Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

PÉNTEK, 1993. JAN. 29. HAZAI TÜKÖR 5 R A búzanemesítés tudósa volt Elhunyt dr. Barabás Zoltán Néhány nappal ezelőtt nagy veszteség érte a hazai növénynemesttés és genetika művelőit, a magyar mezőgazdasági kutatást: január 23án váratlanul elhunyt dr. Barabás Zoltán akadémikus. Budapesten született. Középiskolai tanulmányait Pesten és a kolozsvári unitárius gimnáziumban végezte. 19441948-ig a budapesti Agráregyetem hallgatója volt. Ezután díjtalan gyakornokként az egyetem növénytermesztéstani tanszékén (1949), majd másfél évig a Vetőmag Vállalat ellenőreként dolgozott. 1951-ben nemesítőként került az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetébe Martonvásárra, s ott dolgozott ! 969-ig. Munkája ekkor elsősorban a cirok nemesítésére, genetikájára. e faj magyarországi meghonosítására irányult. Az első európai hibrid cirkokat 6 állította elő. 1959-ben kandidált „Hímsíeril modifikációk és formák" című, a növénygenetika és nemesítés határán mozgó disszertációjával. 1969-től 1990-ig a Gabonatermesztési Kutató Intézet búzaprogramjának megszervezője és vezetője, mely időszak alatt senior kutatóként 18 búzafajta előállításában, valamint a Triticum durum faj honosításában vett részt. 1980-ban doktorált „Öntermékenyülő növények hibrid és mutációs nemesítése" című értekezésével. 1985-ben választották az MTA levelező tagjává. Székfoglaló előadásának elme: Búzanemesítés: eredmények, problémák, perspektívák. 1991-től haláláig a GKI kutató professzoraként a hibrid fajták előállításának elvi és módszertani kérdéseivel foglalkozott. E területen két szabadalmat is alkotott. Tudományos^ munkásságának eredményeit számos díjjal jutalmazták: Akadémia pályadíj, Állami Díj, Fleischman Díj, a Szegedért (Pro Urbe) alapítvány tudományos díja, Helianthus Díj stb. Nehéz tőle búcsúznunk. E nagyszerű tudós, kiváló nemesítő emlékét írásain, elismert növényfajtáin, hibridjein, nemesítési alapanyagain, szabadalmain kívül tanítványai, barátai és ismerősei őrzik. Matuz lánor ••HMMBMM Orosz helyett angol és német Hamarosan lezárul az orosz szakos tanárok átképzési programja. Az utolsó tanfolyam szintű oktatás februárban indul, a hároméves felsőoktatási képzés pedig az 1995/96-os tanévben kezdődik. A tanárok nyelvi átképzése nem anyagi okok, hanem az mmmmmmmmmm érdeklődők számának jelentős csökkenése miatt fejeződik be - nyilatkozta dr. Ké/di György miniszteri biztos az MTI munkatársának. Az előző években 5000-6000, az idei oktatási évben viszont csak 800 jelentkező voit. Az átképzési program befejezéséig az orosztanároknak körülbelül a fele végzi el a tanfolyamot, vagy a felsőoktatási képzést. A legtöbben az angol és a német nyelv iránt érdeklődnek. • Főiskolás korában már játszott Szegeden. Most az Arizonában játszik. Vagy a Radnóti Színpadon játszik. Vagy a Merlin Színházban játszik. És majd játssza a Don Jüant is, itt Szegeden, előtte azonban túl lesz egy rendezésen. Balikó Tamás elővette, leporolta Szép Ernő darabját, a Vőlegényt. Polgári író, polgári darab. Csupa bölcs naivitás, szelídség. Talán már nem ilyenek vagyunk. Vagy mégis? • A szerdai próba meglehetősen jó hangulatban, mindazonáltal igen nagy aprólékossággal zajlott. - Amikor a Vőlegény hangulatáról van szó, ilyen