Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. AUG. 14. • Mogadishu Olasz kivonulás A Mogadishuból való kivonulással Olaszország meghátrált és e lépés valószínűleg csak az első fázisa a Szomáliából való teljes kivonulásnak, amelyre talán már a következő hónapokban, de bizonyosan az ENSZ-mandátum lejárta előtt sor kerül - vélekednek római megfigyelők a külügyminisztérium csütörtöki bejelentésével kapcsolatban. A jelenleg Mogadishuban' állomásozó mintegy 800 főnyi olasz, kontingenst várhatóan északabbra, talán Belet Uen körzetébe helyezik át a következő szokványos személyzetváltás alkalmával. Csupán egy kicsiny egység marad a főváros kikötőjében, hogy utánpótlási feladatokat lásson el. Buscemi tábornok vasárnap utazik Szomáliába. hogy döntsön a csapatátcsoportosítás idejéről és pontos helyéről. Az olasz kormány már július 13-ikán kilátásba helyezte a kivonulást Mogadishuból, de a végleges döntést mindeddig halogatta abban a reményben, hogy sikerül egyetértésre jutni Washingtonnal és az ENSZszel a kéksapkások küldetését illetően. „Elmegyünk. Nem fogadunk el többé parancsot Rambótól (Jonathan Howe amerikai tengernagytól, a szomáliai hadművelet parancsnokától). Mi nem szoktunk hozzá a mészárláshoz, mi azért jöttünk, hogy párbeszédet folytassunk" - mondta Fabbri olasz védelmi miniszter. „Elmegyünk, de anélkül, hogy bocsánatot kérnénk. Az ENSZ-nek és az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy Rambóhoz illő kérkedéssel a szomáliai válság nem oldható meg" - mondta. • Elsősorban világpolitikai kérdésekről tárgyalt II. János Pál pápa és Bili Clinton amerikai elnök Denverben. - A közép-európai idő szerint péntekre virradóra a Regis jezsuita egyetemen tartott egyórás megbeszélésen napirenden volt Bosznia, Szomália, Szudán, Haiti, Kambodzsa, a helyzet a volt Szovjetunióban, a haladás Lengyelországban - közölte a tanácskozás után tett nyilatkozatában Clinton. Nagy benyomást tett rá II. János Pál hite, elkötelezettsége az emberi jogok, azokon belül a vallásszabadság mellett mondotta az amerikai elnök, külön méltatva a haladást a Vatikán és Izrael kapcsolataiban. - Azok szorosabbra fűzése csak segítheti a közel-keleti békét - hangoztatta. II. János Pál kiemelte, hogy a katolikus egyház keresi az őszinte, építő párbeszédet a világ, a nemzetközi közösség vezetőivel a gondok megoldásában. Az egyházfő csak áltaA pápa Clintonnal tárgyalt lánosságban szólt arról, hogy tárgyaltak a világ legsúlyosabb gondjairól és rámutatott: bizonyos abban, hogy a Vatikán és az Egyesült Államok kapMTI - Telefotó csolatai - mint mindig - továbbra is a kölcsönös megértés jegyében alakulnak majd. A pápa közvetlen, emberi melegsége ezúttal is áttörte a protokolláris korlátokat: írásos nyilatkozata után újra a mikrofon elé lépett, hogy kijelentse: örvendetes, hogy az ifjúsági világtalálkozón olyan fiatal elnök van jelen, mint Bili Clinton. A 43 éves, valóban fiatalos megjelenésű elnök látható örömmel fogadta a tv-kamerák előtt elhangzott szavakat. [I. János Pál ezután Denver nagy sportstadionjában, mintegy százezer fiatal lelkes ünneplésétől kísérve beszélt először közvetlenül a 8. katolikus ifjúsági világtalálkozó résztvevőihez. Az egyházfő az élet krisztusi fogalmát állította beszéde középpontjába, és egyebek között hangoztatta: (magyarországi) Szent Erzsébet denveri temploma, az egyházi ünnepségek egyik központja arra emlékezteti a hívőket, hogy a krisztusi élet útja csak az önfeláldozó szeretet lehet. Karadzic terrorakciókkal fenyegetőzik Miután az osztrák hírügynökség csütörtökön a Der Standard jóvoltából előzetesen hírt adott az interjúról, Karadzic szóvivője útján cáfolta, hogy egyáltalán beszélt volna a Der Standard munkatársával, s hogy bármikor atomfegyverrel fenyegetőzött volna, de később az interjú tényét elismerte. A Der Standard még péntekre virradó éjszaka tudatta a hírügynökség útján: Karadzic a Glóbus című horvátországi magazinban is atomfegyverek bevetését helyezte kilátásba egy cikkben, amely „A szerbek atomfegyverekkel fognak védekezni" címmel jelent meg. Terrorakciókkal fenyegette meg Radovan Karadzic boszniai szerb vezető elsősorban Németországot és Ausztriát arra az esetre, ha a Nyugat a katonai beavatkozás mellett döntene, s kijelentette: „A világpiacon nukleáris fegyvereket is lehet vásárolni, s mi mindent be fogunk vetni. Nines vesztenivalónk". Mindezt Karadzic a Der Standard cfmű bécsi lapnak csütörtökön adott, s az újságban pénteken kivonatosan közölt interjúban fejtette ki. Pénteken pedig a Der Standard a Karadzic-interjúból címoldalán közölt kivonatok kapcsán azt is megírta: a szerkesztőség rendelkezésére áll a beszélgetést rögzítő magnószalag. Az interjúból - amelyet teljes terjedelemben szombaton közöl a lap - pénteki számában a következőket idézte a szerb vezértől: „Egy katonai intervenció esetén bámire készek vagyunk. Bizonyára találunk elegendő szerb hőst, aki kész létfontosságú objektumokat a levegőbe röpíteni külföldön, főként azokban az országokban, amelyek ellenünk vannak... Ausztriában, Németországban biztos létfontosságú pontokat fogunk elsőnek megtámadni... Nem vagyunk hajlandók lemondani védelmünkről. A világpiacon probléma nélkül hozzá lehet jutni atom fegyverekhez is. Tényleg mindent be fogunk vetni. Nincs vesztenivalónk." Szerbia ugyan hajlandó valamennyit visszaadni a Boszniában elfoglalt területekből, de azt tanácsolja a Nyugatnak. ne tegye próbára, meddig kész Szerbia elmenni saját védelmében - idézte a bécsi Der Standard Karadzicot. • Bosznia-Hercegovina többé nem létezik! Ezt már néhány hónapja állítják a szerbek. Á horvátok nem mentek ennyire messzire a nemzetközileg elismert állam megsemmisítésében, de Boszniát ők is csak mint a három alkotó nép konföderációját képzelik el. Ez azt is jelentené, hogy gyakorlatilag mindegyik „köztársaságnak" (szerb, muzulmán, horvát) Bosznia-Hercegovinán belül jogában állna csatlakozni anyaországához. így Hovátország és Szerbia valójában szétosztaBosznia-hercegovinai számtan nák Boszniát, csak a muzulmán rész maradna önálló. Több ötlet létezik arról, hogy mi lenne, ha Bosznia szétesne. Az 199l-es népszámlálás szerint Bosznia-Hercegovinában 4 364 874 lakos élt. Ebből 1 905 229, vagyis 43,6 százalék muzulmán, 1 369 258 fő, vagyis 31,4 százalék szerb és 755 895 fő, vagyis 17,3 százalék horvát. Az állam területe 51 129 négyzetkilométer, a népsűrűség 85,4 fő/négyzetkilométer. Ma, amikor Boszniában mindenki mindenki ellen harcol, és amikor az etnikai tisztogatás egyaránt érvényes az agresszorra és az áldozatra, nyilvánvaló, hogy a három nép nem tud együtt élni, egy országban. Ha a világ elismerné az elfoglalt területeket, akkor a Bosznia-Hercegovinát így osztanák szét: „Szerb Köztársaság" (1991-es népszámlálás szerint) 1000 fő összesen szerbek muzulmánok horvátok terület népsűrűség 2 257 1 060,5 792 252,5 33 076 68,2 elköltözik (47%) -634 -202,0 betelepül +247,5 Új helyzet 1 668,5 1 308 158 52,5 33 076 50,4 (78,4%) Muzulmán területek 1 703,5 268 1037 246,5 11680 146,0 elköltözik -215 (60,9%) -197 betelepül +695 Új helyzet 1 986,5 53 1 732 49,5 11680 170,1 (87,2%) „Horvát Közösség Herceg-Bosznia" 404,5 40,5 76,5 257 6 380 63,5 elköltözik -32,5 -61,0 (63,6%) betelepül 100 Uj helyzet 411,0 8,0 15,5 357 (86,9%) 6 380 64,4 Ezek az újként született „államok" - ami a területük nagyságát illeti -, nem felelnének meg Boszrfia-Hercegovina igazi etnikai helyzetének. így a „Szerb Köztársaság" nagyobb területet foglalna el (65%) mint amennyit kitesz a lakosságból (31,4%). A muzulmánok állama 23 százalékot foglalna el Bosznia-Hercegovina területéből, pedig a muzulmánok 43,6 százalékot képviselnek a lakosságból. A horvátoknak csak NyugatHercegovina maradna, ahol Bosznia-Hercegovina lakosságából 17 százalékot kitevő horvátok élnének 12 százaléknyi területen. Ha a világ elismerné ezeket a területi változásokat, akkor hasonló megoldások várhatóak Horvátországban is, annak ellenére, hogy az ottani szerbek kisebbségi státussal rendelkeznek. nem államalkotó népként, mint Boszniában. Várható, hogy a boszniai és a horvátországi szerbek egyesülnek („Nyugat Szerbia"). A zágrábi „Glóbus" lap adatai szerint ennek az „államnak" 45 076 négyzetkilométer lenne a területe és itt élne 2 043 500 lakos, ebből I 653 000 szerb, vagyis 80,9 százalék. Á muzulmán Boszniában várhatóan - a lap becslései szerint -, beköltözne majdnem 80 000 szandzsáki muzulmán, így ezen a területen élne 2 millió 65 ezer lakos, ebből 1 millió 810 ezer, vagyis 87,6 százalék muzulmán. Horvátország elveszíthetné „Krajinát", de magkapná helyette Nyugat Hercegovinát. Áz 1991-es népszámlálás szerint Horvátországnak 4 784 265 lakosa volt, ebből 3 736 356, vagyis 78,8 százalék horvát, 581 663 szerb, vagyis 12,2 százalék, és 466 246 egyéb lakos. Az állam területe 56 538 négyzetkilométer. Az 1991-es háború után az állam egyharmada a szerbek ellenőrzése alá került, illetve az ENSZ csapatoké „alá". Ezen a területen ma közel 320 000 szerb él. Ha ezek a területek elszakadnának Horvátországtól, várható, hogy ide költözik még majdnem 100 000 Horvátországból elmenekült szerb. Horvátországhoz ekkor csatlakozhatna Nyugat-Hercegovina, és ebben az országban menedéket találhatnának a bácskai, szeremségi és boszniai horvátok. Ez az „új" Horvátország 48 418 négyzetkilométert foglalna el, és itt élne 5 millió 74 ezer lakos. Ebből 4 millió 432 ezer, vagiys 87,3 százalék horvát, 170 000 szerb és 472 ezer egyéb nemzetiségű lenne. A bemutatott vázlatok alapján rendezni lehetne a BoszniaHercegovina és Horvátország háborús helyzetét. Ezek szerint a térségben három „állam" születne, és mindegyikben az „államalkotó nép" nagy többségben lenne. Lehet, hogy amit itt felvázoltunk, csak egy újabb terv Bosznia-Hercegovina szétoszlásáról, vagyis a kialakult helyzet rendezéséről. Komolyabb bizonyíték nincs még, de maga az a tény, hogy vannak, akik sok munkát szánnak ezekre a „tervezésekre", mégis csak arra utal, hogy a számok mögött meghúzódik valami más is. Heka LászlóSzondi Ildikó Gorbacsovot megbüntették Jurij Luzskov polgármester Gorbacsov egyik televíziós interjújában elhangzott kijelentése miatt fordult a bírósághoz. Az egykori szovjet vezető azzal vádolta Luzskov munkatársait, hogy az adófizetők pénzén építtetnek maguknak nyaralót és vidéki házat. Gorbacsov szóvivője közölte, hogy a korábbi elnök nem kapott hivatalos értesítést a csütörtökön kiszabott büntetésről, és nem szándékozik részt venni a következő, szeptemberre meghirdetett tárgyaláson sem. Luzskov rutinosan jár a bíróságra minden esetben, amikor személyét sértve érzi. Trófeái között a Pravda szerkesztősége mellett számos politikus is szerepel. Legutóbb egy helyi kommunista ifjúsági szervezet vezetője vesztett ellene pert. A illető nyilatkozatában „gengszHarmincrubeles (3 cent) pénzbüntetést rótt ki az egyik moszkvai kerületi bíróság Mihail Gorbacsovra a bíróság megsértése címén. A korábbi szovjet elnök ugyanis megtagadta, hogy tanúskodjék abban a perben, amelynek tárgya a moszkvai polgármester ellen elkövetett becsületsértés. ternek" nevezte a moszkvai polgármestert. Igor Malajovot tettéért 15 ezer rubel (15 dollár) pénzbírsággal sújtották. A bíróság az interjút közvetítő független televízióra 500 ezer rubel (500 dollár) büntetést szabott ki. lelcin képtelen r • • Borisz Jelcin elnök közeli rokona szerint az elnök egészségi állapotában az utóbbi időben nem vett észre semmiféle változást. Az elnök veje, Valerij Okulov a Komszomolszkaja Pravda cfmű lapnak elmondta, Jelcin közérzete jó, és semmi jelét nem tapasztalta annak, hogy az elnök legyengült volna. Egyedül fáradtsága érzékelhető, mivel az államfő a hét végén is dolgozik. - Jelcin képtelen lazítani, így a stressz halmozódik. - Az elnök veje azt is közölte: többször tapasztalta, hogy családi körben, beszélgetés közben az elnök csak fél füllel figyel oda, a gondolatai máshol járnak. Az egyedüli hely, ahol Jelcin ki tud kapcsolódni, a teniszpálya, ahol ha vesztésre áll, csak a játékra figyel - jelentette ki az elnök veje, aki szerint a szverdlovszki évek óta Jelcin munkabírása nem csökkent, kritikus helyzetekben képes teljesen koncentrálni. Jelcin az utóbbi napokban maga is többször cáfolta a megromlott egészségi állapotára vonatkozó híreszteléseket. Legutóbb csütörtökön, a sajtó vezetői előtt mondott beszédében a parlamentet vádolta a pletykák terjesztésével. • Az elhunyt 1. Baldvint Nem avatják boldoggá... Danneels belga bíboros csütörtökön hivatalosan tagadta azt az olasz értesülést, hogy Brüsszel az elhunyt I. Baldvin király boldoggá avatásának kérésével fordult volna a Vatikánhoz. A bíboros a belga hírügynökséggel közölte, hogy tekintettel a király halálának közelségére, eleve elhamarkodott lépés lenne egy esetleges effajta döntést hozni. Tény azonban, hogy az érseki szolgálatnál az utóbbi napokban igen sokan érdeklődtek a témáról. Danneels bíboros közölte azt is, hogy még ha eljuttattak volna is effajta kérelmet a Vatikánhoz, az önmagában még messze nem lenne elég a megboldogult király boldoggá majd szentté - avatásához. Ahhoz ugyanis az is kellene, hogy az illetőt „hősi jelleműnek" minősítsék (a belga lakosság igen nagy többsége szerint ehhez nem is férhet kétség), másrészt a csodatevés képességét például gyógyító erőt - is bizonyítani kellene a jelölt esetében. Ez utóbbi pedig hosszú hónapokig eltarthat, így a boldoggá'avatás kérdése röfid távon még csak fel sem vetődhet - szögezte le a belga főpap.