Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1997. MÁRC. 25. Tükör • Tudósítónktól Az Alföldi Tükör mai adásában (TV2, 18.15) hírt adnak egy új mesemusical békéscsabai ősbemutatójá­ról, valamint A Mester és Margarita szegedi premierjé­ről. Bemutatják a Kiskun­félegyházán rendezett Holló László kiállítást és a kecske­méti tűzzománc-alkotások tárlatát. Hegedűs Endre Chopint játszik Szegeden, virtuóz jazz-muzsikusok pe­dig örömzenélnek a kecske­méti ragtime és jazz-feszti­válon. Álmokról - a 4. D-ben Újra érdekességekkel jelentkexik szerda este a 4. D. Ez alkalommal a vtv-n olyan különleges témákról hallhatjuk szakemberek vélemé­nyét, mint az álmok vi­lága, vagy a híres Loch Ness-i tó titkai. Mindenkivel megtörtén­het, hogy valami különösen izgalmasat álmodik s más­nap kimerülten ébred. Vajon mi lehet ennek az oka? Va­lószínűleg az, hogy az átélt álomélmények általában meglehetősen vizuálisak, és teli vannak érzelmi töltéssel, vagyis egy-egy álom ugyan­úgy megviselhet fizikailag bárkit, mintha csak nappal, éber állapotban történne az esemény. Talán az az erős benyo­más - melyet egy-egy álom válthat ki az alvó személy­ből, - vezethetett odáig, hogy az emberiség történel­me során számtalan miszti­kus magyarázatot fűzött az alvás közben látott képek­hez. Egyes emberek a jöven­dőt próbálták kifürkészni ily módon - így születtek az ál­moskönyvek -, míg mások múltjuk, előző életeik moz­zanatait vélték felfedezni ál­maikban. Az álomfejtés az ókori ci­vilizációban vált külön mű­vészetté-tudománnyá, és egészen a felvilágosodás ko­ráig fejlődő tendenciát muta­tott. Ekkortól a babonák kö­zé sorolták, de teljesen kiir­tani mégsem tudták. A XIX. század végétől pedig az or­vostudomány rohamos fejlő­dése új távlatokat nyitott az álomkutatás terén, s napja­inkban ezt az érdekes jelen­séget álomkutató laboratóri­umokban, fizikai mérőesz­közök és kémiai tesztek se­gítségével vizsgálják. E vizsgálatok eredményeiről, s a témával kapcsolatos egyéb teóriákról hallhatunk bőveb­ben a márciusi adásban. A Tallózó rovatban ez al­kalommal bemutatott film­előzetes nem kevésbé titok­zatos téma nyomába ered: a Loch Ness-i tó „örökifjú" la­kóját, Nessie-t próbálja ka­meravégre kapni. Évtizedek óta legendák keringenek a skóciai Loch Ness körül. Szemtanúk egy időnként fel-felbukkanó rejtélyes vízi lényről beszélnek, míg a szkeptikusok úszó fatörzsek­ről s a legkülönfélébb tár­gyakról... Hogy melyik tá­bornak van igaza, annak el­döntéséhez láthatnak-hall­hatnak érdekes információ­kat, ha velünk tartnak és megtekintik március 26-án, este 8 órakor a vtv ufómaga­zinját. Fekete Annamária • Bach-oratórium a Rókusi-templomban A János-passió drámája Gyüdi Sándor karmester négy éve spanyolországi turnén vezényelte sikerrel a János-passiót (Fotó: Gyenes Kálmán) A Nemzeti Filharmó­nia C+D kamarabérleté­ben március 26-án (a korábban kiadottól egy nappal előbb) 19.30-kor Johann Sebastian Bach János-passió című orato­rikus müve szólal meg a rókusi templomban a Szegedi