Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-30 / 202. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1997. AUG. 30. Választás T Táborában hallgatnak a múzsák. Most, hogy a fegy­li verropogás csitult, a golyózáport szóvirágeső váltja föl Ihletet kapott a boszniai szerbek elnöke is. De hiába csókolta homlokon a múzsa, csakis háborúról tud be­szélni Hiába, nagy úr a megszokás! A boszniai szerbek elnöke szerint most éppen a bosz­nia-hercegovinai bosnyákok politikája miatt kell falra festeni a háború ördögét. De e délvidéki rémkép mellett megfér az importált, agyonkoptatott szóvirág: a demok­rácia, s annak minden kelléke is. A demokrácia az egymással kötözködő emberek és népek kipróbált módszere arra, hogy szavazással, vá­lasztással, köztestületekkel tartsák kordában indulatai­kat, s kézben sorsukat. Persze e játékszabályok se töké­letesek, de mint Churchill is megmondta: még nem ta­láltak ki jobbat. Bizonyos, hogy az ellentéteknek hábo­rúskodással való rendezésénél mindenképpen jobb az egymás jogait tisztelő, parlamentáris keretű vita, majd a szavazattöbbséggel hozott döntés. De kérdés, csakis a társadalom életének szervezési módszere összeköthet-e országokat valamiféle, mondjuk „európai egységgé". A Z európai civilizáció értékeitől ájuldozva se feled­jük: nem biztos, hogy mi vagyunk a világ közepe. S csak az lehet „civilizált", amit itt csinálunk. Nehéz a vi­szonyítási pont megkérdőjelezéséről beszélni, mikor az Európa-centrumú világlátást sulykolta az oskola, fe­led(tet)ve a világ más, (igazi) kontinensein élő népeinek (kultár)kincseii. Az eligazodás azzal sem lett könnyebb, hogy itt az áj, az integrációhoz kötődő, e fogalom jelen­téstartalmát bővítő euro-atlanti centrum-elmélet. így aztán nem csoda, hogy a világnak ebben a csücskében mindenki, a boszniai szerb nép elnöke is az Európához való csatlakozásról szónokol Mondván: nincs más vá­lasztás, mint választani. ir­Biljana Plavsics: • Japán háborús múltja Pert nyert a történész • Tokió (MTI) Részbeni elégtételt szol­gáltatott a japán Legfelső Bí­róság lenaga Szaburo törté­nésznek, aki már 32 éve foly­tat, többnyire sikertelen har­cot a történelemkönyvek cen­zúrázása ellen. A bíróság pénteken 4 ezer dolláros kár­térítést (télt meg neki, elis­merve ezzel azt, hogy az ok­tatási minisztérium jogtalanul cenzúrázta az általa írtakat. lenaga történelemkönyvé­ben említést tett az úgyneve­zett 73l-es egységről, amely biológiai kísérleteket hajtott végre a II. világháború alatt kínai hadifoglyokon. Koráb­ban Japánban cáfolták ennek a különleges egységnek a lé­tezését, az áldozatok beszá­molóját pedig nem tartották bizonyító erejűnek. A 83 éves professzor, aki a cenzú­ra intézményének legádázabb bírálója, mostani részleges győzelme ellenére sem adja föl harcát: a Legfelső Bíróság sem hagyta helyben ugyanis gondolatait, amelyeket a csendes-óceáni japán háborús szerepvállalásról, a nankingi vérengzésről, vagy Okinava feláldozásáról fogalmazott meg. Mate Boban él? • Zágráb (MTI) A hágai Nemzetközi Tör­vényszék állítólag felszólítot­ta a zágrábi vezetést, hogy hantolják ki Mate Bobannak, a boszniai horvátok egykori háborús vezetőjének földi ma­radványait - állította legfris­sebb számában a Tjednik cí­mű ellenzéki horvát hetilap. A lap úgy értesült, hogy a kihantolásról Róbert Frowick, az EBESZ boszniai missziójá­nak vezetője is tárgyalt már boszniai politikusokkal. A Tjednik meg nem erősttett in­formáció alapján arról adott htrt, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék nem hiszi el Mate Boban halálának tényét. A lap szerint Boban nyár eleji halála előtt 10 nappal a volt Jugoszlávia területén elköve­tett háborús bűnök kivizsgálá­sára felhatalmazott törvény­szék kérte Boban kiadatását, ám a politikus váratlan halála megakadályozta a kérés telje­sítését. A Tjednik szerint a sajtó azóta is azt találgatja, hogy Boban még él, csak a nyilvánosság elől rejtőzött el. Lemészároltak kétszáz embert • Szidi Musza (MTI) Muzulmán terroristák pén­tekre virradóra meggyilkoltak több mint 200 polgári sze­mélyt az algériai fővárostól mintegy 20 kilométernyire délre elterülő Szidi Musza tér­ségében. Az AFP fényképésze, aki tucatnyi áldozat egymásra do­bált holttestét látta pénteken reggel egy falu főterén, azt mondta, hogy az áldozatok száma elérheti a százat. Más szemtanúk azonban kétszáz halottról számolnak be. Hiva­talos adatokat egyelőre nem lehet kapni - Irta az AFP. Elkerülhetetlen a háború Plavsics asszony Banja Lukában új pártja, a Szerb Népi Szövetség alakuló kongresszusán. Jobbján Dragoljub Mirjanics alelnök ül. (MTI Telefotó) • Zágráb (MTI) A boszniai szerbek elnöke szerint elkerülhetetlen a há­ború Bosznia-Hercegoviná­ban a bosnyákok politikája miatt. Biljana Plavsics ezt a Glóbus című zágrábi hetilap legfrissebb számában megje­lent interjújában fejtette ki. A politikus asszony szerint nem lehet elkerülni a hábo­rút Alija Izetbegovics bosz­niai elnök politikája miatt, aki egyszer még Plavsics előtt is kijelentette: Allah őt választotta ki, hogy iszlám államot alapítson Európának ezen a részén. Plavsics szerint rendkívüli fontosságúak a tervezett vá­lasztások a boszniai Szerb Köztársaságban. „Népünk öt­ven éve nem tudja, hogy mi az a demokrácia. Itt az ideje, hogy megtanulja azt. A de­mokratikus társadalmakban demokratikus módszerekkel oldják meg a válságokat, míg a mi vidékeinken kizárólag háborúkkal. A mostani vál­ság megoldásának legjobb módszere a választás" ­fejtette ki. Plavsics úgy vélte, hogy a választások után nem fog folytatódni a krízis a boszniai Szerb Köztársaság­ban. Annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy nem fog kettészakadni a boszniai szerbek állama, a demokrati­zálási folyamat a nyugati te­rületekről kiindulva eléri a Pale irányítása alatti keleti te­rületeket is. Azt hangoztatta, hogy a kommunista módszereknek örökre befellegzett e vidéke­ken is, a boszniai Szerb Köz­társaság számára a szólássza­badság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tar­tása jelenti a jövőt. Leszögez­te, hogy a boszniai szerb nép is csatlakozni akar Európá­hoz, ahol a helye van. Elrabolták a fömuftit • Dusanbe (MTI) Valószínűleg elrabolták a tádzsik muzulmán egyház fejét: Amonullo Negmatzo­da főmufti csütörtökre virra­dó éjszaka eltűnt otthonából, s azóta nem adott htrt magá­ról. Az ITAR-TASZSZ tudó­sítójának Dusanbében szer­zett információja szerint a tádzsik hatóságok arra gya­nakodnak, hogy a fómuftit ugyanazok a fegyveresek ra­bolták el, akik augusztus 1­jén két fiát is túszul ejtették. Negmatzoda állítólag - a rendőrség tudta nélkül - az elmúlt hetekben már kétszer tárgyalt fiai elrablóival, s a harmadik találkozóról nem tért vissza. Az orosz hírügynökség munkatársának értesülése szerint a főmufti csütörtökön levélben közölte: ót és fiait