Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

Szövetségbe fenve rj iába írunk 1997-et, az a szó, pontosabban röviÍM. düés, hogy NATO, még mindig sokakban kelt önkéntelenül is rossz érzést. Hiszen amíg mi a Varsói Szerződés kötelekében óvtuk a békét, a szocialista táborban az a hír járta, hogy NATO-nak hívják az ellenséget, s aki NATO-s, az nekünk rosszat akar. Az évtizedekig sulykolt propagandaszöveget nem lehet törölni egyetlen szűk évtized alatt. Arról nem is beszélve, hogy annak idején eléggé egyértelmű volt, hogy a jó a VSZ, a rossz pedig az Észak-atlanti Szövetség és kész, nincs vita. Mára azonban tudomásul kell vennünk, hogy a világ nem fekete-fehér. A plurális véleménynyilvánítás amellett, hogy valóban több oldalról felsorakoztatott érvekkel dolgozik, egyben el is bizonytalanttja a (nép)szavazót. Ma már nem tudjuk egyértelműen kimondani, hogy igen, ez jó, mert ezen állítás ellen is fel lehet szólalni, többnyire jogos érvekkel. A választókra bízták azt a feladatot, hogy mérlegeljenek, eligazodjanak a tengernyi nyilatkozat, dokumentum, ígéret, politikai kötelezettségvállalás között. Ez, az amúgy a népfelséget hirdető népszavazás intézményének árnyoldala. Mert hát döntsön az istenadta, ha már joga van rá. De természetesen annak fényében, hogy itt már az általuk megválasztott országgyűlés összes pártja a NATO mellett tette le a voksot. Újból felmerül a kérdés, akkor meg minek? És: most akkor mi van a földdel? Ugyanis ha NATO-ügyben totális egyetértés született, akkor földügyben totális zűrzavar alakult ki. És ez már felelőtlenség, főleg akkor, ha egy olyan fontos kérdésről van szó, mint a NATO-csatlakozás. Ebből a szempontból, és választói oldalról tökmindegy, hogy ki gerjesztette a káoszt, a lényeg az, hogy az egyik probléma elföldelte a másikat. Tf éretik tehát a népet nem hülyének és választási YY malacnak nézni. Hanem érdeklődő embernek, aki szükségszerűen nincs tisztában sem a követhetetlen hazai, sem a távolinak tűnő európai politikával, s még kevésbé ezek összefüggéseivel. A világ ugyanis nem fekete-fehér. ) íV Nem kell a másodosztályú tagság! A felvételi tárgyalások időpontjának közeledtével egyre többen gondolkodnak arról, miről és hogyan tárgyaljunk az Európai Unió delegációjával, mit tartalmazzon a megállapodás, milyen következmények várhatók. Magyarország és a többi csatlakozni kívánó kelet- és közép-európai ország nem akar az Európai Unió másodosztályú tagországa lenni. Olyan megállapodásra törekszik az EU-val, amélyben kiegyensúlyozott átmeneti rendelkezések vannak hallottuk fél éve Inotai Andrásiéi, a Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának vezetőjétől, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatójától. A másodosztályú tagságot Brüsszel sem fogadná el, hiszen az ellentmond az EU-alapelveknek. Inotai meggyőződése ma is, hogy a tagországok jelenlegi befizetése, azaz a GDP 1,27 százaléka, elegendő az EUbővités finanszírozására. Ugyanakkor tartani lehet attól, hogy az európai valutaunióból kimaradó országok kompenzációt követelnek majd, és az EU esetleg a keleti bővítésre szánt pénzt is erre áldozza. A felkészülés, az EUnormáknak megfelelő törvények alkalmazása igen nagy költségekkel jár. E kiadásokhoz Spanyolország, Portugália, vagy Görögország támogatást kapott, igaz, már tagként. Magyarország abból indul ki, hogy tagként nettó támogatott lesz az EU-ban. Ugyanakkor a magyar költségvetési reform végrehajtása során azt is figyelembe veszik, hogy a támogatásokhoz csak a hozzájárulás fejében lehet hozzájutni. Reméljük, hogy a majdani új tagok egy kohéziós alap létrehozását kezdeményezik, amelyből a saját hozzájárulás összege csökkenthető. A magyar közgazdász megítélése szerint az EUtámogatás elosztása a következő évek nagy problémája lesz, amely nemcsak a csatlakozók, hanem az EU stabilitását is érinti majd. Fontos a Phare-támogatás, de annak mértéke jelenleg - más EU-támogatásokkal összehasonlítva elenyésző. Magyarországnak évente egy főre számítva 16 német márka jut, míg Írország esetében ez az öszszeg 1300, Portugáliában 800, Görögországban 500 márka. Inotai az EU-társulási szerződés egyik gyenge pontjának nevezte, hogy a társultaktól a belépés előtt követelik meg a kereskedelem liberalizását. A korábbi EU-csatlakozóknak csak a teljes jogú tagság után kellett ezt megtenniük. Magyarország EU-csatlakozásának nagy gazdasági, szociális és talán politikai ára van, de még senki nem számolta ki, mennyibe kerülne, ha az ország nem lépne be az EU-ba. Annak a lehetősége sem zárható ki, hogy Magyarország és a többi csatlakozó a növekedésre fordítandó kiadások, valamint a költségvetési reform miatt ismét egyensúlyi problémákkal küzd majd. Ugyanakkor Magyarország azt reméli, hogy a külföldi beruházások mértéke továbbra is évente 2 milliárd dollár körül marad, és a külföldiek a nyereséget is az országban hagyják majd. Ebben az összefüggésben Inotai túlzottnak tartja azokat a félelmeket, hogy a magyarok majd tömegesen akarnak munkát vállalni az EU-országokban. A tőke oda megy, ahol kedvező feltételeket talál. F. Zs. tV Ú i: * "££,<4 T-V • 1956-1997 A semlegességtől a NATO-ig Kopogtat a XXI. század. (Fotó: Tésik Attila) Magyarország semlegességét, a szovjet csapatok távozását követették az '56-os forradalmárok. Az akkori összhang most ismét tapasztalható. Ám a mai politikai szerepiák kórusa egyöntetűen az ország NATO-tagsága mellett sorolja az érveket. Erről is beszélgettünk az '56-os forradalmárral, a Szabaddemokraták Szövetsége országgyűlési képviselőjével, a Parlament honvédelmi bizottságának tagjával, Mécs Imrével. • Az ország külkapcsolatainak alakulásához mit ad 1956 és 1989? - Óriási a szerepe '56-nak abban, hogy Magyarországot annak ellenére meghívták a NATO-ba, hogy nincs egyetlen NATO-szomszédja se, s csatlakozása után afféle NATO-sziget lesz a térségben. A szabadság szinonimájává vált Budapest az 1956-os forradalomnak köszönhetően, Amerikában pedig a magyar felkelő lett az év embere. Több NATO-tábornok is elmondta nekem: épp a magyar forradalom hatására választotta a katonai hivatást... Országunk meghívása a csatlakozási tárgyalásokra a rendszerváltás elismerése is. Annak, hogy a magyar társadalom rendkívül higgadtan viselkedett, hogy a térségben a legstabilabb demokratikus állam lett. 9 Milyen érveket ajánl a polgárok figyelmébe a népszavazás előtt? - Elemi érdeke Magyarországnak az európai integrációba való bekapcsolódás. NATO-csatlakozásunk az első és legfontosabb lépés, ami megkönnyíti .teljes integrálódásunkat. Csak az integráció útján tudjuk a Kárpát-medencei magyarság számára nemzetisége átélésft-megélését biztosítani. Az ország biztonságát a leghatékonyabban és legracionálisabban, vagyis a legolcsóbban a NATO-adta kollektív védelem biztosítja. Az elmúlt ötven évben a NATO léte akadályozta meg nagy konfliktusok és háborúk kitörését. Ám nem csupán politikai és katonai, hanem gazdasági jellegű előnyökkel is jár a NATOba lépés, mert a befektetők számára peremfeltétel a biztonság. 9 Nem ellentmondás, hogy Ön, az ország semlegességéért, az idegen megszállás, az itt állomásozó szovjet csapatok ellen is harcoló forradalmár most Magyarország NATO-csatlakozása melléit érvel? - A semlegesség '56-ban progresszív és kemény követelés volt, mert egy sziget lehetett volna Magyarország. E követelésnek mára, az integrálódó világban, a tudományos-technikai és gazdasági forradalom közepette semmi értelme. A NATO-hoz való csatlakozásunk nem jelenti az ország szuverenitásának föladását. E ponton az Európai Unióhoz való csatlakozás más, ugyanis ebben az esetben lemondunk szuverenitásunk egy részéről egy nagyobb szuverenitás érdekében. NATO-tagságunk esetén egyetlen alapkötelezettséget vállalunk: ha e szervezet bármelyik tagját támadás éri, úgy tekintjük, mintha minket támadtak volna meg, segítünk helyreállítani az eredeti állapotot. Katonáink fölött mi diszponálunk, az alkotmányt nem kell megváltoztatni. A magyar katonaság határon túlra való kiküldéséhez az Országgyűlés, illetve a kormány hozzájárulása szükséges. Mégis egy szövetségben, de szuVerén államoknak a védelemre összpontosuló szövetségében leszünk. Ú. I. — • Tizenhárom ország teljesíti A valutaunió feltételei • Brüsszel (MTI) Az idén tizenhárom, jövőre pedig várhatóan legalább tizennégy ország teljesíti az európai valutauniós tagsághoz szükséges legfontosabb feltételt - derül ki az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzéséből. A dokumentum szerint idén csak Franciaországban és Görögországban, jövőre pedig legfeljebb Olaszországban lesz nagyobb a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál. Ráma esetében ráadásul az előrejelzés csalóka, mert nem számol a még el nem fogadott jövő évi költségvetési tervvel. A tagországok gazdasági teljesítményéről szóló előrejelzést Yves-Thibault de Silguy pénzügyi EU-biztos mutatta be az Európai Parlamentben. A francia felelős hangsúlyozta, hogy a meglehetősen derűlátó prognózis semmiképpen nem jelenti a Gazdasági és Pénzügyi Uniót (EMU) indító tagok előkiválasztását. Az EMU-tagságnak négy szerződéses feltétele van, ezek az úgynevezett maastrichti kritériumok. Ezek legfontosabbika a költségvetési deficit, amelynek a GDP 3 százaléka alatt kell maradnia. Franciaországban az idén 3,1, Görögországban 4,2 százalék lesz a hiány a bizottság szerint, mlg jövőre csak Olaszországban lesz a határ fölött, 3,7 százalékkal. A másik három kritérium közül az előrejelzés alapján ugyancsak 14-14 ország teljesíti jövőre az infláció és a kamatlábak viszonylag alacsonyan tartásának feltételét (Görögország a kivétel): az idei 2,1 százalékos átlag után jövőre is marad a rekordalacsony infláció. A negyedik feltétel, a GDP hatvan százaléka alatti államadósság még jövőre is csak öt országban teljesül, de az EU ez esetben beéri a kellő ütemű közelítéssel is. Ha a prognózisnak hinni lehet, az idei eredményeken és a jövő évi megszavazott költségvetéseken alapuló kiválasztás tizenkét országnak teszi majd lehetővé az EMU-tagságot. Mivel NagyBritannia és Svédország önszántából nem lesz ott az 1999. január 1-jei startvonalnál, azzal lehet számolni, hogy optimális esetben tíz EU-tag indítja majd a gazdasági és pénzügyi uniót. Az előrejelzés általában javuló helyzetet ígér az EUgazdaságban: idén és jövőre összesen 1,3 millió új munkahely létesül, az idei 10,7 százalékos átlagmunkanélküliség két év múlva 9,7 százalékra csökken, a gazdasági növekedés pedig a tavalyi 1,8 százalékról jövőre 3 százalékra ugrik. A gazdasági körülmények kedveznek az EMU bevezetésének, ezt bizonyítja a piacok viselkedése is. Most az az EU-tagok feladata, hogy a lakosságot felsorakoztassák a történelmi jelentőségű valutaunió támogatói közé. NATO-ór • Budapest (MTI) Évente 12 millió dollár lesz Magyarország hozzájárulása a NATO közös költségvetéséhez. A három tagjelölt országé összesen 4,13 százalék lesz. Ebből hazánk részesedése 0,65 százalék, míg Lengyelországnak 2,48, Csehországnak pedig 0,9 százalék jutna. A közös kasszába a magyarok 11,7, a lengyelek 45, a csehek 16 millió dollárt fizetnének. A közös költség-hozzájárulással együtt a magyar szakértők szerint évente 50-70 millió dollár csatlakozásunk közvetlen költsége. A közös költségekhez a tagság kezdetétől, várhatóan 1999 áprilisától kell hozzájárulni. Nagykalap • DM/DV információ A NATO tavaly 1,85 milliárd dollárból gazdálkodott. A nagykalapban 188 milliós a polgári büdzsé, amiből a szervezet nemzetközi titkárságának 1200 alkalmazottját, tanulmányi és ösztöndíjas programokat fizetnek. Katonai célra, például hadgyakorlatokra, 826 millió dollár jutott. Infrastruktúrára 840 millió dollárt költöttek, a NATO főhadiszállása költségeire, a nemzetközi vezérkarnál szolgáló 400 katona és civil fizetésére, tudományos kutatások és műszaki központok kiadásaira is innen futotta. Ebből a bukszából fizetik a közös fegyverbeszerzést, a föld alatti olajvezetékek karbantartását, a hadiflotta és a légierő támaszpontjainak korszerűsítését, a radarok üzemeltetését. Drága? • Brüsszel (MTI) Az EU-csatlakozáshoz szükséges alkalmazkodás évente GDP-je 7 százalékába kerül majd Lengyelországnak, miközben az uniós támogatások a lengyel GDP 0,3 százalékát teszik ki majd - véli az EU-nagykövet, Jan Truszczynski. A lengyel becslések 2003-as belépést feltételezve készültek. A nagykövet nem követelte, hogy az EU növelje támogatását, mondván: „Nem az a dolgunk most, hogy többet kéljünk, hanem hogy a lehető legjobban felkészüljünk." A lengyel kormány szerint a csatlakozási tárgyalások 1999-2000 előtt aligha fejeződnek be. A nagykövet szerint a fő buktatók a mezőgazdaságban vannak, nem az árkülönbségek miatt - amelyek szerinte nem oly jelentősek •—, hanem a szerkezeti és környezetvédelmi problémák, eltérések miatt. A lengyel EU-nagykövet arra számít, hogy a csatlakozási tárgyalások „márciusnál nem később" elkezdődnek, ha a decemberi luxemburgi EUcsúcson végleg megadják a zöld jelzést. „Szocsegély" • Szófia (MTI) Az Európai Unió 20 millió ECU szociális segélyt nyújt Bulgáriának a tél küszöbén a legelesettebb rétegek támogatására. Bulgária nagyon komolyan készül az uniós csatlakozásra, s Brüsszelt bátorítja a szófiai kormány ezirányú elkötelezettsége. Bár az ÉU brüsszeli bizottsága nem sorolta Bulgáriát azon államok közé, amelyekkel a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja, van den Broek, az unió közép-kelet-európai biztosa szerint ezt a többi EU-tagságra pályázó országnak nem szabad hátrányos megkülönböztetésként felfognia.