Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-26 / 97. szám

SZERDA, 1995. APR. 26. • Mutogathatunk-e a „csúnya Bukarestre "? Kovács szerint mindig jobb lesz BELÜGYEINK 3 (Budapesti tudósítónktól.) A szocialista dialektika szerint a magyar-szlovák alapszerződésre épp azért van szükség, mert a pozsonyi kormány, a magyar vonatkozásban számos tekintetben folytonos szlovák politikai hatalom, nem kívánja elítélni és hatályon kívül helyezni a benesi dekrétumokat, amelyek a magyarságot kollektíven teszik második világháborús bűnök felelősévé, illetve nem hajlandó elismerni a területi autonómiát, a kollektív jogokat. Kovács szerint, ha ezek az ügyek rendezettek volnának, ha Magyarország és Szlovákia közt minden rendben volna, akkor már minek is kellene köztük alapszerződés. Ebből a furmányos elképzelésből talán azt lehet kibogozni, hogy a Hornkormány az alapszerződési Végül is nem tudható, hogy Kovács László külügyminiszter tegnap a pesti Kossuth Klubban „időszerű külpol kérdésekről" tartott konzultációján a bizonyítványt akarta-e magyarázni a magyar-szlovák alapszerződés ügyében, avagy nyomást akart gyakorolni a bukaresti kormányra, a folyamatba tett, de végeláthatatlan magyar-román alapszerződés dolgában. talajon óhajtja megvetni lábait, s így kíván harcolni a majdani - soha el nem jövő? - jogállamért. Ezzel szemben teljesen jogos egy másik - pillanatnyilag ellenzékbe szorult - logika, amelyik azt mondja, ha két ország alapszerződést köt, az azt jelenti, hogy lényeges nézeteltérések nincsenek köztük. Hiszen az ember ép ésszel hogy is gondolhatná, hogy a jogállam hiányára jogállamot lehet építeni?! Kovács miniszter előadásában azonban, s különösen az elakadt magyar-román alapszerződés pisla fényében, a meglévő, a magyar-szlovák kisebbség-visszafej lesztési licenc egészen ragyogónak tűnt. Most Pozsony és Bukarest között, a Kossuth Klubban Kovács László a- csúnya Bukarestre mutogathat, aki nem hajlandó az alapszerződésben az 1201es ajánlást említeni, aki nem hajlandó az anyanyelvhasználat olyan széles körű értelmezésére, mint a szlovák kormmmmmmmmmmmmmmmmmmmmim mány, aki nem hajlandó elfogadni, hogy a szerződésben rögzítsék kisebbségi politikai pártok szervezésének szabadságát, aki nem hajlandó az alapszerződésbe belefoglalni a betartásának kétoldalú - magyar-román - ellenőrzési lehetőségeit, hanem csak többoldalú ellenőrzési módokról akar hallani. Milyen kitűnő ehhez képest a magyar-szlovák szerződés, érzékeltette tegnap a külügyminiszter, aki izzasztó kérdéseket is kapott. Például arról, hogy a csángók magyar iskolába járásának kérdéseit érinti-e majd - persze, csak ha kész lesz - az alapszerződés. Megtudtuk, hogy külön rendelkezés erről egyelőre nincs a tervezetekben. Ellenkező esetben csodálkoztunk volna is egy kicsit. A konzultációt Kovács miniszter olyan szavakkal zárta, amilyeneket hosszú ideje egyetlen felelős magyar politikus sem mert a száján kiejteni: „Minden nappal egy picit jobb lesz a határon túli magyarságnak. " Nocsak! Mit mond a jog? A helyi adó bizony megváltozik,,, Az adózás rendjéről 1994. december 22-én az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás az adóalanyok személyétől függetlenül (tehát a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetekre is kiterjedően) 1995. január l-jétől a helyi adóban - az iparűzési adó, a vállalkozók kommunális adója és a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó kivételével - az adókivetéssel (határozattal) történő adózást írja elő, egyben megszüntette az említett önadózás-választási lehetőséget. Ennek megfelelően az adó kivetéssel történő megállapításához csak egyszer kell bevallást készíteni, amely alapján a jogerős határozat (rja elő az adófizetést mindaddig, amíg az adókötelezettséget érintő változás nem következik be. Ebben az esetben kell újabb, a megváltozott körülményeknek megfelelő adóbevallást adni. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján az adó alanya a tárgyi adók esetében a január 1-jei tulajdonos. így például az adóév közben vásárolt ingatlan esetén az eladó adóalanyiságát a tulajdonosváltozás nem érinti, a tárgyévben (mint január 1-jei állapot szerinti tulajdonosoknak) az adófizetési kötelezettsége továbbra is fennáll. Az új adóalanyoknak (tehát akiknek az adókötelezettsége csak 1995. január l-jén keletkezett) az általános szabályok szerint, tehát 1995. január 15-ig kellett az adóbevallásukat megtenniük, amely alapján az adóhatóság határozattal állapította meg számukra a fizetendő adót. A vállalkozók kommunális adójának bevallási határidejét a törvénymódosítás az iparűzési adóéval egységesen, az adóévet követő május 31. napjában állapította meg, csökkentve a különböző adóbevallási határidók számát. Az új szabályozás már az 1994. évi adóra is kiterjed, tehát vállalkozók kommunális adója esetén az adóbevallást már az új szabályok szerint május 31-ig kell benyújtani. Az adóalanyok a tartózkodási idő után fizetendő idegenforgalmi adónak a megfizetésére kötelesek, adójukat az adóbeszedésre kötelezett állapítja meg és vallja be az önkormányzati adóhatósághoz. Az 1995. január l-jével hatályba lépó új szabályozás szerint az adóbeszedésre kötelezettnek minden olyan hónapban, amikor adót szedett be, a tárgyhónapot követő hó 15-ig adóbevallást kell tennie. A havi bevallási rend nagyobb adminisztrációs teherrel jár, mint az eddigi évi egyszeri bevallás, azonban adóigazgatási szempontból az adófizetésnek és az adóbevallás elkészítésének az időpontja egybe k,ell hogy essen. A beszedett adót pedig eddig is havonta (a tárgyhónapot követő hó 15-ig) kellett az önkormányzati adóhatósághoz befizetni. A CIB lakossági kötvénye A Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt., a CIB, a Magyarországon működő külföldi és vegyes tulajdonú bankok közül elsőként kapott engedélyt arra, hogy lakossági kötvényt dobjon piacra. Ezt hangoztatta Zdeborsky György, a CIB elnök-vezérigazgatója a bankcsoport budapesti sajtótájékoztatóján. Az elnök-vezérigazgató elmondta, a ClB-kötvényt a CIB Bróker Kft. bocsátja ki, az értékpapírt a CIB fiókjaiban a New York Bróker Budapest Kft. ügyfélszolgálati irodáiban és a Coop Tourist Rt. irodáiban lehet jegyezni. A CIB lakossági kötvényét 100 százalékos árfolyamon hozzák forgalomba, egy kötvény névértéke 10 ezer forint lesz. Kamata, fix évi 30 százalék. A • Tegnap délután ülést tartott a mórahalmi képviselő-testület, döntött arról, hogy az Állategészségügyi Állomás által korábban bezáratott vágóhídon általános nagykarbantartást kell végrehajtani, hogy újra üzembe lehessen helyezni. A városi fürdő helyzetéről és az idegenforgalomról szóló beszámoló kapcsán a képviselők döntöttek a fürdő gyógyfürdővé fejlesztéséről és a gyógyturizmus beindításáról. Ennek érdekében a Szücsné dr. Fehér Éva vezetésével megalakult orvosteam előkészíti a fürdő vizének gyógyvízzé nyilvánítását. Rendeletet fogadtak el a fürdőben folyó sporttevékenység fejlesztéséről, a vízilabda szakosztály támogatásáról. A mórahalmi fürdő szeretné a környező települések lakói számára megszervezni a csoportos úszásoktatást, ezért minden reggel 7-től 9 óráig várják az úszni tanulókat. Arról is határoztak a képviselők, hogy a fürdőben zajló gyógytorna feltételeit megteremtik, és szolgálati lakást biztosítanak a gyógytornásznak. A testület beszámolót hallA sportra szavazott Mórahalom gatott meg az egyesületi, a szabadidős és a diáksport helyzetéről, majd indítványozta, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazzon egy sportreferenst, aki összefogja a település sportéletét. (Az állás betöltésére pályázatot írnak ki.) A helyi sportpálya felújítására 130 ezer forintot szavaztak meg a képviselők. Mórahalom sportjának megújítását szolgálja az a lépés is, hogy a képviselő-testület létrehozta a művelődési és közoktatási bizottság mellett működő sport albizottságot, amelynek elnökévé Bubori Károly képviselőt választotta. Kilenc fővel megalakult a területfejlesztési és gazdasági bizottság, amelynek elnöke Murányi György képviselő lett. H. Zs. ftgrt a m^SÉÉii r/égtörő magyarok és magyar cigányok hozták össze a LI cigány-magyar kapcsolatokkal foglalkozó „Egy igaz történet részletekben..." című könyvet. A kezdeményező és a kiadó a kultúrkapcsolatok pártolásáról egyre híresebb kőbányai önkormányzat (Budapest). Tavalyelőtt ősszel hirdette meg pályázatát a kőbányai önkormányzat a cigány-magyar kapcsolatok témakörében, határainkon innen és túl. A pályázatra írt dolgozatokból összeállított kötet a hét közepe óta a fontosabb könyvesboltokban, s a kőbányai önkormányzatnál megvásárolható, megrendelhető. A makói Rácz Sándor két, a csongrádi Mihály Sándor Józsefné pedig egy írással szerepel a könyvben. A beérkezett pályamüvek közt jó néhány jött Erdélyből és a Felvidékről. Ez az igazi újdonsága ennek a szellemi vállalkozásnak. (Kár, hogy Kárpátaljáról, a Délvidékről s Burgenlandból egyet se küldtek. Majd legközelebb...) Kevesen tudják, és sajnos kevés embert érdekel, hogy a szomszéd országokban a magyarsággal együttélő cigányok szívósan magyarnak tekintik magukat. Ez az érdektelenség még könnyen a magyar társadalom bűnévé válhat. A marosvásárhelyi pogrom idején, 1990-ben a marosvásárhelyi és a környékbeli cigányok bizony összeálltak, és a városba bunkósbotokkal érkező, bevadított hodáki románokkal keményen küzdöttek. Van, aki - Lirincz Lászlónak hívják - Romániából ennek következtében emigrálni kényszerült. Vajh, a nemzeti öntudatukra oly kényes, az 1990-94 közti éveket lovagi lebernyegekben és konfekció atillákban átfarsangoló keresztényke gyászmagyarok számon tartjáke ezt a hőstettet, és az erdélyi meg felvidéki magyar cigányok nemzeti öntudatát, vagy az ő fülük csak saját pártszólamaikat hallja meg?... rfiersze, a kasszakulcsért dulakodó hazai cigány szerveLr zetek se igen törődnek határon túli sorstársaikkal. Útjaim során az elmúlt évben Kelet-Szlovákiában, Kárpátalján és legutóbb Erdélyben látogattam meg magyar cigányok közösségeit, s a kérdésre, hogy magyarországi cigány szervezet kereste-e már velük a kapcsolatot, mindenütt nemmel feleltek. Az is lehet, hogy nem volt szerencsém. Hogy mindenütt kifogtam. De akkor nagyon kifogtam; így legyen ötösöm a lottón... A kőbányai önkormányzat és György István polgármester által útjára bocsátott kötet tatán áttörést hozhat ebben. BRAMAC CSERÉP ÁREMELÉS ELŐTT /VjL^I 1995. április 29-ig, a tavai) ár -5% LINDAB CSEREPES LEMEZ, TRAPÉZLEMEZ Tjnnill Dili És CSATORNA, 1995. április 25.-május 5-ig MUUUL BAU 6% árengedménnyel A MODUI. BA.U KFT.-NÉL, Szeged. Csongrádi sgl. 27. Tel : 62/474-4B1, 62/491-022. 