oldottságra, harmóniára, és precíziós kedélyességre van szükség. Hiszen ez egy komédia. játék. Csakhogy eleinte nem volt így. Eleinte többet szenvedtünk. A vígjáték szerkezete tudniillik, jóval kíméletlenebb, mint egy drámáé. Talán a nevetés, és a nevetésre késztetés több, vagy másféle, ha tetszik, kegyetlenebb pontosságot igényel. Szóval amikor a szerkezetről volt szó, nem ilyen kedélyesek voltak a próbák. Aztán persze majd a néző dönti el, felnevet-e vagy sem. • Szép Ernő, Molnár Ferenc, Szomory Dezső. Olyan, a Nyugathoz, a polgári millióhoz közel álló szerzők, aki egyrészt igen sokat tudnak az emberről, A béke utolsó napja Balikó Tamás rendezi a Vőlegényt ám e tudásba mindig belesugárzik az irónia, a lágyság, s főként a megbocsátás fénye. - Szép Ernő 1922-ben írta a Vőlegényt, egy bádeni szanatóriumban. Idegi problémákkal kezelték akkoriban. Azt tanácsolta neki a kezelőorvosa, írjon, dolgozzon, máskülönben nem gyógyul meg. Erre megírta ezt a darbot. Az alcím a következő: Történik MHHHMI • Február í-jétőS Francia nyelvtanfolyamok Az Alliance Fran^aise szegedi szövetsége idén ismét elindítja francia nyelvtanfolyamait. A harmadik éve folyó kurzusban a különböző fokozatú csoportok mellett ezúttal nyelvvizsgára előkészítő csoportok is alakulnak. A tanfolyamok február elsején délután 17 órakor jelentkezéssel, csoportbeosztással és időpontegyeztetéssel kezdődnek, s 15 héten át, heti 2x2 órában (60 óra), május végéig folytatódnak. Jelentkezni lehet kezdő, újrakezdő, középhaladó, haladó és felsőfokú tanfolyami csoportokra, illetve a francia nyelvvizsga különböző fokozataira előkészítő csoportokra. Az Alliance Fran^aise a nyelvtanfolyamos csoportok számára (letéti_díj fejében) tankönyvet és gyakorlati füzetet (Nouveau sans frontiére nyelvkönyv, l-lll.) kölcsönöz a tanfolyam idejére. A nyelvvizsgára előkészítő alap-, közép- és felsőfokú"csöportok a „ Teszt és fordítási feladatok ", illetve a „Szövegértési és fogalmazási feladatok" című, a kereskedelemben is forgalmazott könyveket használják majd. A szegedi francia szövetség a közép- és felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő csoportoknál francia anyanyelvű tanárt biztosít. A tanfolyamok díjszabása egységes: óránként 100 forint (összesen 6000 forint). A korábbi évek hallgatói 300 forint kedvezményt kapnak. Valamennyi kurzus helyszíne a szegedi Alliance Fran^aise székháza (Szűcs u. 1943). 3NMMRMMNMM0S • Ha másért nem, önmagában már azért érdemes elolvasni e legfrissebb kiadványt, hogy a bizonytalanságot a bizonyosság, téveszmét a pontos és hiteles ismeret válthassa fel. Makk Ferenc professzornak, a JATE Történeti Segédtudományok Tanszéke vezetőjének ugyanis olyan étlapot sikerült összeállítania az Acta Historica jelen kötetében, amely még az ínyenceket is kielégíti, nem beszélve arról, hogy a/ „átlag érdeklődő" is taőven talál ben ne kedvére csemegézni valót. Szentté avatásának kilencszáz éves évfordulója alkalmából két tanulmány is foglalkozik Szent László korával. Jánosi Mónika László első törvénykönyve kapcsán próbál választ adni néhány, az 1092ben lezajlott szabolcsi zsinattal kapcsolatos kérdésre, és igyekszik rekonstruálni a korai Árpád-kor törvényalkotási mechanizmusát. Elemzésében rámutat, hogy a magyar törvényalkotásban is el kell választani a törvények elfogadásának és egybeszerkesztésének idejét. Nem tartja kizártnak, hogy a László korából ismert bároni törvénykönyv fejezeteit egy időben szerkesztették egységes dekrétummá, s ennek időpontjaként László uralkodásának 1092 utánra eső időszakát. valamint III. Béla korát veszi gyanúba. Acta Históriai ! keleti angoloktól Bethlen litvánig A történetíudományban kevéssé jártas olvasót feltehetően nem hozza lázba, ha arról értesül, hogy a történeti segédtudomány művelői újabb kutatási eredményeikből ízelítőt adó tanuimányfüzérrel rukkoltak elő. A gondos filológusi munka eredményeként Kristó Gyula írása módot kínál arra, hogy királyaink családi kapcsolatairól az eddigieknél biztosabb tudást szerezzünk. Aba Sámuelről kimutatja, hogy benne első királyunk, István sógorát, és nem unokaöccsét láthatjuk, Károly Róbert első feleségéről, II. Leo halicsi fejedelem lányáról pedig nemcsak azt bizonyítja be, hogy a Mária névre hallgatott, de arról is tájékoztat, hogy a magyar királlyal kötött házassága nem volt éppen harmonikus. A diplomatikai kutatások műhelytitkaiba engednek bepillantást Koszta László és Almási Tibor munkái. Az előbbi a pozsegai káptalan hiteles helyi tevékenységének kutatásakor feldolgozott 125 oklevél közül bizonyítja be háromról, hogy azok hitelességével szemben komoly kétségek támaszthatók. Almási Tibor az Anjou-kori Oklevéltár munkálatai során az 1327.'év dokumentumai között akadt nyomára négy olyan Árpád-kori oklevélnek, amelyet eddig nem ismert, vagy legalábbis nem hasznosított a kutatás. Sebők Ferenc historiográfiai tanulmánya egy olyan történész-vita emlékét eleveníti föl, amely termékenyítően hatott a Jagello-kori rendiség történetének kutatására A Szabó Dezső és Szekfú Gyula közötti „tollharc" eredményeként az addig szinte kizárólagos politikatörténet komplexebb megközelítéséhez kellő súlyt kap.hatott a társadalom- és intézménytörténet. Izgalmas vállalkozás Hajnóczi Gábor művészettörténeti tárgyú értekezése. A XV-XVI. századi itáliai építészetelmélet elemzése során keres feleletet arra, miként képzelték el a várostervek készítői a társadalmi rend felépítését, és hogyan igazodtak ehhez városterveikben. A XV-XVI. századi tractatus-irodalomból szemelgetve bizonyttja, hogy az építészek terveik során a szigorúan hierarchizált társadalom képét jelenítették meg grafikai sémákban. A zárótanulmány Pihurik Judit forrástani cikke. Benne Bethlen István 1944 nyarán készített emlékiratát elemzi, amelyben a kor egyik vezető politikusa nyilatkozott Magyarország sorskérdéseiről a második világháború, illetve a két világháború közötti időszakra vonatkozóan. A szerző a kényes problémák sorát érintő emlékirat körültekintő, objektivitásra törekvő vizsgálatával mintát nyújt arra, miként lehet a hasonló jellegű - s manapság egyre nagyobb számban megjelenő - elbeszélő forrásokat hitelesen felhasználni a kortörténet megírásakor. Lele József Fotó: Nagy László 1914-ben, éppen a háború előtt egy nappal, itt, Budapesten. Vagyis a dologhoz hozzáképzelhetjük Gavrilo Principet, aki Szarajevóban már töltögette a pisztolyát. A dolog, vagyis a megbocsátás, azért is fontos, mert Szép Ernő figurái roppant közel állnak a szimpla karikatúrákhoz. És mégsem karikatúrák, mert átmelegíti őket a kegyelem, a szeretet. • Szóval a világbéke utolsó napján egy jó, habár nem érdeknéküli parti kilátásáról van szó Budapest egyik családjában. - Egyszerű dolgok ezek, de az életben mégiscsak a család, a szerelem a legfontosabb. Ezt az összetartó keretet feszíti szét az anyagi eredetű vágy. A világirodalom összes alapszüzséje valójában családi történet, a görög tragédiákon át Shakespeare-ig, vagy éppen a nem soká itt is bemutatandó Spiró-darabig, a Csirkefejig. • Hogy érzed magad itt? Milyen a színház, a társulat? - Az előzményket nem ismerem. Most igen félénk, tapogatózó a hangulat. Van vagy négyszáz tagja ennek a színháznak, sok az új ember, az ismeretlen arc, nem lehet még pontosan tudni, ki mit ér, mihez kell igazodni, mi az értékrend. Idővel ez biztosan oldódik majd. Ilyen az indulási helyzet. A Vőlegény társulata pedig igen a szívemhez nőtt. Úgymond, „ki is derült mindenki", ami az értékek és a szerepbéli lehetőségek mibenlétét illeti. Dal • Kodályt is, csak lassabban m Testvériskolák koncertje Kozos kórus karmestere Fotó: Schmidt Andrea • Ma este a Deák gimnáziumban lévő magyar-német koncerten Ilona Breining vezényli a darmstadti és a közös kórust. A mosolygó szemű, kedves tanárnő - természetesen - magyar. Szabadkozik, hogy már 28 éve él Németországban, s az anyanyelvét meglehetősen elhanyagolta. Nem csak udvariasságból nyugtatom meg: még ma is tökéletesen beszél magyarul. • Engedjen meg először egy személyes jellegű kérdést: Ön bár magyar nemzetiségű, nem Magyarországon született. - Igen, vajdasági magyar vagyok, Apatinban születtem. Szabadkán jártam gimnáziumba, Belgrádban egyetemre. Később Darmstadtban és Frankfurtban tanultam, végül Darmstadtban telepedtem le, éneket és földrajzot tanítok a helyi gimnáziumban. # Mikor kezdődött a kapcsolat a szegedi Deák Ferenc Gimnázium és a darmstadti Eleonorenschule között? - Négy évvel ezelőtt, s azóta minden évben négyszer kölcsönösen meglátogatják egymást a tanárok és a diákok. Az eddigi kapcsolat legjelentősebb eseménye a ma esti kórustalálkozó lesz, amelyen a két iskola közösen mutatja be Mozart Missa brevis cfmú művét. A koncertre külön-külön készültek fel a kórusok, először szerda este találkoztak az énekesek. Mindenki nagyon izgult, s érdekes, hogy elsőre elénekeltük az egész művet. • Hogyan merült fel a közös éneklés ötlete? - Az ötlet tőlünk ered. Úgy gondoltuk, hogy a zene igazán internacionális, tehát egy nyelvet beszélünk; a választott mú, pedig egy latin mise, mely mindkettőnk számára egyformán idegen nyelv. A darmstadti kórusban tanárok és diákok énekelnek, s az énekesekkel jöttek kísérőzenészek is, egy vonósnégyes. 9 Az előbb említett Mozart művön kívül még mit adnak elő? - Először Adolf Seifert népdalszerú szerzeményét, utána egy modern kórusmű, Klaus Stahmer SüBer Tod című kompozíciója következik, végül Kodály Zoltán Túrót eszik a cigány című Magyarországon közismert művét énekeljük el. • Hogyan tudták megtanulni a német diákok ezt a dalt? - Nehezen, hiszen az idegen nyelv nehézsége mellett a gyorsaság is gondot jelentett, így egy kicsit lassabban adjuk elő. Nagyon tetszik egyébként a mú a gyerekeknek • Lesz folytatása a ma esti koncerinek? - Bízom benne. Ha jól sikerül, akkor biztosan. Mi mindenesetre már meghívtuk a Deák gimnázium kórusát. Takács Viktor