Szimfonikus Ze­nekar, a Szegedi Vaszy Viktor Kórus, valamint Szél Bernadett (szop­rán), Turjányi Miklós (kontra-tenor), Marosvá­ri Péter (tenor), Altorjay Tamás (basszus) és Busa Tamás (basszus) szólis­ták és Gyüdi Sándor karmester közreműkö­désével. A Bach-passió­rál az előadás karna­gya, Gyüdi Sándor oszt­ja meg véleményét az olvasóval. • Milyen gondolatokkal készül a János-passió be­mutatójára? - Az oratórium a nagyheti történetet, Krisztus szenve­déstörténetét eleveníti meg, ezért előadását a húsvét előt­ti hétre tűztük; nagyjából ar­ra az időpontra, amikor a mű az eredetije is elhangzott Lipcsében. Számomra ez a darab, noha egyházi oratóri­um, egy drámai művet idéz. Bach a maga korában való­színűleg látott operát, de biz­tosan nem írt ilyet. Én a Já­nos- passióra sok szempont­ból úgy tekintek, mint egy olyan drámai műre, amit Bach csak azért írt meg ora­tóriumi formában, mert ő az egyházi zene területén mű­ködött és Lipcsében nem volt operaház, amelynek operát írhatott volna. • Mit gondol, egy 17. századi egyházi mű zenei anyaga megérinti-e a mai embert? - Az előadásunk drámai történetéből kétféle zenei anyag tűnik ki. Egyfelől az áriák, amelyekben a passió­szereplók személyes hangú reflexiói szólalnak meg a történet egy-egy sarkalatos pontján. Másfelől pedig - a bachi passiók jellegzetessé­gei - a korálok, amelyek a Bach korabeli hívők közös­ségének reflexiói a történ­tekre. Az előadás fontos kér­dése lesz, hogy mindez mi­ként hat a mai hallgatóra, aki nem feltétlenül ismeri jól a szenvedéstörténetet és nem biztos, hogy hívó, és a korá­lokat, amelyek Bach szándé­ka szerint úgy szólalnak meg, mintha a korabeli hall­gató szívéből jönnének, nem éli át sajátjaként. Vélemé­nyem szerint azért is kell a mű drámai oldalát erősíteni, hogy a passió egészében hasson. A szöveget termé­szetesen kézbe adjuk a hall­gatónak, hogy ez is támpon­tul szolgáljon. • Nem szab határokat a darab vallásos, magasz­tos jellege a drámaiság­nak? - Évekkel ezelőtt szoká­sos volt egy passiójátszási gyakorlat, amely a művet mint magasztos, fenséges és szent darabot fogta fel, s aminek következtében álta­lános pátosz uralta az elő­adást. Ezzel szemben mi úgy gondoljuk, hogy a passió egy kínzó drámai történet, amelyben sorsok, szenve­délyek és konfliktusok van­nak. • Tavaly ilyenkor a Bach-kortárs Handel Já­nos-passióját dirigálta Szegeden. Zeneileg mi­ben különbözik a két na­gyoratórium? - Hándel János-passiójá­ban a korálréteg egyáltalán nem szerepel. Nincsenek benne azok a fajta megállá­sok, ahol a zene abszolút ér­telemben, önmagában hat. Bach darabja e tekintetben ideális kompozíció: drámai cselekmény és zenei reflexi­ók egyenlő arányban vannak benne. • Úgy látom, a szólisták az ön előadásain koráb­ban is megszokott művé­szek lesznek. - A korábbi csapaton egyetlen ponton kellett vál­toztatnom; mivel az előadás egy nappal korábbra került. Erdélyi Erzsébet nem jöhe­tett haza Monacóból. így az alt szólót egy merész, de au­tentikus választással Turjá­nyi Miklós kontratenorra bíztam, aki a tavalyi Hándel­passióban már énekelt. Szél Bernadett, Marosvári Péter és Busa Tamás pedig már négy évvel ezelőtt is énekel­te ezt a művet, amelyet ak­kor egy közös spanyolorszá­gi turnén több előadáson ját­szottunk sikerrel. Panek Sándor Kertibútor- és kisbútorvásár a Csősz Tóth Kft. üzletében! Húsvéti szuperakció!!f< TÖBB MINT 5O%-0S ÁRENGEDMÉNY! xmnwm- wmm KOMÓD 10 000 Ft helyett 4800 Ft SAROKSZEKRÉNY3550 Ft helyett 2100 Ft SZEKRÉNYSOR 61 617 Ft helyett 40 850 Ft ^ MOST CSAK 38 840 Ft TELEFONPOLC SZENZÁCIÓS SZEZON ELEJI KERTIBÚTOR-VÁSÁR! 3817 Ft helyett 2290 Ft Magastámlás müa. szék Alacsonytámlás müa. szék Kerek asztal 80 cm Ovál asztal 135x85 cm Kávéházi kerekasztal 60 cm Összecsukható fémvázas szék Napernyő 1,8 m Dönthető támlás müa. szék 1215 Ft helyett 1140 Ft helyett 3830 Ft helyett 5560 Ft helyett 5000 Ft helyett 2120 Ft helyett 4515 Ft helyett 5500 Ft helyett 850 Ft 795 Ft 2680 Ft 3890 Ft 3500 Ft 1499 Ft 2700 Ft 3850 Ft FÉSÜLKÖDŐ­ASZTAL 17 650 Ft helyett 10 590 Ft TV-VIDEO TARTÓ 54x44 cm-es p.-lappal 6207 Ft helyett 4024 Ft HINTAAGY REKLÁMÁRON: 20 600 Ft helyett CSAK 15 700 Ft SZEGED, POZSONYI IGNÁC U. (A börtön mögött) Tel.: 62/323-822 Ny.: h.-p.: 8-12,13-17, szo.: 8-12. írásunk visszhangja Mitől tartózkodjanak a klerikusok? Igen tisztelt Főszer­kesztő úr! Az elmúlt napokban megjelent két cikkükhöz szeretnék pár sor kiigazí­tást küldeni és kérem, szí­veskedjék ezeket megjelen­tetni lapjukban. 1/ 1997. márc. 22-én: Nagyböjti lelkigyakorlat ­Megfeszltik-e Guliga atyát? címmel jelent meg egy cikk. A tartalma alap­ján először is nem értem a nagyböjti lelkigyakorlat el­met. Erre vannak templo­mainkban meghirdetett többnyire vendég pap által végzett szentbeszédek, gyóntatások és bizonyos felkészítés az ünnepekre. A cikk utolsó pár sorát kivé­ve nem sok mindenben szól a nagyböjtről. Pontatlan a megkérde­zett beszámolója is, vagy a hely szűke miatt a riportot készítő rövidítette le két helyen: Az iskola fenntar­tónak kell gondoskodnia a megalapított iskoláról. Amikor a békéscsabai is­kola alapítása szóba ke­rült, tiltakoztam, hogy mind a nyolc osztályt egy­szerre a kezdetkor indít­sák, hiszen 5-8 között sok mindenre van szükség, drága eszközökre is, sok tanárra is. De 8-12 szemé­lyes osztályokat fenntarta­ni normatívából lehetetlen. Felfejleszteni kellett volna, elkezdve 1-2-3 osztállyal, s tgy lett volna elegendő beírt gyerek is, időközben lehetett volna a megfelelő renoválásokat és beszerzé­seket megejteni. Mivel ma­kacsul ragaszkodott a plé­bános úr elképzeléseihez, akkor mondtam, hogy csak akkor indítsák, ha fenn is tudják tartani. (Ez azt je­lenti, hogy ha van elegen­dő bevétele az egyházköz­ségnek. Nem üzt, hogy ha megfelelő módon tudnak gazdálkodni!) A vállalkozásokhoz stb.­hez nem utólagos bejelen­tésre, hanem engedély ké­résre van szükség. A két kánon, amire hivatkoztak, de csak összefogalót írtak le a következő: 285. „1 § A klerikusok teljességgel tartózkodja­nak mindentől, ami állapo­tukhoz nem illő, a részle­ges jogi előírások szerint. 4 § Ordináriusuk en­gedélye nélkül ne vállalják világiak javainak igazga­tását, vagy olyan világi hi­vatalokat, melyek szám­adási kötelezettséggel jár­nak; ordináriusuk megkér­dezése nélkül még saját ja­vaik terhére sem szabad kezességet vállalniuk: olyan kötelezvényt se írja­nak alá, amelyből megha­tározott ok nélkül fizetési kötelezettség származik számukra." 286: „Tilos a kleriku­soknak a törvényes egyhá­zi hatóság engedélye nél­kül személyesen vagy má­sok útján, akár maguk, akár mások javára üzleti tevékenységet vagy keres­kedést folytatniuk." Kár, hogy a kölcsön összegének nagysága miatt nem kérdezték meg, hogy miért volt erre szüksé­gük!!?? Lehet, hogy érde­kes feleletet kaptak volna. Így gondolom, bár min­den papomat védem, nem véletlen, hogy az egyház­megyei bíróság előtt kell dolgairól beszámolni. Egyébként ismételten kikérem magamnak, hogy úgy közöljék le nyilatkoza­tomat, hogy előtte ne mu­tassák be nekem. 2/A másik cikk 1997. márc. 6-án ugyancsak ve­zércikk helyén közölt kép­pel lett felvezetve: Ufók le­gyünk vagy magyarok? „Jézus csak velem dolgo­zik" Azt hiszem, hogy az, aki három éves földi tanító­munkája idején annyi bete­get meggyógyított és sem­miféle ellenszolgáltatást nem kért, pont olyan üzér­kedőnek adna hatalmat, mint aki nem kevés tízezret kíván szolgáltatásaiért. Sajnálom, hogy aznap tá­vol kellett lennem, s így nem tehettem fel magam is kérdéseket neki. Semmi ba­jom azzal, ha valaki termé­szetgyógyász, vagy saját nevében bármilyen pro­dukciót mutogat és ha van sok babonában és okkult dologban hivő áldozat, aki pénzét erre adja. De tilta­kozom mind a magam, mint a Krisztus hivők tábo­rához tartozó sok millió ember nevében, hogy Jé­zusra hivatkozva elszedjék a hiszékeny emberek pén­zét. Vagy a sikertelen gyó­gyítás után amúgyis gyön­ge hitüket elveszítsék. Gondolom, a cikk után nem ártott volna valame­lyik Krisztus hívő közösség egyik vezetőjét is megszó­laltatni. A fentiek közlését ké­rem, hogy mindkét cikk fél­reérthetőségét próbáljuk helyrehozni. Szeged, 1997. március 23. Gyulay Endre megyés püspök Vonatok és a nyári időszámítás • Munkatársunktól Mint ismeretes, a nyári időszámítást március 30-án vezetik be. Hivatalosan va­sárnap hajnali kettőkor az órákat egy órával előbbre kell állítani. Az óraigazításkor a hajna­li kettő és három óra között induló személyvonatokat a MÁV legkorábban 3.00 óra­kor indítja. Néhány nemzetközi vona­tot Magyarországon ér az óraátállítás, emiatt körülbe­lül 60 percet késéssel közle­kednek. Ilyen a Balkán exp­ressz mindkét járata (Buda­pest-Belgrád-Szófia-Isz­tambul-Budapest), a Beog­rad expressz mindkét járata (Bécs-Budapest-Belg­rád-Budapest), a Dacia exp­ressz mindkét járata (Bécs-Budapest-Arad-Bu­karest-Budapest), a Bem nemzetközi gyors Budapest felé tartó járata (Szcze­cin-Losonc-Budapest) és a Corona expressz Budapestre tartó járata (Brassó-Nagyvá­rad-Budapest).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom