Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1993. JAN. 21. 9 A HÉT KÉRDÉSE Tetszik az új elnök? Tegnap iktatták he hivatalába Clinton amerikai elnököt. A Fehér Ház új lakója viszonylag fiatal, jóképű és változásokat ígért népének. De változik-e valami az ország külpolitikájában, s mit várhat Magyarország az új elnöktől? • Hajdú Béla vállalkozó.-Én békét, gazdasági fellendülést és élénkebb kereskedelmi kapcsolatokat várok Clintontól. Btzom benne, hogy követni fogja azoknak az amerikaiaknak a példáját (például Tom Lantosét), akik szorgalmazzák a velünk való kapcsolatot. Nem érzelmi, hanem szigorúan pénzügyi alapon, hisz a kétoldalú kereskedelem növekedése mindkét fél javára válhat. Kifejezetten előnyösnek tartom azt is, hogy fiatal, lendületes - s ez a kapcsolatok bővítése szempontjából nagyon fontos. • Balézsik Sándorné nyugdíjas: - Nagyon sok függ attól, hogy a magyar külügyminiszter milyen kapcsolatot épít ki új kollégájával, s rajta keresztül hogy ítélnek meg bennünket. Nem mindegy, hogy jövőre melyik pártunkkal tárgyalnak majd. Az új elnök dinamikusnak látszik, ezért például a Fidesz lendülete jobban paszszolna hozzá. Ám a fiatalság nem minden. Bush elnök gyakorlott politikus volt, Clintonról ezt még nem tudjuk. • Z. P. 82 éves hangszergyári nyugdíjas: - Bush elnök igen határozott politikus, tapasztalt, tanult, komoly gyakorlattal rendelkező ember. Hasonló tudású szakértőinek komoly szerepük volt a politika alakításában. No de ez az új elnök igen fiatal még, bár jóindulatúnak látszik. Nyilatkozataiban azt ígérte, hogy nem feledkezik meg Magyarországról. Majd meglátjuk! V. I. P. •MMMMMMMM Helycsere a londoni panoptikumban George Bush, az Egyesült Államok nyugalomba vonuló 41. elnöke még be sem fejezte a csomagolást a Fehér Házban és máris átadta a helyét utódának, Bili Clintonnak — a londoni panoptikumban. A washingtoni őrségváltást megelőző napon, kedden munkások minden szertartásosság nélkül eltávolították Bush viaszfiguráját Madame Tussaud londoni panoptikumából. A múzeum nagytennében Clinton több mint 30 ezer dollárt érő életnagyságú bábja foglalta el a helyét. A brit főváros turisztikai nevezetességeinek egyikében, Tussaud asszony panoptikumában a művészek túlóráztak, hogy a beiktatás előtt idejében elkészüljön Clinton viaszfigurája. • Amerika megújítására, öszszefogásra és áldozatokra szólított fel beiktatása alkalmából Bili Clinton. Az Egyesült Államok 46 éves új elnöke rövid, ihletett, lendületes beszédében szólt arról, hogy a bőség korszakában született nemzedéke olyan gazdaságot örökölt, amely ugyan még a legnagyobb a világon, de stagnáló bérek, növekvő egyenlőtlenség és a társadalom mély megosztottsága jellemzi. Clinton támogatást ígért a világ demokratikus erőinek. Hangsúlyozva: az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet kíván játszani a világban. A maga, vagy a nemzetközi közösség érdekeit diplomáciával, de - szükség esetén - katonai erővel is kész megvédeni. Az elnök, aki (a szokásoktól eltérően) hír szerint túlnyomórészt maga fogalmazta beszédét, elismeréssel adózott ugyan elődje, George Bush politikai pályájának, de nyíltan szólt a gondokkal teli országról, amelynek vezetését átveszi. - A legtöbben kevesebb bérért többet dolgoznak, másoknak egyáltalán nincs munkája, az egészségügyi ellátás óriási költségei elfogadhatatlan terhet rónak a lakosságra és a gazdaságra, gyermekek milliói élnek szegénységben. Kemény igazságokkal kell szembesülnünk, és határozott lépéseket kell tennünk. Ezt eddig nem tettük, hanem sodródtunk, ami kikezdte tartalékainkat, károsította gazdaságunkat, és megingatta bizalmunkat mondta Clinton, utalva a költségvetés óriási, évi 400 milliárd dollárt megközelítő hiányára, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak napjaink versenyében minden lehetőségért meg kell küzdenie. - Olyat kell tennünk, amit előttünk egyik nemzedéknek sem: többet kell beruháznunk saját jövőnkbe, csökkentenünk kell óriási adósságunkat. Nem lesz könnyű, áldozatokat kíván, de a feladatot elvégezhetjük hangoztatta. Majd hozzátette: ideje szakítani a rossz szokással, hogy a semmiért várjunk valamit, akár a kormánytól, akár egymástól. Vállaljunk nagyobb felelősséget nemcsak magunkért, családunkért, hanem közösségeinkért és országunkért is. Clinton, síkraszállt azért, hogy visszaszorítsák a politikában (a meg nem nevezett) „nagyhatalmú emberek", értsd a gazdasági érdekcsoportok és lobbystáik befolyását. A jelszó alkalmasint vegyes visszhangot vált majd ki, hiszen Az új világ szabadabb a réginél, de éj veszélyekel hozolt felszínre • Az Egyesüli Államok 42. elnökének beiktatási beszéde Bili Clintont VVilliam Jefferson Blythe néven anyakönyvezték 1946. augusztus 19-én, az Arkansas állambeli Hope városkában. Fiatal apja kereskedelmi utazó volt, aki fia születése előtt 4 hónappal gépkocsibalesetben vesztette életét. A fiú négyéves koráig anyai nagyszüleivel, igen szerény körülmények között élt a városkában, miközben anyja ápolónőképzőbe járt. Az özvegy 1950-ben ment feleségül Roger Clinton, helyi autókereskedőhöz, akinek nevét később mostohafia felvette. A novemberi szavazáson Clinton 43, Bush 38, a független Ross Perot 19 százalékot kapott - az új elnököt tehát elvileg a szavazók kisebbsége támogatja. A közvéleménykutatások szerint azonban népszerűsége azóta tovább nőtt, és immár a lakosság 70 százaléka bízik benne. Személyében az 1980-ban távozni kényszerült Jimmy Carter óta először kerül demokratapárti elnök a Fehér Házba. Clinton középutas, valamenyi társadalmi réteg számára elfogadható gazdaságpolitikát ígért. Külés katonapolitikai téren nem jelzett sok változást az elmúlt évek politikájához képest, csak azt, hogy elvtelen kompromisszumok helyett nagyobb hangsúlyt kíván adni az emberi jogok, a demokrácia ügyének. ismert lobbysták helyet kaptak a Clinton-kormányban is és a gazdaság, az üzleti élet igen kiterjedt csoportjai támogatták jelentős pénzügyi eszközökkel az új elnök kampányát, legutóbb a több tízmilliós költségű e heti beiktatási ünnepségsorozatot. - Nincs igazi választóvonal a bel- és a külföldi kihívások, a hazai és a nemzetközi gazdaság között - folytatta. - Az új. világ szabadabb a réginél, de kevésbé szilárd, a kommunizmus összeomlása régi ellenségeskedéseket és új veszélyeket hozott felszínre. Nyilvánvaló, hogy Amerikának vezetnie kell ezt az új világot, amelynek kialakulásáért annyit tett. Miközben újjáépítjük országunkat, nem fogunk visszariadni az új világ kihívásaitól, nem fogjuk elmulasztani a lehetőségeket, barátainkkal és szövetségeseinkkel alakítani fogjuk a világ változásait. - Amikor létfontosságú érdekeinket veszélyeztetik, ha a nemzetközi közösség akaratát kétségbe vonják, cselekedni fogunk: ha lehet, a békés diplomácia eszközeivel, ha kell, erővel. Legnagyobb erőnk azonban eszméink ereje, amelyek még újnak számítanak sok országban... Reményeink, szívünk világszerte azoké, akik a demokráciát és a szabadságot építik, az ő ügyük Amerika ügye - fogalmazta meg külpolitikai programját az új elnök. Clinton felhívta az amerikai polgárokat: az országot megújítva újítsák meg annak demokráciáját is: miután véget ért a kudarcok, a sodródás szakasza, a megújúlásé következik, amely mindig is jellemezte az országot és társadalmát. - Az Egyesült Államokban semmi olyan gond nincs, amelynek megoldására ne lenne lehetőségünk. Azt kell tennünk, amiben Amerika a legjobb: lehetőséget kell nyújtanunk mindenkinek és felelősséget kell igényelnünk mindenkitől - fogalmazott nagyhatású beszédében az új elnök. (Sok intimitást megtudhatnak Clintonról és családjáról, valamint a Fehér Házról a Délmadár e heti számából.) Béketerv három hónapra? A genfi béketerv értelmében Bosznia-Hercegovina bárom, azonos jogokat élvező nemzet közös államává válna. A béketerv azonban csak terv marad - időhúzás a háború folytatása érdekében ha az aláíró felek bármelyike később felrúgja a megállapodást. A szerbek és a muzulmánok kölcsönösen szorult helyzetükben kényszerítve érezhetik magukat, s talán időlegesen meghajlanak a genfi nagyhatalmak akarata előtt. Minden jel szerint nem saját belátásuknak köszönhetően ültek tárgyalóasztalhoz. Egyedül a horvát fél érezheti számára megfelelőnek a Vance-Owen-kínálta területi felosztást, hiszen a többségében horvátok lakta és a horvát védelmi tanács ellenőrizte területek mind határosak maradnának Horvátországgal. A szerbek ugyanezt nem mondhatják el magukról, a muzulmánok pedig - úgy ahogy van - csak elégedetlenek lehetnek. A béketerv minden gyengesége ellenére tízezrek életét mentheti meg Boszniában. A szerbek megúszhatják így a nyugati katonai beavatkozást, a muzulmánok pedig egyelőre megmenekülhetnek a teljes katonai összeomlás, a kétfrontos harc rémétől, sót megerősíthetik pozícióikat, a Nyugat így a szerbekkel és a horvátokkal együtt az iszlám fundamentalizmus további erősödésétől. Ebből következőleg válik figyelemre méltóvá a Veszélyeztetetett Népek Tanácsa nevű göttingeni szervezet nyilatkozata, mely szerint a horvát kormány a genfi béketerv mögé bújva boszniai területeket annektál. A vád első hallásra túlzónak tűnik, az azonban kétségtelen, hogy a Mate Boban-féle „Herceg Boszniai Horvát Köztársaság" bábkormányát ugyanúgy Zágrábból irányítják, mint ahogy a boszniai szerbek vezetőinek tulajdonképpen a belgrádi rezsim direktíváinak kell engedelmeskedniük. A Zágrábból Dubrovnik felé vezető úton például nincs horvát-bosnyák, illetve bosnyák-horvát határállomás, hiszen Bosznia csupán néhány kilométeres tengerparti kijáratát pillanatnyilag - s várhatóan a jövőben is - a horvát csapatok ellenőrzik majd magukkal szemben... A helyzet a szerb oldalon is hasonlóan visszatetsző. A boszniai horvátok képviselői már, fenntartások nélkül, egyoldalúan elfogadták a genfi béketervet, nem csodálkozhatuk hát a muzulmánok kezdeményezte bosnyák-horvát összecsapásokról szóló hírek hallatán. A Genfben megálmodott boszniai békét mindezen túl várhatóan csak márciusig lehetne a valóságba ültetni, mivel Horvátországban márciusban jár le az ENSZ-békefenntartó erők mandátuma. A horvát kormány természetesen ezt követően a szerbek ellenőrizte területek (Krainák) visszaszerzésére törekszik majd. Amennyiben márciusban a horvát erők valóban offenzívát kezdeményeznének a Krainák ellen, Boszniában megváltozhatnak az erőviszonyok, s feltehetőleg újból fellángol a háború tüze. A genfi béketerv tehát elég gyenge lábakon áll. Varqa Iván Jelcin üzenete Az orosz elnök reméli, hogy az amerikai külpolitiká' az új elnök beiktatása után is a folyamatosság fogja jellemezni és az orosz-amerikai viszonyban nem következik be semmiféle törés. Ezt tartalmazza Borisz Jelcin Bili Clintonnak küldött üdvözlete, amelyben az orosz elnök gratulált amerikai kollégája beiktatásához. Az orosz államfő egyúttal ismételten szorgalmazta, hogy mielőbb csúcstalálkozón tárgyalhasson az új amerikai elnökkel. - Ha nem is egy hivatalos találkozón, de például egy harmadik országban folytatandó eszmecsere keretében mindenképpen célszerű lenne áttekinteni azokat a kérdéseket, amelyek összefüggenek az együttműködés fejlesztésével - hangoztatta Borisz Jelcin. Jeszenszky a Golánon A magyar kormány politikája értelmében válságövezetbe nem adunk el fegyvert - nyugtatta meg Jeszenszky Géza külügyminiszter szerdán izraeli vendéglátóit. Hivatalos izraeli látogatásának negyedik napján a miniszternek - külön kérésére - a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsíkot mutatták meg, s az őt kísérő izraeli katonatisztek aggodalommal szóltak Szíria fegyverkezési erőfeszítései, egyebek között újabb, kelet-európai beszerzései miatt, s erre reagált a magyar vendég. Jeszenszky Géza látogatása ma, csütörtökön Tel-Avivban fejeződik be.