Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-15 / 190. szám
1994. augusztus 15. LLLTSPDHTJFL 3 Lovasnap Pusztamérgesen fiz Isten szolgája is megáldotta a versenyt A Hungaro-Horse Sport és Lótenyésztő Egyesület szervezésében került sor a hét végén a pusztamérgesi lovastanyán a II. meghívásos lovasversenyre, mely egyben az Alföld Kupa előselejtezőjének fordulója is volt két versenyszámban (100 és 110 centiméter díjugratásban). Gera Vilmos egyesületi elnök a versenynap legelején igencsak szomorkás hangulatban ébredt, melyet a szokásos dupla adag „feketéje" sem enyhített. Egy órával a versenyszámok kezdete előtt a mindenki által szorongva várt eső csak esett és esett... Emiatt nem egészen egy órát késett a program, de azt hiszem, ezért senki sem bánkódott. Aranyat ért a mezőgazdaságnak. Ha elfogadjuk állításnak - s miért ne? -, hogy az ember legjobb barátja a kutya, akkor a versenyen megjelent csodálatos lovakról bizton kiállíthatjuk a bizonyítványt, hogy gazdája legkülönb szolgája. Manapság már minden kérges lelkű ,.kocsisra" jut egy légió az olyanokból, akik pitymallatkor serkennek, s kezüklábukat törik, csakhogy imádott ' lovaikat minden jóban részesíthessék. Állatot a lónál ők ma nagyobbra nem tartanak. Hála Istennek. Pusztamérges külterületén mintegy 6,5 hektáron, mely teljesen közművesített, rendezték meg a versenyszámokat, melyre hat egyesület harminchat lóval és nyolc fogattal nevezett. A gyorsan, mellékállásba szegődött nap horizontján túli ponton, klasszikus lovaglóidőben a helyi római katolikus esperes, plébános, dr. Galambos Miklós atya a mintegy ezerötszáz néző előtt megszentelte a pályát, a lovakat és a lovasokat. Dancs Miklósné (Franciska), a falu „hírvivője" (postáskisasszony) négyszemközti beszélgetésünkkor elárulta, hogy tavaly is kijutott az atyai áldásból, s nem hiába, mert több díj is a faluban maradt... S még a lelkes közönség élvezte a rendezőség által nyújtott „ezeregy" szolgáltatást, addig a versenypályán a felvonulást követően a Hódmezővásárhelyi Lovas Klub voltizs-csoportja (hét plusz egy fő) ejtette ámulatba az éppen nem ebédért sorbanállókat. A gyönyörű pej lovon végrehajtott akrobatikus és atletikus elemek láttán körülöttem többen kijelentették: ilyet a cirkuszban sem lát mindennap az ember... Egyetértettem. A csúszás miatt csak két versenyszám végeredményéről tudunk beszámolni, de holnapi lapszámunkban olvashatnak az azt követő stafétadíj-ugratásról, a csikós, a pusztaötös vágtájáról, s remélhetőleg megismerkedhetnek a tombola-fődíj nyertesével, továbbá részleteket tudhatnak meg a sejtelmesnek ígérkező szabadtéri lovasbálról, mely kivilágos virradatig tartott. Eredmények. Fogatok akadályhajtása: 1. Tóth Ferenc (Fábiánsebestyéni Kinizsi SK, Aladdin és Rampos nevű lovával) 61,4 hibaponttal; 2. Kabai Lajos (Eperjes LK, Linda és Maxi) 64,7; 3. ifj. Görbe Sámuel (Makó Gazdasági Egyesület, Maca és Bogár) 70,4. Alföld Kupa 100 centiméteren díjugratás: I. Fodor Gábor (Magyar Lovas Kör, Grácia) 65 másodperc, 2. Fodor Gábor (Magyar Lovas Kör, Roy) 63,2 + 3 verőhiba; 3. Nóvák András (Orosháza Mén Coop Kft., Sumák) 43,6 + 4 verőhiba. BOKOR BÉLA Csonka forduló A labdarúgó megyei II. osztályban csonka fordulóval kezdődött a pontvadászat. Algyő-Kiszombor 2-4 (0-2) Algyő. 200 néző. Vezette: Jéga. Algyő: Márton - Niku, Boldizsár G., Makra, Beck. Dobos, Kaliczka, Portörő, Kiss, Terhes (Molnár), Szívós (Hetényi). Edző: Portörő Imre. Portörő Lajos. Kiszombor: Gulyás - Sztán. Tóth. Haklik. Botlik, Méhes. Fancsali, Juhász, Kasza, Koczkás, Cseh. Edző: Haklik János. Alacsony színvonalú mérkőzésen a szerencsésebb csapat nyert. Góllövők: Boldizsár G., Molnár, áll. Juhász, Koczkás. Cseh, Botlik. Jók: senki. áll. Tóth, Gulyás. Ifjúságiak: Algyő-Kiszombor 10-0 Gyálarét-Szatymaz 3—3 (1-2) Gyálarét, 200 néző. Vezette: Tóth G. Gyálarét: Fürtön - Bánfi T., Szabó. Szűcs, Bogár, Nagy, Illés T„ Illés A.. Dóda (Harmath). Bánfi I., Antalik. Edző: Bogár János. Szatymaz: Fehér - Németh, Zsemberi J., Kolozsvári, Kocsis, Szanka, Zsemberi S. (Barta), Toldi, Nagy, Újvári, Ocskó. Edző: Spiller László. Az első félidőben a vendégek voltak gyorsabbak, a második félidőben a hazaiak. Góllövők: Bánfi (1 l-esből), Antalik B. 2, áll. Zsmeberi S. 2, Ocskó. Jók: senki. ill. Zsemberi S. Szentes Kinizsi-Bányai TETömörkény 4—1 (2-0) Szentes, 200 néző. Vezette: Ludvig. Szentes: Vadász - Szél. Határ I., Holozsai, Bakai (Sipos), Tóth E„ Tari (Büdi), Bozóki, Nagy A. (Határ Z.), Stráma. Kovács. Edző: Tóth István. Tömörkény: Gémes R. Nánási. Gémes L„ Nagy, Horváth Cs.. Bori. Rácz, Samu, Kocsis, Horváth Z., Kádas. Edző: Fehér László. A végig fölényben játszó hazaiak megérdemelten nyerték a mérkőzést. Góllövők: Nagy A., Stráma, Holozsai. Kovács, ill. Kocsis. Jók: Vadász, Tari, Kovács, ill. Gémes R. Ifjúságiak: Szentes-Tömörkény 0-1 V Labdarúgó O megyei II. o. Röszke-Földeák 2-1 (1-0) Röszke, 350 néző. Vezette: Kiss. Röszke: Szabó - Csiszár, Horváth, Kovács A. (Szalma), Papdi, Toppantó, Kovács R., Tanács, Tari, Szekeres, Hornyák. Edző: Berki István. Földeák: Gera - Szűcs, Horváth, Sándor. Bajusz (Nagy), Juhász, Kurunczi, Bugyi, Szabó (Mészáros), Balázs (Veszelovszki), Kiss. Edző: Tóth Imre. Küzdelmes, nagy iramú mérkőzésen a győzelmet jobban akaró hazaiak egy szép fejes góllal tartották otthon a három pontot. Góllövők: Tari. Tanács, ill. Veszelovszki. Jók: Horváth, Szabó, Tanács, Szekeres, ill, az egész vendégcsapat. Ifjúságiak: Röszke-Földeák 0—4 A Ruzsa-F'ábinsebestény mérkőzés elmaradt, mert az ellenfél nem jelent meg. Nagymágocs-Apátfalva l-l (l-l) Nagymágocs, 200 néző. Vezette: Csende. Nagymágocs: Szilágyi Sebestyén, Bozó, Piti, Balogh, Szlopóczki, Rácz (Szabó), Verók, Orbán (Pintér), Paczuk, Györgyi. Edző: Vincze Mihály. Apátfalva: Rakity — Pécsi, Bartucz, Berényi, Somodi, Sóki, Mátó (Kórodi), Imre, Köteles (Németh), Varga, Gaudi. Edző: Restás János. Kiegyensúlyozott, küzdelmes mérkőzést láthatlak a szurkolók. Góllövők: Paczuk. ill. Imre. Jók: Szlopóczki, a mezőny legjobbja és Paczuk. ill. Imre és Köteles. Ifjúságiak: Szegvár-Apátfalva 6-2 „Magányos" emberek - mert a vízparton üldögélő a horgászra ugye azt mondják, hogy társtalan (?) - vették birtokukba a hét végén a Gróf Széchenyi István evezőspályát, a Maty-eret. No nem azért, hogy kajak-kenukba, vagy szkifTekbe ülve versenyezzenek, ők - az országos egyéni halfogó bajnokság keretében - a nem középiskolás fokon művelt tudományukat mutatták be szombaton és vasárnap. az ellenkezője történt, de oly' • nagy a lemaradásom, hogy annak is örülnöm kell, ha az első nyolc között leszek... A makói Erdei Attila - az előző versenyek alapján - biztosan vezeti a pontlistát, már régen eldőlt, hogy ott lesz Nottinghamban, öröme mégsem volt felhőtlen. - Nagyon hiányzik egy igazi, jó szponzor, mert a megfelelő anyagiak hiánya léptennyomon gátlóan hat - utalt lehetőségeire a makói testnevelő tanár, aki gyermekkorában kötött életre szóló barátságot a horgászattal. - Egész évi kiegyensúlyozott, jó összteljesítményemnek köszönhetem, hogy hét év után sem szakad meg válogatottságom. Sajnos, most nem sikerült dobogóra kerülnöm, mert pechemre jobbról és balról is befedtek, gyűrűs botokkal a parttól húszhuszonöt méterre dobtak, s ez ellen - megfelelő készségek hiányában - nem tudtam mit tenni... Pár méterrel arébb madarat lehetett volna fogatni egy, a gratulációkat fülig érő szájjal nyugtázó makói gyerkőccel. - Hú, de nagyszerű érzés bajnoknak lenni! - tolta fejebúbjára a versenyeken elmaradhatatlan sildes baseball sapkáját a 15 éves ifjonc, aki négy éve a focizást cserélte fel a horgászattal. - Szomszédunknak, Daróczi András bácsinak köszönhetem a horgászat élményét, azt, hogy mily' csodálatos érzés „birkózni" a haj szál vékony zsinórra akadt hallal. Azóta persze sokat fejlődtem, csapatbeli felnőtt társaim, Ambrus Tibor és Barna Szilárd kellékekkel és technikai téren rengeteget segítenek, de Erdei Attila is sokat foglalkozik velem. A verseny végén igencsak megkönnyebbült Oravetz István, a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke, ugyanis minden a legnagyobb rendben történt. - Örömmel tettünk eleget a Mohosz felkérésének, boldogan vállaltuk, hogy mi rendezzük az országos bajnokságot sóhajtott egy nagyot az elnök. - Remek rendezői gárdánk van, mindenki tudja a dolgát, s ez meg is látszott a két nap alatt. Hogy mennyire így van, ez derült ki dr. Orbán Ferencnek, a Mohosz ügyvezető elnökének szavaiból is. - A Csongrád megyei szövetség kitett magáért, ismét bizonyította, hogy érti a dolgát. Remekül előkészített pálya, halbőség várta a horgászokat, szóval nemzetközi szintnek megfelelő körülmények között zajlott le a szegedi verseny. Külön szeretném megköszönni Kovács Gábor úrnak, az ATIKÖVIZ1G igazgatójának azt a messzemenő, készséges támogatását, amivel lehetővé tették a verseny zavartalan rendezését. A verseny végén az eseményt nagyszerűnek értékelő Szarka József, a válogatott kapitánya elmondta, kijelölte csapatát, tehát hazánkat a nottinghami világbajnokságon Erdei Attila, ifi. lantos János, Katus Gyula, Tímár Gábor és Nagy Benedek képviseli. Eredmények. Nők. Bajnok: Lantos Jánosné (4 helyezési szám, Csongrád megye) 10.440 gramm, 2. Németh Szilvia (4, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 9510, 3. Pankotai Kálmánná (9, Vas megye). Férfiak. Bajnok: Katus Gyula (5, Bács-Kiskun megye) 17.220, 2. Imre Gábor (8, Tolna megye) 16.330, 3. Hamar Ferenc (9, Győr) 17.683, ... 6. Erdei Attila (15, Csongrád megye) 12.920, ... 11. Barna Szilárd (20, Csongrád megye) 11.070, ...13. Ambrus Tibor (29, Csongrád megye) 9540. Ifjúságiak. Bajnok: Békési Attila (2, Csongrád megye) 22.270, 2. Szénási zsolt (3, Szolnok) 17.730, 3. Csonka József (5, Ráckeve) 10.033. GYÜRKI A makói Erdei Attila, bár mo ,csak" hatodik lett, biztos pontja a nottinghami vi bajnokságra utazó magyar csapatnak. (F'otó Gycnes Kálmán.) A Maty-éren ezúttal nem kajak-kenuzók és evezősök, hanem horgászok versengtek Szombaton délután ragyogó napsütés, a korábbi napokhoz képest tűrhetőbb meleg fogadta a 66 versenyzőt (a 13 hölgy, a 33 férfi és a 20 ifjúsági horgászt). A kijelölt szakaszon nagy volt a jövés-menés, érdeklődők - barátok, családtagok - hada kísérte figyelemmel a kapásokat. Volt is mit nézni, mert igencsak „termeltek" a horgászok, nem volt ritka a 8-9 kilogrammos összsúlyú fogás, a makói, ifjúsági Békési Attila például 40 gramm híján 13 kg halat fogott! Másnap sem csökkent a kíváncsiskodók tábora, még úgy sem, hogy meg kellett változtatni az eredeti, reggel 8 órára jelölt kezdési időpontot, mert kiadós eső áztatta a környéket. A csúszóssá vált a parton előkerültek a hatalmas, kisebb sátorral felérő ernyők, a horgászok ezek alá bújva szerelték készségeiket, ellenőrizték leheletfinomságú zsinórjaikat, apró horgaikat. Később megkönyörültek rajtuk az égiek, a nap is előbújt, s a halak étvágyára sem lehetett panasz. Megkülönböztetett figyelemmel kísértük a Csongrád megyei (makói és csongrádi) horgászokat, akik közül Lantos Jánosné és Békési Attila jó eséllyel várhatta a verseny végét jelző dudaszót, mert mindkét nap remekeltek. A mérlegelés után aztán gyorsan kiderült, volt miért reménykedni. - Végtelenül boldog vagyok, hogy 1980 után ismét én lehettem a bajnok - mondta örömtől sugárzó arccal az 55 éves Lantos Jánosné, miközben rendezgette botjait. - Nagyon jól ment szombaton, ezért is bíztam, hogy sikerül megszereznem az első helyet. Igaz, most az első órában alig volt kapás, de aztán „beindultak" a halak. Jól esett, hogy oly' sokan szorítottak értem, bíztattak, tanácsokat adtak, mire figyeljek. Azért is örülök a sikernek, mert így lagalább a csúcson köszönhetek el a válogatottságtól, adhatom át a helyemet a fiataloknak. Hazai versenyeken persze indulok, a víztől úgysem tudnék elszakadni. Ez egy örök szerelem, ami voltaképpen házasságommal kezdődött, ugyanis annak idején a férjem kedveltette meg velem és a gyerekekkel is a horgászatot. A fia, ifjú Lantos János aki egyesületi szinten „hűtlen" lett Csongrádhoz a többi válogatottal (Tímárral, Katussal, Magyarral) átigazolt a Kamasaki Kalocsához - már közel sem volt ilyen derűs. - Nagyon rossz napot fogtam ki szombaton, egyszerűen nem ment a fogás - mérgelődött egy sort a verseny végén, holott a korábbi eredményei alapján így is biztos tagja a szeptember elején Nottinghamban rendezendő egyéni világbajnokságra utazó magyar csapatnak. - Ma éppen Országos egyéni halfogó bajnokság, Maty-ér Lantosná (Csongrád) ás Bákási (Makó) aranyármos Csongrád megye ismét bizonyított