is az egyik leghírhedtebb kormányellenes bandavezér, Rezvon Szodirov emberei rabolták el, s cserébe értük az idősebbik Szodirov fiú, Bahrom szabadon bocsátását követelik. Ultimátumuk szombaton jár le. Bahrom Szodirovot és bandájának több tagját feb­ruárban tartóztatták le. Ter­rorizmussal és emberrablás­sal vádolják őket - korábban több orosz újságírót, vala­mint az dusanbei ENSZ­misszió katonai megfigyelő­inek egy csoportját is túszul ejtették. Ügyészi vizsgálat Berisha ellen • Tirana (MTI) Az albán államügyészség gazdasági bűncselekmé­nyekkel gyanúsított volt po­litikusok ügyében nyomoz: a gyanúsítottak között van Sali Berisha volt államfő és Ale­xander Meksi korábbi mi­niszterelnök is - jelentette pénteken a Koha e Jone el­mű tiranai lap. A vizsgálat tárgya: mi­lyen kapcsolatban állt a két államférfi a tavasszal össze­omlott pénzintézetekkel, amelyeknek csalárd csődje össztársadalmi anarchiába torkolló lázongást vont maga után. A szóban forgó befek­tetési társaságok pilótajáté­kokat szerveztek. Miután mesés nyereség ígéretével beugratták a kockázatos já­tékba a lakosság zömét, cső­döt jelentettek, összesen mintegy másfélmilliárd dol­lárnak megfelelő összeggel rövidítve meg honfitársaikat. Amikor a póruljárt befek­tetők ráébredtek megcsalatá­sukra, zavargások törtek ki a balkáni országban. Az ál­lamhatalom szétfeslett, az elszabadult bűnbandák ga­rázdálkodásai miatt hozzá­vetőleg 1500 ember vesztet­te életét a felbolydult Albá­niában. A borostyánkő rejtélye • Stuttgart (MTI) Természetes formájá­ban is elbűvölő a boros­tyánkő és azon anya­gok közé tartozik, ame­lyek különleges történet­re tekinthetnek vissza. Ugyanakkor a tudomá­nyos kutatást is szolgál­ja a régészetben éppen úgy, mint a történet- és a természettudomány­ban. A borostyánkő, a szukci­nit megkövesedett harma­didőszaki fenyógyanta. Agyagból, homokból mossa ki a tenger. Leghíresebb le­lőhelye a Balti-tenger partvi­déke. A neolitikum óta ék­szereket, dísztárgyakat ké­szítenek belőle. Napjainkban műszerekben elektromos szigetelőként is használják. Amikor Heinrich Schlie­mann német régész az 1874­76-os években a mintegy né­gyezer évvel ezelőtt alapított Mükénében ásatásokat vég­zett és ott jelentős meny­nyiségben talált borostyán­követ, ezeket jegyezte fel: „Természetesen mindig is rejtély lesz, hogy a boros­tyánkő a Keleti-tenger vagy Itália partjairól származik­e?" Schliemann tévedett. Ma már gyorsan megválaszolha­tó a kérdés, hogy honnan is származik a borostyánkő. A Stuttgartban megjelenő „Archaeologie in Deutsch­land" ctmű szakfolyóiratban megjelent (rások tanúsága szerint ugyanis már három évtizede tudják a Baltikum­ból származó borostyánkövet azonosítani és minden más borostyánkőtől megkülön­böztetni. A legkorszerűbb eszközökkel végzett vizsgá­latok kimutatták, hogy a Mü­kénében talált borostyánkő nagy része a Keleti-tenger partjairól származott. A fenn­maradó rész eredetére vonat­kozóan azonban mindmáig megválaszoltatlan a Schlie­mann által feltett kérdés. A világ összesen, mintegy háromszáz helyén található borostyánkő és azok eredetét gázkromatológia segítségé­vel vizsgálják. A vizsgálatok során megállapították: a kü­lönböző helyeken talált bo­rostyánkő aszerint különbö­zik egymástól, hogy milyen fa gyantájának a kövülete. Azt is kiderítették, hogy a legkülönbözőbb színekben létezhet: a fehértől a sárgán át egészen a barnáig és vörö­sig, de találtak zöld, kék, fe­kete, sőt szfntelen követ is. A színek különbözőségét a gyantába bejutott növényi nedvek adják. Borostyánkő csaknem mndenütt előfordul a földke­rekségen, igaz, eltérő mennyiségben és életkorban. A földfelszín mozgásai, kü­lönösen a jégkorszakban, je­lentős szóródást idéztek elő a borostyánkő készletekben. A leletek megmutatják, hogy az emberek már évezredek­kel ezelőtt ékszereket és kü­lönböző figurákat készítettek belőle. De fontos szerepe volt mint csereeszköznek is. A borostyánkő már a Krisz­tus előtti V. évezredben elju­tott Észak-Európából a Föld­közi-tenger melletti kultú­rákhoz. Nero császár (54-68) uralkodása alatt nagy mennyiségű borostyánkövet szállítottak Rómába a Kele­ti-tenger partjairól. A ke­reszténység első évszázadai­ban különösen az aquileiai borostyánkő-faragók tettek szert hírnévre - olvasható a dpa írásában. hírek Ajánlat • Varsó (MTI) A lengyel hadsereg szá­mára katonai és gazdasági szempontból is az F-16-os harci repülőgépek jelentenék a legjobb megoldást - jelen­tette ki pénteken a lengyel­országi Mielecben Richárd Stevenson, az amerikai Lockheed Martin Internatio­nal elnökhelyettese. Steven­son nem zárta ki annak lehe­tőségét, hogy a Lockheed a mieleci repülőgépgyárban gyártaná le a vadászgépeket, mégpedig nem csupán a len­gyel légierő, hanem a kelet­európai térség valamennyi megrendelője számára. Orosz-örmény barátság • Moszkva (MTI) Orosz-örmény barátsági és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződést írt alá pénteken Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Levon Ter-Petrosz­jan örmény államfő. A 25 évre kötött megállapodás a még 1991-ben kötött kétol­dalú megállapodást váltja fel, s a két ország szoros együttműködését írja elő po­litikai, biztonsági, katonai és gazdasági kérdésekben. A szerződés értelmében Moszkva és Jereván kölcsö­nösen támogatja egymást szuverenitása, területi épsé­ge és biztonsága szavatolá­sában, s katonai fenyegetés esetére konzultációkat, illet­ve közös fellépést helyez ki­lásba. Általános sztrájk • Katmandu (MTI) Nepál hétköznapi életét általános sztrájk bénította meg, amelyet baloldali pár­tok hirdettek, tiltakozásul a katmandui kormány terrorel­lenes törvénytervezete ellen, amely kiterjedt hatáskörök­kel ruházná föl a rendőrsé­get. Nepáli lapok szerint a mérsékelt irányzatú kommu­nisták vezette kormány azért akarja elfogadtatni a tör­vényt, hogy lesújthasson a himalájai királyság távoli zugaiban lévő szélsőséges maóista felkelőkre. Legalább 113 embert öltek meg az el­múlt másfél évben, amióta az alkotmányos királyságot ellenző maóisták beindítot­ták mozgalmukat. Hittan­osztályzat • Varsó (MTI) A lengyel diákok a jövő­ben is kapnak osztályzatokat a hittanórákon - így döntött péntekre virradó éjjel a len­gyel törvényhozás. A szejm két szavazatnyi többséggel elfogadta a szenátus vétóját a vallásoktatás osztályzásá­nak megszüntetését kimondó korábbi alsóházi határozattal szemben. Tázharc • Muzaffarábád (MTI) Pakisztáni és indiai kato­nai alakulatok pénteken egy­mást lőtték a Kasmírt ketté­osztó határvonalon. A tűz­harcban azonban senki sem sebesült meg. Pakisztáni ka­tonai források szerint az el­lenfelek könnyűfegyverek­ből lőtték egymást a Kotri körzetben fekvő Karila Hari­pur település, illetve a Mu­zaffarábád körzetben fekvő határ menti Lipa és Csakoti falvaknál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom