Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

HÉTFŐ, 1992. FEBR. 24. HETEDHÉT HATÁRON 7 Idézetek Az ásotthalmi sportcsarnok bejáratának két oldalát fafaragás díszíti. SA és NI mesterek munkája. Az előző monogramról megtudtam: Stantzer Antal nevét rejti. Fába faragva az alábbi két idézet olvasható. „Néznek a szent hegyek, fejükön glória. Ott állsz Te közöttük, egyetlen Kós Károly, mint élő nagy csoda. " (Bartalis János) „Hajlékot Istennek, hajlékot embernek, kőből, fából házat raktál a léleknek, kőnél, cserefánál erősebb igékből várat" (Kányádi Sándor) Napos és előnevelt reményeink Profán áhítat a kupola alatt ...A Himnusz úgy hangzott, mintha templomban lennénk. Pénteken még szakadt a hó, szombaton a metsző hidegben az éles napsugarak váltakozó pásztában világították meg a zsúfolt termet. Az ünnepélyes avató általam kinevezett főszereplői, a gyermekek arcán is leolvasható jelként földerengett a közösségi élmények velejárója: a profán áhítat. Stítttdeu. Dr. Krisztin András polgármester üdvözölte a község lakosságát és vendégeiket. Az Asotthalom előrelépését megtisztelők között örömmel vettem észre Mórahalom, Röszke, Üllés, Zákányszék polgármesterét. Szirbik Imre, Csongrád megye önkormányzatának elnökhelyettese szavai szerint: „Az intézmény használatba vehető, kérem, használják is!" Nacsa Imre megyei sportigazgató a megyében egyedülálló létesítménynek nevezte az ásotthalmi megvalósítást. Az általános iskola énekkara Kiszinné Bikárdi Melinda és Kiszin Miklós vezetésével, fiatalos lendülettel adta meg az alaphangot a háromórás ünnepséghez. Barsi Anikó, Barsi József és Csehó Zoltán énekelte a szólót. A későbbiek során Csiszár Gabriella, Csiszár Katalin, Rácz Mária és Temesvári Attila hangja uralta a termet. Az ásotthalmi, tizenhéttagú női kórus - tíz éve énekelnek együ tt - pattogó ritmusú népdalokkal „készítette elő" a kisiskolások tornabemutatóját. Koller Erzsébet koreográfiáját Gyenge Balázs testnevelő tanár tanította be - hatvannégy tanuló futott a porondra, s mire beszédes mozdulataik a játékos „csüccs!"-re végződtek, bejött a megérdemelt vastaps. A Bedő Albert Szakmunkásképző Intézet tölgyfaerős legényei látványos gúlagyakorlatok egymásutánját mutatták be - hátukon, vállukon hordozva nyírfalevél-könnyű társaikat, akik Fröhlich László betanítása szerint röpködtek a levegőben. Volt még: cselgács-, karate- és versenytánc-bemutató. A szegedi vendégek méltó közönségsikert arattak. ...S hogy az élet Asotthalmon a maga kerékvágásában megy tovább, azt egy, a sportcsarnok tőszomszédságában olvasható hirdetés bizonyítja, miszerint ott és faluszerte. napos és előnevelt csibe kapható... Mit tud Asotthalom? ...És jött a nép. Birtokba venni az épületet. A polgármester, dr. Krisztin András arcát figyeltem. A feszültség az idő múlásával enyhült. Ahol ennyi ember ugyanazt akarja, nagy baj nem lehet. „A község ifjúságának évizedes álma íme, megvalósult. Tíz hónappal ezelőtt elhatároztuk, nyolc hónapja elkezdtük azt, ami tornateremnek indult és sportcsarnok lett belőle" - mondta avatóbeszédében a polgármester, az Ásotthalmi Községi Sportcsarnok Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Az összefogás és nagyotakarás mintapéldánya ezen épület. A megye, a környék, a község, a polgárok, az önkormányzati testület közös müveként fölhúzatott a 856 négyzetméteres küzdőtér, a 216 négyzetméteres edzőterem, az öltözők és a többi helyiség fölé a kupola, helyükre kerültek a szerek. Az avatón bemutatta, mit tud Ásotthalom. Most már a szereken a sor; az ünnepélyt sikerült emlékezetes társadalmi esemény rangjára emelni - a tornaszerek használata: testnevelés. Tervek, lehetőségek A cél: a nemzetközi „porond" Az ásotthalmi új sportcsarnok vezetője (gazdasági felelőse, mindenese) Szabó Attila. A harmincéves fiatalember helyi születésű, pályafutása során hat esztendeig az Egyetértés Tsz növénytermesztője volt, majd 1986 óta az általános iskola titkáraként működött. Pályázat útján nyerte el a vezetői tisztet. - Az avatóünnepség emlékezetesre sikeredett. Hogyan tovább? - Az Ásotthalmi Hunyadi János Sportkör labdarúgó csapatai (felnőtt, ifjúsági, serdülő) a megyei másodosztályban szerepelnek. A fölkészüléshez míg a szabadban nem folytathatják - terepet biztosítunk. A továbbiakban a terem napjait, óráit, perceit szeretnők hasznosan betölteni. Természetesen a helyi iskolák elsőbbséget élveznek. - A lehetőségek érzékeltetése végett, a terem adottságairól: kézilabda-, röplabda-, kosárlabda- és teniszpálya van fölfestve a parkettára. Ez utóbbi három a nemzetközi szintű szabványok szerint. A kézilabdapályán kispályás focimeccseket lehet rendezni. A környékbeli amatőr csapatok már érdeklődnek - pénzdíjas kupasorozatokat szervezünk a számukra. - Szegedi kick-box sportegyesület érdeklődött: heti két alkalommal szeretnék használni a termet. Karate edzéseknek is helyet adunk majd. Reményeink szerint a helyi fiatalok érdeklődése a továbbiakban csak nőni fog a küzdősportok iránt. - A helyi tűzoltóegyesület komoly szabadkai kapcsolatokkal rendelkezik. Az ottani sportegyesületek érdeklődésére is számítunk; hosszabb távon, a nemzetközi színtérre való kilépésnek ez lesz a legegyszerűbb módja. A sport a legközérthetőbb nemzetközi „nyelv"; rajtunk múlik majd, mennyit „gyakoroljuk..." Makkosházáról - „erdei" kollégiumba A telepítés gyönyöre Arra kértem Arany József tanárt, ajánljon egy olyan fiatalembert, akit évek múlva valamelyik gazdaságban erdészként láthatok viszont. A Bedő Albert Szakmunkásképző Intézet III. éves diákja, a 17 éves Árva István a szegedi Gát utca 9. szám alól került Ásotthalomra - röviden: Makkosházáról „erdei" kollégiumba. - Mi késztetett e pálya választására? - Ezt én döntöttem így el. Erdész akarok lenni. Ennek első állomása a szakmunkásdiploma. - Családi hagyomány nem befolyásolt? - Édesapám, nagyapám asztalos. A gyermekkori erdei kirándulások befolyásoltak - s talán leginkább a szegedi Béke utcai általános iskolában az osztályfőnököm, Szabó Katalin, aki földrajzra oktatott. - Mi izgat, mi marasztal téged e szakmában? - Az új erdő telepítésének lehetősége. Maga a folyamat. Valóban megváltoztathatnók a föld arculatát. Szép szerep a föld tüdejének istápolója lenni... - Innen, a szakmai intézetből, járjátok-e az ország erdeit? - Egyrészt minden Defag-ot megismertetnek velünk. Iskolabuszunkkal a Gemenc, Mátra, Bükk feltérképezése természetes. - Talán nem arrafele pályázol? - A szívem Szeged környékére, Csongrád megyébe húz. Ha ez nem megy, a mukahely után települök. Addig azonban sok a tanulnivaló. - Például? - A rossz döntésnek egyetlen ellenszere van, a helyes döntés. A kitermelés komoly, veszélyes szakma. Tiszta fejjel, a védőfelszerelés tiszteletben tartásával lehet megközelíteni az erdőt. Jeleztem: az én álmom a telepítés. Abban az erdőben érzem majd jól magam. - Társaid terveiről van-e tudomásod? - A fiúk - az iskolában nincs lány - közül sokan szeretnének továbbtanulni. Levelezőn, vagy az adódó formában. - Ezek szerint sok-sok hektár zöld öröm: az ásotthalmi fiatalok telepítései várnak ránk... Akik azért tanulják meg a kitermelés fogásait, hogy ne feledjék a telepítés gyönyörét... „Maga a csoda" Kiss Sándomé Galiba Ilonát, az általános iskola igazgatóját könnyűszerrel sikerült meggyőznöm egy rövid beszélgetés hasznosságáról - a tanügy csapatának „gépezete" ugyanis olajozottan működött, hála a pontos szervezésnek. - Maga a csoda ez a csarnok. Két évvel ezelőtt minden gyermekünk, télen-nyáron a szabadban tornázott. A kicsik is. A mai lehetőségeink minden osztály számára megváltoztak. Az I-II-III. osztályosok a konditeremben gyakorolhatnak. A nagyobbak a csarnokban. Mi ez, ha nem csoda? - Emelni fogjuk a testnevelési órák számát. Jelenleg heti három alkalommal sportolnak, gyakorolnak a gyermekek. A heti négyszeri tornaóra mellett minden nap, délutánonként is tartunk foglalkozásokat. A labdajátékok iránt rendkívül fogékonyak a gyermekek. - Az iskolai ünnepélyek számára is megfelelő helyszínt nyújt a csarnok. Régebben, ha esett az eső, bajban voltunk. Most, ha esik, ha fúj, a szülők nyugodtan megtekinthetik a gyermekek bemutatóit. - Az általános iskolában naponta 360 gyermekkel foglalkozunk. Az óvodába 130 piciny jár. Mindkét intézmény a csarnok tőszomszédságában helyezkedik el. Ugyanilyen jogokkal használják majd a csarnokot a Bedő Albert Szakmunkásképző Intézet tanulói. Kiss Sándorné Galiba Ilona igazgató diákjai közben elfoglalták az öltözőket. Készülnek a zenés tornagyakorlat bemutatójára. Zsong a ház. Gazduram a hetvenharmadikban „Viszi a szél a homokot" Apró bölcsességek - Nem telepedett le itt se német, se szerb - nehéz, kutyanehéz volt megművelni ezt a földet, ami homok. Beszélgetőtársam középarányos, hunyorgó szemű, nyílt arcú férfiú. - Névvel nem szolgálok. Elégedjen meg a véleményemmel. S azzal, hogy az ásotthalmi határban, egy köröséri tanyán lakok. Hetvenhárom esztendős vagyok, s módfelett büszke, hogy egy-két hét múlva dédapaként nézhetek a világra. Lányom, fiam itthagyta a falut. Szegeden, Röszkén élnek. - A homokot csak megkötni lehet. Kemény, emberpróbáló munkával. Nagy a trágyaigénye. Sok szőlőt ültettem életemben, nekem jutott osztályrészül a kitermelésük is. Kegyetlen a sors? Talán. Kíméletlen. - A dolog tartott a háznál. Mindennek a rendje. Hogy néz ki, ha a gazda nem az istállóban kezdi a napot? Ameddig lehetett, lovakat tartottam. Most már a korom nem engedi. Különben is: a lovat fölváltotta a gép. A mindentudó és -bíró masina. - Milyenek voltak az ünnepnapok? Amilyennek a dolog vége megengedte. Hogy éltem meg például ötvenhatot? Munkával. Dologidőben nem várhat másra az ember. Tényleg: a tanyán nem úgy éltük át, mint a városlakók. - Nem irigykedek senkire. Az nem lehet, hogy egyformán jól menjen mindenkinek. Háború, Rákosi-rendszer, Kádár-rendszer, ilyen uracsok, olyan tanácsosok - mind-mind elvitte a homok. Viszi a szél a homokot. - Azt mondják: állam bácsi. Az állam bácsi mi vagyunk. A szegények. A dógosak. Tanyáról nézvést kátyúban vagyunk. Ismét. Egy ideig. Ne feledjük - fölemeli mutatóujját ez a konok és bölcs tanyai ember: viszi a szél a homokot! Az OLDALT IRTA: PATAKI SÁNDOR FOTÓ: GYENES KÁLMÁN