Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

PÉNTEK, 1993. JÚN. 25. • Rendkívüli közgyűlés a vihar okozta károkról Kétszer ad, ki gyorsan ad... BELÜGYEINK 3 (Folytatás az I. oldalról) re 148 millió 800 ezer forint esik ( 80 milliós nagyüzemi és 68,8 millió az egyéni termelőket ért kár). Dr. Lippai Pál polgármester ezután Csikós Lászlónénak, a Népjóléti Iroda vezető-helyettesének adott szót, aki röviden beszámolt arról, hogy a történtek után miként siettek a polgárok segítségére a gyorssegélyek folyósításával és ismertette azt is, hogy miként járnak el a beadványok elbírálásával. Hatvani Zoltán, kisgazda képviselő kétszeresen érintettnek minősítette magát, lévén, hogy az IKV felügyelő bizottságának tagjaként és kisgazda termelő tagtársaival együtt tetemes viharkárokról van tudomása, s úgy érzi, ezt a kárt mindenképpen helyre kell állítani. Ezért kifogásolta a T. Közgyűlés egyes tagjainak „idegenkedő" magatartását a témával kapcsolatosan. Ezt azonban többen, köztük az ülést levezető polgármester is, visszautasították, mondván, hogy a városatyák megfelelő komolysággal kezelik a problémát. Az előterjesztés tudomásul vételéről tartott szavazás is ezt támasztotta alá: 27 igen és 3 tartózkodás mellett zárták le a napirendet. A második téma károk helyreállításáról a tanácskozás előtt szétosztott határozat javaslata volt. Dr. Tichy-Rács Csaba a javaslat megindoklásában a többi között rámutatott, hogy Fotó: Schmidt Andrea 1879, a nagy árvíz óta ekkora katasztrófa nem sújtotta Szegedet és környékét, ezért van szükség a lakosság megsegítésére. Többen, így például dr. Lippai Pál, Koha Róbert, Galiba Ferenc, Tokodi Ferenc a segélyezés összegének költségvonzata felől érdeklődtek a független frakciótól. Ekkor kért szót a képviselőtestület összejövetelén megjelent Póda Jenő országgyűlési képviselő, aki közölte, hogy a kormány ezekben a percekben is ülésezik, de a tárgyalt témával kapcsolatban már döntött: további pénzösszeget különít el a természeti csapások sújtotta régiók megsegítésére. A fentiek tudatában született meg az eredeti, majd a különféle módosítási javaslatok után az határozat is, amelyet dr. Tóth László jegyző fogalmazott meg és így hangzik: „Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta az 1993. június 12-i hurrikán okozta károk és azok elhárításáról szóló tájékoztatót. 1. Az épületben okozott károk helyreállítása érdekében indokoltnak tartja a szociális helyzetükből eredően rászorultakat, elemi károsultakat soron kívül segélyben részesíteni. 2. A biztosítással nem rendelkező károsultak a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, a városi szinten összesített kár összege és a kormány-támogatás arányának megfelelő öszszegű segélyben részesülhetnek. 3. A Közgyűlés szükségesnek tartja a helyi önkormányzati támogatás lehetőségét kiegészíteni azzal, hogy kamatmentes hitelben részesíthető legyen az is, aki az egyéb feltételek megléte esetén elemi kárt szenvedett és a kár elhárításához szükséges felújítási, helyreállítási munkálatok elvégzéséhez kér anyagi segítséget. E célra a Közgyűlés költségvetés-módosítással, illetve a helyi önkormányzati támogatás-előirányzat megemelésével biztosítja a fedezetet." Miután dr. Tichy-Rács Csaba, a függetlenek frakcióvezetője bejelentette, hogy elfogadják a fenti határozat szövegét, a városatyák szavaztak: 23 igen. 2 nem'és 9 tartózkodás mellett vált érvényessé a határozat. Kisinue Feienc • A május 28. és június 22. közötti viharok és jégverés okozta mezőgazdasági károk hatásának enyhítésére 400 millió forintot különített el a kormány a központi költségvetés tartalékából - jelentették be a csütörtöki kabinetülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Az illetékes miniszterek kiegészítették az úgynevezett önkormányzati vis maior keretből - azt az 50 millió forintnyi gyorssegély-összeget is 10,5 millió forinttal, amelyet a közteriileteken, az épületekben keletkezett károk enyhítésére szánnak. Becker Pál, a pénzügyminisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy a Csongrád megyében, Szeged környékén tombolt vihart követően a kormány 50 millió forint gyorssegéllyel próbált hozzájárulni a károk helyreállításához, időközben elkészült a kárfelmérés is, ennek alapján tekintette át a miniszterek taTovábbi kormányzati segélyek - viharverteknek nácsa a helyzetet. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: az összes viharkár az országban meghaladja az 1,2 milliárd forintot, ebből mintegy 800 millióra becsülhető a kifejezetten mezőgazdasági kár. A Csongrád megyei - nem mezőgazdasági, hanem közterületeken, épületekben esett - károk csökkentésére biztosított összegből Szeged 45 millióval, Röszke 2 millióval, Mórahalom és Domaszék l-l millióval, Maroslele és Ásotthalom 500-500 ezerrel részesül. A megyén kívüli települések közül a következőek számolhatnak kormányzati segítséggel: Albertirsa 500 000 forint, Aszód 5 millió, Kismarja 2 millió, Iklad 1,5 millió, Szászberek 500 ezer, Újszász 1 millió és Újszilvás 500 ezer forint. Az államtitkár hozzátette: ez a 60,5 millió nem a károk valós összegét jelenti, hanem a kormányzat erőforrásaihoz mért segítséget. A mezőgazdasági károk enyhítésére szánt pénz felosztása hosszabb időt vesz majd igénybe - várhatóan eltart július végéig és előkészítése más kárbecslési módszerekkel is történik majd, ennek gazdái a megyei földművelésügyi hivatalok lesznek. U j hol az önkormányzat semmiféle játékautomatát mű_LI ködtető egységet nem engedélyez, ott virágzik leginkább az illegális játékpiac - nyilatkozta a közelmúltban a Szerencsejáték Felügyelet vezetője. Hiába, a tiltás nem mindig vezet eredményre, az emberek időnként ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy pókerautomatán veszítsék el a pénzüket, függetlenül attól, szabad-e ilyet csinálni, vagy nem. Szegeden történetesen nem szabad, Szolnokon véletlenül igen. Ott voltam azon az önkormányzati bizottsági ülésen, amelyen a Szerencsejáték-törvény megjelenésével párhuzamosan arról döntöttek - pontosabban tettek javaslatot a közgyűlésnek -, működjön-e nyerőautomata a városban vagy ne. A fiatal bizottsági elnök hiába érvelt a vállalkozások szabadságával, a törvényekkel, az „amit nem tiltanak, azt szabad" felfogással - alulmaradt. Győzött az érzelem, az indulat, a „csúnya dolog a nyerőautomata" meggondolás. Meg különben is, ebből meg lehet gazdagodni. Szeged nem lesz bűnös város! Nem is lett, a közgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát. Akkor most úgy kellene folytatnom, hogy azóta egyetlen egy nyerőautomata sem működik a városban, s az a néhány száz, amely kívülről annak látszik, csupán gyerekjáték. Igaz, hogy felnőttek ülnek előttük, szenvedélyesen gyűjtik a pontokat, de utána el is játsszák, mert nyereményt nem szabad kifizetni. Csak azt nem értem, akkor miért káromkodnak, kiabálnak, csapkodják a gépet, törnek ki diadalordításban, pontosan úgy, mint amikor még tényleg pénzt lehetett nyerni. Annak, hogy néha sugdolóznak a gépet kezelő fiatalemberekkel, ezreseket adnak nekik, vagy - ritkábban - vesznek át tőlük, bizonyára semmi köze a játékgépekhez. [qJgy igazi - engedélyezett - gépre négy „gyerekjáték" l—J jut ma Magyarországon. Az igaziak után félmilliárd forint adót fizettek be az üzemeltetők, úgy látszik, az ő önkormányzatuk engedélyezte a gazdagodást. A nem igaziak után pedig nem fizetnek adót, bizonyára nem is gazdagodnak a tulajdonosok, s így az önkormányzat is nyugodtan alhat. TI BRAMAC TETOCSEREP MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 Mercedes-tolvaj Nagylakon Lopás alapos gyanúja miatt tett feljelentést F. R. osztrák állampolgár ellen a Vám- és Pénzügyőrség, miután az illető egy 8 millió forint értékű lopott Mercedes gépkocsival akarta szerdán elhagyni az országot Nagylaknál. Az autót megvizsgáló vámtisztviselőnek az tűnt fel, hogy a kocsi nem az eredeti Mercedes-kocsikulccsal futott, holott a gyártók kényesek rá, hogy autóik tulajdonosai ezt használják. A forgalmi engedélyben sem a vezető neve szerepelt, ezért a vámhivatal felvette a kapcsolatot az Interpol bécsi kirendeltségével. Ekkor kiderült, hogy a Mercedest június 21-én a bécsi Nagyszínház elől lopták el. A gyanú szerint F. R. Romániában kívánta eladni a lopott kocsit. Bejegyzik a Magyar Igazság Pártot A Magyar Igazság Párt ideiglenes elnöksége csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában közölte: a Cégbíróság a bejegyzést folyamatba helyezte, azaz elfogadta a párt bejegyzési kérelmét. A szervezet 30 napon belül válik jogi személlyé. Mivel az Országgyűlés Házszabálya szerint csak akkor alakulhat új frakció a T. Házban, ha van mögötte párt, Horváth Lajos, a Magyar Igazság frakció ideiglenes vezetőjeként azt is közölte: megvárják a pártbejegyzési eljárás végét, mert nem kívánják elrontani korrekt viszonyukat Szabad György házelnökkel, illetve a parlamenti pártokkal. • A Magyar Igazság Párt csütörtöki nyilatkozatában reagált áz MDF Országos Elnökségének szerdán este közzétett nyilatkozatára is. A dokumentum leszögezi: „A Magyar Igazság Párt éppen azért, mert az MDF eredeti programjának számos eleméi magáénak vallja, feltétlenül korrekt kapcsolatokra törekszik az MDF maradék tagságával, de elutasítja az MDF vezetésében jelenleg tapasztalható módszereket". Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban Horváth Lajos rámutatott: azokat a módszereket utasítják el, amelyekkel az Országos Választmány döntése alapján az etikai bizottság „kitette a frakcióból és a pártból" Csurka Istvánt, akit pedig az Országos Gyűlésen választottak elnökségi taggá. Ez lényegében az Országos Gyűlés határozatának felülvizsgálata. A csütörtöki nyilatkozat felhívja a figyelmet arra is, hogy az MDF és a Magyar Igazság Párt közötti korrekt kapcsolatok nem kijelentéseken múlnak, hanem a mindennapi gyakorlaton. Horváth Lajos szerint a korrekt kapcsolatokat nehezíti, hogy az új párt és a megalakítandó frakció tagjainak „MDF-en belüli kapcsolatrendszerét elvágták". • Mint korábban hírül adtuk, az 1993. évi műemléki világnap alkalmából kiírt sajtópályázaton a Délmagyarország és a Délvilág közös szerkesztősége nyerte el a 100 ezer forintos első díjat. A szép elismerést tegnap délelőtt Budapesten, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal székházában ünnepélyes keretek között adta át dr. Román András, az ICOMOS, a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke a két lapot képviselő Tandi Lajos felelős szerkesztőnek, valamint a Délvilág munkatársának N. Rácz Juditnak és Nagy László fotóriporternek (a két lapban megjelent anyagok jelentős részét N. Rácz Judit és Nyilas Péter írta, a fotók zömét Enyedi Zoltán, Nagy László, Somogyi Károlyné és Gyenes Kálmán készttette.) Az elnök a beérkezett pályamunkák értékelésekor kiemelte, hogy a műemlékvédelem nemzeti érdek, amelynek szem előtt tartásában sokat segített és segíthet a jövőben is a sajtó. A bírálóbizottság, amelynek tagja volt Arnóth m A műemlékvédelem népszerűsítéséért Sajtópályázati első díj szerkesztőségünknek Adám (ICOMOS), dr. Scheer egyébként a beérkezett anya- lett 25 ezer forint jutalomban Béla (Művelődési és Közokta- gok magas színvonala miatt részesíti a Kisalföld, valamint tási Minisztérium) dr. Császár úgy döntött, hogy az idén a könyvjutalomban a Lengyeltóti László (OMVH) elnökletével 100 ezer forintos első díj mel- és Vidéke című lapot. Fotó: Nagy László