Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. Nov. 14. KITEKINTŐ 7 • Megyei fészkek ff A gólyák Rózsadombja ## Ásotthalom ismét tervezhet Nem eszik meg az ötvenötmilliót Dr. Krisztin András polgármester (balról) és Nagy János jegyző: „Eddig csak álmodoztunk, most tervezhetünk isi" (Fotó: Somogyi Károlyné) Száz ember és ötven pár gólya él a Csigocs nevú horvátországi falu­ban. Ök az Euronatur, a nemzetközi természet­védelmi alapítvány első­számú díjazottjai. Idén viszont a Somogy me­gyei Nagybajom község nyerte el a második al­kalommal kiadott „Eu­rópai gólyafalu" díjat. Hogy ki lesz a harma­dik? Nos, ez attól is függ, milyen eredmény­re jut a magyarországi gólyakutatók vezetője, a szegedi biológus hall­gató, Lovászi Péter. Ugyanis a 24 éves kutató, a Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjá­nak egyik vezetője dolgozza fel az ország gólya állomá­nyáról készült legutóbbi fel­mérés adathalmazát. Európában mindenhol szeretik a gólyát, szerencsét hoz. Még Finnországban is a gólya hozza a kisbabát, pe­dig oda nem jut el ez a köl­töző madár. A gólya nekünk is kedves madarunk. Gyer­mekmondókák, népdalok, mesék igazolják, hogy a ma­gyar ember a gólyát „ma­gyar madárnak" tartja, an­nak ellenére, hogy csak ta­vasztól őszig tartózkodik itt. A gólyákról az első országos felmérés 1958-ban készült. Azóta is Szegedet tekintik a gólyakutatás magyarországi központjának. S talán ennek is köszönhető, hogy világ­szerte „jegyzett" a szegedi madarászok tevékenysége. A gólyák magyarországi helyzetének vizsgálatát Ma­rián Miklós kezdte, az or­szágos adatgyűjtés szinteti­zálását pedig Jakab Bélától kapta örökül Lovászi Péter. A Somogyi könyvtárban 1974 óta dossziék sokasága őrzi postások, madarászok és helyhatósági alkalmazot­tak megfigyeléseinek ered­ményeit. Az öt évente is­métlődő felmérés alapkérdé­sei: hol és mire épült a fé­szek, lakik-e abban gólya, ha madárpár él a fészekben, hány fiókát táplál. A legutóbbi felmérés ada­tai szerint országunkban * 5200 fészekben körülbelül 4850 gólya élt. Hogy ez sok vagy kevés? A II. világhá­ború előtt 15-16 ezer, 1958­ban 10 ezer pár gólya költött Magyarországon. A mély­pont 1974 volt, mikor mind­össze 4 ezer gólyát számlál­tak. De az utóbbi aszályos évtized sem kedvezett a nagytestű költöző madár­nak. Európában egyedülálló módon Magyarországon a gólyafészkek 80 százaléka villanyoszlopon található. Ennek oka, hogy a hagyo­mányosan „nagykéményes" parasztházak helyett újab­ban felhúzott épületeken nem találtak költőhelyet a gólyák, ezért az áramszol­gáltatók szakemberei és a madárvédők a 70-es, 80-as években fészektartókat he­lyeztek el a villanyoszlo­pokra. Az akció eredménye: háromezer kosár. Pedig a villanypózna nem biztonsá­gos gólya-otthon. Ugyanis sok gólya pusztul el áram­ütés miatt. Ezért most újabb akciót indítanak a madárvé­dők: valami emelvényre ké­ne helyezni a fészeknek való helyet, vagy műanyag szige­telő papuccsal kéne ellátni a madarakra oly veszélyes oszlopfőket. Nem találtak még magya­rázatot arra, hogy a gólya a mi régiónkban miért rak fészket emberi lakóhely kö­zelében. Mert mondjuk Spa­nyolországban nem ez a jel­lemző: a gólyászok legutób­bi, hamburgi tanácskozásán bemutattak egy diaképet, melynek tanúsága szerint egyetlen fán 15 gólyafészek is elfér. Ezzel szemben Kö­zép-Európában a gólyák 90 százaléka lakott településen, tanyán rak fészket. A So­mogy megyei Nagybajom község egyetlen utcájában 15 gólyafészek található. A Vas megyei Körmend egyik 7 kéményes házán 7 gólyafé­szek ékeskedik. A mi me­gyénkben Csanádpalota, Magyarcsanád és Mártély „a gólyák Rózsadombja". A Vajdaságból érkezett ku­tató által bemutatott fotón pedig szénakazatra rakott fészket láthattak a konferen­cia résztvevői. Ilyen fészket Magyarországon 15 éve nem találtak. Hírneves a magyar orni­tológia, elég csak Hermán Ottó nevét említeni. A ma­gyarországi gólyászok ered­ményeit is jegyzik. A gólya­kutatók szeptember végi, hamburgi tanácskozásán or­szágunkat Lovászi Péter képviselte, ő, a konferencia legfiatalabb résztvevője a 33 országból érkezett 150 kuta­tó előtt tartott előadásában mutatta be a gólyák tipikus magyarországi élőhelyeit. A gólya szereti orszá­gunkat, de mintha mi nem tennénk meg mindent ezért a „magyar madárért". Ugyanis Magyarországon nincs gólyaállomás, vagyis nincs olyan hely, ahol a be­teg gólyákat gyógyíthatnák, ahol a gólyászok kutató­munkájukat végezhetnék, ahol gyerekeknek megmu­tathatnák e nagytestű mada­rak életét. Ú. I. Elképzeléseknek, ál­moknak az ásotthalmi­ak soha sem voltak hí­ján. Am az utóbbi évek egyre szűkösebb gazda­sági kondíciói gátat ve­tettek a szárnyaló fantá­ziának. Az önkormány­zat sem tehetett mást, mint a lakosság általá­ban: szigorú „háztartás­ra", a működőképesség megőrzésére, a fejlesz­tések visszafogására kellett berendezkednie. A közelmúltban azon­ban egy „lószérummal" felérő erősítőhöz, 55 millió forinthoz jutott a település, a gázvagyon privatizációja által. Is­mét szabadabban^ léle­gezhet, tervezhet Ásott­halom... Összehasonlíthatatlanul derűsebben és bizakodóbban beszélgettünk dr. Krisztin András polgármesterrel és Nagy János jegyzővel, mint akár csak egy esztendővel ezelőtt is tehettük volna. Ugyanis a korábbi szeren­csés döntéseknek köszönhe­tően, a belterületi gázvagyon ellenértékeként, a Dégáz-pri­vatizáció során, Ásotthalom 55 millió forint szabad pénz­• Johannesburg (MTI) Elsó ízben voltak jelen magas számban magyar kiál­lítók Dél-Afrikában a Food and Hotel Africa '96 nevű jo­hannesburgi élelmiszer- és vendéglátóipari vásáron. A magyar részvételre a 18 or­szág 78 neves cégének jelen­létében zajló, szerdán zárult • Brüsszel (MTI) A magyar feltalálók tíz arany, tíz ezüst és négy bronzérmet nyertek a kedden zárult, Eureka nevet viselő brüsszeli in­novációs kiállításon. Az idén összesen huszon­hét magyar találmányt állítot­tak ki további 40 ország mintegy 750 feltalálójának közel 1200 újítása mellett. Aranyérmet nyert az a ma­hez jutott. Az örömhír azon­nali tervezésre sarkallta a község önkormányzati veze­tőit, képviselőit, szakbizott­ságait. A legutóbbi testületi ülésen, maratoni, ám értel­mes vitában véglegesítették, illetve elfogadták Ásottha­lomnak az elkövetkezendő évekre szóló gazdasági prog­ramját. „Könnyű" volt a képviselők dolga, hisz a „sa­rokkőben" nem volt vita: „a!z 55 milliót nem fogjuk meg­enni!" így a gazdasági program tényleg olyan célokat tűzhe­tett az önkormányzat elé, mely - a pénzügyi egyen­súly megőrzése mellett, hi­telfelvétel mellőzésével, he­lyi adók emelése nélkül is ­ismét fejlődést, növekedést ígér a településnek. A feladatok rangsorában elsőbbséget élveznek azok a programok, amelyeknek megvalósítása pénzügyi megtakarítást eredményez (ilyen például egy intézmé­nyi fűtéskorszerűsítés); pá­lyázati lehetőségek célszerű kihasználását teszik lehető­vé; avagy a már eddig is „sürgős" felirattal várakozó fejlesztéseknek engedélyez­nek zöld utat (szennyvíz­rendszer, óvodai tetőtér-be­vásáron a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi- és Iparkamara szervezésében került sor. Nagy sikert aratott a kis­kunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ libamájkóstolója, a termék iránt több neves szál­lodalánc tanúsított érdeklő­dést. Nagy volt az érdeklődés a hollóházi porcelán iránt, s gyar projekt, amelyet a világ­örökség részét képező szara­jevói könyvtár újfajta techno­lógiájú helyreállítására készí­tettek. Ugyancsak a legjob­bak közé sorolta a nemzetkö­zi zsűri a Dohány utcai zsina­góga kovácsoltvas csillár­rendszerét, és a fekélybeteg­ségek fénysugarakkal történő gyógyítására létrehozott ma­gyar egészségügyi központot is. Aranyérmet nyert az Alfa televízió, amely Kelet- és építés stb.). A módosított rendezési terv „beélesítésé­vel" ötven új építési telkek kialakítására lehet számítani Ásotthalmon, várható, hogy most már tényleg sor kerül­het a volt fatelep területének és építményeinek hasznosí­tására, mégpedig minden va­lószínűség szerint a másik nagy terv, a vásár- és piac­tér, valamint piaccsarnok végleges kialakításával egy­bekapcsolva. Akár már jövő­re! A program nagy hang­súlyt fektet a település kör­nyezetvédelmi, köztisztasági állapotára is. Mivel szent el­határozás a barátságos tele­pülési arculat kialakítása, egyrészt, intézkedési céllal felmérik a község képét za­varó építményeket, beépítet­len építési telkeket, gazdát­lan tanyákat, műveletlenül hagyott földeket; másrészt, feladatul tűzték ki az összes zöldterület rendszeres ápolá­sát, a további fásítást és par­kosítást (a futballpálya is ki­megy a centrumból, területet adva újabb parkosításnak); harmadrészt, mihamarább el kell készülnie Ásotthalom környezetvédelmi program­jának. A kommunális ellátás ja­vítása során szennyvíztisztí­több üzlethálózat felfigyelt a szegedi Pick Rt. termékeire. A Villányi Borászati Rt. egy bortermelésben nagy hagyo­mányokkal rendelkező ország piacára kíván betörni minősé­gi boraival. A Salgótarjáni Oblösüveggyártó és Forgal­mazó Rt. poharai, kelyhei és egyedi tárgyai iránt az egyik Közép-Európa huszonöt kü­lönböző országba és ugyan­ennyi nyelven fogja sugároz­ni műsorát. A 400 milliós né­zőközönséget jelentő interak­tív, digitális műholdcsatorna központja Budapesten lesz. A MAV a nemzetközi forgal­mat könnyítő jelzórendszével nemcsak aranyérmet, hanem különdíjat is kiérdemelt. A rendszer elkerülhetővé teszi a mozdony- és személyzetcse­rét az országhatáron, és belát­tóra, s csatornarendszerre is számíthatnak a sándorfalvi­ak - mert a pályázati pén­zek elnyeréséhez, éppen a privatizációs bevételek által, most már a saját erőforrás is biztosított. Szó van szemét­telepről, illetve a kommuná­lis hulladék megfelelő keze­léséről is, ésszerűnek mutat­kozik a homokháti kistérsé­gi önkormányzati társulással közös megoldásokon gon­dolkodni - e téren is. Csak­úgy, mint a helyi idegenfor­galmi értékek feltárásakor, a lehetőségek fejlesztésekor, s a vendégfogadó és -megtar­tó programok kialakításakor is. Ásotthalom változatlanul érdekelt egy korlátozott for­galmú határátkelő megnyitá­sában - tényleg csak egy ki­áltásnyira vannak tőlük a bácsszőlősi (királyhalmi) ro­konok... A polgármester, a képvi­selők, a jegyző mind-mind úgy gondolják, hogy az éves költségvetési tervek lesznek azok a parancssorok, me­lyek aktualizálva a koncep­cionális gazdasági progra­mot, rendre kijelölik a meg­valósításra érett, és bizton­sággal finanszírozható téte­leket. Örfi Ferenc legnagyobb dél-afrikai disz­kontáruházlánc, a Hyperama is érdeklődött. Felkeltették nagykereskedők és szállodák érdeklődését