Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 1. HANGSÚLY 5 • Csongrád Sávba szorított kisebbség A

Z Aradi vértanuk terétől induló, a Csillag térnél végződő első összefüggő kerékpárút elkészültével hirtelen több tucat, biciklizésre áhítozó ember ugrott „nyeregbe". Tették ezt sokan az egészséges testmozgás érdekében, másokat a benzinárak kényszerítettek a kétkerekűre, megint mások a parkolási nehézségeket elkerülendő váltottak járgányt, s vannak nyilván, akik csak a tekerés öröméért ültek biciklire. A kerékpáros csapat még nem nagyszámú. Mondhatni: törpe kisebbségben vannak a kerekezők, pedig milyen jó látni a világ legegészségesebb közlekedési eszközét az utakon. Egészségkímélő mondom, hiszen a kétkerekűn közlekedők nem pöfögnek benzingőzt az orrunk alá, nem verik a port oly mennyiségben, mint teszik ezt nagytestű járműtársaik, nem gázolnak embereken át, nyomorékra zúzva védtelen testeket, nem teszik tönkre az utakat, nem zajosak és nem anyáznak. S békésen tűrik a kisebbségi szerepet, hogy ugyanis az orruk alá pöfögik a benzingőzt, hogy a helyszűke miatt átkozzák őket autós útitársaik, s szidalmazzák a járdából elvett négyzetméterek miatt a gyalogosok. A megszállottja biztos, hogy nyeregben marad, jóllehet a kívánatos az lenne, ha eltűnnének a biciklisávok, s egy város tekerne a saját önpusztítása ellen. Kalocsai Katalin • Baleseti rangsor: a második helyen Ki ül a drótszamáron? Átgondolatlanság, veszélyhelyzetek Úthálózat (még) nincs Ön- és közveszély. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy kis dzsungel a hídfőnél. (Fotó: Gyenes Kálmán) „Szegedi kerékpárúthálózatról egyelőre nem beszélhetünk, mivel a város egyes részein csak útszakaszok készültek el, anélkül, hogy azok szerves rendszerbe illeszkednének. A biciklistáknak több helyen komoly közlekedési veszélyhelyzetekkel kell szembenézniük, ráadásul alapos KRESZ-tudás nélkül" - így vélekedik Ballá Zoltán, a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója. Az már régen bebizonyosodott, hogy a kerékpáros éppúgy, mint a gépjárművel közlekedő - ugyancsak a Belvárosba igyekszik bejutni. Balló Zoltán szerint régen vár megoldást Szegeden a kerékpárút-hálózat ügye. A korábbi években - gazdasági és egyéb okokból - a város több pontján kezdtek bicikliutakat építeni, ám az elemek nem kapcsolódnak össze, az egyes szakaszok'„lógnak a levegőben." Néhány példa: a Petőfi Sándor sugárút és a Dugonics tér találkozásánál (egy igen forgalmas ponton) véget ér a kerékpárút, a biciklista azt sem tudja, merre induljon tovább. A Kossuth Lajos sugárút járdára rajzolt kerékpárútja a Pacsirta utcánál szakad meg; a Mikszáth Kálmán utcában - ugyancsak a járdáról leválasztott biciklisávnak nincs eleje, se vége, csak úgy „lóg" a levegőben. A gyalogjárdán kialakított kerékpárút egyébként is állandó veszélyforrás, mivel sem a kerekezők, sem a gyalogosok nem tartják be a sávhatárokat - és egy 30 km/óra sebességgel száguldó mountain-bike már elég nagyot tud ütni... Ugyancsak veszélyes a belvárosi hídfő és az ott átvezetett kerékpárút találkozási pontja, valamint megnyugató megoldást kell találni a régi hídon átmenő bicikliforgalom vezénylésére is. Tájékoztatásul: 1991-ben napon:a 1000 kerékpáros és kb. 700 segédmotoros fordult meg a hídfőben - és ez a szám a hldmegnyitás után csak nőni fog. Ráadásul a kerékpárosok - tisztelet a kivételnek! - meglehetősen hiányos KRESZ-ismeretekkel rendelkeznek, s már csak emiatt is különleges védelmet igényelnek. A hídfőnél maradva: a kerékpáros lehajtósávot a gyalogosok zebraként használják, ami ugyancsak veszélyes. Balló Zoltán szerint a meglévő kerékpárűt-szakaszokat kellene valódi hálózattá alakítani - ez persze sokmillió forintba kerül. A hálózattervezés folyamatában célszerű lenne használni a számítógépes modellezés módszerét, amelynek segítségével ki lehetne alakítani az optimális gyalogos-kerékpáros közlekedési tengelyeket. Ny. P. Idén már nem számíthatunk újabb kerékpárút építésére: az Aradi vértanúk tere és a József Attila sugárút közötti szakasz befejezésével elfogyott a pénz. Sok biciklista viszont nem is veszi igénybe a biztonságos kerékpárutat - ez is oka annak, hogy a személyautók után a kerekezők okozzák a legtöbb balesetet. Bár a megvalósítás módjáról időnként föllángoltak viták, mégiscsak elkészült az Aradi vértanúk tere, Oskola utca, Stefánia, József Attila sugárút vonalán az a kerékpárút-szakasz, amely most már egyenes összeköttetést biztosít Tarján városrész és a Hősök kapuja között. Kérdés azért maradt még: több vélemény szerint nehéz lesz balesetmentesen megszervezni a belvárosi híd szegedi hídfője és az ott átfutó bicikliút kereszteződésének forgalmát. Nagypál Miklóstól, a szegedi polgármesteri hivatal műszaki irodavezetőjétől elsősorban arról érdeklődtünk, várható-e kerékpárút-hálózat építésének folytatása. A válasz nem túlságosan szívderítő, mert kiderült, hogy a Hámor György, munkanélküli üzemmérnök: - Én mindig a kiépített kerékpárutakat használom, mert biztonságosak és így nem kell a nagy forgalomban, az autók között manőverezni. Többnyire az Aradi vértanuk terétől induló útvonalat szoktam igénybe venni, mert ez majdnem átszeli az egész várost a Tisza mentén és így el tudok jutni mindenhova. Ez Szeged egyetlen összefüggő úthálózata, mert a többi út csak töredék. 10,5 millió forintos beruházás föl is emésztette a bicikliutak építésére biztosított idei pénzt. Ezért ebben az évben már nem folytatódhat a hálózatbővítés. Az irodavezető viszont tisztában van azzal, hogy a lakosság továbbra is igényli a biztonságos kerékpárutak építését; különösen sokan kérik a Csongrádi sugárúton végigfutó bicikliút elkészítését. Ehhez a szakaszhoz csatlakozhatna a baktói kiskertekhez vezető kerékpárút is. Az 1997-es költségvetésből a tervek szerint 8-10 millió forintot szeretnének megszerezni erre a célra. Nagypál Miklós - külföldi példákra hivatkozva - helyeselné, ha a kerékpárral kirándulni vágyók eljuthatnának olyan pihenőövezetekbe, mint például a Maty-éri evezőspálya, és környéke. Ha a harmadik körúton is végig lehetne kerékpározni, akkor már a lakótelepi övezet is bekapcsolódhatna a hálózatba. Az irodavezető beszélt a hídfő és Oskola utcai kerékpárút találkozásának problémájáról is. Véleménye szerint a híd forgalmának csillapításával (ez 30 km/órás sebességkorlátozást jelent), valamint a lámparendszerrel a veszélyes csomóponton bizMegyeri István, sírköves: - Jónak találom ezeket az utakat, csak kevés. Sokkal többet kellene fordítani a kerékpárutak létesítésére, mert így nem lenne annyi baleset. Némely autós nem veszi figyelembe a kijelölt útvonalat és szabálytalanul közlekednek vagy parkolnak rajta. Sokak szerint a régi hfd belvárosi hídfőjénél elég veszélyes a biciklivel való átkelés, de én nem tartom annak, mert a kihelyezett rendőrlámpák védik a közlekedőket. tonságosan át lehetne engedni a kerékpárosokat is. • Nem mindegy viszont, hogy ki ül a drótszamáron, valamint az sem közömbös, hogy az illető ismeri-e egyáltalán a rá vonatkozó közlekedési szabályokat. Komáromi Tibor, a Csongrád Megyei Rendőr-Főkapitányság Közlekedési Osztálya Balesetmegelőzési Csoportjának főelőadója érdekes statisztikai adatokkal szolgált. Mert igaz ugyan, hogy 1996. első felében csökkent a balesetek száma (köztük a kerékpáros-baleseteké is), viszont az is figyelemre méltó, hogy a személygépkocsik után a kerékpárosok okozzák a legtöbb balesetet. Idén január 1-től július 31-ijfcösszesen 491 baleset történt (tavaly, az első félévben 587), ebből a személygépkocsivezetők 259 ('95ben: 323), a kerékpárosok 75 (tavaly: 81) alkalommal bizonyultak vétkesnek. Csak utánuk következnek a gyalogosok: idén 45, tavaly 54 balesetet okozva, majd a tehergépkocsi-vezetők állnak a harmadik helyen: ők az idén 33, 1995 első felében pedig 35 balesetet okoztak. A közlekedésbiztonsági szakember szerint az egyébLévai György, gyógytestnevelő: - Vannak a városban kerékpárutak? Az a véleményem, aki ezeket tervezte, az egyszer menjen már rajta végig kerékpárral főleg menjen át a régi hídon! Nagyon kevés ilyen űt van és a meglévők igen rossz helyen. Aki a Belvárosba biciklivel akar jönni, az csak szabálytalanul teheti meg, ha nem akar kilométereket kerülni. A központban mindenképp kellene egy kerékpárutat megépíteni. ként is gyakori kerékpárosbalesetekből nyáron még több van: a vakáció idején sok gyerek ül biciklire - e tény még a szokásosnál is nagyobb veszélyforrást rejt magában. A balesetet okozó és elszenvedő kerékpárosok aránya közel azonos. Ugyancsak komoly gond az, hogy hiába a kerékpárút, ha a biciklista inkább a gépjárművekkel zsúfolt úttesten halad. Ráadásul a kerékpárutak kialakítása sem mindenütt szerencsés: a járdákról leválasztott biciklisáv ugyanis nem túlzottan jó megoldás. Itt kerékpárosok és gyalogosok veszélyeztetik egymás testi épségét, ráadásul - ha tábla nem tiltja - a kerékpárutakat használhatják a segédmotor-kerékpárosok is. Azt pedig mindenki tudja, hogy csak kevesen tartják be a bicikliutakra meghatározott, 20 km/órás sebességhatárt - ezt nem csak segédmotorral, de a szélvészgyors kerékpárokkal is könnyű túllépni. A biciklisták gyakorta karjelzés nélkül kanyarodnak (ez különösen a balra kanyarodásnál életveszélyes), és tömegével közlekednek este kivilágítás nélkül. Nyilas PAtar Váradi Sándor, taxis: Régebben biciklivel jártam és a legtöbb gondom a tömegközlekedési járművekkel volt, mert nem vették figyelembe a kerékpárosokat. Most a kerékpárutak száma minimális és ami megvan az nem szisztematikus. A legszörnyűbb a kerékpárút Oskola utcai szakasza, mert a kereszteződések nagyon balesetveszélyesek. A Belvárosban - a sok egyirányú utca miatt - biciklivel nem is lehet szabályosan közlekedni. A Tisza-parti kisvárosnak papíron alig 4 kilométer hosszúságú kerékpárútja van, a valóságban ellenben a sokszorosa. Boldog-boldogtalan a járdán közlekedik biciklijével és segédmotorjával. Egyébként nemrégiben 7 millió forintot nyert pályázaton az önkormányzat, s hozzátéve a maga 8 millióját, 2 kilométerrel bővíti az egyetlen kerékpárutat a bokrosi útelágazásig. Makó A mákói kerékpárutak zöme 1986 és 1988 között épült, együtt 3210 méter hosszúak. A közelmúltban nem épült ilyen űt, az 1997-es elképzelések között azonban szerepel egy terv: e leendő kerékpárút a város legforgalmasabb útján, az Aradin épülne, az Erdei Ferenc tér és a Shell kút között. Szuntos A városnak jelenleg egyetlen kerékpárútja van, a 45l-es út mentén, mintegy két kilométeres hosszban, aminek egyszer talán odaát lesz vége - Csongrádon... A Kontavilltől, a fábiánsebestyéni kereszteződésig, sok biciklis használja a megépített járdát, ami csak a csomóponti kialakítás után válhat hivatalos kerékpárúttá. Augusztusban kezdik a 45ös főút mellett, az Esze Tamás laktanyától, a hútőtóig vezető, több, mint két kilométeres szakasz építését. Vásárhely Vásárhely alighanem előkelő helyen áll a magyar városok sorában kerékpárútjai száma miatt. Hiszen a kishomoki 2,2 kilométer, a mártélyi 10,6, a 47-es főút melletti 2,4, a Tóalj utcai 1,5, az ipartelepi 4,5, míg a Szántó Kovács János utcai 2,2 kilométer hosszú. A biciklisek összesen 23,4 kilométer hosszú kerékpárút előnyeit élvezhetik, s az idén megkezdik a Bajcsy-Zsilinszky utcai építését. Pápai Lászlóné, vegyészlaboráns: - A meglevő utak száma nagyon kevés és nem elég biztonságos. A kerékpárosokat kitiltották a Stefániából, hogy ne zavaiják a játszó gyerekeket és a kutyákat sétáltatókat. Azt tapasztalom, hogy nagyon sokan az ebüket a kerékpárúton futtatják, valamint kismotorral is közlekednek rajta, nagy sebességgel. A gyalogosok is igen figyelmetlenek, mert körülnézés nélkül mennek át rajta. K. T. Mi a véleménye a szegedi kerékpárutakrél?