Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 18. Labdarúgó Európa-bajnokság, Svédország A svédek és a dánok jutottak tovább SPORT 9 Első csoport: Svédország-Anglia 2-1 (0-1) Franciaország-Dánia 1-2 (0-1) Szerda este befejeződtek a 9. labdarúgó Európa-bajnoki döntő első csoportjának körmérkőzései. Mindkét meccsen óriási csatát vívtak a játékosok, s a házigazda svédek Brolin és Schwarcz góljával legyőzték az esélyesebb angolokat. A vezetést egyébként a szigetországiak szerezték meg, az első félidő negyedik percében Platt révén. A második félidőben egyébként jóval élvezetesebb játékot láthatott a köGary Lineker - ezúttal nem sikerült... zönség. A svédek nemcsak egyertlíteni tudtak, hanem a sorozatos szervezett támadások után a 82. percben megszerezték a győztes gólt is. A másik mérkőzésen óriási meglepetés született, mert az esélytelenebb dán csapat korai vezetése (a 6. percben) meglepte a franciákat, és később már nem volt erejük fordítani. A dánok góljait Larsen és Elstrup, a franciákét pedig Papin szerezte. így ebből a csoportból a két skandináv csapat jutott az EB legjobb négy együttese közé. A táblázat: Í.Svédország 3 2 1 0 4-2 2. Dánia 3 11 13-3 3. Franciaország 3 0 2 1 2-2 4. Anglia 3 0 2 1 1-2 mbmbbmhmbbm^H^B Sakkolimpia Manilában, június 7-25. (8.) Ribli, Verőci, Kaszparov Blázsik Zoltán rovata Ott vagyunk az üldözőbolyban. Oroszországot ívancsukék sem fékezték. A világbajnok Kamsky után a világ harmadik (második?) legjobbját, az ukránok éltáblását is lesöpörte. Pedig a harc nem kiélezett. A 3-1-es győzelemmel az oroszok 4,5 ponttal vezetnek! Bubkai magasság. Az aranyakat már most ki lehetne osztani. Izlandot kaptuk. A szigetország az 1972-es reykjaviki Fischer-Szpasszkij döntő következtében jelentős sakkélettel bír. Sokkal előkelőbb helyen áll a világban sakkozásban, mint labdarúgásban. Szerencsére mi is. Az éltáblás Hjartarson Szirákon lett világbajnokjelölt, de Sax Gyula is az volt, nem is bírtak egymással. Portisch Olafssonnal, Pintér Thorhallssonnal sötéttel remizett. Ribli Zoltán jó formájában bízva hibátlanul játszott az időzavarban, és a mattot látva Arnason inkább túllépte a gondolkodási időt, hagyta zászlóját leesni. Minimális arányú győzelmünkkel előbre léptünk. A nőknek már csak Kína van hátra a legjobbak közül. A nyolcadik fordulóban helytálltunk Grúzia ellen. Verőci Zsuzsa nem szerzett örömet Gurielinek, vezérét közkatonái támogatták ellenfele két bástyájával szemben. Csonkics nem bírt Joszelianival. Mádl Ildikó az exvilágbajnok Csiburdanidzével küzdött a félbeszakításig. Gyaloghátrányos bástyavégjátékban a döntetlenért szorítunk Ildikónak. A volt világbajnoknő amióta elvesztette a címét, felszabadultan, nagy becsvággyal versenyez, remek eredményeket ér el. Matvejeva, Levityina, Cramling, Gaprindasvili, Joszeliani stb. előtt 11-ből 9 pontot gyűjtve nyert az idén Belgrádban. Eredmények, férfiak: Üzbegisztán-Hollandia 2-2, Grúzia-Anglia 2,5-1,5 (!), Örményo.-Cseh és Szlovák SZK 3-1, USA-Bosznia 2,5-1,5, Litvánia-Kirgízia 3-1, Norvégia-Moldávia 3,5-0,5 (!) Az állás: Oroszo.: 25,5, Hollandia, Grúzia, Örményo.: 21-21, Magyarország, Norvégia, Üzbegisztán 20,5-20,5. Nők: Ukrajna-Németo.: 1,5-0,5 (1), Kína-USA 3-0 (!) Az állás: Ukrajna 17,5 (1), Kína 17, Grúzia 16 (1), Észtország, Kirgízia, Lengyelo.: 15-15, Magyaro. és Németo.: 14,5-14,5(1). Ami a firenzei tudósításokból kimaradt ••• Visszatérve a gondolatsor indítékára, szívesen idézném rácsodálkozásainkat a csodálatos Firenzében látottakra, annak a városnak 15. századbéli művészetére (festészetére, és építészetére), amelyre oly nagy hatással voltak a toscanai fények. Örömmel számolnék be, milyen benyomást tett ránk a város jelképe, a Santa Maria del Fiore székesegyház; az olasz és európai festményeket befogadó Uffizi múzeum; a neves, XIII. századbeli Bargello erőd; a Mercato Nuovo (a Szalmapiac); a firenzeiek első és évszázadokig egyetlen hídja; a Pitti-palota - de sajnos nem tehetem. Nem, mert a a pisai ferde torony látványát, a városhoz közeli és a rosalinoi tengerparti fürdést leszámítva - önhibánkon kívül más emlékezetes élményben nem részesülhettünk. A Handball '92 Mugello tornát szervezők és rendezők ugyanis az általuk meghívottakkal törődtek a legkevésbé... Szóval, olykor nem a magyar sportolókon és kísérőiken múlik, hogy hosszú és fárasztó utazás után úgy térnek haza: az illető ország adott városainak nevezetességeiből úgyszólván semmit sem láthattak... így számomra sem marad más hátra, mint a Barberino di Mugelloban, a Scarperiaban és a Borgo San Lorenzoban rendezett torna olyan jellegzetességeiről számoljak be néhány lényegre törő gondolattal, ami a tudósításokból kimaradt. A S^ERVEZÉSROL-RENUEZÉSRÓL. Az említett három város kézilabdáért rajongó elöljárói és a sportág helyi képviselői - a náluk is egyre népszerűbbé váló labdajáték további térhódításáért döntöttek úgy, hogy nagyszabású nemzetközi tornát rendeznek kü Iföldi csapatok részvételével. Az olaszokra jellemző felhajtással nem is volt semmi baj, ilyetén törekvéseik mindenképpen dicséretesek, annál kevésbé az esemény kivitelezése. A megnyitón megjelent valamennyi potentát ember kötelességének tartotta, hogy megszólaljon, hogy közre adhassa hangzatos gondolatait. A finálé úgyszintén fiesta volt a javából, a Irigylik a sportolókat, mert úgymond, széltében-hosszában járják a világot... A hasonló élményekre vágyók, a sóvárgók arról viszont megfeledkeznek, hogy a versenyzők egy-egy külföldi utazása, az élményen túl, milyen egyéb „apróságokkal" jár... Jómagam nem először nagyon remélem, nem utoljára - utazhattam Olaszországba sportolókkal. Pár napot együtt tölthettem egy rendkívül szimpatikus társasággal, a vásárhelyi Alföldi Porcelán NB l-es női és a szegedi Taurus SE NB Il-es férfi kézilabdacsapatával a napfényes Itáliában, ahol ottlétünk alatt szinte mindvégig zuhogott az esővezetők egymást nyakra-főre való dicséretének se hossza, se vége nem volt. Az, hogy a csapatok hol itt, hol ott és nem is egy helyen voltak elszállásolva, hogy máshol laktak és máshol étkeztek, mit ahol játszottak, senkit sem érdekelt. A rendezőknek egy volt a lényeg: a meccs kezdetére ott legyenek! Olybá tűnt az egész, mintha a rendezők önmagukért és nem a csapatokért írták volna ki a tornát... A SZÍNVONALRÓL. Az olasz csapatokra, mint más labdajátékokban, a szellemesség, az improvizáció volt a jellemző. A játékosok gyorsak, jól bánnak a labdával, ám a látványos megoldásokért szívesen feláldozták a ziccerhelyzeteket. Ami szembetűnő volt. nincsenek igazi átlövőik és irányítóik, ezért aztán legtöbbször úgy próbálnak gólt dobni, hogy valósággal bele gázolnak a védőfalba. Az ilyen gólszerzési próbálkozásokat a játékvezetők legtöbbször akkor is, ha indokolatlan - 7 méteressel „honorálják", amit a magyar csapatok saját bőrükön tapasztalhattak. A színt a külföldiek - köztük a magyar NB l-es női csapatok, a tornagyőztes Alföldi Porcelán és a harmadikként végzett PMSC, valamint a PMSC első helyen végzett NB l-es férficsapata, no meg a szlovén, bolgár és román csapatok adták. A tudósítás az. OTP Bank Rt. Csongrád Megyei Igazgatósága (Szeged, Széchenyi tér 7. sz.) és az Union Tours (Szeged, Kossuth L. sgt. 10/2. sz.) támogatásával készült. A JÁTÉKVEZETÉSRŐL. Ilyen részrehajló, sajátos bíráskodással még sehol nem találkoztam! Nem állítom, hogy minden esetben ez volt az olasz „sípmesterek" jellemzője, de tény. kétes esetekben szemrebbenés nélkül ítéltek a hazaiak javára akár 7 méterest, akár 2 perces kiállítást. BBBBBB Ténykedésük minősítésére mi sem jellemzőbb, az záróünnepélyen, amikor felvonult különítményük, az olasz szurkolók (!) iszonyatos pfujolással, füttykoncerttel „köszöntötték" őket... Erre szoktuk mondani: ilyenek, vagy csak ennyit tudpak,.. A VÁSÁRHELYI ÉS A SZEGEDI CSAPATRÓL. Mindenek előtt: mindkét társaság várakozás felett teljesített! Ezt a megállapítást senki ne vegye egy fajta lekicsinylésnek, sőt! Köztudott, a vásárhelyi lányok a bajnokság utolsó pillanatáig borotvaélen táncoltak az első osztályban maradásukat illetően. Harcukat, mint ismeretes, hősiesen megvívták, és minderre egy nagyszerű tornagyőzelemmel tették fel a koronát. Talán a lehető legjobbkor, mert a gyár új tulajdonosai (szponzoraik) méltányolják majd teljesítményeiket. A Taurus férl'icsapatában. melynek lehetőségei a szó legszorosabb értelmében véve amatőr alapokon nyugszanak, egy igazán nagyszerű, egymásért élni-halni képes társaságot ismertem meg. A srácok, akik „mellesleg" a kézilabdázást sem alapfokon űzik. „főnökükkel", Tóth Péter edzővel áz élen - akit engem alkata, örökös vidámsága és humora mindvégig Piedonera emlékeztetett - igazi baráti teamet alkotnak. A gárda attól sem riad vissza, hogy egy-egy kellemesnek ígérkező együttlétért - mint a mostani utazásért, ha kell. zsebbe nyúljon. * Minden jó, ha jó a vége! szoktuk mondogatni egy-egy utazás után. Azt pedig mindnyájan tudjuk: napok múltával a helyszínen több mint kellemetlennek tűnő élmény is kedvessé válhat, tehát ma már valamennyien csak a szépre emlékezünk... GYÜRKI Dobogós szegediek K . «] w: nmk b 'W ' B> vg mm • j J •••••••iU A napokban Fadd-Domboriban rendezték meg az országos kajak-kenu bajnokságot, amelyen a szegedi sportolók az esős idő ellenére több értékes helyezést szereztek. A Szegedi Olajbányász SE versenyzőinek eredményei: C-il. 500 méter: 7. Salánki György dr.-Pajkó Zsolt. C-IV. 1000 m: 8. Pajkó Zsolt-Fürdök Gábor-Szalma Zsolt-Kovács András, míg a C-IV. 500 méteren: 6. Sipos Tamás-Szalma Zsolt-Fürdök Gábor-Kovács Attila. K-Il. 500 m: 6. Kajner Gyula-Páger Zoltán. K-!l. 500 m: 5. Petrovics Béla-Bártfay Krisztián (Vác). K-1I. 500 m: 7. Kovács Gábor-Pankotai Gábor. K-Il. 1000 m: 7. Petrovics Béla-Borki Zsombor (Kaposvár). K-1V. 500 m: 2. Kajner Gyula-Páger Zoltán-Kovács Gábor-Pankotai Gábor... 5. Dömök Attila— Karnok Csaba-Petrovics Kálmán-Kalivoda Árpád. K-IV. 1000 m: 3. Kalivoda ÁrpádPáger Zoltán-Kovács GáborPankotai Gábor. ... 7. Dömök Attila-Petrovics KálmánKarnok Csaba-Kajner Gyula. K-I. 150: 9. Kalivoda Árpád. C-l. 150 m: 9. Bodó Attila. K-I. 10 000 m: 6. Petrovics Béla. K-IV. 10 000 m: 2. Kajner Gyula-Dömök AttilaPetrovics Kálmán-Karnok Csaba. C-l. 10 000 m: 6. Pajkó Csaba. Mi, a vállalkozási igazgatóság volt dolgozói sejtjük a választ. Bodó Antal, a Szeged SC elnökével rövidebb hosszabb - együttmunkálkodásunk meggyőzött bennünket arról, hogy ő egy tényről hányféleképpen tud véleményt nyilvánítani. Valószínű, hogy Bodó úr is rájött arra, hogy a birkózásban használt „minden ellenfél új fogás"-elvet Magyarországon még mindig a sport irányításában igen hatásosan el lehet sütni. Ehhez - mint sportpályafutása alatt többször - azonban ki kell válogatni a megfelelő szereplőket. A trükk lényege, olyanok előtt sose nyilatkozz, akik az adott témát, ügyet pontosan és jól ismerik, netán szakemberek az adott kérdésben, persze ezt se bízd a véletlenre, hanem ne küldj meghívót az érintettnek, tarts „zárt ülést" utasítsd ki az újságírót, a jogi személyiségű tag képviselőjét stb. Ha netán mégis valaki a valótlan állításokat megcáfolni próbálja pld. a sajtó útján, vagy ítéletével - majd rásütjük, hogy rosszindulatból, személyes bosszúból, gazemberségből teszi azt. Ezután a címben szereplő kérdésre való lehetséges választ követően arra szeretnénk reagálni, ami nem hangzott el a sajtótájékoztatón, illetve amire Bodó úr nem a valós tényeket közölte a küldöttközgyűléssel kapcsolatosan. 1. A beszámoló nem tartalmazta az 1989. április 20-a - az utolsó szakmai és gazdasági beszámolót is tartalmazó rendes közgyűlés időpontjától - az 1990. december 31-i időszak szakmai eredményeit és gazdasági mutatóit. Ebből a gyűlés tagjai és a közvélemény is pontos képet kapott volna arról, hogy milyen jelentős visszaesés állapítható meg 1991-tól a mai napig az eredményességet és a gazdálkodást illetően. Ezt szeretnénk pótolni legalább a kevésbé ismert gazdálkodási oldalt érintő - a Szeged SC által 1991 tavaszán felkért szaktanácsadó 1991. július 15-én kelt jegyzőkönyvét alapul véve adatokkal: Az állammal szembeni adósságállomány alakulása: - 1989. december 3l-ig a Szeged SC-nél nem képződött állammal szembeni tartozás. - 1990. január l-jétől - amikor is létrejött a Sportigazgatóság, illetve a Vállalkozási Igazgatóság 1991 március végéig tartó időszakban - melyben Apró László, mint mb. sportigazgató, majd mb. elnök irányította a Sportigazgatóságot, az egyesületet - a \c< o Vjpg c5 Sokan eltűnődhettek azon az olvasók közül, hogy a Szeged SC 1992. június 15-i kü Idöttközgyülésről szóló sajtótájékoztatóról megjelent cikkek - a békés hangulatú, a Szeged SC egységét, a vezetés feltétlen bizalmat élvező, a jövő optimista megítéltetését sugárzó - sorai alapján miért volt szükség az egyesület nem küldötti tagjainak, a támogatást biztosító gazdálkodó szervezetek, az önkormányzat és a sajtó képviselőinek a küldöttközgyűlésről való kizárására. Főleg az érthetetlen, hogy ha minden rendben lévőnek látszott, akkor miért kellett a Népsport újságíróját „nagy nyilvánosság" előtt atrocitálni. sport 10 millió 707 ezer forint állammal szembeni adósságot halmozott fel. - A szaktanácsadó véleménye azt is megállapította, hogy 1991. IV. és V. hónapban ez az összeg további 6 millió 270 ezer forinttal emelkedett. Ezen tendencia oda vezetett, hogy - ha pontosak a Bodó úr által közölt adatok - ma az egyesületnek állammal szembeni adósságállománya mintegy 30 millió forint. Ezen adatok a közgyűlésen is ismertetve lettek hozzászólás formájában, melyek nem kerültek megcáfolásra. 2. Az elnök úr több esetben szerepelteti a volt Vállalkozási Igazgatóság eredményeivel teljesen eltérő és valóságot nem tükröző adatokat megnyilvánulásaiban. Ezért úgy gondoltuk, hogy az általunk megválasztott elnökségi tag közgyűlési hozzászólásában pontos - általunk független szakértői adatok alapján - információt adunk. Sajnos Bodó úr szokásaihoz híven a sajtótájékoztatón ezekről „elfelejtett" említést tenni. így ezen sorokat vagyunk kénytelenek felhasználni a pontosításra. Á szaktanácsadó által készített jegyzőkönyv 1. sz. melléklete szerint a vállalkozás eredményei a következőképpen alakultak. a) 1988. évben +3 684 000 Ft b) 1989. évben +6 261 000 Ft , ö»/ c) 1990. évben +14 289 000 Ft Ezen eredmények a közvetlen és a közvetett költségeket (béreket, bérjellegű kiadásokat, az infrastruktúra és egyéb költségeket) levonva értendők. 3. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a „Kónya-művek" amíg működtek több, mint 5 millió forint veszteséget képeztek 1991-ben. Bodó úr ezt ilyen módon a vállalkozást képviselő küldött előtt gondolván a gyors megcáfolhatatlan hozzászólásra elfelejtette a küldöttközgyűlésen ismertetni. így most szintén idézni vagyunk kénytelenek az említett jegyzőkönyv 1. sz. mellékletéből az alábbiakat: Az 1991. év I-V. hó egyesületi hiánya 5 millió 137 ezer forint volt, mely az alábbiak szerint oszlik meg: sport -4 millió 243 ezer, vállalkozás -894 ezer. A vállalkozás hiányából a szakértő 308 ezer forintot bevételként - mely a kamatnyereség címén a vállalkozásnál képződött - a sport bevételei között vett figyelembe. így közel 600 ezer forint vehető tényszerű vállalkozásnál jelentkező hiánynak. Az anyagból nem lehet megállapítani, hogy a vállalkozási igazgató felfüggesztéséig, illetve a vállalkozási igazgatóság irányításának Bodó úr általi átvételéig - 1991. április 15-ig - a fenti összegből mennyi terheli a „Kónya-művek"-et. Egy biztos, hogy az elnök úr a sport veszteségét szokásához híven a vállalkozásra kívánja áthárítani. Ezek után egy gondolatot szeretnék még megosztani a tisztelt olvasókkal. A Bodó úr vezetői optimizmusát csodáljuk, és egyre megalapozottabbnak tartjuk. Aki ma egy gazdálkodó szervezet kü ldöttközgyűlésén és a sajtóban többször is bátran ki meri jelenteni, hogy az állammal szembeni - jelenleg 30 millió forintra rúgó - tartozások egyszerűen átütemezhetők és figyelmen kívül hagyhatók, igen jelentős kapcsolatrendszerrel és kiváltságokkal rendelkezik. Ennek az embernek olyan erős lehet a hitele, hogy akár egyesületének örökös elnökéül célszerű lenne megválasztani. Mi csak azt kérjük, hogy a további sikerei kidomborításához voli kollektívánk vezetőinek és dolgozóinak személyes „érdemeit" ne vegye igénybe. Erre a fentieket figyelembe véve amúgy sincs szüksége. Szeged SC Vállalkozási Igazgatóság volt vezetői és dolgozói