a Zsolnay porce­lángyár termékei is. Osztatlan sikert aratott kategóriájában a Zwack Unicum, a cég standja a leglátogatottabbak közé tar­tozott. ható időn belül az Európai Unió vasúti közlekedésének szerves része lesz - tesztjére Bécs és Budapest között ke­rül sor. A szarajevói könyvtár fel­újítására készített tervezet, amelynek megvalósítása és finanszírozása nemzetközi részvétellel történik, a kiállí­tástól függetlenül elnyerte a brüsszeli főpolgármester díját is - mondták el szerdán a magyar standok szervezői. Gabona­fordulat? • Róma (MTI) Oroszország gabonakivite­le már a közeli években meg­haladhatja a behozatalt - je­lentette ki Alekszandr Zaver­juha. Az orosz miniszterel­nök-helyettes rámutatott, hogy a tavalyi 63 millió tonna után az idén 70-71 millió ton­na gabonát takarítottak be. Ez utóbbi mennyiség pedig ele­gendó lehet ahhoz, hogy Oroszország már az idén több gabonát exportálhasson, mint amennyit külföldről behoz. A FAO világélelmezési csúcs­konferencián Zaveijuha kije­lentette, hogy Oroszországnak éves átlagban 85-90 millió tonnára kell növelnie gabona­termelését. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha folytató­dik a mezőgazdasági ágazat reformja és bővül az állami támogatás mértéke. A román áram ára • Bukarest (MTI) Már novemberben emelni kellene az energia árát - je­lentette ki Victor Romért, a román villamosművek, a RE­NEL vezérigazgatója. A RE­NEL 19%. elsó kilenc hónap­jában 538 milliárd lejt vesz­tett annak következtében, hogy az energiaforrásokért 2850 lejes átlagárfolyamon kalkulált dollárral fizetett, vi­szont a belső árak kiszámítá­sánál 1900 lejjel számítja a dollárt. A különbség a vezér­igazgató szerint „a lakosság és a nagyvállalatok közvetett támogatását jelenti". A dollár bankközi árfolyama időköz­ben elérte a 3450 lejt, a pénz­váltóknál pedig 4500 lejt is megadnak érte. Működőké­pességének fenntartására a RENEL, amelynek tartozásai elérték az 1500 milliárd lejt, több száz milliárd lej összeg­ben vett fel bankkölcsönöket: ezek kamatai a költségeket növelik. A RENEL vezér­igazgatója szerint a társaság jobban felkészült a télre, mint tavaly, nagyobb lignit és széntartalékokkal rendelke­zik, és a víztárolókat 73 szá­zalékban feltöltötték. A RE­NEL szerint -7 Celsius fokig megfelelő lesz a távfűtés. A RENEL 1,6 millió tonna pa­kura és 2 milliárd köbméter gáz behozatalára kötött szer­ződéseket, ezeket 160 millió dolláros valutahitellel fedezi. Veszélyben a tokhal • Zürich (MTI) Már-már kipusztulással fe­nyegeti a Kaszpi-tengerben élő tokhalat az ikrája miatti mértéktelen orvhalászat. A felnőtthal-állomány az 1978. évi 142 millió tonnáról napja­inkra 43,5 millió tonnára zsu­gorodott. A tokhalhalászat gyakorlatilag teljesen ellenőr­zés nélkül folyik, az illegális lehalászás aránya 90 száza­lékra tehető. Oroszországban egy év alatt 1452 orvtokha­lászt vettek őrizetbe és 110 tonna kaviárt koboztak el ­közölte Zürichben nyilvános­ságra hozott jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF). A luxuscsemegével folytatott illegális üzletelést a kaviár iránti lankadatlan ke­reslet táplálja, a kaviár feke­tekereskedelmének központja Azerbajdzsán és az oroszor­szági Asztrahány. A kaviár világpiaca 125 millió dollá­ros üzletet jelent, a WWF adatai szerint Németország évente 85 tonna, az Egyesült Államok 70 tonna kaviárt im­portál. Feltalálóink és az Eureka A fiókák reggelijét tényleg a gólyamama hozza. (Fotó: Enyedi Zoltán) A Pick Dél-Afrikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom