Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

PÉNTEK, 1993. JAN. 29. HAZAI TÜKÖR 5 R A búzanemesítés tudósa volt Elhunyt dr. Barabás Zoltán Néhány nappal ezelőtt nagy veszteség érte a hazai nö­vénynemesttés és genetika művelőit, a magyar mező­gazdasági kutatást: január 23­án váratlanul elhunyt dr. Ba­rabás Zoltán akadémikus. Budapesten született. Kö­zépiskolai tanulmányait Pesten és a kolozsvári unitárius gim­náziumban végezte. 1944­1948-ig a budapesti Agrár­egyetem hallgatója volt. Ez­után díjtalan gyakornokként az egyetem növénytermesztéstani tanszékén (1949), majd másfél évig a Vetőmag Vállalat el­lenőreként dolgozott. 1951-ben nemesítőként került az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetébe Martonvá­sárra, s ott dolgozott ! 969-ig. Munkája ekkor elsősorban a cirok nemesítésére, genetiká­jára. e faj magyarországi meg­honosítására irányult. Az első európai hibrid cirkokat 6 ál­lította elő. 1959-ben kandidált „Hím­síeril modifikációk és formák" című, a növénygenetika és nemesítés határán mozgó disszertációjával. 1969-től 1990-ig a Gabonatermesztési Kutató Intézet búzaprog­ramjának megszervezője és vezetője, mely időszak alatt senior kutatóként 18 búzafajta előállításában, valamint a Triticum durum faj honosítá­sában vett részt. 1980-ban doktorált „Öntermékenyülő növények hibrid és mutációs nemesítése" című értekezé­sével. 1985-ben választották az MTA levelező tagjává. Szék­foglaló előadásának elme: Búzanemesítés: eredmények, problémák, perspektívák. 1991-től haláláig a GKI kutató professzoraként a hibrid fajták előállításának elvi és módszertani kérdéseivel fog­lalkozott. E területen két sza­badalmat is alkotott. Tudományos^ munkássá­gának eredményeit számos díjjal jutalmazták: Akadémia pályadíj, Állami Díj, Fleisch­man Díj, a Szegedért (Pro Urbe) alapítvány tudományos díja, Helianthus Díj stb. Nehéz tőle búcsúznunk. E nagyszerű tudós, kiváló ne­mesítő emlékét írásain, elis­mert növényfajtáin, hibridjein, nemesítési alapanyagain, sza­badalmain kívül tanítványai, barátai és ismerősei őrzik. Matuz lánor ••HMMBMM Orosz helyett angol és német Hamarosan lezárul az orosz szakos tanárok átképzési prog­ramja. Az utolsó tanfolyam szintű oktatás februárban in­dul, a hároméves felsőoktatási képzés pedig az 1995/96-os tanévben kezdődik. A tanárok nyelvi átképzése nem anyagi okok, hanem az mmmmmmmmmm érdeklődők számának jelentős csökkenése miatt fejeződik be - nyilatkozta dr. Ké/di György miniszteri biztos az MTI munkatársának. Az előző években 5000-6000, az idei oktatási évben viszont csak 800 jelentkező voit. Az átkép­zési program befejezéséig az orosztanároknak körülbelül a fele végzi el a tanfolyamot, vagy a felsőoktatási képzést. A legtöbben az angol és a német nyelv iránt érdeklődnek. • Főiskolás korában már játszott Szegeden. Most az Arizonában játszik. Vagy a Radnóti Színpadon játszik. Vagy a Merlin Színházban játszik. És majd játssza a Don Jüant is, itt Szegeden, előtte azonban túl lesz egy ren­dezésen. Balikó Tamás elő­vette, leporolta Szép Ernő darabját, a Vőlegényt. Polgári író, polgári darab. Csupa bölcs naivitás, szelídség. Talán már nem ilyenek vagyunk. Vagy mégis? • A szerdai próba meg­lehetősen jó hangulatban, mindazonáltal igen nagy aprólékossággal zajlott. - Amikor a Vőlegény han­gulatáról van szó, ilyen ol­dottságra, harmóniára, és precíziós kedélyességre van szükség. Hiszen ez egy ko­média. játék. Csakhogy eleinte nem volt így. Eleinte többet szenvedtünk. A vígjáték szer­kezete tudniillik, jóval kí­méletlenebb, mint egy drámáé. Talán a nevetés, és a nevetésre késztetés több, vagy másféle, ha tetszik, kegyetlenebb pon­tosságot igényel. Szóval ami­kor a szerkezetről volt szó, nem ilyen kedélyesek voltak a próbák. Aztán persze majd a néző dönti el, felnevet-e vagy sem. • Szép Ernő, Molnár Ferenc, Szomory Dezső. Olyan, a Nyugathoz, a polgári millióhoz közel álló szerzők, aki egyrészt igen sokat tudnak az emberről, A béke utolsó napja Balikó Tamás rendezi a Vőlegényt ám e tudásba mindig bele­sugárzik az irónia, a lágy­ság, s főként a megbocsátás fénye. - Szép Ernő 1922-ben írta a Vőlegényt, egy bádeni sza­natóriumban. Idegi problé­mákkal kezelték akkoriban. Azt tanácsolta neki a kezelő­orvosa, írjon, dolgozzon, más­különben nem gyógyul meg. Erre megírta ezt a darbot. Az alcím a következő: Történik MHHHMI • Február í-jétőS Francia nyelvtanfolyamok Az Alliance Fran^aise szegedi szövetsége idén ismét elindítja francia nyelvtan­folyamait. A harmadik éve folyó kurzusban a különböző fokozatú csoportok mellett ezúttal nyelvvizsgára előké­szítő csoportok is alakulnak. A tanfolyamok február elsején délután 17 órakor jelentke­zéssel, csoportbeosztással és időpontegyeztetéssel kezdőd­nek, s 15 héten át, heti 2x2 órában (60 óra), május végéig folytatódnak. Jelentkezni lehet kezdő, újrakezdő, középha­ladó, haladó és felsőfokú tan­folyami csoportokra, illetve a francia nyelvvizsga különböző fokozataira előkészítő csopor­tokra. Az Alliance Fran^aise a nyelvtanfolyamos csoportok számára (letéti_díj fejében) tankönyvet és gyakorlati füze­tet (Nouveau sans frontiére nyelvkönyv, l-lll.) kölcsönöz a tanfolyam idejére. A nyelv­vizsgára előkészítő alap-, kö­zép- és felsőfokú"csöportok a „ Teszt és fordítási feladatok ", illetve a „Szövegértési és fo­galmazási feladatok" című, a kereskedelemben is forgal­mazott könyveket használják majd. A szegedi francia szö­vetség a közép- és felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő cso­portoknál francia anyanyelvű tanárt biztosít. A tanfolyamok díjszabása egységes: óránként 100 forint (összesen 6000 forint). A korábbi évek hallgatói 300 forint kedvezményt kapnak. Valamennyi kurzus helyszíne a szegedi Alliance Fran^aise székháza (Szűcs u. 1943). 3NMMRMMNMM0S • Ha másért nem, önmagában már azért érdemes elolvasni e legfrissebb kiadványt, hogy a bizonytalanságot a bizonyos­ság, téveszmét a pontos és hiteles ismeret válthassa fel. Makk Ferenc professzornak, a JATE Történeti Segédtudomá­nyok Tanszéke vezetőjének ugyanis olyan étlapot sikerült összeállítania az Acta Historica jelen kötetében, amely még az ínyenceket is kielégíti, nem beszélve arról, hogy a/ „átlag érdeklődő" is taőven talál ben ne kedvére csemegézni valót. Szentté avatásának kilenc­száz éves évfordulója alkalmá­ból két tanulmány is foglal­kozik Szent László korával. Jánosi Mónika László első törvénykönyve kapcsán próbál választ adni néhány, az 1092­ben lezajlott szabolcsi zsinattal kapcsolatos kérdésre, és igyek­szik rekonstruálni a korai Ár­pád-kor törvényalkotási me­chanizmusát. Elemzésében rámutat, hogy a magyar tör­vényalkotásban is el kell vá­lasztani a törvények elfogadá­sának és egybeszerkesztésének idejét. Nem tartja kizártnak, hogy a László korából ismert bároni törvénykönyv fejezeteit egy időben szerkesztették egy­séges dekrétummá, s ennek időpontjaként László uralko­dásának 1092 utánra eső idő­szakát. valamint III. Béla korát veszi gyanúba. Acta Históriai ! keleti angoloktól Bethlen litvánig A történetíudományban kevéssé jártas olvasót feltehetően nem hozza lázba, ha arról értesül, hogy a történeti segédtudomány művelői újabb kutatási eredményeikből ízelítőt adó tanuimányfüzérrel rukkoltak elő. A gondos filológusi munka eredményeként Kristó Gyula írása módot kínál arra, hogy királyaink családi kapcsola­tairól az eddigieknél biztosabb tudást szerezzünk. Aba Sámu­elről kimutatja, hogy benne első királyunk, István sógorát, és nem unokaöccsét láthatjuk, Károly Róbert első feleségéről, II. Leo halicsi fejedelem lá­nyáról pedig nemcsak azt bizonyítja be, hogy a Mária névre hallgatott, de arról is tájékoztat, hogy a magyar ki­rállyal kötött házassága nem volt éppen harmonikus. A diplomatikai kutatások műhelytitkaiba engednek be­pillantást Koszta László és Almási Tibor munkái. Az előb­bi a pozsegai káptalan hiteles helyi tevékenységének kutatá­sakor feldolgozott 125 oklevél közül bizonyítja be háromról, hogy azok hitelességével szemben komoly kétségek támaszthatók. Almási Tibor az Anjou-kori Oklevéltár munká­latai során az 1327.'év do­kumentumai között akadt nyo­mára négy olyan Árpád-kori oklevélnek, amelyet eddig nem ismert, vagy legalábbis nem hasznosított a kutatás. Sebők Ferenc historiográfiai tanulmánya egy olyan törté­nész-vita emlékét eleveníti föl, amely termékenyítően hatott a Jagello-kori rendiség történe­tének kutatására A Szabó Dezső és Szekfú Gyula közötti „tollharc" eredményeként az addig szinte kizárólagos politi­katörténet komplexebb meg­közelítéséhez kellő súlyt kap­.hatott a társadalom- és intéz­ménytörténet. Izgalmas vállalkozás Hajnó­czi Gábor művészettörténeti tárgyú értekezése. A XV-XVI. századi itáliai építészetelmélet elemzése során keres feleletet arra, miként képzelték el a várostervek készítői a társadal­mi rend felépítését, és hogyan igazodtak ehhez városterveik­ben. A XV-XVI. századi trac­tatus-irodalomból szemelgetve bizonyttja, hogy az építészek terveik során a szigorúan hie­rarchizált társadalom képét jelenítették meg grafikai sé­mákban. A zárótanulmány Pihurik Judit forrástani cikke. Benne Bethlen István 1944 nyarán készített emlékiratát elemzi, amelyben a kor egyik vezető politikusa nyilatkozott Ma­gyarország sorskérdéseiről a második világháború, illetve a két világháború közötti idő­szakra vonatkozóan. A szerző a kényes problémák sorát érintő emlékirat körültekintő, objektivitásra törekvő vizsgá­latával mintát nyújt arra, miként lehet a hasonló jellegű - s manapság egyre nagyobb számban megjelenő - elbeszé­lő forrásokat hitelesen felhasz­nálni a kortörténet megírá­sakor. Lele József Fotó: Nagy László 1914-ben, éppen a háború előtt egy nappal, itt, Budapesten. Vagyis a dologhoz hozzá­képzelhetjük Gavrilo Principet, aki Szarajevóban már töltö­gette a pisztolyát. A dolog, vagyis a megbocsátás, azért is fontos, mert Szép Ernő figurái roppant közel állnak a szimpla karikatúrákhoz. És mégsem karikatúrák, mert átmelegíti őket a kegyelem, a szeretet. • Szóval a világbéke utolsó napján egy jó, habár nem érdeknéküli parti kilátá­sáról van szó Budapest egyik családjában. - Egyszerű dolgok ezek, de az életben mégiscsak a család, a szerelem a legfontosabb. Ezt az összetartó keretet feszíti szét az anyagi eredetű vágy. A világirodalom összes alapszü­zséje valójában családi törté­net, a görög tragédiákon át Shakespeare-ig, vagy éppen a nem soká itt is bemutatandó Spiró-darabig, a Csirkefejig. • Hogy érzed magad itt? Milyen a színház, a tár­sulat? - Az előzményket nem ismerem. Most igen félénk, tapogatózó a hangulat. Van vagy négyszáz tagja ennek a színháznak, sok az új ember, az ismeretlen arc, nem lehet még pontosan tudni, ki mit ér, mihez kell igazodni, mi az értékrend. Idővel ez biztosan oldódik majd. Ilyen az indulási helyzet. A Vőlegény társulata pedig igen a szívemhez nőtt. Úgymond, „ki is derült min­denki", ami az értékek és a szerepbéli lehetőségek miben­létét illeti. Dal • Kodályt is, csak lassabban m Testvériskolák koncertje Kozos kórus karmestere Fotó: Schmidt Andrea • Ma este a Deák gimnázi­umban lévő magyar-német koncerten Ilona Breining ve­zényli a darmstadti és a közös kórust. A mosolygó szemű, kedves tanárnő - természe­tesen - magyar. Szabadkozik, hogy már 28 éve él Német­országban, s az anyanyelvét meglehetősen elhanyagolta. Nem csak udvariasságból nyugtatom meg: még ma is tökéletesen beszél magyarul. • Engedjen meg először egy személyes jellegű kér­dést: Ön bár magyar nem­zetiségű, nem Magyaror­szágon született. - Igen, vajdasági magyar vagyok, Apatinban születtem. Szabadkán jártam gimnázium­ba, Belgrádban egyetemre. Később Darmstadtban és Frankfurtban tanultam, végül Darmstadtban telepedtem le, éneket és földrajzot tanítok a helyi gimnáziumban. # Mikor kezdődött a kap­csolat a szegedi Deák Fe­renc Gimnázium és a darmstadti Eleonoren­schule között? - Négy évvel ezelőtt, s azóta minden évben négyszer köl­csönösen meglátogatják egy­mást a tanárok és a diákok. Az eddigi kapcsolat legjelentősebb eseménye a ma esti kórus­találkozó lesz, amelyen a két iskola közösen mutatja be Mozart Missa brevis cfmú mű­vét. A koncertre külön-külön készültek fel a kórusok, elő­ször szerda este találkoztak az énekesek. Mindenki nagyon izgult, s érdekes, hogy elsőre elénekeltük az egész művet. • Hogyan merült fel a közös éneklés ötlete? - Az ötlet tőlünk ered. Úgy gondoltuk, hogy a zene igazán internacionális, tehát egy nyel­vet beszélünk; a választott mú, pedig egy latin mise, mely mindkettőnk számára egyfor­mán idegen nyelv. A darm­stadti kórusban tanárok és diákok énekelnek, s az éneke­sekkel jöttek kísérőzenészek is, egy vonósnégyes. 9 Az előbb említett Mozart művön kívül még mit ad­nak elő? - Először Adolf Seifert nép­dalszerú szerzeményét, utána egy modern kórusmű, Klaus Stahmer SüBer Tod című kompozíciója következik, végül Kodály Zoltán Túrót eszik a cigány című Magyar­országon közismert művét énekeljük el. • Hogyan tudták megta­nulni a német diákok ezt a dalt? - Nehezen, hiszen az idegen nyelv nehézsége mellett a gyorsaság is gondot jelentett, így egy kicsit lassabban adjuk elő. Nagyon tetszik egyébként a mú a gyerekeknek • Lesz folytatása a ma esti koncerinek? - Bízom benne. Ha jól sikerül, akkor biztosan. Mi mindenesetre már meghívtuk a Deák gimnázium kórusát. Takács Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom