Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

HÉTFŐ, 1993. MÁRC. 29. HAZAI TÜKÖR 5 • Két és lélszer drágábbak a tankönyvek m Idén a Lombard Kit, prébálkozik m Minisztériumi előzetes A terjesztő már szeptemberre gondol Az elmúlt években komoly gondot okozott az általános és közép­iskoláknak a tanköny­vek beszerzése. Sok he­lyen könyvek nélkül kezdték meg az oktatást szeptemberben. Vajon mi várható az idén, meg­lesz-e minden tankönyv szeptemberre? A kérdés nem túl korai, hiszen a szervezés már megin­dult, az iskolákba ki­küldték a megrende­lőket. Az elmúlt évben a PIÉRT kapta meg Csong­rád megyében a ter­jesztés jogát, idén más kézbe került a terjesz­tés: négy megyében, köztük Csongrád me­gyében is, a szegedi székhelyű Lombard könyvház Kft. végzi majd. Bálint Ákossal, a Kft. ügyvezető igaz­gatójával beszélgettünk a kilátásokról. • Hogyan lett tankönyv­terjesztő a Lombard Könyv­ház Kft.? - Tavaly - nem csak a PIÉRT hibájából - akadozott a terjesztés. Ezért a Nemzeti Tankönyvkiadó megkereste a Lombard Rt.-t, s február el­sején közösen létrehozták a Lombard Könyvház Kft.-t. Mint ügyvezető igazgatónak az volt az első dolgom, hogy bemutatkozó levelet küldtem a tankönyvekkel foglalkozó 38 kiadónak. Egyelőre csak há­rom kiadóval sikerült szer­ződést kötnünk, az ő könyveik terjesztését végezzük: Nemzeti Tankönyvkiadó, Műszaki Könyvkiadó, Lexika Kiadó. • Miért nem kaptak választ a többi helyről? - Ismereteim szerint a többi kiadó postai utánvételben látja el az iskolákat könyvekkel. • Hogyan akarjár a tan­könyveket terjeszteni, hogy az idén ne legyen fenn­akadás? - A négy megyében 770 iskolával állunk kapcsolatban. Sajnos már az elején volt egy kis gond a határidőkkel. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az ígért február nyolcadikával szemben csak március tizedikén kezdte meg az igénylőlapok postázását ­ezért az iskoláknak kevesebb idejük maradt a pontos ren­delés elkészítésére. Mi március 31-ig váijuk az igénylőlapokat, melyeket összesítés után április 5-ig kell a kiadókhoz eljuttat­nunk. A kiadók ez alapján szállítják le a tankönyveket raktárainkba, ahonnan - a szét­osztás után is - ellátjuk az iskolákat. Nálunk bizomány­ban vannak a könyvek, és mi szállítjuk ki az iskolákhoz. Sajnos az áfa-törvény miatt vevőinknek 15 napon belül postára kell adni a kiszállított könyvek ellenértékét. Ezúton is kérem az iskolákat, hogy a listáikat lehetőleg pontosan állítsák össze, mert csak a kiszállított könyvek forgalmi értékének 5 százalékát tudjuk visszacserélni más tanköny­vekre. Természetesen az 5 szá­zalék nem merev határ, igyek­szünk kielégíteni az igényeket, de az átgondolt rendelésre mindenképpen számítunk. • Úgy tudom, az idén sokkal drágábbak lesznek a tankönyvek, és a támoga­tási forma is bizonytalan még. - Két és félszer drágábbak a tankönyvek, mint tavaly. Ez komoly árváltozás. Az alkal­mazott iskolai módszertől függően másfél ezer és két és fél ezer forint között lesz az ára egy tanuló könyvcsomag­jának. A minisztériumnak 800 millió forint áll rendelkezésére, hogy 1,6 millió diákot támo­gasson; ez tanulónként 500 forint. Azokkal a könyvekkel, feladatlapokkal pedig külön gond lesz, amelyek nem minősülnek tankönyvnek, mint például a függvénytáblázat. • Milyen előérzetei van­nak, szeptemberre meglesz minden tankönyv? - Ha azt állítanám, hogy igen, akkor elfeledkeznék arról, hogy már az elején, a megrendelők postázásával is baj volt. Ha több határidő­csúszás összejön, akkor a nyomdák nem tudják időben elvégezni a munkát. Az ered­mény világos. • Ha majd évközben akar valaki tankönyvet vásárol­ni, az hová fordulhat? - Szegeden a L1BER Kft. két üzletében: a Kárász üzlet­házban, valamint a Kecskeméti utca és a József Attila sugárút sarkán lévő tankönyvboltban, de természetesen mi is fo­lyamatosan állunk az iskolák és magánszemélyek rendelke­zésére, Szegeden a Derkovlts fasor 2. szám alatt; telefon: 432-245, 432-464, 432-754. Mivel számos kérdés tisztá­zatlan maradt, pénteken tele­fonáltunk a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba, ahol elmondták, hogy a hatá­rozattervezetben a tankönyvá­rak támogatásának nem a nor­matív-változata szerepel. A tervezet szerint a tankönyvek árát 30 százalékkal csökkentik, de úgy, hogy a 300 forint fö­lötti árnál is csak 100 forinttal lehet kevesebb az eddig meg­határozottnál. A fennmaradó pénzből egy szociális alapot hoznak létre, amely lehetővé teszi a nagyon rossz körül­mények között élők gyerme­keinek tankönyvvásárlási tá­mogatását. Mint említettük a beszél­getésben, nem minden könyv minősül tankönyvnek - ezek az oktatást közvetlenül segítő taneszközök kategóriájába esnek s ezekre nem vo­natkozik a 30 százalékos ár­csökkentés. De ezeknél sem kell a teljes árat megfizetni, mert kiadásukhoz már az elmúlt évben is támogatást nyújtott a minisztérium. A megrendelők késéséről értesült a minisztérium, de itt inkább a megrendelőt közve­títő szerveket terheli a felős­ség. A tankönyvek támogatásáról szóló előterjesztés várhatóan csütörtökön kerül a kormány elé. Podmaniczky Szilárd • Nem kap néha kedvet az improvizálásra ? - Dehogynem, gyakran. Az órákon még az is előfordul, hogy egy-egy szimfonikus műnek lejátszom a témáját, s improvizálok mellé. A növen­dékek ilyenkor nagyon jól mulatnak. Szeretik a rögtön­zést. • Mennyire őrzi növendé­keiben az improvizációs készséget? - Nyugodtan leírhatja: én azt vallom, hogy nem tudok tanítani - csupán a személyes tapasztalataimat adom át a növendékeknek. Talán annyit tehetek, hogy igyekszem lo­gikusan felépíteni a tanulás menetét. Nem sulykolok be­léjük egyetlen kizárólagos előadásmódot sem. inkább megadom nekik a választás lehetőségét. Egy művész a színpadon százszor újrafor­málja a művet. Ugyanezt mon­dom a növendékeimnek is: soha ne játsszanak egyformán. • Gondolt már arra, hogy improviázciókból adjon koncertet? - Nem. • Szerzői vágyai? Vannak? - Ilyesmivel még nem foglalkoztam. Az én világom az előadói művészet. Bár a Magdolna utcában, ahol la­kom, évente megrendezzük az utcabált, s erre az alkalomra most lehet, hogy elkészül az utca indulója. Ilyenkor az egész utca kivonul, s gyere­kekkel, felnőttekkel, zenekar­ral, énekkarral egész jó mű­sorokat szoktunk csinálni. • Ujjtöréses éve után Liszt­díjas év következett. Számí­tott a díjra? - Hogy is mondjam? Azért nem lepett meg, mert tudom, hogy ezt a díjat nem csak a hangversenyező művész kapta, hanem a teljes ember inkább. Az értékelésben benne volt, hogy a díj a növendékeket s kollégákat segítő tanárnak is szól. - Ön ma az egyetlen hang­versenyező hegedűs Ma­gyarországon, aki nem Budapesten él. Ráadásul Budapesten született, s ami Kell, hogy legyen bűvkör Beszélgetés a Liszt-díjas Szecsődi Ferenc hegedűművésszel tóriumba iratkoztam, édesapám elvitt a szakfelügyelőhöz, ér­deklődni, hogy mi a véleménye rólam. Kedves [ftpa, mondta ekkor a szaktekintély, lehet, hogy egyszer talán muzsikus lesz a fiából, de hegedűs, az soha. így kezdődött. • Szenvedélyes muzsikus­nak tartják, aki elsősorban virtuóz műveket játszik. Mit jelent önnek ez a szó, hogy virtuóz? - Nem csak a lendületes, gyors és szenvedélyes játékot, bár alkatomhoz valóban ez illik leginkább. Hanem vele együtt a pontosságot és át­gondoltságot is. Úgy érzem, az idők folyamán higgadtabbá, megfontoltabbá vált a játékom. • A szegedi konzervató­rium modern zenei hetén Huszár Lajossal hallottam együtt játszani, s rendkí­vülien ráéreztek egymás felfogására. Hisz-e abban, hogy léteznek egymást azonnal értő zenészek? - Csak ebben hiszek. A darabot, amit említett, alig próbáltuk együtt. És mégis! Kell hogy legyen egy hul­lámhossz, vagy inkább egy szféra, egy bűvkör, ami alkotó egyéniségeket egyszerre vonz magához. • Az ellenkezőjére van példája? - Van, de ezt vegyük inkább tréfára. Kubában játszottam egyszer, s egy őrült az első sorból végigvezényelte az előadást. De nem is ez zavart a dologban, hanem az, hogy job­ban csinálta mint a karmester. Panek Sándor sikert elért, az mind Sze­gedhez fűződik. Ha most a fővárosba, vagy külföldre hívnák, elfogadná? - Az összes nagyobb bu­dapesti zenekar hívott, már évekkel ezelőtt. Külföldön, Franciaországban, Német­országban, Svájcban híres konzervatóriumok ajánlottak tanári állást. Nem mentem. Itthon nehéz volt a kezdet, de most a szegedi konzervató­riumban olyan munkahelyem van, amit igazi alkotóközös­ségnek nevezhetek, s ez jó hatással van rám. Lehet, hogy magyar viszonylatban ez a hűség ritka, én mégis ezt vá­lasztom, s azt, hogy amikor külföldön hangversenyezem soha nem hiányozzanak mű­soromról a magyar művek, Bartók, Erkel, Vántus darabjai. Akkor sem megyek el, ha külföldön könnyebb élni. Mert anyagilag bizonyára könnyebb volna. Tavaly, annak ellenére, hogy az egyik legtöbbet fog­Fotó: Nagy László lalkoztatott magyarországi ze­nésznek mondanak, egész éves itthoni koncertjövedelmem nem volt elegendő a hang­szerem fenntartására. • Nem zavarja, hogy a Liszt-díjasok között köny­nyűzene énekes-szerző is volt? - Nem. Egyrészt, mert a Liszt-díj mellett nincsen könnyűzenei előadói díj Ma­gyarországon, másrészt pedig, mert a könnyűzenészek között is sok jó muzsikus van. Miután Presser Gábor, akit kiváló ze­nésznek tartok, annak idején megkapta ezt a díjat, engem ez nem zavarhat. A magam ré­széről megcáfolnám azt a tévhitet, hogy a színvonalas könnyűzenét könnyű volna előadni. - Úgy tudom, nem hege­dűvel kezdte a tanulást. - Előbb zongorával indul­tam, csak nyolcéves koromban kezdtem hegedűn tanulni. Amikor Budapesten konzerva­Hangversenykalauz Zongoraművész Párizsból - Klasszikus hárfaverseny, szegedi előadóval Ezek az érdekességei a helyi aki a jövő héten egyébként Weiner Kamarazenekar hétfő esti hangversenyének a Deák gimnáziumban. A Franciaor­szágban élő és Európa-szerte sokat koncertező Rév Livia most már másodszor szerepel a Tisza-parti közönség előtt. A zenekar névadójának éppen 70 éve komponált két tételes con­certinoját játssza. A szerző a maga idejében a hangszerelés titkainak egyik legjobb isme­rője volt. Bár műveinek több­sége magyaros vonásokat hor­doz, ennek stílusa inkább fran­ciás. A Haydn-kortárs francia Boieldieu operáiról ismert. 1800-ban komponált hárfaver­senye már a hangszeres mu­zsika iránti érdeklődését tük­rözi. De mivel a klasszikus szerzők nem nagyon ismerték a modern hárfa hangzás és játékmód rejtelmeit, többször fölfedezhet majd a hallgató „zongorás" hangzásképet. E mű szólistája a sok éve a szim­fonikus zenekarban szereplő, most már a Konzervatóri­umban is tanító szegedi hárfa­művész Felletár Melinda lesz, amerikai vendégszereplésre indul. A koncert nyitószáma Men­delssohn h-moll vonósszim­fóniája. A német romantikus iskola megteremtőjeként is­mert szerzőről nem árt tudni, hogy 11 éves korától foglal­kozott rendszeres komponálás­sal, ez pedig első alkotásainak egyike. Lassú és gyors részből áll az egy tételes mű, amely virtuóz csillogásu zenedarab. Különös hangulatú éjjelek érzeteit festi elénk a szegedi zeneszerző, a tavaly elhunyt Vántus István Concerto gros­soja a „Nella Nőtte". Az 1981­es kamarazenekari napokra készült darab a barokk mes­terek szerkesztésmódját követi, szigorúan zárt kompozíció, egy nagy triós forma. Bartók Ro­mán táncai zárják a Weiner Kamarazenekar Wéninger Ri­chárd által vezényelt hangver­senyét. Ez eredetileg zongorára készült, de azonnal megcsi­nálta a szerző a hét kis darab zenekari hangszerelését is. Kutas János • A szabadkai Magyar Nyelv­művelő Egyesület Jugoszláv Magyar Művelődési Társaság szabadkai tagozata és a Kosz­tolányi Napok szervezőbizott­sága március 29-én és 30-án megrendezi az idei Kosztolányi Napokat. Kétnapos gazdag műsorral emlékezik Kosz­tolányi Dezsőre, a.magyar iro­dalmi élet kiemelkedő egyéni­ségére, Szabadka szülöttjére. Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született az észak-bácskai városban. Ott végezte az általános iskolát, ott járt gimnáziumba is, abban az időben, amikor éppen édesap­ja, Kosztolányi Árpád volt a gimnázium igazgatója. A Kosztolányi-napok szer­vezőbizottsága az előkészü­letek folyamán tanulmányi pályázatot, illetve a középisko­lások részére irodalmi pályáza­tot hirdetett Mit tudsz Kosz­tolányiról? címmel. A Magyar Nyelvművelő Egyesület sza­badkai szervezete pedig az általános iskolák felső osz­tályosai és a középiskolás diákok körében szavalóver­senyt rendezett. Az emlékünnepségen a ju­goszláviai magyar irodalmáro­kon és más magas rangú részt­vevőkön kívül vendégül látják Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét, Pomogáts Béla irodalomtör­ténészt, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökét, Szüts Lászlót, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársát és másokat. • Szabadkán Kosztolányira emlékeznek A rendezvénysorozat már­cius 29-én délelőtt Kosztolányi Dezső mellszobrának megko­szorúzásával kezdődik, majd leleplezik az ez alkalomból a gimnázium épületén elhelye­zett emléktáblát. A Kosztolányi-napok tu­dományos ülésszaka 11 órakor kezdődik a Városi Könyvtár dísztermében. Kasza József szabadkai polgármester üdvöz­lő szavai és a vendégek kö­szöntője után Ocséri Nándor, Pomogáts Béla és Dévavári Zoltán szabadkai író előadása következik Kosztolányiról, munkásságáról. Lázár Mer­kovicz szabadkai író, műfordító pedig Kosztolányi műveinek fordítása közben átélt élmé­nyeiről számol be. Ezután Bosnyák István egyetemi tanár, a Jugoszláv Magyar Művelő­dési Társaság elnökének elő­adása következik. Az első napi műsor irodalmi esttel zárul a városháza dísztermében. Március 30-án kerül sor a Kosztolányi szavalóversenyre, valamint Szüts László irányí­tásával a játékos nyelvi ve­télkedőre, majd a Kosztolányi irodalmi pályázat eredmény­hirdetésére. B. 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom