Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

SZOMBAT, 1998. MÁRC. 28. STEFÁNIA-RIPORT 5 Marosvásárhelyiek Szegeden Az utóbbi években a magyar-román kapcsolat egén oszlani látszanak az elmúlt évtizedekben ott tanyázó viharfelhők. Ennek egyik jele, hogy Marosvásárhely és Szeged társvárosi kapcsolatra lépett. Ezen a héten a Maros-parti városból tarka összetételű küldöttség érkezett. Üzletemberek, önkormányzati vezetők, kamarák munkatársai, turisztikai szakemberek igyekeztek szorosabbra fűzni az együttműködés fonalát. Tegnap délelőtt a Bartók Béla Művelődési Központban Ványai Éva alpolgármester köszöntötte a marosvásárhelyi vendégeket. Kiemelte a városok közötti hasonlóságot: mindkettő kulturális, tudományos központ, mindkettő az európai közösség felé tart. Tavaly román főkonzulátus nyílt Szegeden, a román nyelvet felső fokon oktatják itt, a rádió is megszólal a szomszéd ország nyelvén. Ám van még hová fejleszteni a kapcsolatokat, különösen a gazdaságban. Maria Teodora Pop, román konzul úgy vélte, hogy a két ország által megkötött alapszerződés óriási lendületet adott az együttműködésnek. Nem elég azonban, hogy politikusok tárgyaljanak a témában, szaporítani kell a mostanihoz hasonló találkozók számát, hogy a különböző területen dolgozó partnerek egymásra találhassanak. Orbán Dezső, marosvásárhelyi alpolgármester kiemelte, hogy a rendszerváltást követően a két város az elsők között fogott hozzá a kapcsolatok kiépítésének. A hasonlóságokra - miként Ványai Éva is tette - ő is rávilágított beszédében. A szellemi centrumok példát adtak róla, miként tudnak a többnemzetiségű polgárok békében egymás mellett élni. A küldöttség tagjait Géczi József Alajos a megye országgyűlési képviselőinek nevében köszöntötte. Elmondta, a határon túli magyarok sorsát illetően - pártállástól függetlenül - együttgondolkodnak a honatyák. A félreértések eloszlatása végett kijelentette, az Európai Unió nem óhajt vasfüggönyt húzni a keleti végeken. Arra biztatta a vendégeket, minél több megyei céget, vállalkozást ismerjenek meg ittlétük alatt. Az utóbbi témához kapcsolódott egyebek mellett az az információ, amellyel Balogh László tanácsnok szolgált a délutáni tájékoztatón. Hamarosan bejegyzik a cégkapcsolatok javítását segítő alapítványt, amely Marosvásárhelyen nyit irodát. A delegáció vezetője, Orbán Dezső alpolgármester megerősítette, hogy ezek csupán az első lépések, de nélkülük nem lenne mire építeni a későbbi kapcsolatokat. V. Fekete Sándor Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Bátyi Zoltán újságíró munkatársunkkal oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodánkhan. Szeged kapui. Ha azt szeretnénk, hogy Szegedet még több turista keresse föl, s az ide érkezők ne megdöbbenve lépjenek át a város kapuin, ideje lenne már megtisztítani a bevezető utak környékét. Különösen a sándorfalvi út körtöltéssel találkozó szakasza elhanyagolt, egymásba érnek a szeméthegyek - közölte tapasztalatait egy olvasónk. Egyben azt javasolta, a város vezetése követelje meg az ipartelepeken dolgozó vállalkozások tulajdonosaitól is, hogy cégük környezetét tartsák rendben. Ugyanis ma még nem ez a jellemző. Kölyökbandák. Félnek Kiskundorozsma központjában az iskolások - tudtuk meg egy hölgy telefonálónktól. Mint elmondta, az általános iskolából hazafelé tartó kisdiákokat rendszeresen inzultálják erőszakos kölyökbandák, nem egyszer még az uzsonnájukat is ellopják. Több szülő nevében is beszélek, amikor azt kérem, hogy ezt a környéket gyakrabban ellenőrizzék a rendőrök - mondta olvasónk. Nyitott kaput. Nagyon örül a Dugonics temető szép új kerítésének, s rendezett útjainak az az idős telefonálónk, aki egyben megfogalmazta panaszát is. Sérelmezi, hogy a temető Hattyú utcai kapuját zárva tartják, s így ő - akárcsak sok idős, beteg, mozgásában korlátozott társa - vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud eljutni szerettei síijához. Döglött malac. Nyugdíjas olvasónk a béketelepi Régi posta utcában tapasztalható közállapotok miatt panaszkodott. A közeli kis tó partját elborítja a szemét, s előfordult már olyan eset is, hogy döglött malacot dobtak ott ki az út mellé. A járdát már használni sem merik az ott lakók, s ha nem lépnek föl szigorúbban a szemetelőkkel szemben, hamarosan a kocsiút is járhatatlan lesz - tudtuk meg olvasónktól. Tópart. Szintén a szemetelők bűneit sorolta P-né F. Márta, aki Új-Rókusról telefonált a „Csörögbe". Azt kérvén a város tisztaságáért felelős szakemberektől, hogy legalább évente egyszer rendezzenek nagytakarítást a Vértó vízparti szakaszán is. »»"' ll élv«MÍ. • Domokos Mátyás és Kovács András Ferenc Tiszafáj-dijasok Lehmann István adta át a díjat Kovács András Ferenc költőnek (középen) és Domokos Mátyás irodalomkritikusnak (balra). (Fotó: Karnok Csaba) Az idei Tiszatáj-díjat ünnepélyes külsőségek között adta át tegnap a megyeházán Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke Domokos Mátyás irodalomkritikusnak és Kovács András Ferenc költőnek. A kiváló esszéistát és szerkesztőt, Domokos Mátyást nemcsak a Tiszatájban megjelent írásai kötik a délalföldi régióhoz: gyulai születésű. Korábban a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként. jelenleg a Holmi című folyóirat főszerkesztőjeként, évtizedek óta féltő szeretettel, egyszersmind igényességgel gondozta az egész magyar irodalmat - mondta róla Vekerdi László tudománytörténész, aki a kitüntetésadó Tiszatáj Alapítvány kurátoraként méltatta munkásságát. Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője az erdélyi irodalmi élet egyik legsokoldalúbb egyéniségének nevezte a másik díjazottat. Kovács András Ferencet. Az irodalmi életben KAF néven emlegetett marosvásárhelyi költőnek 1990-ben jelent meg az első verse a romániai magyar irodalmat mindig is megkülönböztetett figyelemmel fogadó Tiszatájban, s azóta egyre hangsúlyosabbá vált a jelenléte a folyóirat hasábjain. Az ünnepségen az alapítványi kuratórium képviseletében Gyuris György adott rövid áttekintést a díj eddigi történetéről: az 1992 óta, az idén a hetedik alkalommal átadott kitüntetések tulajdonosainak neve azt mutatja, hogy a Tiszatáj nyitott folyóirat, integrálni kívánja nemcsak a magyarországi, hanem az egyetemes, a határokon túli magyar irodalom értékeit is. Különösen az erdélyit: az első évben Sütő András, majd Lászlóffy Aladár lett Tiszatáj-díjas, s harmadik erdélyiként az idén KAF. Gyakran vádolták meg a folyóiratot azzal, hogy kimaradnak az érdeklődési köréből a helyi, szegedi irodalmi értékek, holott megkapta a Tiszatáj-díjat 1992-ben Baka István költő, Grezsa Ferenc irodalomtörténész (posztumusz), '95-ben pedig Péter László irodalomtörténész. Az 1990-ben életre hívott alapítvány kuratóriuma kezdetben azt a célt tűzte ki, hogy az évi két díj közül az egyiket életműért, a másikat az előző év legszínvonalasabb publikációjáért ítéljék oda; később alakult úgy, hogy az egyik díjat irodalomesztéták, történészek, kritikusok kapják, a másikat pedig írók, költők. Az idei kitüntetettekkel együtt összesen tizenhárom Tiszatáj-díjas magyar szépíró és esztéta van. S. E. • Battonya-Nagylak (MTI) A nagylaki határátkelő korszerűsítésének a folytatása miatt április elsejétől korlátozásokat vezetnek be. A közelgő húsvéti ünnepeken és a nyári üdülési idényben várható csúcsforgalom zavartalansága érdekében útbaigazító táblákat helyeznek ki, a rendőrség és a határőrség a forgalom irányítására Nagylaki korlátozás járőröket fog kivezényelni a szükséges helyekre - közölte az Orosházi Határőr Igazgatóság. A nagylaki kapu korszerűsítésének a harmadik üteme kezdődik meg, ennek keretében a személyforgalmi kezelőrészt újítják föl. A magyar és a román határőrség, vám- és pénzügyőrség a közelmúltban egyeztette az átépítés befejező szakaszának a közös feladatait. A forgalomkorlátozás április 1jétől október 30-áig tart, és nem érinti a teherforgalmat, a kereskedelmi áruszállítást, az autóbuszok közlekedését, valamint a növény- és állategészségügyi szakszolgálat ellenőrzése alá eső áruk forgalmát. A hatóságok javasolják: az említett időszakban a személygépkocsival utazók a battonyai, a gyulai, valamint a méhkeréki átkelőt használják. forrás Lomtalanítás Tápén • Munkatársunktól A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. március 27-e és 30-a között lomtalanítást végez Tápén. A következő helyekről szállítják el az összegyűjtött hulladékot: Fiumei utca-Dráva utca, Budai Nagy Antal utca-Rába utca. Budai Nagy Antal utca-Sziklai utca, Budai Nagy Antal utca-Rév utca, Régész tér-Csertői utca, Szendrei utca-Rév utca, Rába utca-Muskátli utca, Zsukov tér és Honfoglalás utcai buszforduló. Főkapitányi fogadóóra • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság erősíteni kfvánja a lakossággal ápolt kapcsolatait. Ennek jegyében március 30-án, hétfőn 14 és 16 óra között dr. Lukács János ezredes, megyei főkapitány fogadóórát tart a polgárok részére hivatali helyiségében, a főkapitányság épületének (Szeged, Kossuth L. sgt. 22-24.) első emeletén. Továbbra is elérhető a főkapitányság az Interneten keresztül, hon lapjuk címe: http://www.csmrfk.deltav.hu. Ugyancsak várja a telefonálókat a főkapitányság információs szolgálata minden hétköznap 8 és 12 óra között a 62/489-218-as számon. Algyői vízhiány • Munkatársunktól A Szegedi Vtzmű Kft. vízhálózat öblítését végzi március 30-a és április 1-je között Algyőn. A munkálatok ideje alatt ivóvízhiány, valamint nyomáscsökkenés észlelhető. A víz esetleg zavarossá is válhat, de ülepftés után már fogyasztható. Lakossági fórum • Munkatársunktól Lakossági fórumot tart a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatósága március 30-án, hétfőn a Nagyállomás nemdohányzó várótermében. Az érdeklődők a 13 órakor kezdődő beszélgetésen megismerkedhetnek az 1998/99. évi menetrenddel. Az utóbbi napokban a közvélemény érdeklődése a dávodi gyerekanya körül forog, erről beszél a tévé és a rádió, ez olvasható az újságokban. Ezen kívül azonban még számos, de hasonló súlyú probléma foglalkoztatja az embereket. Vajon a magyar társadalom miként viszonyul az abortusz mellett a halálbüntetéshez és az eutanáziához? Ezekre a kérdésekre próbált válaszolni csütörtök este Gyulay Endre megyés püspök és dr. Nagy Ferenc, a JATE büntetőjogi tanszékének vezetője az egyetem hallgatóinak. A JATE jogi karának előadójában körülbelül kétszáz fős közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyház képviselőjének és a jogásznak a véleményét a fenti kérdésekről. Miért jobb az életfogytiglan tartó börtönbüntetés, mint a halálos íté• A halálbüntetésről és az abortuszról Isten ajándéka és a jogi nonszensz let? - kérdezte az első érdeklődő. A rabokat a mi pénzünkből etetik - hallatszott itt-ott a tömegben. A két vendég megpróbált válaszolni. A püspök szerint az egyház az élet pártján áll, vagyis a halálbüntetés csak a legritkább esetben fogadható el. Az Isten ajándékát, az életet senki nem veheti el embertársától, ezért az életfogytig tartó börtönbüntetést részesíti előnyben. A fegyháznak az a szerepe, hogy a bűntudatot kihozza az elítéltekből, valamint az elkövetőt kizárja a közösségből. A halálos ítélet már helyrehozhatatlan, ezért törekedni kell arra, hogy ne forduljon elő többet ilyen „megoldása" egy bűnügynek. A halálbüntetést ugyan vissza lehet követelni, de a nemzetközi kötelezettségek miatt ez nonszensz - mondotta Nagy Ferenc. Az Európai Unió csak azokat veszi fel a soraiba, akik lemondanak az effajta büntetésről. Sokan úgy vélik, hogy a halálbüntetés eltörlésével megnőtt a bűncselekmények száma. Ennek ellensúlyozására módosították az életfogytiglan tartó börtönbüntetéssel sújtott elítéltek szabadon engedését. Az elévülő bűncselekményt elkövetőket 15-20 éven belül engedheti el a bíróság, az el nem évülőket pedig 20-30 éven belül. A halálbüntetés után a következő téma, ami a hallgatóságot a leginkább érdekelte, az abortusz volt. Az egyik egyetemista meg is kérdezte. mi a fontosabb: a gyermek minden áron megszülessen vagy az, hogy a világrajötte után a szülők fel is tudják nevelni. A két előadó konkrét válasszal nem szolgált. Az egyház a fogamzás pillanatától élő embernek tekinti a magzatot, ezért az abortuszt gyilkosságnak minősíti. Csak egyetlen esetben engedi meg a terhesség megszakítását, ha fennáll annak a veszélye, hogy a magzat és anyja is meghal. Ekkor az anyát részesíti előnyben és operációval elvetethető a magzat. A jog is embernek tekinti a magzatot, ezért ugyanazok a jogok illetik meg, mint minden állampolgárt. Az egyház az eutanázia, a „kegyes halál" kérdéséhez is úgy viszonyul, mint az abortuszhoz, vagyis elítéli és gyilkosságnak tekinti. A jog kétfelé választja az eutanáziát, az egyik az aktív, a másik a passzív. Aktívnak minősül az, ha az orvos például halálos injekcióval próbálja a beteg szenvedéseit végleg megszüntetni. Passzív pedig az, mikor lekapcsolják a haldoklót a gépről. Az egyház elítéli az aktív eutanáziát, de nagyon nehéz meghúzni a határt a kettő között. Egy idősebb hölgy arra szeretett volna választ kapni, mi védi a halálos beteget? Mi módon lehet ellenőrizni, hogy az eutanáziát kérő személy aláírása szerepel-e a nyilatkozaton vagy pedig az egyik mohó, leendő örökösé? Választ nem kapott a kérdésére. A több órás beszélgetés is azt mutatja, hogy e témák érdeklik az embereket. A hallgatóság nagy része fiatalokból állt, mégis végig kitartottak és kérdésekkel „bombázták" a két előadót. Kormos Tamás