélkül összetartó polgárok állithatják meg. Géczi Úr! Önfeladásra, elv­módosításra nekem nem volt szükségem. Nem én voltam az állampárt tagja, a tudományos szocializmus oktatója; nem ne­kem kellett a tervgazdálkodás híveként piacgazdálkodásra megtérnem, a KGST-iól Európai Unióra váltanom, NATO-t zen­geni a Varsói Szerződés után. Én ezeket nem akartam föl­hánytorgatni, mert elmúltak, lelke rajta. Ön tudja csak pon­tosan, milyen mélységig gyö­kerezett a régi rendszerbe. En­gem nem érdekel, nyilván a választópolgárokat sem. De „színeváltozásról" Ön nem tarthat példabeszédet. Másik költői kérdésébe rej­tett cinizmusára - mivel Géczi képviselő úr is a rendőrség költségvetésének megkurtítá­sára szavazott - először nem is akartam válaszolni, hisz' ilyen magas labdát nem illik leütni. Inkább csak a kedves olvasók­nak mondom, hogy képvi­selőként Ön pontosan tudja: a közbiztonság fenntartása ki­zárólag állami feladat és fe­lelősség. Az önkormányza­toknak semmilyen jogkörük vagy hatáskörük nincs, leg­feljebb pénzeszközökkel eny­híthetik a belügyi tárca szűkmarkúságát. Tanácsnok­ként mindent megmozgattam, hogy ez a támogatás a leg­jobb helyre kerüljön, a legin­kább tátongó réseket tömjük be a szegedi kapitányság költségvetésében. De Géczi úr ezt is pontosan tudja, nem­különben, hogy a közbizton­ság kérdését mindig is első helyen tartottam programom­ban. Személyes élmény is közrejátszott elszántságom­ban, hogy mindannyiunk nyugalmáért, biztonságáért mindent megmozgassak. Az Önök kormányának kerék­kötó belügyminiszterét, saj­nos, nem állt módomban le­váltani. Harmadik kérdésében az elmélyültség tetszett. A mé­lyenszántó adoma engem is továbbgondolásra ihletett. Tehát, ha az Ön tanmeséjé­ben döcögő autó kormányá­nál a rosztovi KRESZ-ből ta­nult sofőrök ülnek, az anyós­ülésre pedig olyan stoposokat vesznek fel, mint Tocsik Márti, akkor ne csodálkoz­zunk, hogy a jobboldalon való haladás nem megy és nem megy. Végül kackiás hirdetésé­ben Géczi úr szópáibajra in­vitál, de megint nem egyeztet velem helyet, időpontot, já­tékszabályokat. Ugyanazzal a nyúlós módszerrel közelít, mint Horn Gyula az Orbán Viktorral való vitához: „sze­retném is, meg nem is". Géczi Úr! Nyilvános vitá­ra Önnel bármikor, bárhol és bármiről! Legfeljebb foko­zottan fogok ügyelni az övön aluli tájékokra. Ezért hát ké­rem, ne üzengessen, hanem hívjon föl, hogy időpontot tudjunk egyeztetni! Balogh László (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom