Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-24 / 302. szám

A homlokzat tervrajza Ajnácskő első temploma Hogy saját templomukban dicsérhessék az Urat Szegedi építészek és képzőművészek segítsége egy palóc községnek Nóvák István: - Életem során több iskolát terveztem, egyik-másik tömegmegformálásánál, téralakításánál gyermekkorom színtereit, a szentesi katolikus templomot és iskolát próbáltam felidézni. Mintha templomot terveztem volna a templomépftéseket nemigen támogató évtizedekben is. A sors nagy lehetőségét kaptam meg az ajnácskői megbízással. A faluban tett első látogatásom döbbenetesen hatott rám, megismerkedtem a különös természeti szépségekkel, az ott élő emberekkel. Megtudtam, hogy az elmúlt hetven évben a Felvidéken nem épült új magyar katolikus templom. Sokan kétkedéssel fogadták az ajnácskői kezdeményezést. Mondogatták. hogy itt Magyarországon sokan és sokat beszélnek a szomszédos országokban élő magyarság megsegítéséről, de az igazi tettek mindig elmaradtak. Úgy gondoltam, hogy mi szegedi építészek és képzőművészek, a szellem munkásai példát adunk. A templom tervezését díjtalanul vállaltam, és ehhez munkatársaim is csatlakoztak. Nagy segítséget kaptunk a falu polgármesterétől, Hunyák Józseftől, Eduár Konjok rozsnyói püspöktől, Boros Jenő nagykövettől, Taba Lajos egykori pozsonyi konzultól. Már a templom helyének kiválasztása sem volt egyszerű, de valamennyien bíztunk abban, hogy a jellegtelen faluközpont megújulására a templom építészeti értékei és szervező ereje jó hatással lesz. A templom megformálását befolyásolták a szomszéd területek még meglévő Árpád-kori templomai, a katolikus vallás tradtcói és az a tény, hogy ezt a szent helyet Kisboldogasszonynak ajánlották. Fontosnak tartottuk, hogy helyi anyagokból - téglából és fából - fogalmazzuk meg elképzeléseinket. Hatalmas tömeg jelenlétében szeptember közepén szentelték fel a templomot, a képzőművészeti és belsőépítészeti munkákat követően, 1995-ben szeptemberében készül el teljes mértékben Ajnácskő temploma. Ajnácskő 1600 lelket számláló színmagyar falu Szlovákiában, kőhajtásnyira Fülektől. Oltalmazó és figyelmeztető szirt köré gyűrűsen települt ez a kis palóc falu. Lakossága évszázadokon át saját templomra vágyott, arra, hogy saját nyelvükön, saját templomukban dicsérhessék az Urat, imátkozzanak segítségért nyomorúságuk elviselésére, látóhatárnyi terveik megvalósítására. Pénzüket, fölszított akaratukat a történelem során mindig megvámolta valami, háborúk, gazdasági válságok, diktatúrák. Talán véletlen is lehet, hogy a Magyarok Világszövetsége és az ajnácskői polgármester a szegedi Nóvák István Ybl-díjas építészt kérte föl a templom megvalósítására. S ahogy azt már Nováknál megszokhattuk, munkatársai közé fogadta a társművészetek képviselőit Kő Pál és Sík Sándor szobrászművészeket, Péterfy Gizella, Nóvák András, Pataki Ferenc és Sonkodi Rita festőművészeket. Kligl Sándor: - Az ajnácskői templomba két munkát készítettem. A négyszárnyú kapu bronz domborműveit és egy keresztelőmedencét. A bronzkapu fölső négy tétele Jézus születésének epizódjait mutatja be, a betlehemi éjszakát, az alsó négy mező Jézus halálának jeleneteit. Később szeretném az építők és támogatók portréit is megmintázni. A kapuk kilincsei bronzgalambok. A keresztelőmedence egy méter átmérőjű, kőből faragott. Az egészet gyümölcsökkel és madarakkal díszített fakorona tartja, építészeti elemeket idéző szerkezete, bronz architektúrája utal a szegedi Nagyboldogasszony templom gótikus támszerkezetére. Csúcsán az angyali üdvözlet szálló figurája. Egy ilyen munka elkészítése az élet nagy pillanatai közé tartozik, egyszerre kihívás és megbecsülés. Nem művészettörténeti utalások és napi divatok vezettek, hanem a bennem élő gondolatokat igyekeztem a szobrászat eszközeivel megfogalmazni. Nóvák András: - Hatvanévesen kaptam ezt a felemelő feladatot. Ketten, Pataki Ferenc kollégámmal készítjük el a Stáció 14 tábláját, én a párosakat. A templom építészeti struktúrája szinte sugallja a kompozíciós lehetőségeket, melyet nevezhetünk képregénynek, leporellónak. Számomra fontos, hogy ezek a táblák élő térbe kerülnek, s fölmértem, hogy ezek előtt a festmények előtt az emberek imádkozni fognak. Olyan méltósággal kell hát megformálni ezeket a képeket, hogy érdemes legyen letérdelni eléjük. Számomra Krisztus stációi emberi tragédiák, az emberiség kétezeréves sorsdrámái. Pataki Ferenc: - A megbízás a meglepetés erejével hatott, s mint gyakorló hívő ember hiszem, hogy a privát hit fényeit e munkában megcsillanthatom. Ez a vállalkozás alázatot követel, a szeretettel épített közös jövő hitét, ami számomra olyan természetes, mint egy szelet zsíros kenyér. Szívesen dolgozom Nóvák Andrással, vitézi párviadalnak fogom fel, méltó kihívásnak. Szeretném, ha kiderülne a képekből saját művészi sorsom, alkotói véleményem, emberi vallomásom mindarról, amit Krisztus tragédiájában emberinek érzem. Példátlan „páros repülés" ez. Nóvák István: - Bizonyos vagyok benne, hogy a templom két nép együttélésének, megbékélésének jelképévé válhat. A templom áll, Árpád-kori templomokat idéző tömegével, két tornyával, puritán belső tereivel, majdani képzőművészeti alkotásaival, a hegyekre tekintő ablakaival Isten és egy kis közösség erejét hirdeti. Üzen a hitetleneknek, sandáknak, a kétkedőknek: egy nép emberfeletti feladatok megvalósítására is képes, ha van hite, szeretete, megtartó ereje. T.L Kő Pál Korpusza, Péterfy Gizella oltára Kligl Sándor: Keresztelőmedence Nóvák András: a Stációk egy táblája