Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-25 / 71. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1996. MÁRC. 25. Göncz Egyiptomban Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök meghívására hétfő reggel négynapos hivatalos látogatásra Kairóba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök. A magyarországi rendszerváltás óta első csúcsszintű kapcsolatfelvétel célja a két ország közötti együttműködés, elsősorban a gazdasági kooperáció inten­zívebbé tétele több évi len­dületvesztés után. A két államfő a vizit so­rán több ízben tart négy­szemközti megbeszélést. A magyar delegációban magas szinten képviselteti magát a Belügy-, a Külügy-, a Föld­művelésügyi és a Művelődé­si Minisztérium. Fogas kérdések A fogászati beavatkozá­sok jelentős részénél csök­kenthető a térítési dfj, teljes körű ingyenesség azonban ­az eddigieken túl - csak a fogkőeltávolítás és a fogfny­kezelés esetén biztosítható. Egyebek között ez áll abban a szakértői anyagban, ame­lyet csütörtökön hagyott jó­vá a népjóléti tárca vezetése. Az előterjesztést - a hozzá kapcsolódó finanszírozási jogszabállyal együtt - várha­tóan április elején tárgyalja a kormány - értesült az MTI minisztériumi forrásból. A fogászati térítési dijak felülvizsgálatát még január­ban jelentette be Horn Gyula miniszterelnök. Azóta a kor­mány nem foglalkozott a kérdéssel, a fogászatok fi­nanszírozására fordítható összeget ugyanakkor 2,5 milliárd forinttal növelték az egészségbiztosító idei költ­ségvetésében. A szakértők számításai szerint ez a pénz kevés arra, hogy a betegek számára ismét ingyenes le­gyen minden fogászati bea­vatkozás. Térítésmentessé tehető viszont a fogínykeze­lés és a fogkőeltávolítás. A keret arra is lehetőséget biz­tosít, hogy számos beavatko­zásnak - például a tömés­nek, a gyökérkezelésnek ­csökkentsék a térítési diját. A tb költségvetésében fél­milliárd forinttal az úgyne­vezett a protetikai ellátások keretét is megemelték. Ezál­tal bizonyos lakossági cso­portok - például a rokkantak - számára ismét ingyenesek lehetnek a protetikai mun­kák. (MTI) 1996. március 26-tól kiárusítást tartunk a Szegcdi Ruházati Szövetkezetnél Szeged, Róna u. 27. Nyitva tartás: h-p.: 10-17 óráig. Blézerek, pantallók, szoknyák, tavaszi kabátok, mellények, blúzok, zokni, öltönyök. Továbbá: raktárak kiadók. Eladók továbbá: stenderck, állványok, használt írógépek, íróasztalok, szekrények, trepnik. Érdeklődni: 62025-013-as telefonon. • Kuncze Gábor is állítja „Szeged nem bűnös város!" Áruhában, vagyis farmerban és „szigorúan ma­gánemberként" érkezett Szegedre szombaton dél­után Kuncze Gábor. Egy jó kosármeccs reménye miatt ült hivatali fekete autójába, s utazott a fővá­rosból hozzánk, az ország déli csücskébe az SZDSZ­es politikus, a miniszerelnök koalíciós helyettese, belügyminiszter, s nem utolsósorban sportember. Kuncze Gábort felesége, a Parlament kosárlabda­csapata, s persze az elmaradhatatlan testőrgárda kí­sérte. Az országházi és a szegedi „öregfiúk" össze­csapása előtt, a Deák gimnázium kapujától az öltö­zőig tartó úton próbáltuk szóra bírni Kuncze urat. „A sport, az sport. Nem kell mindenbe belekeverni a politikát!" (Fotó: Nagy László) • Szegedre jövet gon­dolkodott-e a városunk­ról, hogy milyennek lát­ja? - Szegeden nagyon sok­szor megfordultam. Ezért nem úgy jár az agyam, mint mondjuk ha megyek New York-ba, s azon gondolko­dom, milyen is lesz az a ha­talmas amerikai város. Most is magánemberként jöttem. Úgy, mint korábban sokszor. A szabadtéri játékokra, vagy ismerőseimhez, akiket meg­látogattam, vagy kosárlab­dázni. De jártam itt többször hivatalos programon is mint országgyűlési képviselő, ké­sőbb mint miniszter. • Milyen egy átlagos hétvégéje a miniszter­nek? - Most például szomba­ton délelőtt bementem dol­gozni, mert volt egy csomó elmaradt ügyem. Egy órakor elindultam Szegedre. Ma ko­sárlabdázom egyet. Találko­zom az SZDSZ-esekkel. Va­sárnap délelőtt dolgozom, délután pedig mint a sportot felügyelő miniszter megné­zem a Danone Honvéd-Szol­nok kosárlabdameccset, utá­na kimegyek a birkózó Eu­rópa-bajnokságra. • Most is testőrök kísé­rik. Hogyan tűri a mi­niszterséggel járó kötött­ségeket, a protokollt? - Egyrészt el kell viselni, másrészt nem mindig kelle­metlen, harmadrészt tudo­másul kell venni, hogy min­dez ezzel jár. • A hétvégi programjá­ban a munka és a sport dominál. Mit jelent Ön­nek a sport? - Szeretek sportolni. Azt gondolom, fontos dolog, mert aki sportol, minden­képpen egészséges. S ha so­kan vannak ilyenek, akkor abból kijön egy egészséges nemzet. • Fontos az eredmény, például ezen a meccsen? - Teljesen mindegy! A lé­nyeg, hogy egy jót fogunk játszani. • A meccs és a találko­zók után, hazafelé menet sem fog eszébe jutni, amit erről a városról az Ön mozgásterületén eset­leg mondanak: „bűnös város" meg „itt az SZDSZ-t ellenzékbe kényszerítik "... - Szeged nem bűnös vá­ros! Egyébként meg ez most sport és játék. Nem kell min­denbe belekeverni a politi­kát! Újszászi Torgyán másként látja Torgyán József szerint „Szabó Ivánék össze fognak borulni a Fidesszel, s a KDNP liberálisait integrálva csatla­kozni szeretnének az SZDSZ jobbra átot végrehajtó szár­nyához, hogy azzal úgymond nemzeti liberális konglomerá­tumot hozzanak létre". E tö­rekvésnek azonban - szemben a Független Kisgazdapárttal ­nincs tömegbázisa - hangsú­lyozta a pártelnök. Torgyán József az FKGP önkormány­zati frakcióinak különböző helyi szövetségi politikáját ér­tékelve kifejtette: egy nagy pártnak sokszínűnek kell len­nie, amibe beleértendő a más­ság elviselése is. Az önkor­mányzatok független kisgaz­da politikusait régiójuk érde­kei vezérlik, ezért az általuk képviselt áramlatok szükség­Az SZDSZ kiválá­sát a kormánykoalíci­óból készíti elő a Sza­bó Iván-féle liberális vonulat MDF-ből tör­tént kilépése - állította a Független Kisgazda­párt elnöke Villány­ban, a háromnapos Baranya megyei láto­gatását záró szombati nagygyűlés előtti saj­tótájékoztatóján. képpen eltérhetnek a párt or­szágos irányvonalától ­mondta. Az FKGP elnöke úgy vé­lekedett, hogy a március 14­ei beszéde kifejezetten növel­te népszerűségét, amit a 15-ei érsekvadkerti, 16-ai mezőbe­rényi valamint baranyai láto­gatásának tapasztalatai is ta­núsítottak. Torgyán József csütörtökön a pécsi egyetem­isták „Deákné vászna" klu­bestjén tartott fórumot, pén­teken pártja szentlőrinci, szombaton villányi nagygyű­lésén mondott beszédet. A pártelnök hangsúlyozta: az ország élete nem folytatható az eddigi módon, hazánknak nem kell Európába mennie, mert annak mértani közép­pontjában fekszik, de Európa ott kezdődik, ahol minden ál­lampolgár számára megte­remtik az emberi méltósággal megélhető lét feltételeit. A több részre szakított ország vidékeit - melyeken lakóinak négyötöde él - utakkal, autó­pályákkal kell elérhetővé ten­ni, hogy megszűnjék a lehe­tőségektől való elszakítottsá­guk - mondotta. (MTI) A közép-európai térség­ben a kormányok valójában még nem döntötték el, hogy a helyi politizálás szintjeire milyen hatásköröket adnak le. A törvényhozás ellent­mondásossága ellenére a he­lyi szinteken is meg kell ta­lálni a rendszerváltás utáni új kihívásokra a választ ­Törzsök Erika Madarászházán foglalta össze Törzsök Eri­ka, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke legfon­tosabb tanulságait a szlová­kiai Madarászházán, hat or­szág részvételével tartott konferenciának. Az önkor­mányzatok és a közszolgál­tatás témakörét boncolgató fórumon - a HTMH, a szlo­vákiai Magyar Koalíció és a pozsonyi székhelyű Márai Alapítvány