Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-05 / 285. szám

1994. december 5. Ill" SPORTJA 3 Tóth István Európa-bajnok A portugál fővárosban. Lisszabonban rendezték meg hétvégén a kick-box Európa-bajnokságot. A népes mezőnyben a szegedi Tóth István (Combat DSC ver­senyzője, edzője Szabó Gábor) fényes sikert ért el, hiszen a 69 kg-os súlycsoportban (light contact) nem talált legyőzőre, így ő állhatott a dobogó legmagasabb fokára. Diákolimpia a Sportcsarnokban A Szeged FC ugyan megelőzte a Dózsát, ám ősszel a Tisza-parti stadionban a lila-fehérek diadalmasakodtak. Az emlékezetes találkozón a dózsás Rácz (fehér mezben) könnyedén hagyja faképnél Krajczárt. (Fotó: Hárs László) • Idegenlégiósokkal is csak bukdácsolnak • A Szeged FC nem a pénznek örül Nagylaki: Csak ne tegyenek keresztbe. Hiábavalónak bizonyult minden próbálkozás, a város­ban ősidők óta prioritást élvező (s most is azért „veszek­sző") Szeged FC csapata ez év júniusában elbúcsúzott az NB II-től... Noha a kiesést sokan megjósolták, a búcsú té­nye mégis sokkolta a helyi focirajongókat. Azokat, akik már csak nosztalgiázni jártak a Tisza-parti stadionba, és akik egyre letörtebben vették tudomásul a megmásítha­tatlant: azt, hogy nemigen van remény a feltámadásra... Mára már megszokottá vált, ha Szegeden valamilyen tö­megsport jellegű rendezvény van, akkor a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola sportszerve­zői állnak a dolog mögött. így volt ez több utcai futóverse­nyen, a Trapp-napon vagy a hétvégén megrendezett általá­nos iskolák alsó tagozatos diákolimpiáján. A városi sportigazgatóság és a JGYTF közös rendezvényét végig móka és kacagás jelle­mezte. A versenyen tíz iskola száznyolcvan tanulója vett részt. A kisiskolásoknak külön örömet jelentett a Mikulás vá­ratlan felbukkanása, aki egy­egy szép verset, dalt ajándék­kal jutalmazott. A nap fénypontja a sorver­seny volt. Antal Imola főszer­vező által összeállított feladat­sorok nemcsak érdekesek, ha­nem látványosak is voltak, me­lyek egyaránt élményt jelentet­tek a versenyzőknek és a kilá­togatóknak. Utóbbiak között fedeztem fel régi és kedves ba­rátomat, Petrovics Kálmán ke­nu-világbajnokot, aki kiabálva próbálta meg nagyobb sebes­ségre bírni az egyik iskola ta­nulóit. 0 Kinek szurkolsz? - A fiamnak. Ott ugrál, nézd csak. Hajrá, Lila! Csak az a baj Az AFP francia hírügynök­iég jelentése szerint december !7-én Argentína-Horvátország larátságos labdarúgó mérkő­:ésre kerül sor. Az argentinok lecemberben még egy váloga­- folytatta Kálmán -, hogy nem tudok végig maradni, mert hamarosan kezdődik a Kék Mókus Kupa. 0 Szóval, nem szakítottál teljesen a sporttal? - Ott vagyok minden ren­dezvényen, igaz, néha csak né­zőként. 0 Mi lesz a következő, amin részt veszel? - Éppen az imént kaptam meghívást december 8-ra, ami­kor főiskolás víziparádé lesz a sportcsarnok uszodájában. De kanyarodjunk vissza a diákolimpiához, hiszen még adósak vagyunk a végered­ménnyel: 1. Felsővárosi Alt. Isk., 2. Madách I., 3. Arany J., 4. Tabán, 5. Fő Fasori, 6. Zá­porkerti, 7. Gedói, 8. Alsóvá­rosi, 9. Rókusi, 10. Csongor Téri Ált. Isk. És akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a csodálatos dél­előtt: Kiss Gábor és Hegedűs Imréné főiskolai tanár, Kálvá­ria Cukrászda, Motyós Disz­kont, Centrum Áruház, Maros­tői ABC, Papagáj Markét, Pick Rt., Városi Sportigazgatóság, Burger King, Hűmmel, Coca­Cola, Danone és természetesen a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola negyedéves sport­szervezői. KÓSZÓ ÁDÁM tott mérkőzést szeretnének vívni, hogy felkészüljenek a januári, Szaúd-Arábiában rendezendő tornára. Az AFP szerint az ellenfél december 21-én Magyarország lenne. Ahogyan a holt idényben lenni szokott, valamennyi sze­gedi csapatnál volt kisebb-na­gyobb változás, a legnagyobb „mozgás" azonban kétségkívül az FC-nél történt. Puskás, Ko­vács, Paksi, Kubát, Nagy, Rosu és Schwarcz megvált a klubtól, amelynek vezetése is kicseré­lődött. A nyáron Kozma Zoltán klubigazgató a megújhodás szükségszerűségét hangoztatta, és jelentős átalakítást helyezett kilátásba. (Mondjuk ki: Kozma leginkább egy új vezérkar meg­választását szorgalmazta.) Augusztus elején a klub veze­tése annak rendje, s módja sze­rint elnökválasztó küldöttköz­gyűlést hívott össze. Formája, törvényessége igencsak vitat­ható volt, ám az új elnökség mégis „összeállt". (Emlékezte­tőül a névsor: Koha Róbert el­nök, Sáfrány Mihály, dr. Hor­váth Gyula, Kiss Sándor, Rumpf László, Farkas Imre és Gréczi Gábor tagok.) Az új és fölöttébb gyakorla­tias elnök, az „új seprő jól se­per" elvet alkalmazva, gyöke­res változásokat ígért. Fenn­hangon jelentette ki: a klubnál főállású, fizetett alkalmazott csupán a vezetőedző és az ad­minisztrátor lehet, idegenlé­giósra pedig nincs szükség! A későbbiekben - a mielőbbi fel­emelkedéshez bizonyára ez is szükségeltetett - az FC-t alapí­tó klubigazgatót és a technikai vezetőként dolgozó Kőműves Mihályt kiebrudalták az FC­ből... Ilyen előzmények után érke­zett el a bajnokság kezdete, ami előtt a vezetőedzői tisztet továbbra is betöltő Nagylaki Kálmán igencsak derűlátó volt. — Nincs értelme meghazud­tolni önmagamat, nem is aka­rok mást mondani, mint a nyá­ron, mert tényleg bizakodó voltam - hagyja helyben akkor tájt elhangzott kijelentését. ­Lelkes, akarástól, bizonyítási vágytól fűtött fiatalok alkották a keretet, s ez, ha nem is meg­nyugvással, de reménykedéssel töltött el. 0 Olyannyira, hogy az őszi végelszámolásnál az első három közé vártad csapato­dat, mondván, ha így lesz, tavasszal minden lehetsé­ges. Az FC, sikeres finálé­jának köszönhetően, a leg­jobb szegediként, a negye­dik helyen várhatja a foly­tatást. Úgy, hogy - s ezt nem hántásként említem ­játéka ezen a szinten is sok kívánnivalót hagyott maga után... - Nem mentegetőzésként mondom, de hadd jegyezzem meg, a nyáron kevés idő állt rendelkezésemre ahhoz, hogy csapattá formálódjon a társa­ság. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem voltam tisztában a harmadik vonal stílusával, já­tékerejével. 0 Fiatalokat említettél az előbb, holott előzőleg éppen fiatalokról mondtál le. El­küldted őket, pedig játékos­hiányban szenvedtetek, s szenvedtek ma is... - Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem tartottam igényt já­tékukra. Várszegi Richárd ké­pességeit a megyei bajnokság­ban mutatott teljesítménye iga­zolta, Zámbori Gabinak pedig túlzott anyagi igényei miatt kellett távoznia. Várszegi Nor­bertet visszavárjuk, tavasszal ismét a mi játékosunk lesz. Paksi és Kubát külföldre iga­zolásáról nem tudtam, távozá­suk oka ma is rejtély előttem. 0 Az edző szive joga el­dönteni, hogy kikkel akar (szeretne) együtt dolgozni. Az említettekkel nem, ugyanis vannak helyettük mások. Ezt csak azért jegy­zem meg, mert az elnök úr a nyáron azt mondta, ide­genlégiósra nincs szükség! Mégis van, hiszen az FC­ben futballozik Csaban, Dorobantu, Vasziljevics és Popov. Ez azért is furcsa, mert örökösen azt hajtogat­játok - te is nyilatkoztod -, hogy semmire sincs pénze a klubnak, közben meg ven­dégmunkásokat igazoltok... - Bármily hihetetlen, mégis igaz, fgy is kevés a játékosunk - nemrég Katona munkahelyi elfoglaltsága miatt állt le -, az említett labdarúgókat pedig nem mi, hanem az azokat köl­csönadó klub fizeti, mlg a győ­zelemért járó prémiumot Sáfrány Mihály teremti elő. A többi játékosunkat egyéni szponzorok jutalmazzák, felté­ve, hogy nyer a csapat. 0 A fáma szerint az önkor­mányzattól mint a legjobb helyezést elért szegedi csa­pat, az FC négymillió forin­tot várhat, tehát tovább él­het a remény. - Ha elhiszik nekünk, ha nem, a legnagyobb örömünk most nem a pénz, hanem az, hogy tavasszal is lesz csapa­tunk, hogy nem szűnik meg a klub! 0 Ha lehetne erről bőveb­ben... - A makóiak kezében volt sorsunk, mert ha kikapunk ­tehát nem mi leszünk az „el­sők" -, nekünk befellegzett, így viszont bizakodhatunk, azért is, mert nagyon sok ígé­retet kaptunk, hogy támogat­nak majd bennünket. Körülmé­nyeink, játékosállományunk is­mert, azért is merem mondani, nagy eredmény ez a negyedik hely, aminek kivívásában - ezt kár lenne tagadni - a szerencse is közrejátszott. Most, hogy (gy alakultak a dolgok, megint reménykedhetünk, hiszen nem sok az az öt pont, ami elválaszt bennünket a listavezetőtől. Ta­vaszi sorsolásunk is kedvező, az első öt fordulóban ki sem mozdulunk Szegedről. 0 Ismerve a szegedi fut­ballpályákon és a környé­kükön uralkodó „szokásjo­got", én nem vagyok abban olyan biztos, hogy ez előny... - Nagyon remélem, a sze­gedi csapatok - ezúton is gra­tulálok eredményeikhez - haj­lanak a kompromisszumra, a racionális együttműködésre, arra, hogy közösen találjuk meg a helyi labdarúgás fel­emelkedéséhez vezető utat. Bí­zom, senki sem feledi azt a megállapodást, amiben az áll, hogy a legjobb helyezést elérő gárdát a többi is segíti, s „nem tesz keresztbe" neki. 0 A Szeged FC, az „egyez­ség" szerint, megint elsőbbsé­get élvez. Kérik ezt azért is, mert - úgymond - mégiscsak ez a klub az, amelyiknek a csapata mindig is első volt a városban. Igen, volt... Csak­hogy ez már, sajnos, történe­lem, nosztalgiázni pedig alig­ha érdemes. Mert ez a csapat már közel sem az a csapat, amelyikre építeni lehetne, kellene Szeged labdarúgását, mert a jelenlegi társaságnak - bár mindenki tagadja - a nagyon sokba kerülő idegen­légiósokkal sincs se tartása, se fazonja. A szakosztálynál uralkodó viszonyok semmi­képpen sem predesztinálhat­ják arra vezetőit, hogy a töb­bi szegedi csapattal szemben elsőbbséget kapjanak. Ezt az elnökség egyik mecénás veze­tőjének, Sáfrány Mihálynak a HDS & Délmadár közel­múltban megjelent számában tett kijelentése is - „...ez a ve­zetés egy gittegylet!" - alátá­masztja: badarság arról ál­modozni, hogy a Tisza-parti stadion a közeljövőben me­gint Szeged labdarúgásának fellegvára, csapata pedig a numero egy lesz a városban... GYÜRKIERNŐ TS-karácsony A Telesport most három héten át ünnepli karácsonyát. A ren­lezvénysorozat minden napján egy-egy város gyermekeit látják endégül a fővárosban, így szombaton a szegedi „aprónép" volt a 'S-karácsony első vendége. A gyerekek a Százszorszép Gyermekház elől indultak Orbán ledvig és néhány lelkes szülő kíséretével. A budapesti Sportcsarnokban először a Felsőfokú Manöken és btomodell Iskola divatbemutatóját láthatták, majd egy bőkezű likulás bácsival hozta össze őket a sors, míg a színpadon a Re­ublic mókázott. Bochkor Gábor és Rókusfalvi Pál, három pesti s egy szegedi gyerkőc társaságában vetélkedett, ahol, a közön­ég nem kis derültségére, Rókusfalvi Pálnak sehogyan sem sike­iilt a Barbie-babára bugyit húznia. A Príma tornás lányokra gyan nem jutott már idő, de tornázás helyett csinos papfran­yalkák és más tündéri ajándékok kerültek ki a szorgos kezecs­ék alól. Megtekintettük a karácsonyi vásárt, majd elindultunk, ogy a híres legókiállítást is megcsodáljuk a Globe-ban. Itt ismét ithattuk azokat a darabokat, melyek a szegedi Réno-ban is meg­irdultak egyszer, de a kiállítás azóta új hajókkal, egyiptomi té­lákkal, fáraókkal és piramisokat építő rabszolgákkal is gazda­adott. Búcsúzóul egy elegáns kávézóba invitálták uzsonnára a ven­•ggyerekeket. Á sütemény, a csokoládé és a kakaó után végleg ácsút intettünk Budapestnek. Fél hét után már mindenki meghitt .aládi körben mesélhette előkarácsonyi kalandjait. TOKODI ILDIKÓ A mérkőzéseken Nagylaki Kálmán vezető edző (balról) olykor nem kis vehemenciával bizonygatta valós vagy vélt igazát. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Teke Bödőné magyar bajnok A Budapesti Postás teke­csamoka adott otthont az 1994. évi egyéni és páros magyar bajnokságnak. Eredmények. Páros: 1. Kovácsné-Szenczi (FTC) 888 fa (467, 421). Edző: Juhász László; 2. Bödőné-Török (Szegedi Egységes) 886 fa (449, 437). Edző: Tót Zsolt; 3. Drajkoné-Zacsovics (BKV­Előre) 881 fa (431, 450). Edző: Pete László. Egyéni: 1. Bödőné 460 fa; 2. Pocsainé 455 fa (mindkettő Szegedi Egységes), edzőjük Tót Zsolt; 3. Kovácsné (FTC) 446 fa. Edző: Juhász László. Összetett egyéni magyar bajnok: Kovácsné (FTC) 913 fa (467, 446). Edző: Juhász László; 2. Bödőné (Szegedi Egységes) 909 fa (449, 460). Edző: Tót Zsolt; 3. Tóth Mária (Ózdi VSC) 900 fa (459, 441). Edző: Varga József. • Labdarúgás Detember 21-én Argentína az ellenfél?

Next

/
Oldalképek
Tartalom