Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-06 / 235. szám

KEDD, 1992. OKT. 6. BELPOLITIKA 3 Öncsőd után Még működik a textilművek (Folytatás az 1• oldalról.) Az okokat nem kell túlságosan keresgélni: egyrészt befuccsoltak a keleti piacok, másrészt drasztikusan csökkent a belföldi kereslet is. A nyugati partnerek pedig olcsóbban jutnak kelméhez, ha a fejlődő országokban vásárolnak. Magyarország mellett talán csak a földrajzi közelség, no meg a kötelezően elvárható jó minőség szól. Az árak emeléséről, költségei megfizettetéséről azonban nem álmodozhat egyetlen hazai pamutipari cég sem: vagy kigazdálkodja a magas kamatlábakat, az elviselhetetlen terheket, vagy bedobja a törölközőt. Mint ahogy azt Vajtay Józseftől, a szegedi textilművek igazgatójától megtudtuk, az 1989-ben 702 millió forint alaptőkével létrejött Secotex Rt. (budapesti és szegedi gyárával) hosszú ideig állta a sarat. Tavaly már veszteséggel zárta az évet, s valószínűleg idén sem lesz jobb a helyzet. A termelés évek óta csökken: az 1990-es 37,5 millió négyzetméter helyett idén már csak 15-16 millió hagyja el az rt. gyárait (igaz, az 1991-es 50 százalékhoz képest a termékeknek már a 70 százalékát nyugatra szállítják). Csökken a dolgozók létszáma is. Mfg 1989 közepén 3300-an dolgoztak az rt. állományában, most 1500-an vannak. Szegeden a három évvel ezelőtti 2200-ról 800-ra redukálták a létszámot, ha kellett elbocsátásokkal. Áll a berendezések egy része is, jobb időkre várva. Nyáron a szegedi textilművek rendelésállomány hiányában - hat hetes kényszerpihenőt tartott, ebből három hetet szabadságnak vehettek ki a dolgozók, hét napért állásidőt fizetett ki nekik a cég, s nyolc napot az urolsó három hónapban dolgozhatnak le.(A másik gyárban, a budapesti textilfestőben négy hétig tartott a kényszerpihenő, amit háromhetes szabadsággal, egyhetes „ledolgozással" oldottak meg.) A harmadik negyedév különben mindig is uborkaszezonnak számított a szakmában, ám korábban mégsem kellett leállítani a gyárat. Most ez is bekövetkezett. Az utolsó negyedévben van munkája az rt.-nek. Ám ezidő alatt kell lebonyolítani a csődegyeztetőket, s ezek kimenetelét nem lehet előre megjósolni. A vezetők bíznak abban, hogy - noha a tartozások több száz millió forintra rúgnak - ki tudják fizetni a legnagyobb hitelezőket, az Apehet, a TB-t, a VPOP-t. A több mint 200 kishitelezővel megegyezésre törekszik az rt. Nem túl kedvező az sem, hogy a legnagyobb tulajdonos, a magyar állam még mindig nem döntött a Budaprint privatizációját illetően. Az ÁVÜ-nek különben a Budaprint vagyonkezelő készíti elő a témát, tárgyal a bei- és külföldi potenciális befektetőkkel. F. K MA A SZŐREGI RÉSZÖNKORMÁNYZATI testület a művelődési házzal megemlélkezést szervez a helyi társadalmi, gazdálkodó szervek és a lakosság bevonásával az aradi vértanúk emlékére. A program: 17 órakor emlékkiállítás megnyitója a művelődési ház kiállító termében, 17.30-kor kegyeleti gyertyagyújtás a művelődési ház folyosóján felállított „Vértanúk emlékfala" előtt, 18 órakor koszorúzás a Hősök terén, az 1848-49-es emléktáblánál. KATONA GYULA, a 13as választókeriilet képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a Vízművek Tisza Lajos körúti székházában. MOLDOVÁN JUDIT, a 4es számú választókerület képviselője fogadóórával egybekötött lakossági fórumot tart 17 órakor a Csongor téri Általános Iskolában. A fórum témája: a Csillag téri ABC előtti területen pavilonok építésének lehetősége. GALIBA FERENC, a 19es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselői fogadóórát tartanak 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában. DR. SALLAI MIKLÓS párttámogatás nélküli független jelölt személyes beszélgetésre hívja a választópolgárokat 17 órára, a tápéi általános iskola I. sz. épületébe (Majakovszkij utca). HOLNAP KELETI GYÖRGY országgyűlési képviselő lesz Tápé vendége a lakossági fórumon, melynek házigazdája MÉSZÁROS ATTILA független önkormányzati képviselőjelölt, valamint a szegedi önkormányzat független frakciójának több képviselője. A tápéi művelődési házban, 18 órától várják az érdeklődő polgárokat. DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a ll-es és GYIMESI KÁLMÁN, a 10es választókerület képviselői 16.30 órától 17.30-ig fogadóórát tartanak a városháza 113-as szobájában (Széchenyi tér 10.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője 18-19 óráig fogadóórát tart a gyálaréti nyugdíjas klubban. AZ INGYENES SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TANFO, LYAM következő témája: A Pathminder szövegszerkesztővel való gyakorlás. Gyakorlatvezető: Kelemen Gábor programtervező matematikus. Foglalkozás (minden szerdán) 17 órakor, az MDF székházban (Római krt. 31.). Rájuk emlékezünk: Ök, tizenhármán Felső sor: Knézic Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos. Középső sor: Láhner György, Poeltenberg Ernő, gróf Leiningen Károly, Török Ignácz, gróf Vécsey Károly. Alsó sor: Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Yilmos. Szavak és virágok az aradi emlékoszlopnál Ünnep az ünnepség után 1991. október 6-án Az októberi nap felragyog a Maros menti vár falán. A hajdani vesztőhely környékén kommandós osztagok mozognak. A városban katonai személyszállítók nyüzsögnek. Késve érkezünk. Azt mutatják az ünnepségről szembejövő csoportok. A tizenhárom tábornok emlékoszlopa megkoszorúzva, virágokkal tele néz át a Maroson a távozók után. Az emberek helyét újra a libák vették át. A tér szögletében rendőrautó vesztegel. KUsé csalódva el nyúlunk a pázsiton, és mélyen hallgatjuk a csöndet. Autó fékje hallatszik. Idős, tolócskocsis embert segítenek ki belőle. Ölében virággal közeleg az emlékműhöz, hosszan nézi, leteszi csokrát, elmegy. Őt fiatal pár követi, gyerekekkel. Beszélgetnek csöndesen, kezükben virág. Az őszi szellő hangfoszlányokat hoz felém, nem szokásom hallgatózni, most mégis ezt teszem, ízlelgetem a szavakat, románul magyarázzák gyerekeiknek a nap jelentőségét. Újabb és újabb csokros emberek, őszülő, görnyedt járásúak és délcegek jönnek, mindannyian tele tisztelettel. Odébb németül beszélgetnek. Ráeszmélek, hogy az igazi ünnep tanúja vagyok, miután lejárt a protokoll. Az ünnep a szívekben van. Sugároz a tisztelet, elmormolt imák foszlányait hallani. Ők engedelmeskedtek belső prancsaiknak, és jöttek névtelenül. Már nem pörög magnó, filmfelvevő. Ok ezt nem kívánják. Csak saját, belső békéjüket találják meg újra, szüleiktől ezt ők így tanulták. Idős hölgyek teszik le virágaikat, beszélgetnek. Faggatom, mit jelent számukra e nap. „ Nem tudnék megérni egy október 6-át, hogy ne jöjjek ki" - mondja egy ősz hajú nő, aki az életben már sokat látott; majd családi emlékeit meséli: „Édesapám Mácsán, Károlyi gróféknál dolgozott. A birtok előbb a Csernovitsoké volt, ők lopatták el Damjanich és Láhner csontjait. A csontokat Mácsán, az istállóban, a jászol alatt rejtették el. Mikor a körülmények megengedték, a Károlyi-kastély parkjában, egy obeliszk alatt temették el. (Ezt többször meggyalázták.) Édesapám vasráccsal vette körül, és ápolta... Majd innen elvitték... Az 1933-as árvízkor férjem néhány értelmiségivel együtt csontokat talált a vesztőhelyen. Férjem díszes üveg ereklyetartót készített a számukra, mely a csontokkal együtt átkerült Magyarországra... Hagyomány e nap. Édesanyám minden áldott oktober 6-án átaia készttett magnóliacsokrot vitt a sírra, amilyet csak ő tudott. A múzeum megbízásából édesapám gondozta a kegy helyet. Nem tudnám kibírni, hogy egy október 6-án ne ráhassam le kegyeletemet. Most is üdülésemet szakítottam meg..." „Ich bin swébisch. Én sváb vagyok" - mondja a középkorú úr, aki feleségével együtt Temesvárról jött leróni tiszteletét. Hangsúlyozza, itt több nem magyar tábornok halt meg a szabadság eszméjéért. Ez az ünnep a régió ünnepe, az összetartásé, a szabadság szent eszményéé. Erről egy hegyaljnyi koszorú tanúskodik. Egy RMDSZ képviselőt a kegyhely jövőjéről kérdezem. „Tisztán akarjuk tartani, ezért kertészt fogadtunk fel. Vissza akarjuk állítani az eredeti emlékművet, melynek kövei a várban megvannak. (A vár most román katonai objektum.) Nincsenek tönkretéve." „A szabadság számunkra sokat, nagyon sokat jelent" mondja a fiatal anya, mellette 6 év körüli kislánya virágcsokorral a kezében. Mit mond gyerekének e napról? - Elmondom, ezek a tábornokok a szabadságért haltak meg. Ez számunkra nagyon is sokat jelent. Ő, amilyen kicsi, tudja, hogy 13-an haltak meg... Magam, miután '67-ben Krzdivásárhelyről ideke rültünk, az iskolával jöttem ki először koszorúzni. Azóta mindig eljárok. Pöltenberg újratemetésén édesanyámmal voltam a g; 'sinusén... „Büszke vagyok arra, hogy Verebély Tibor a nevem" vallja az idős férfi, aki Kanadából jött. „Hazajöttem. Ez a hely a szabadságot jelenti számomra, azt„ amiben én ott élek. Negyvenhat év után térlem vissza azzal, hogy itt újra európai testvériség legyen." - Mit tett tarsolyába elindultakor e föld? - Sokat..., nagyon sokat..., mindent, amiért érdemes élni. (Sírásba fullad a hangja.) ,.Aceasta este un act istoric, care trebuie respectat." - Ez egy történelmi tény, amelyet tisztelni kell - mondja egy a románul beszélgető kis csapatból. „Itt a szabadságharc áldozatai, a hős tábornokok nyugszanak. E tényt tisztelni kell, függetlenül attól, hogy mely nációhoz tartoztak a hősök. Itt, a kivégzés helyén és évfordulóján meg kell emlékezni Vértanúkra emlékeznek Ma délután öt órakor az Aradi vértanúk terén alkalmi ünnepségen emlékeznek meg az 1848-as szabadságharcról és a 13 hűs tábornokról. A Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Recski Szövetség és a Nemzetőrök Szövetsége által szervezett megemlékezésen emléktáblaavató és koszorúzási ünnepség is lesz. A rendezvényen ünnepi megemlékező beszédet mond dr. Ványai Éva alpolgármester. Az ünnepséget megelőzően délután négy órakor gyászmisét tartanak a Dómban és gyászistentiszteletet a felekezetek templomaiban. Délután fél 4-től a dorozsmai önkéntes tűzoltóegyesület fúvószenekara toborzó műsort ad a Széchenyi téren Kovács Attila vezényletével. Egy órával később a KirályKőnigh Péter zeneiskola növendékei az Aradi vértanúk terén adnak térzenét Marosvári Attila tanár irányításával. róluk. A szabadság szent, akik érte életüket adták, hősök. Ez egy olyan szimbólum, amely számunkra, itt, a szomszédságban a közös szabadságot jelenti. Mi mindig leróttuk kegyeletünket..." (Majd a történelmi tényeket sorolják, hangsúlyozva, hogy bár nem olvasták, de szüleiktől tanult.'k a tényeket, a hősök tiszteletéi.) - Hogyan alakult itl a kultusz? „ Volt idő, amikor bt szelni se volt szabad róla. Mi akkor is megemlékeztünk, letettjjk virágainkat. Mivel több magyar tábornok van a hant alatt, elsősorban a magyarság emléke, de itt nem csak magyarok; szerbek, svábok, lengyelek is haltak. A hely jelképe a régió szabadságvágyának... Ujabban, miután szabadabbá váltunk, ünnepélyesebb külsőségek között ünnepelhetünk. ... Szomszédok vagyunk, toleráljuk egymást, nyissuk meg határainkat egymás előtt! „Mi - a fost de onoars acest serviciu" - megtisztelő számomra, hogy itt teljesíthettem szolgálatot - vallja a harmincas éveit járó rendőr a tér sarkán posztoló szolgálati autó adó-vevője mellett, azon kérdésemre, hogy jelent-e számára többet a hely, mint szolgálati objektum. „Nem akarok politizálni, de itt, a szabadságharc áldozatai előtt egyben tisztelgek azon tábornokok emlékének, akik függetlenül nemzetiségüktől, főtiszti méltósággal vállalták a halált meggyőződésükért. Az ünnepség alatt időnként elszorult a torkom ". Az őszi nap már-már eltűnt a Maros hullámaiban, de a virágok egyre sokasodnak. Mankó és tolókocsi, gyerek és fehér hajú öregúr, valamint boldog párok mozognak a téren. Imát mondanak ma, ki svábul, ki románul, ki magyarul, a hősökre áldást, az élőkre egyetértést kérve. „Béke-séget". Köszönt tört magyarsággal a rendőr útravalóul. OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL