Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. AUG. 14. • Mogadishu Olasz kivonulás A Mogadishuból való ki­vonulással Olaszország meg­hátrált és e lépés valószínűleg csak az első fázisa a Szomá­liából való teljes kivonulásnak, amelyre talán már a következő hónapokban, de bizonyosan az ENSZ-mandátum lejárta előtt sor kerül - vélekednek római megfigyelők a külügyminisz­térium csütörtöki bejelenté­sével kapcsolatban. A jelenleg Mogadishuban' állomásozó mintegy 800 főnyi olasz, kon­tingenst várhatóan északabbra, talán Belet Uen körzetébe helyezik át a következő szok­ványos személyzetváltás alkal­mával. Csupán egy kicsiny egység marad a főváros kikö­tőjében, hogy utánpótlási fel­adatokat lásson el. Buscemi tá­bornok vasárnap utazik Szo­máliába. hogy döntsön a csa­patátcsoportosítás idejéről és pontos helyéről. Az olasz kormány már jú­lius 13-ikán kilátásba helyezte a kivonulást Mogadishuból, de a végleges döntést mindeddig halogatta abban a reményben, hogy sikerül egyetértésre jutni Washingtonnal és az ENSZ­szel a kéksapkások küldetését illetően. „Elmegyünk. Nem foga­dunk el többé parancsot Ram­bótól (Jonathan Howe amerikai tengernagytól, a szomáliai hadművelet parancsnokától). Mi nem szoktunk hozzá a mé­szárláshoz, mi azért jöttünk, hogy párbeszédet folytassunk" - mondta Fabbri olasz védelmi miniszter. „Elmegyünk, de anélkül, hogy bocsánatot kér­nénk. Az ENSZ-nek és az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy Rambóhoz illő kérkedés­sel a szomáliai válság nem oldható meg" - mondta. • Elsősorban világpolitikai kérdésekről tárgyalt II. János Pál pápa és Bili Clinton ame­rikai elnök Denverben. - A kö­zép-európai idő szerint péntek­re virradóra a Regis jezsuita egyetemen tartott egyórás megbeszélésen napirenden volt Bosznia, Szomália, Szudán, Haiti, Kambodzsa, a helyzet a volt Szovjetunióban, a haladás Lengyelországban - közölte a tanácskozás után tett nyilatko­zatában Clinton. Nagy benyomást tett rá II. János Pál hite, elkötelezettsége az emberi jogok, azokon belül a vallásszabadság mellett ­mondotta az amerikai elnök, külön méltatva a haladást a Vatikán és Izrael kapcsolatai­ban. - Azok szorosabbra fűzé­se csak segítheti a közel-keleti békét - hangoztatta. II. János Pál kiemelte, hogy a katolikus egyház keresi az őszinte, építő párbeszédet a világ, a nemzetközi közösség vezetőivel a gondok megoldá­sában. Az egyházfő csak álta­A pápa Clintonnal tárgyalt lánosságban szólt arról, hogy tárgyaltak a világ legsúlyosabb gondjairól és rámutatott: bi­zonyos abban, hogy a Vatikán és az Egyesült Államok kap­MTI - Telefotó csolatai - mint mindig - to­vábbra is a kölcsönös megértés jegyében alakulnak majd. A pápa közvetlen, emberi meleg­sége ezúttal is áttörte a proto­kolláris korlátokat: írásos nyi­latkozata után újra a mikrofon elé lépett, hogy kijelentse: ör­vendetes, hogy az ifjúsági vi­lágtalálkozón olyan fiatal el­nök van jelen, mint Bili Clin­ton. A 43 éves, valóban fiata­los megjelenésű elnök látható örömmel fogadta a tv-kamerák előtt elhangzott szavakat. [I. János Pál ezután Denver nagy sportstadionjában, mint­egy százezer fiatal lelkes ün­neplésétől kísérve beszélt elő­ször közvetlenül a 8. katolikus ifjúsági világtalálkozó részt­vevőihez. Az egyházfő az élet krisz­tusi fogalmát állította beszéde középpontjába, és egyebek között hangoztatta: (magyar­országi) Szent Erzsébet denve­ri temploma, az egyházi ün­nepségek egyik központja arra emlékezteti a hívőket, hogy a krisztusi élet útja csak az ön­feláldozó szeretet lehet. Karadzic terrorakciókkal fenyegetőzik Miután az osztrák hírügy­nökség csütörtökön a Der Standard jóvoltából előzetesen hírt adott az interjúról, Kara­dzic szóvivője útján cáfolta, hogy egyáltalán beszélt volna a Der Standard munkatársával, s hogy bármikor atomfegyverrel fenyegetőzött volna, de később az interjú tényét elismerte. A Der Standard még péntekre virradó éjszaka tudatta a hír­ügynökség útján: Karadzic a Glóbus című horvátországi magazinban is atomfegyverek bevetését helyezte kilátásba egy cikkben, amely „A szerbek atomfegyverekkel fognak vé­dekezni" címmel jelent meg. Terrorakciókkal fenyegette meg Radovan Karadzic boszniai szerb vezető elsősorban Németországot és Auszt­riát arra az esetre, ha a Nyugat a katonai beavatkozás mellett döntene, s kijelentette: „A világpiacon nukleáris fegyvereket is lehet vásárolni, s mi mindent be fogunk vetni. Nines vesztenivalónk". Mindezt Karadzic a Der Standard cfmű bécsi lapnak csütörtökön adott, s az új­ságban pénteken kivonatosan közölt interjúban fejtette ki. Pénteken pedig a Der Stan­dard a Karadzic-interjúból címoldalán közölt kivonatok kapcsán azt is megírta: a szer­kesztőség rendelkezésére áll a beszélgetést rögzítő magnó­szalag. Az interjúból - amelyet teljes terjedelemben szomba­ton közöl a lap - pénteki szá­mában a következőket idézte a szerb vezértől: „Egy katonai intervenció esetén bámire ké­szek vagyunk. Bizonyára talá­lunk elegendő szerb hőst, aki kész létfontosságú objektumo­kat a levegőbe röpíteni külföl­dön, főként azokban az orszá­gokban, amelyek ellenünk van­nak... Ausztriában, Németor­szágban biztos létfontosságú pontokat fogunk elsőnek meg­támadni... Nem vagyunk haj­landók lemondani védelmünk­ről. A világpiacon probléma nélkül hozzá lehet jutni atom fegyverekhez is. Tényleg min­dent be fogunk vetni. Nincs vesztenivalónk." Szerbia ugyan hajlandó valamennyit visszaadni a Boszniában elfoglalt területek­ből, de azt tanácsolja a Nyu­gatnak. ne tegye próbára, med­dig kész Szerbia elmenni saját védelmében - idézte a bécsi Der Standard Karadzicot. • Bosznia-Hercegovina többé nem létezik! Ezt már néhány hónapja állítják a szerbek. Á horvátok nem mentek ennyire messzire a nemzetközileg elis­mert állam megsemmisítésé­ben, de Boszniát ők is csak mint a három alkotó nép kon­föderációját képzelik el. Ez azt is jelentené, hogy gyakorlatilag mindegyik „köztársaságnak" (szerb, muzulmán, horvát) Bosznia-Hercegovinán belül jogában állna csatlakozni anya­országához. így Hovátország és Szerbia valójában szétoszta­Bosznia-hercegovinai számtan nák Boszniát, csak a muzul­mán rész maradna önálló. Több ötlet létezik arról, hogy mi lenne, ha Bosznia szétesne. Az 199l-es népszámlálás sze­rint Bosznia-Hercegovinában 4 364 874 lakos élt. Ebből 1 905 229, vagyis 43,6 százalék mu­zulmán, 1 369 258 fő, vagyis 31,4 százalék szerb és 755 895 fő, vagyis 17,3 százalék hor­vát. Az állam területe 51 129 négyzetkilométer, a népsűrű­ség 85,4 fő/négyzetkilométer. Ma, amikor Boszniában min­denki mindenki ellen harcol, és amikor az etnikai tisztogatás egyaránt érvényes az agresszorra és az áldozatra, nyilvánvaló, hogy a három nép nem tud együtt élni, egy országban. Ha a világ elismerné az elfoglalt te­rületeket, akkor a Bosznia-Her­cegovinát így osztanák szét: „Szerb Köztársaság" (1991-es népszámlálás szerint) 1000 fő összesen szerbek muzulmánok horvátok terület népsűrűség 2 257 1 060,5 792 252,5 33 076 68,2 elköltözik (47%) -634 -202,0 betelepül +247,5 Új helyzet 1 668,5 1 308 158 52,5 33 076 50,4 (78,4%) Muzulmán területek 1 703,5 268 1037 246,5 11680 146,0 elköltözik -215 (60,9%) -197 betelepül +695 Új helyzet 1 986,5 53 1 732 49,5 11680 170,1 (87,2%) „Horvát Közösség Herceg-Bosznia" 404,5 40,5 76,5 257 6 380 63,5 elköltözik -32,5 -61,0 (63,6%) betelepül 100 Uj helyzet 411,0 8,0 15,5 357 (86,9%) 6 380 64,4 Ezek az újként született „államok" - ami a területük nagyságát illeti -, nem felel­nének meg Boszrfia-Herce­govina igazi etnikai helyzeté­nek. így a „Szerb Köztársaság" nagyobb területet foglalna el (65%) mint amennyit kitesz a lakosságból (31,4%). A muzul­mánok állama 23 százalékot foglalna el Bosznia-Hercego­vina területéből, pedig a muzulmánok 43,6 százalékot képviselnek a lakosságból. A horvátoknak csak Nyugat­Hercegovina maradna, ahol Bosznia-Hercegovina lakos­ságából 17 százalékot kitevő horvátok élnének 12 százalék­nyi területen. Ha a világ elismerné ezeket a területi változásokat, akkor hasonló megoldások várhatóak Horvátországban is, annak ellenére, hogy az ottani szer­bek kisebbségi státussal ren­delkeznek. nem államalkotó népként, mint Boszniában. Várható, hogy a boszniai és a horvátországi szerbek egye­sülnek („Nyugat Szerbia"). A zágrábi „Glóbus" lap adatai szerint ennek az „államnak" 45 076 négyzetkilométer lenne a területe és itt élne 2 043 500 lakos, ebből I 653 000 szerb, vagyis 80,9 százalék. Á muzulmán Boszniában várhatóan - a lap becslései szerint -, beköltözne majdnem 80 000 szandzsáki muzulmán, így ezen a területen élne 2 millió 65 ezer lakos, ebből 1 millió 810 ezer, vagyis 87,6 százalék muzulmán. Horvátország elveszíthetné „Krajinát", de magkapná he­lyette Nyugat Hercegovinát. Áz 1991-es népszámlálás szerint Horvátországnak 4 784 265 lakosa volt, ebből 3 736 356, vagyis 78,8 százalék horvát, 581 663 szerb, vagyis 12,2 százalék, és 466 246 egyéb lakos. Az állam területe 56 538 négyzetkilométer. Az 1991-es háború után az állam egyharmada a szerbek ellenőr­zése alá került, illetve az ENSZ csapatoké „alá". Ezen a területen ma közel 320 000 szerb él. Ha ezek a területek elszakadnának Horvátország­tól, várható, hogy ide költözik még majdnem 100 000 Horvát­országból elmenekült szerb. Horvátországhoz ekkor csat­lakozhatna Nyugat-Herce­govina, és ebben az országban menedéket találhatnának a bácskai, szeremségi és bosz­niai horvátok. Ez az „új" Hor­vátország 48 418 négyzetkilo­métert foglalna el, és itt élne 5 millió 74 ezer lakos. Ebből 4 millió 432 ezer, vagiys 87,3 százalék horvát, 170 000 szerb és 472 ezer egyéb nemzetiségű lenne. A bemutatott vázlatok alap­ján rendezni lehetne a Bosznia­Hercegovina és Horvátország háborús helyzetét. Ezek szerint a térségben három „állam" születne, és mindegyikben az „államalkotó nép" nagy több­ségben lenne. Lehet, hogy amit itt felvá­zoltunk, csak egy újabb terv Bosznia-Hercegovina szétosz­lásáról, vagyis a kialakult helyzet rendezéséről. Komo­lyabb bizonyíték nincs még, de maga az a tény, hogy vannak, akik sok munkát szánnak ezek­re a „tervezésekre", mégis csak arra utal, hogy a számok mö­gött meghúzódik valami más is. Heka László­Szondi Ildikó Gorbacsovot megbüntették Jurij Luzskov polgármester Gorbacsov egyik televíziós interjújában elhangzott kijelen­tése miatt fordult a bírósághoz. Az egykori szovjet vezető az­zal vádolta Luzskov munkatár­sait, hogy az adófizetők pénzén építtetnek maguknak nyaralót és vidéki házat. Gorbacsov szóvivője közölte, hogy a ko­rábbi elnök nem kapott hiva­talos értesítést a csütörtökön kiszabott büntetésről, és nem szándékozik részt venni a kö­vetkező, szeptemberre meghir­detett tárgyaláson sem. Luzskov rutinosan jár a bí­róságra minden esetben, ami­kor személyét sértve érzi. Tró­feái között a Pravda szerkesz­tősége mellett számos politikus is szerepel. Legutóbb egy helyi kommunista ifjúsági szervezet vezetője vesztett ellene pert. A illető nyilatkozatában „gengsz­Harmincrubeles (3 cent) pénzbüntetést rótt ki az egyik moszkvai kerületi bíróság Mihail Gorbacsovra a bíróság megsértése címén. A korábbi szovjet elnök ugyanis megtagadta, hogy tanúskodjék abban a perben, amelynek tárgya a moszkvai pol­gármester ellen elköve­tett becsületsértés. ternek" nevezte a moszkvai polgármestert. Igor Malajovot tettéért 15 ezer rubel (15 dol­lár) pénzbírsággal sújtották. A bíróság az interjút közvetítő független televízióra 500 ezer rubel (500 dollár) büntetést szabott ki. lelcin képtelen r • • Borisz Jelcin elnök közeli rokona szerint az elnök egész­ségi állapotában az utóbbi idő­ben nem vett észre semmiféle változást. Az elnök veje, Va­lerij Okulov a Komszomolsz­kaja Pravda cfmű lapnak el­mondta, Jelcin közérzete jó, és semmi jelét nem tapasztalta annak, hogy az elnök legyen­gült volna. Egyedül fáradtsága érzékelhető, mivel az államfő a hét végén is dolgozik. - Jelcin képtelen lazítani, így a stressz halmozódik. - Az elnök veje azt is közölte: több­ször tapasztalta, hogy családi körben, beszélgetés közben az elnök csak fél füllel figyel oda, a gondolatai máshol járnak. Az egyedüli hely, ahol Jelcin ki tud kapcsolódni, a teniszpálya, ahol ha vesztésre áll, csak a játékra figyel - jelentette ki az elnök veje, aki szerint a szverdlovszki évek óta Jelcin munkabírása nem csökkent, kritikus helyzetekben képes teljesen koncentrálni. Jelcin az utóbbi napokban maga is többször cáfolta a megromlott egészségi állapo­tára vonatkozó híreszteléseket. Legutóbb csütörtökön, a sajtó vezetői előtt mondott beszédé­ben a parlamentet vádolta a pletykák terjesztésével. • Az elhunyt 1. Baldvint Nem avatják boldoggá... Danneels belga bíboros csü­törtökön hivatalosan tagadta azt az olasz értesülést, hogy Brüsszel az elhunyt I. Baldvin király boldoggá avatásának kérésével fordult volna a Va­tikánhoz. A bíboros a belga hírügy­nökséggel közölte, hogy tekin­tettel a király halálának közel­ségére, eleve elhamarkodott lépés lenne egy esetleges ef­fajta döntést hozni. Tény azon­ban, hogy az érseki szolgálat­nál az utóbbi napokban igen sokan érdeklődtek a témáról. Danneels bíboros közölte azt is, hogy még ha eljuttattak volna is effajta kérelmet a Va­tikánhoz, az önmagában még messze nem lenne elég a meg­boldogult király boldoggá ­majd szentté - avatásához. Ah­hoz ugyanis az is kellene, hogy az illetőt „hősi jelleműnek" minősítsék (a belga lakosság igen nagy többsége szerint eh­hez nem is férhet kétség), más­részt a csodatevés képességét ­például gyógyító erőt - is bi­zonyítani kellene a jelölt eseté­ben. Ez utóbbi pedig hosszú hónapokig eltarthat, így a bol­doggá'avatás kérdése röfid tá­von még csak fel sem vetődhet - szögezte le a belga főpap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom