Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 1. HANGSÚLY 5 • Csongrád Sávba szorított kisebbség A Z Aradi vértanuk terétől induló, a Csillag térnél végződő első összefüggő kerékpárút elkészültével hirtelen több tucat, biciklizésre áhítozó ember ugrott „nyeregbe". Tették ezt sokan az egészséges testmozgás érdekében, másokat a benzinárak kényszerítettek a kétkerekűre, megint mások a parkolási nehézségeket elkerülendő váltottak járgányt, s vannak nyilván, akik csak a tekerés öröméért ültek biciklire. A kerékpáros csapat még nem nagyszámú. Mondhatni: törpe ki­sebbségben vannak a kerekezők, pedig milyen jó látni a világ legegészségesebb közlekedési eszközét az uta­kon. Egészségkímélő mondom, hiszen a kétkerekűn közlekedők nem pöfögnek benzingőzt az orrunk alá, nem verik a port oly mennyiségben, mint teszik ezt nagytestű járműtársaik, nem gázolnak embereken át, nyomorékra zúzva védtelen testeket, nem teszik tönkre az utakat, nem zajosak és nem anyáznak. S békésen tűrik a kisebbségi szerepet, hogy ugyanis az orruk alá pöfögik a benzingőzt, hogy a helyszűke miatt átkozzák őket autós útitársaik, s szidalmazzák a járdából elvett négyzetméterek miatt a gyalogosok. A megszállottja biztos, hogy nyeregben marad, jól­lehet a kívánatos az lenne, ha eltűnnének a biciklisá­vok, s egy város tekerne a saját önpusztítása ellen. Kalocsai Katalin • Baleseti rangsor: a második helyen Ki ül a drótszamáron? Átgondolatlanság, veszélyhelyzetek Úthálózat (még) nincs Ön- és közveszély. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy kis dzsungel a hídfőnél. (Fotó: Gyenes Kálmán) „Szegedi kerékpárút­hálózatról egyelőre nem beszélhetünk, mivel a város egyes részein csak útszakaszok készültek el, anélkül, hogy azok szerves rendszerbe il­leszkednének. A biciklis­táknak több helyen ko­moly közlekedési ve­szélyhelyzetekkel kell szembenézniük, ráadá­sul alapos KRESZ-tudás nélkül" - így vélekedik Ballá Zoltán, a Csongrád Megyei Közlekedési Fel­ügyelet igazgatója. Az már régen bebizonyo­sodott, hogy a kerékpáros ­éppúgy, mint a gépjárművel közlekedő - ugyancsak a Belvárosba igyekszik bejut­ni. Balló Zoltán szerint régen vár megoldást Szegeden a kerékpárút-hálózat ügye. A korábbi években - gazdasági és egyéb okokból - a város több pontján kezdtek bicikli­utakat építeni, ám az elemek nem kapcsolódnak össze, az egyes szakaszok'„lógnak a levegőben." Néhány példa: a Petőfi Sándor sugárút és a Dugonics tér találkozásánál (egy igen forgalmas ponton) véget ér a kerékpárút, a bi­ciklista azt sem tudja, merre induljon tovább. A Kossuth Lajos sugárút járdára rajzolt kerékpárútja a Pacsirta utcá­nál szakad meg; a Mikszáth Kálmán utcában - ugyan­csak a járdáról leválasztott ­biciklisávnak nincs eleje, se vége, csak úgy „lóg" a leve­gőben. A gyalogjárdán kialakított kerékpárút egyébként is ál­landó veszélyforrás, mivel sem a kerekezők, sem a gya­logosok nem tartják be a sávhatárokat - és egy 30 km/óra sebességgel száguldó mountain-bike már elég na­gyot tud ütni... Ugyancsak veszélyes a belvárosi hídfő és az ott át­vezetett kerékpárút találko­zási pontja, valamint meg­nyugató megoldást kell talál­ni a régi hídon átmenő bicik­liforgalom vezénylésére is. Tájékoztatásul: 1991-ben napon:a 1000 kerékpáros és kb. 700 segédmotoros for­dult meg a hídfőben - és ez a szám a hldmegnyitás után csak nőni fog. Ráadásul a kerékpáros­ok - tisztelet a kivételnek! - meglehetősen hiányos KRESZ-ismeretekkel ren­delkeznek, s már csak emiatt is különleges védelmet igé­nyelnek. A hídfőnél marad­va: a kerékpáros lehajtósávot a gyalogosok zebraként használják, ami ugyancsak veszélyes. Balló Zoltán szerint a meglévő kerékpárűt-szaka­szokat kellene valódi háló­zattá alakítani - ez persze sokmillió forintba kerül. A hálózattervezés folyamatá­ban célszerű lenne használni a számítógépes modellezés módszerét, amelynek segít­ségével ki lehetne alakítani az optimális gyalogos-kerék­páros közlekedési tengelye­ket. Ny. P. Idén már nem számít­hatunk újabb kerékpá­rút építésére: az Aradi vértanúk tere és a Jó­zsef Attila sugárút kö­zötti szakasz befejezésé­vel elfogyott a pénz. Sok biciklista viszont nem is veszi igénybe a bizton­ságos kerékpárutat - ez is oka annak, hogy a személyautók után a ke­rekezők okozzák a leg­több balesetet. Bár a megvalósítás mód­járól időnként föllángoltak viták, mégiscsak elkészült az Aradi vértanúk tere, Oskola utca, Stefánia, József Attila sugárút vonalán az a kerék­párút-szakasz, amely most már egyenes összeköttetést biztosít Tarján városrész és a Hősök kapuja között. Kérdés azért maradt még: több véle­mény szerint nehéz lesz bal­esetmentesen megszervezni a belvárosi híd szegedi híd­fője és az ott átfutó bicikliút kereszteződésének forgal­mát. Nagypál Miklóstól, a sze­gedi polgármesteri hivatal műszaki irodavezetőjétől el­sősorban arról érdeklődtünk, várható-e kerékpárút-hálózat építésének folytatása. A vá­lasz nem túlságosan szívde­rítő, mert kiderült, hogy a Hámor György, munka­nélküli üzemmérnök: - Én mindig a kiépített kerékpáru­takat használom, mert biz­tonságosak és így nem kell a nagy forgalomban, az autók között manőverezni. Több­nyire az Aradi vértanuk teré­től induló útvonalat szoktam igénybe venni, mert ez majdnem átszeli az egész várost a Tisza mentén és így el tudok jutni mindenhova. Ez Szeged egyetlen össze­függő úthálózata, mert a töb­bi út csak töredék. 10,5 millió forintos beruhá­zás föl is emésztette a bicik­liutak építésére biztosított idei pénzt. Ezért ebben az évben már nem folytatódhat a hálózatbővítés. Az irodavezető viszont tisztában van azzal, hogy a lakosság továbbra is igényli a biztonságos kerékpárutak építését; különösen sokan kérik a Csongrádi sugárúton végigfutó bicikliút elkészíté­sét. Ehhez a szakaszhoz csatlakozhatna a baktói kis­kertekhez vezető kerékpárút is. Az 1997-es költségvetés­ből a tervek szerint 8-10 millió forintot szeretnének megszerezni erre a célra. Nagypál Miklós - külföl­di példákra hivatkozva - he­lyeselné, ha a kerékpárral ki­rándulni vágyók eljuthatná­nak olyan pihenőövezetekbe, mint például a Maty-éri eve­zőspálya, és környéke. Ha a harmadik körúton is végig lehetne kerékpározni, akkor már a lakótelepi övezet is bekapcsolódhatna a hálózat­ba. Az irodavezető beszélt a hídfő és Oskola utcai kerék­párút találkozásának problé­májáról is. Véleménye sze­rint a híd forgalmának csilla­pításával (ez 30 km/órás se­bességkorlátozást jelent), va­lamint a lámparendszerrel a veszélyes csomóponton biz­Megyeri István, sírköves: - Jónak találom ezeket az utakat, csak kevés. Sokkal többet kellene fordítani a ke­rékpárutak létesítésére, mert így nem lenne annyi baleset. Némely autós nem veszi fi­gyelembe a kijelölt útvonalat és szabálytalanul közleked­nek vagy parkolnak rajta. Sokak szerint a régi hfd bel­városi hídfőjénél elég veszé­lyes a biciklivel való átkelés, de én nem tartom annak, mert a kihelyezett rendőrlám­pák védik a közlekedőket. tonságosan át lehetne enged­ni a kerékpárosokat is. • Nem mindegy viszont, hogy ki ül a drótszamáron, valamint az sem közömbös, hogy az illető ismeri-e egy­általán a rá vonatkozó közle­kedési szabályokat. Komáro­mi Tibor, a Csongrád Me­gyei Rendőr-Főkapitányság Közlekedési Osztálya Bal­esetmegelőzési Csoportjának főelőadója érdekes statiszti­kai adatokkal szolgált. Mert igaz ugyan, hogy 1996. első felében csökkent a balesetek száma (köztük a kerékpáros-baleseteké is), viszont az is figyelemre mél­tó, hogy a személygépkocsik után a kerékpárosok okozzák a legtöbb balesetet. Idén január 1-től július 31-ijfcösszesen 491 baleset történt (tavaly, az első félév­ben 587), ebből a személy­gépkocsivezetők 259 ('95­ben: 323), a kerékpárosok 75 (tavaly: 81) alkalommal bi­zonyultak vétkesnek. Csak utánuk következnek a gyalo­gosok: idén 45, tavaly 54 balesetet okozva, majd a te­hergépkocsi-vezetők állnak a harmadik helyen: ők az idén 33, 1995 első felében pedig 35 balesetet okoztak. A közlekedésbiztonsági szakember szerint az egyéb­Lévai György, gyógy­testnevelő: - Vannak a vá­rosban kerékpárutak? Az a véleményem, aki ezeket ter­vezte, az egyszer menjen már rajta végig kerékpárral ­főleg menjen át a régi hídon! Nagyon kevés ilyen űt van és a meglévők igen rossz he­lyen. Aki a Belvárosba bi­ciklivel akar jönni, az csak szabálytalanul teheti meg, ha nem akar kilométereket ke­rülni. A központban minden­képp kellene egy kerékpár­utat megépíteni. ként is gyakori kerékpáros­balesetekből nyáron még több van: a vakáció idején sok gyerek ül biciklire - e tény még a szokásosnál is nagyobb veszélyforrást rejt magában. A balesetet okozó és elszenvedő kerékpárosok aránya közel azonos. Ugyancsak komoly gond az, hogy hiába a kerékpárút, ha a biciklista inkább a gép­járművekkel zsúfolt úttesten halad. Ráadásul a kerékpár­utak kialakítása sem min­denütt szerencsés: a járdák­ról leválasztott biciklisáv ugyanis nem túlzottan jó megoldás. Itt kerékpárosok és gyalogosok veszélyeztetik egymás testi épségét, ráadá­sul - ha tábla nem tiltja - a kerékpárutakat használhatják a segédmotor-kerékpárosok is. Azt pedig mindenki tudja, hogy csak kevesen tartják be a bicikliutakra meghatáro­zott, 20 km/órás sebességha­tárt - ezt nem csak segéd­motorral, de a szélvészgyors kerékpárokkal is könnyű túl­lépni. A biciklisták gyakorta karjelzés nélkül kanyarod­nak (ez különösen a balra kanyarodásnál életveszé­lyes), és tömegével közle­kednek este kivilágítás nél­kül. Nyilas PAtar Váradi Sándor, taxis: ­Régebben biciklivel jártam és a legtöbb gondom a tö­megközlekedési járművekkel volt, mert nem vették figye­lembe a kerékpárosokat. Most a kerékpárutak száma minimális és ami megvan az nem szisztematikus. A leg­szörnyűbb a kerékpárút Os­kola utcai szakasza, mert a kereszteződések nagyon bal­esetveszélyesek. A Belváros­ban - a sok egyirányú utca miatt - biciklivel nem is le­het szabályosan közlekedni. A Tisza-parti kisvárosnak papíron alig 4 kilométer hosszúságú kerékpárútja van, a valóságban ellenben a sokszorosa. Boldog-boldog­talan a járdán közlekedik bi­ciklijével és segédmotorjá­val. Egyébként nemrégiben 7 millió forintot nyert pályá­zaton az önkormányzat, s hozzátéve a maga 8 millió­ját, 2 kilométerrel bővíti az egyetlen kerékpárutat a bok­rosi útelágazásig. Makó A mákói kerékpárutak zö­me 1986 és 1988 között épült, együtt 3210 méter hosszúak. A közelmúltban nem épült ilyen űt, az 1997-es elképze­lések között azonban szere­pel egy terv: e leendő kerék­párút a város legforgalma­sabb útján, az Aradin épül­ne, az Erdei Ferenc tér és a Shell kút között. Szuntos A városnak jelenleg egyetlen kerékpárútja van, a 45l-es út mentén, mintegy két kilométeres hosszban, aminek egyszer talán odaát lesz vége - Csongrádon... A Kontavilltől, a fábiánsebes­tyéni kereszteződésig, sok biciklis használja a megépí­tett járdát, ami csak a cso­móponti kialakítás után vál­hat hivatalos kerékpárúttá. Augusztusban kezdik a 45­ös főút mellett, az Esze Ta­más laktanyától, a hútőtóig vezető, több, mint két kilo­méteres szakasz építését. Vásárhely Vásárhely alighanem elő­kelő helyen áll a magyar vá­rosok sorában kerékpárútjai száma miatt. Hiszen a kisho­moki 2,2 kilométer, a már­télyi 10,6, a 47-es főút mel­letti 2,4, a Tóalj utcai 1,5, az ipartelepi 4,5, míg a Szántó Kovács János utcai 2,2 kilo­méter hosszú. A biciklisek összesen 23,4 kilométer hosszú kerékpárút előnyeit élvezhetik, s az idén meg­kezdik a Bajcsy-Zsilinszky utcai építését. Pápai Lászlóné, vegyész­laboráns: - A meglevő utak száma nagyon kevés és nem elég biztonságos. A kerékpá­rosokat kitiltották a Stefániá­ból, hogy ne zavaiják a játszó gyerekeket és a kutyákat sé­táltatókat. Azt tapasztalom, hogy nagyon sokan az ebüket a kerékpárúton futtatják, va­lamint kismotorral is közle­kednek rajta, nagy sebesség­gel. A gyalogosok is igen fi­gyelmetlenek, mert körülné­zés nélkül mennek át rajta. K. T. Mi a véleménye a szegedi kerékpárutakrél?

Next

/
Oldalképek
Tartalom