rendezésében ­hat ország önkormányzati szakemberei talákoztak. (MTI) Tavasz a Stílussal Divattrend '96 címmel szombaton - délutáni és esti „előadásban" - exkluzív di­vatbemutatót rendezett a Kis­szlnházban a Stílus Stúdió. A tavaszköszöntőnek szánt di­vatshow főleg a tiniket von­zotta, de középkorosztály is képviseltette magát a nézőté­ren. Az egy és háromnegyed órás műsorban volt minden, ami egy profi divatbemutató nélkülözhetetlen kelléke. Csinos manökenek mozog­tak különleges ruhákban és fehérneműben, Boris Katalin koreográfiájára. Miközben az átöltözésekhez nélkülöz­hetetlen perceket humorral és reklámmal töltötte ki a műsorvezető, Száraz Ferenc. A divatshow'-ban Szeged legismertebb áruházai, üzle­tei és butikjai mutatták meg tavaszi kínálatukat. A tinilá­nyokat nevelő nézőnek eszé­be juttatták, jó lesz, ha pénzt akaszt le valahonnan. Hiszen újra nagy divat a (kecs­ke)bőrből készült szoknya, mellény, no meg dzseki, amelyek nyilván nem két fo­rintba kerülnek. Legfeljebb az lehet vigasztaló számára, hogy a bőrökből nem kell tűi nagy darabokat vásárolnia, mert a legújabb módi szerint jó, ha rövid a szoknya, s ki­villan a derék. F. K. Árkád Textilház ajánlatai: Üni krepp 140 cm 490 Ft Üni damaszt 140 cm 570 Ft Nyugágyvászon 450 Ft Gydil szabadid.-anyag: 350 Ft Bolyh. szabadid.-anyag: 780 Ft-tól Passék 200 Ft-tól Gabanlinok 580 Ft-tól Kockás és üni buklék 1800 Ft-tól Olasz, sztreccsharisny. 170 Ft-tól Szeged, Bartók tér-zsinagóga átjáró. Nyitva: 9-17 óráig. Az óvodáért báloztak Irodák, iskolák, üzletek komplett berendezése! Folytatjuk a legnagyobb hazai gyártók bemutatását: 1996. március 26.—április 5. Iskolabútor, tábla- és vetítéstechnikai kiállítás - A és K Kft. - Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet - Vizuál Kft. Szeged. Brüsszeli krt. 19-21. Tel.fav. 62491.(111. A nagyszerű hangulat és a nosztalgia sem hiányzott ar­ról a bálról, amelyet a napok­ban rendeztek meg a Gyer­tyámos utcai óvoda alapítvá­nyának javára. A Forrás szál­lóban egészen hajnalig rop­ták a táncot az egykori „ovis szülők" (köztük a félórás koncertet adó Nyári Sándor és a műsorvezető szerepét felvállaló Király Zoltán) va­lamint a mostani „anyukák és apukák". A bál támogatói voltak: Külkereskedelmi és Oktatás­továbbképző Kft., Sportbar­lang, Arcél, Cs. Pataj Mihály, Sejben Lajos, Magyar Mi­hály, Papíron SC Táncklub, Délmagyarország, Alföldi Bútorgyártó, Chio, Nestlé, Campari-Keller Kft., Cappy, Reebox, Szövőipari Szövet­kezet-Hőgyész, Filia, Papri­ka Rt., Kismaros vendéglő, Főnix Szegedi Konzervgyár Rt., Biotéka Reform bolt, Adri cukrászüzem, Anikó vi­rágüzlet, Muflon panzió, Götz babaház, SADE, 5-let Kft., Génó Kft, Aqua-Info Kft., Vajner Lajos, Majer Já­nos, SZKT, Nagy Mihály, Szűcs László, Blondi szalon, Peter Pan Alföld Kft., Aranylabda étterem, Platán gyógyszertár, Szabó Rudolf, Barát Bt., Saca virág- és ajándékbolt, Puma King, Oriflame, Videobank, And­reas Kft., Sasfészek rock and roll klub, Flott Bt., Centrum áruház, Naturelle, Hypocen­ter, Danone Kft., OM bútor­ház, Autóalkatrész Centrum, Clarissa szépségszalon, Gre­en Island Kft., Ibolya virág­üzlet, Kati cukrászda, Sze­rencsejáték Rt. Hogyan felejtjük el Erdélyt? f gy vasárnapi délelőtt, amikor Ko­lozsváron élő író-filozófus barátom a kiadóból az utcára lépett, elébe toppant egy román atyafi, irdatlan fonott ka­láccsal a hóna alatt, és arra kérte, hogy gyorsan áldja meg őt, mert keresztelőre siet. A tényálláshoz tartozik, hogy tró-fi­lozófusunknak másfél arasznyi fekete szakálla volt akkoriban, és tél lévén, hosszú fekete felöltőt viselt, a kiadó pe­dig egy román ortodox parókia szom­szédságában működött, ahonnan gyak­ran fordultak ki hasonló kinézetű pápák. A sietős atyafi a jobb hatékonyság kedvé­ért méretes keresztelői kalácsát is a vár­ható áldás útjába igazította, s így állt be az a pillanatnyi csend, amelyben hő­sünknek választania kellett az igazsággal járó, nemzetiségi alapon történő elutasí­tás, és az emberségesebb csalás között. Két ujját felemelve tehát mértéktartó mozdulattal keresztet rajzolt a kalácsos atyafi elé a levegőbe, és románul, ám szakszerűen elhadarva az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevét, barátságosan tgy szólt: - Megáldalak, fiam! Egy percbe sem telt, mindketten elégedetten mentek tovább. író-filozófusunk még maga elé mormogta, hogy a transzilvanizmus vitá­zó esztétáinak az etika területe elkerülte a figyelmét. Arra szeretnék rátérni, hogy elfelejtet­tük-e Erdélyt? Kós Károly azt vallotta, hogy Budapestről Kolozsvárra utazván mindig akkor kezdte otthon érezni ma­gát, amikor Kalotaszeg környékén meg­jelentek az első palatetős román házak. A transzilvanizmus egyik legszebb vallo­mása román parasztházakhoz méri hon­szeretetét, és megteheti: Kós Károly ma­gyar világa éppen ettől szilárd. A fenti történet pedig csak tréfa lenne, ha az atyafi nem román, s a történet nem Er­délyben játszódik; s abban a tréfában a tolerancia és a szokáskultúra kérdései sem tehetők fel. Két nép közelsége hét­köznapi élethelyzeteket is képes különle­gessé tenni. Ez a másképp-van érzés, ez a határ-élmény, a nép kulturális-civilizáci­ós terének ez a limesze, amelyről mások kultúrájára lehet látni, pótolhatatlan a nép önmeghatározása számára. Egy nemzet jó lélekállapotához kell az össze­köttetés népi kultúrája határterületeivel. A magyar lélekállapot egyik legnagyobb vesztesége, hogy a nemzet élete nem kap­csolódhat ezekhez a határterületekhez. Az ország mű-határok között éL De nehogy elfelejtsük Erdélyt, miköz­ben Trianonra emlékezünk! Nehogy úgy ismerjük az erdélyi magyarság politikai alakulatait, hogy nem ismerjük életét! Nehogy Erdély ügye csak történelem, avagy csak nemzetiségi aktuálpolitika le­gyen! Az erdélyi lélekállapot, amivel Ma­gyarországnak ma is úgy kellene számol­nia, mint nemzeti eszmekincsének részé­vel, lassan sorsára marad a fogyasztói társadalom gazdasági és az európai csat­lakozás politikai érdekei között. Az új eu­rópai kultúra réme, az uniformizálódás legalább annyira fenyegeti, mint a nem­zetiségi jogfosztottság. A nemzetek egy­másra hasonlítása azzal kezdődik, hogy az országok belső létformái válnak egy­hangúvá. A különlegesség, a nemzeti ha­bitus változatossága rendkívüli érték, és Magyarország az ország kétharmadának elvesztésével a nemzeti változatosságnak több mint kétharmadát vesztette eL A népi lélekállapotot nem érintette a politikai rendszerek ideológiája: a nép nem jobbágyfelszabadításról énekelt, ha­nem nehéz sorsról, nem arról, hogy fel, Doberdóra, hanem arról, hogy merre van az otthon. Téeszesítésről főleg nem énekelt. Ez a lélekállapot még az átalakí­tott környezet és az új megélhetés köz­epette is képes lenne sajátságos szokáso­kat és életszlneket adva megmaradni. Erősebbnek bizonyult a politikánál, de hiába, ha alul fog maradni a fogyasztás­ra építő szabad társadalmi ideológiákkal szemben. f z jutott eszembe a transzilván áldás esetéről. Erdély még őrzi életkultú­ráját. Lélekállapota más tájat, más meg­élhetést, más közösségi szokásokat tük­röz, s ez hallatlanul nagy kincs. Am hiá­ba maradt ezernyi emléke az erdélyi kul­túrhistóriának, ha ezek a nyomok csak az erdélyi vágyakkal, törekvésekkel és életkilátásokkal együtt alkotnak nyelve­zetet. Ha Erdélyt a gazdasági fellendülés vagy az európai csatlakozás szempontjá­ból akarnánk értelmezni, az az eszmetör­ténet csődjét jelentené az aktuálpolitiká­val szemben. Erdélyt akkor felejtjük el, amikor elfeledjük különlegességét. Panelt Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom