Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-24 / 302. szám

A homlokzat tervrajza Ajnácskő első temploma Hogy saját templomukban dicsérhessék az Urat Szegedi építészek és képzőművészek segítsége egy palóc községnek Nóvák István: - Életem so­rán több iskolát terveztem, egyik-másik tömegmegformá­lásánál, téralakításánál gyer­mekkorom színtereit, a szente­si katolikus templomot és isko­lát próbáltam felidézni. Mintha templomot terveztem volna a templomépftéseket nemigen tá­mogató évtizedekben is. A sors nagy lehetőségét kaptam meg az ajnácskői megbízással. A faluban tett első látogatásom döbbenetesen hatott rám, meg­ismerkedtem a különös termé­szeti szépségekkel, az ott élő emberekkel. Megtudtam, hogy az elmúlt hetven évben a Felvi­déken nem épült új magyar ka­tolikus templom. Sokan kétke­déssel fogadták az ajnácskői kezdeményezést. Mondogat­ták. hogy itt Magyarországon sokan és sokat beszélnek a szomszédos országokban élő magyarság megsegítéséről, de az igazi tettek mindig elmarad­tak. Úgy gondoltam, hogy mi szegedi építészek és képzőmű­vészek, a szellem munkásai példát adunk. A templom ter­vezését díjtalanul vállaltam, és ehhez munkatársaim is csatla­koztak. Nagy segítséget kap­tunk a falu polgármesterétől, Hunyák Józseftől, Eduár Kon­jok rozsnyói püspöktől, Boros Jenő nagykövettől, Taba Lajos egykori pozsonyi konzultól. Már a templom helyének kivá­lasztása sem volt egyszerű, de valamennyien bíztunk abban, hogy a jellegtelen faluközpont megújulására a templom építé­szeti értékei és szervező ereje jó hatással lesz. A templom megformálását befolyásolták a szomszéd területek még meg­lévő Árpád-kori templomai, a katolikus vallás tradtcói és az a tény, hogy ezt a szent helyet Kisboldogasszonynak ajánlot­ták. Fontosnak tartottuk, hogy helyi anyagokból - téglából és fából - fogalmazzuk meg el­képzeléseinket. Hatalmas tö­meg jelenlétében szeptember közepén szentelték fel a temp­lomot, a képzőművészeti és belsőépítészeti munkákat kö­vetően, 1995-ben szeptemberé­ben készül el teljes mértékben Ajnácskő temploma. Ajnácskő 1600 lelket számláló színmagyar falu Szlovákiában, kőhajtásnyira Fülektől. Oltalmazó és figyelmeztető szirt köré gyűrűsen települt ez a kis palóc falu. Lakossága évszázadokon át saját templomra vágyott, arra, hogy saját nyelvükön, saját templomukban dicsérhessék az Urat, imátkozzanak segítségért nyomorúságuk elviselésére, látóhatárnyi terveik megvalósítására. Pénzüket, fölszított akaratukat a történelem során mindig megvámolta valami, háborúk, gazdasági válságok, diktatúrák. Talán véletlen is lehet, hogy a Magyarok Világszövetsége és az ajnácskői polgármester a szegedi Nóvák István Ybl-díjas építészt kérte föl a templom megvalósítására. S ahogy azt már Nováknál megszokhattuk, munkatársai közé fogadta a társművészetek képviselőit Kő Pál és Sík Sándor szobrászművészeket, Péterfy Gizella, Nóvák András, Pataki Ferenc és Sonkodi Rita festőművészeket. Kligl Sándor: - Az ajnács­kői templomba két munkát ké­szítettem. A négyszárnyú kapu bronz domborműveit és egy keresztelőmedencét. A bronz­kapu fölső négy tétele Jézus születésének epizódjait mutatja be, a betlehemi éjszakát, az al­só négy mező Jézus halálának jeleneteit. Később szeretném az építők és támogatók portréit is megmintázni. A kapuk kilin­csei bronzgalambok. A keresz­telőmedence egy méter átmé­rőjű, kőből faragott. Az egé­szet gyümölcsökkel és mada­rakkal díszített fakorona tartja, építészeti elemeket idéző szer­kezete, bronz architektúrája utal a szegedi Nagyboldog­asszony templom gótikus tám­szerkezetére. Csúcsán az an­gyali üdvözlet szálló figurája. Egy ilyen munka elkészítése az élet nagy pillanatai közé tar­tozik, egyszerre kihívás és megbecsülés. Nem művészet­történeti utalások és napi di­vatok vezettek, hanem a ben­nem élő gondolatokat igyekez­tem a szobrászat eszközeivel megfogalmazni. Nóvák András: - Hatvan­évesen kaptam ezt a felemelő feladatot. Ketten, Pataki Fe­renc kollégámmal készítjük el a Stáció 14 tábláját, én a páro­sakat. A templom építészeti struktúrája szinte sugallja a kompozíciós lehetőségeket, melyet nevezhetünk képre­génynek, leporellónak. Szá­momra fontos, hogy ezek a táblák élő térbe kerülnek, s föl­mértem, hogy ezek előtt a fest­mények előtt az emberek imádkozni fognak. Olyan mél­tósággal kell hát megformálni ezeket a képeket, hogy érde­mes legyen letérdelni eléjük. Számomra Krisztus stációi em­beri tragédiák, az emberiség kétezeréves sorsdrámái. Pataki Ferenc: - A megbí­zás a meglepetés erejével ha­tott, s mint gyakorló hívő em­ber hiszem, hogy a privát hit fényeit e munkában megcsil­lanthatom. Ez a vállalkozás alázatot követel, a szeretettel épített közös jövő hitét, ami számomra olyan természetes, mint egy szelet zsíros kenyér. Szívesen dolgozom Nóvák Andrással, vitézi párviadalnak fogom fel, méltó kihívásnak. Szeretném, ha kiderülne a ké­pekből saját művészi sorsom, alkotói véleményem, emberi vallomásom mindarról, amit Krisztus tragédiájában emberi­nek érzem. Példátlan „páros re­pülés" ez. Nóvák István: - Bizonyos vagyok benne, hogy a templom két nép együttélésének, meg­békélésének jelképévé válhat. A templom áll, Árpád-kori templomokat idéző tömegével, két tornyával, puritán belső te­reivel, majdani képzőművésze­ti alkotásaival, a hegyekre te­kintő ablakaival Isten és egy kis közösség erejét hirdeti. Üzen a hitetleneknek, sandák­nak, a kétkedőknek: egy nép emberfeletti feladatok megva­lósítására is képes, ha van hite, szeretete, megtartó ereje. T.L Kő Pál Korpusza, Péterfy Gizella oltára Kligl Sándor: Keresztelőmedence Nóvák András: a Stációk egy táblája

Next

/
Oldalképek
Tartalom