311-092 kötvény futamideje 12 hónap, lejárata jövő év május 16-án esedékes. A befektetett pénzt és a kamatot egy összegben a lejárat napján fizetik ki az értékpapír tulajdonosainak. A kötvény névértékének és kamatának visszafizetésére a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt., azaz a CIB garanciát vállal. A lakossági papírt május 2től 15-éig lehet jegyezni. A tervezett kibocsátás minimális összege 500 millió forint, a bank másfélmilliárd forint után lezárja a jegyzést. A lakossági kötvény tőzsdei bevezetését nem tervezi a CIB, de folyamatosan közzéteszik annak vételi és eladási árfolyamát a CIB-fiókokban és a New York Bróker Kft. hálózatában. • A harmadik magyar nemzeti rákellenes nap tiszteletére, Szegeden megrendezett országos konferencia alkalmat kínált arra is, hogy kerekasztal megbeszélésre üljenek össze a tb., a gyógyszergyártó- és forgalmazó cégek képviselőivel mindazok a professzorok, onkológus orvosok, akik máris érzékelték a daganatos betegek kezelése során a március 1-jei, gyógyszerfölírással és az áremelésekkel kapcsolatos rendelkezések következményeit. A beszélgetést dr. Gervain Mihály, a SZAB Onkológiai Munkabizottságának titkára vezette. • A témát a márciusi rendelet teremtette alaphelyzet kínálta. Milyen változásokkal kellett tehát szembesülniük az orvosoknak és a betegeknek? - A rendelet részint módosította a fölfrás rendjét, ugyanakkor áremelést hajtott végre. Az adminisztratív változások az amúgy is rövid rendelési időtől, végülis a betegtől vonják el az értékes perceket. Ennél is érzékenyebben érinti azonban a daganatos, zömmel idős, és egyéb krónikus betegségben is szenvedő embereket mindaz, ami az orvosságok árváltozásával kapcsolatos. A gyógyszer-alaplistába azok a készítmények tartoznak, ameKÉRDÉS • Az onkológushoz Gyógyszerrel a rák ellen? lyekért vagy semennyit, vagy mindössze az ár 5 százalékát kell fizetnie a betegnek. A többi gyógyszer árát 90, 70, 40 százalékban támogatja a tb., tehát a drága készítményekért bizonyos, gyakran igen jelentős, összeget kell kiadnia a rászorulónak. • Mindez hogyan érinti a daganatos betegek pénztárcáját, s végülis gyógyulási esélyüket? - A rákos beteg a kezeléshez szükséges fó készítményt, a citosztatikumot megkapja fekete receptre, ingyen, a kiegészítő gyógyszerekért azonban fizetnie kell. Hányás* és lázcsillapítóért, antibiotikumért akár súlyos ezreket kell manapság otthagynunk a gyógyszertárban. A patikus a recept láttán természetesen mindig megkérdezi, van-e erre ennyi pénze a betegnek, vagy kér ugyanolyan hatású orvosságot, de olcsóbbat. Márpedig, valljuk be, a kettő között annyi a különbség, mint mondjuk a RollsRoyce és a Trabant között. Igaz, mindkettő megy...A rákos beteg, aki szenvedését mielőbb enyhíteni akarja, gyógyulni szeretne, egy darabig le tud mondani erről-arról, csak hogy az 5 dekás parízeradagból már nem lehet többet lefaragni... Kissé sarkított, amit mondok: úgy járunk, mint a cigány lova az éhezéssel. Mire megszokta, beledöglött. • Doktor úr, mit gondol, lehet valami eredménye annak, hogy néhány okos ember párbeszédet folytat itt Szegeden, körbe ülve egy kerek asztalt? Eljutnak az itteni gondolatok a rendelethozókig? - Igen is, le kell ülnünk, és el kell mondanunk a véleményünket, hogy a rákos betegek érezzék: ez a társadalom, a látszat ellenére, nem fordult el tőlük. S ha netán erre készül, föl kell ráznunk. Ha a szakma egységes, és szót tud Dr. Gervain Mihály érteni gyártókkal, forgalmazókkal, megismeri a tb. gondolatmenetét, a kényszerpálya mellékösvényein talán meg lehet találni a kivezető utat. A szakmáért, a betegért. Javasoltuk, tartva a Bokros program újabb megszorításától, legalább a jelenlegi alaplista maradjon változatlan. Ezen belül azonban, a módosuló igények szerint, a modernebb készítmények megjelenésekor lehessen ugyanolyan hatású, de korszerűbb készítménnyel kicserélni a régit. Végül: szeretnénk, ha az efféle rendeletek megalkotása előtt az orvos- és gyógyszerészkamarát is bevonnák az előzetes tárgyalásokba. Chikán Ágnes