Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 9. Kinek kell ma a mozi? A cél: szolgáltatni és képviselni Az önkormányzatokról szóló új, vagyonjogi törvények értelmében az eddig a moziiizcmi vállalatok kezelésében, állami tulajdonban lévő vagyontárgyak a települések önkormányzatainak tulajdonába kerülnek. (Tizenhárom helyen volt eddig ilyen ingatlan, a többi településen csak a művelődési házakban működött mozi.) Az átvétellel együtt természetesen kötelességei is lesznek az új tulajdonosnak: neki kell fedeznie a fenntartási költségeket, persze, a bevétel is az övé lesz. Eddig ugyanis minden: a költségek és a bevétel is, a megyei állami vállalaté volt. A moziüzemi vállalatok üzemeltetési joga a tulajdonosváltással megszűnik, ám az önkormányzatok esetleg rábízhatják a működtetést az átalakuló vállalatra. (Ez persze nem kötelező, de lehetséges.) Hogyan látja a megújulás esélyeit, egyáltalán: milyen szándékai vannak a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalatnak? Erről kérdeztük az igazgatót, Petrőczy Sándort. - A kistelepülések mozijáról két nézet alakult ki. Az egyik az, hogy minek a mozi, amikor csak 8-10 embert vonz egy-egy előadás, miért áldozzanak erre pénzt. Ám ez ellen szegezhető az a másik vélemény, hogy ezek a nézők pont azok a fiatalok, akiknek kisebb a mozgási lehetőségük, például nincs autójuk. Tehát amikor a falusi mozik ellenzői azzal érvelnek, hogy Nyugaton sincs az 5000 lakos alatti településeken mozi, mert egyszerűen nem éri meg, arra azt lehet válaszolni, hogy ha majd Magyarországon is lesz szabadidő, pénz, út meg autó, amikor itt is bejárnak a városba mozizni, akkor itt sem kellenek kisebb mozik. - Már most is sokan bejárnak, főleg a környező településekről, ahonnan sűrűn van buszjárat. - Ez igaz. Elsősorban azért, mert sokan a városban dolgoznak, tanulnak, másrészt ott 1-2 hónappal hamarább láthatják a reklámozott, legújabb filmeket, mint a lakóhelyükön. - Ismeri-e ön a települések véleményét moziügyben ? - A községeket körbejárva az a tapasztalat, hogy majd minden önkormányzat ragaszkodik a mozihoz. A legésszerűbb az lenne, hogy amikor az önkormányzatok átveszik a vagyont, a közüzem fel nem osztható, központi vagyonáról lemondanának azért, hogy ez a szolgáltatócég egyben megmaradjon. Sok helyen már régóta önállóan működtetnek, ám erre nem képes minden falu. A kistelepülések aránytalanul jobban meg lesznek terhelve, mint a nagyobbak. Kisebb a nézőszám - igaz, kisebbek a költségek is. Mi eddig fenntartottuk - veszteségekkel - a kis mozikat. - Valakinek ezentúl is fedeznie kell a költségeket. Milyen jegyárak mellett lenne rentábilis megtartani ezeket a kisebb mozikat? - A helyi önkormányzatoknak kell ezt finanszírozni, mivel 100-120 forintos jegyárakkal lehet csak nullszaldós egy előadás, ez pedig nagyon sok. - Igen, de nem biztos, hogy a mai anyagi helyzet mellett ez járható út. Én úgy érzem, hogy csak az időt lehet húzni ebben a kérdésben: nemhogy a kisebb falvak mozijai - amelyek közül már amúgy is sok bezárt -, hanem sajnos általában a mozi is igencsak visszaszorult... - Ezzel egyetértek, de a jelen pillanatban a kistelepüléseken csak a mozi tudja a kulturális, szórakozási lehetőséget biztosítani. - És a tévé, a videó? - A mozi közösségi szórakozás. Van hova elmenni, van hol ismerősökkel találkozni. Sokkal nagyobb élmény közösségben, nagyobb képpel - esetleg jobb hangminőséggel - ugyanazt a filmet megnézni. Emellett a videó el is lustítja az embereket. De visszatérve az eredeti témára: milyen funkciók miatt lenne szerencsés, ha szolgáltatóegységként egyben megmaradna a vállalat, amelynek negyvenmilliós ingatlanvagyona, központi raktárában pedig még nyolcmilliós készlete van? Egyrészt biztosítani kell a műszaki hátteret: a német és csehszlovák gépekhez szükséges speciális alkatrészeket a boltokban nem árusítják, és egy-egy moziegység nem „spájzolhat be" magának készleteket, mert ez anyagilag nagyon megterhelné. Nincsenek helyi szakemberek sem. A szolgáltató egység azt jelentené, hogy amit tőlünk megrendelnek, azt szállítanánk. Másrészt a filmforgalmazók részéről is felmerült az igény, hogy egy bizonyos terű -leten legyen egy őket képviselő cég, amelyik beosztja a filmeket, vállalja a reklámot, propagandát, s a nekik járó kölcsöndíjakat - mely a mindenkori árbevételnek jelenleg átlagosan negyven százaléka begyűjti. - Várható-e ennek növekedése? - Nem, mert tervezték ugyan az emelést a forgalmazók, de mi nem mentünk bele, hiszen azt már tényleg nem bírnák el a mozik. Márpedig, mint említettem, szükség van a mozikra. Kétoldalú szerződéseket szeretnénk kötni, minden mozival külön-külön, a megváltozott helyzetnek megfelelően. - Jelent-e meg már a piacon olyan moziműködtető vállalat, amely a megyében komoly konkurenciát jelenthet önöknek? - Nincs. Sajnos - vagy szerencsére -, a környező társvállalatok rendkívül nehéz anyagi helyzetben vannak: gazdsági helyzetük, szervezeti felépítésük egyelőre nem teszi lehetővé, hogy más területekre átnyúljanak. De a megyében lévő moziknak sem lenne gazdaságos egy jóval messzebb lévő központból filmszállítást, karbantartó-javító műszerészeket kérniük. - Önök jelentkeztek-e már az egyes önkormányzatoknál? - Ahol csak a művelődési házakban van mozi, ott eddig is csak szolgáltattunk: az ó szerződéseiket meghosszabbítjuk. A többi településnek pedig folyamatosan tesszük meg ajánlatainkat, miután a vagyonátadó bizottság a vagyon sorsáról dönt. P. L. • • Ottömös rendőre Huszonöt év után újra önálló körzeti megbízott dolgozik Öttömös községben. A település újbóli önállósulása - Pusztamérgestől való különválása - után a lakosság már szorgalmazta, hogy a közbiztonság érdekében állandóan jelenlévő rendőr kellene a faluban. A mórahalmi rendőrőrs létrehozása után lehetőség nyílt arra, hogy részint az öttömösi önkormányzat anyagi hozzájárulását honorálva, de még inkább a térség bűnmegelőzési munkáját szolgálva önálló körzeti megbízottat kapjon Öttömös. A lakosság örömmel és megnyugvással fogadta, hogy állandó jelenléttel, helybeni szolgálati lakásban élve körzeti megbízottként hivatalba került Megyeri Árpád rendőr őrmester. Asotthalom elsőszámú adófizető polgára Asszony, asszony... üzletasszony! Amióta Polgár Judit, a tizenöt éves gimnazista (ráadásul: magántanulmányokat folytat...) maga mögé utasította az ország legjobbnak tartott sakkozóit, s taktikailag, stratégiailag, idegileg és fizikai felkészülésben is felülmúlta sok észcsata hősét, volt időm átgondolni: a haza lakosságának több mint a fele a „gyengébb nem " képviselőjeként éli le életét... Mit is jelent ez az egyenjogúsítást törvényerőre emelő társadalomban? Az egyenlő esélyek hangoztatása mellett a kitörés lehetőségét azóta senki sem tagadhatta meg a hölgyektől kivéve talán az üzleti életet. Egyáltalán: volt e régióban üzleti élet? A kockázatvállalás - a mi észjárásunk szerint - nem asszonynak való... Kivéve a sakkot. Amikor egymás között játszanak. Lassacskán hozzászokunk: mindez már a múlté. Ásotthalom első számú adófizető polgára asszony: Nemesné Matók Piroska. Lapunkban már beszámoltunk a tulajdonában lévő benzinkút (amit a tavasszal, áprilisban adtak használatba) mellett átadott 700 négyzetméteres, háromszintes szórakoztató- és vendéglátó komplexumról. Személy szerint az üzemeltető tulajdonos pályafutása érdekelt akivel még a felavatás izgalmai előtt, egy kemény munkásnapon beszélgettem. - A mindszenti áfészben dolgoztam 12 évig, majd 1975 óta magánkereskedésem volt. Később maszek vendéglőt nyitottam Hódmezővásárhelyen. Ez a végzettségem: vendéglátós vagyok. Mártclyon és Hódmezővásárhelyen üzletem volt, de egy gépkocsibaleset visszavetett. A tétlenséget három hónapig bírtam. Tanyacsárdát, majd Ásotthalmon vendéglőt nyitottam. Rosszkor adtam el az üzleteimet. Egyik nap 4 százalék, rá egy hétre 5 százalékos forintleértékelés következett. Majd egy hét múlva 37 százalékos áremelés. - E kényszer lett volna a tanácsadó? FOTÓ: SCHMIDT ANDREA - Elindított a vállalkozói úton. Harminc évre bérbe vettem egy erdőrészt. Majd megvásároltam. - Bátorság és önbizalom kellett ehhez— - Csak megvalósítható terveket kell szőni. Szakembereket is bevontam a „jövőlátásba". A benzinkút bevált. A szállítópartner, a Shell pontos és megbízható. - Vendéglátás. Egy személy, egy család képtelen 700 négyzetméteren állni a sarat... - A vendéget kitűnő vendéglátókkal kell megbecsülni. Javarészt a községből. Ásotthalomról toboroztam a személyzetet. Derűlátásom alapja: nincs rossz üzlet, csak rossz üzletember. ...Közben röpködnek a levegőben a milliók. Bankok nevei. Nemesné Matók Piroska első, néhai férje erdész volt. O, az üzletasszony, szereti cs becsüli az erdőt. Aki nem így tesz. előbb-utóbb bűnhődik - vallja. Mivel egyedi természeti környezetben települt a benzinkút cs a szolgáltató egység, előzőleg kiilön meg kellett győzni a tájvédőket: társuk a környezet- és természetvédelemben. A bővizű kűt például első számú forrás lehet avartűz esetén... A legnagyobb érték a fű. a virág, a fa - mindezt a vendégek is értékelik. Kissé eldugott e hely, a Szeged-Baja országút leágazásában, közel az országhatárhoz... - Varázsát a környezet biztosítja. A többi szervezés kérdése. Luxemburgi és müncheni szakemberekkel állok partneri kapcsolatban. A többi rajtunk múlik. - A pénz, a tőke kapcsán bankokról regélt. Harminchét- és tizenkilencmillió forintos kölcsönről. Mindezt a faluba, Asotthalomra „hozta"... - Az önkormányzattól egy fillért sem kértem. Munkalehetőséget biztosítok, adót fizetek, óvom a környezetet. Örök életemben tanulságként hangoztattam: mindig drága, ami olcsó. Az építkezéseket megpályáztattam, s a legjobb ajánlat mellett döntöttem. Nem szégyellek semmit, ami fontos az alföldi embernek. A friss túrós lepénynek, a pogácsának, meglátja, híre megy - mint minden jónak. - Tavaszi tervek? - Száz főt befogadó kempinggel várjuk az átutazókat és pihenni vágyókat. Nyárára úszómedence kéklik majd a franciakert közepén. Zenélő szökűkűttal. S bárhová lép az ember, virág pompázik mindenhol. - Meddig tart e hihetetlen lendü -let? - Két fiam. három kislány unokám van. Az ő boldogulásuk számomra az egyetlen „célprémium". ...Piroska asszonyt a családi ház konyhájából raboltuk el. Ott is helyt kell állnia. A szobákban milliók röpködtek, a konyhában gőz ködölt. Mindkét helyt elemében érezte magát Nemesne Matók Piroska, Ásotthalom első számú adófizető polgára. Aki színes virágokról, boldog vendégekről és gyarapodó üzletemberekről beszél. Nem álmodik. Ahhoz túl közel jár a talajhoz. PATAKI SÁNDOR Népünk hagyományvilágából / Újévtől nagy farsangig Újév reggelén korán kelt a család. Még a jószágokat is fölkeltették, hogy állva várják az új esztendőt. A gyerekek köszönteni mentek. Hangos dicsértessékkel köszöntek be minden házhoz, és megkérdezték: Szabad é újévet köszönteni? Mindenütt szívesen fogadták őket, akik azon nyomban rázendítettek: Ez újév reggelén minden jót kívánok, Amerre csak nézek, nyíljanak virágok. Még a hó felett is rózsa nyiladozzon, Dalos madár zengjen, minden rózsabokron. Legyen szép, legyen jó, legyen minden bőven. Szálljon ránk az áldás ebben az újévben. Dicsértessék a Jézus Krisztus. A köszöntésért a gyerekek pénzt kaptak, amiből rendszerint gyerökbe való cúkort, mások hocskorszíjat (ez valójában ízes, főként köhögést gátló cs csillapító, szíjhoz hasonlító, gumiszerű csemege volt) vettek. Újév napján a világért sem főztek kakasból, mert az - hitük szerint - kikaparta a házból a hasznot. Főztek viszont disznóorrpaprikást, remélve, hogy az majd dúrja a házhoz a pénzt. Január másodika Jézus neve napja. Ha ezen a napon hideg van, megszólalnak az állatok, amit hallani lehet. „A szegedi ember vármegyéket benépesítő hazája mindaddig tart. ott van. ahol még az idegennek is így köszönnek: Dicsértessék a Jézus" - írja Bálint Sándor. Ezen a napon fogadták a cselédeket, tehát szegődőnap volt. Már rég kihalt nevén: bitangvásár. Ám ismeretes még, hogy a szegedi tájon a bérfizető napnak Jézus neve napja volt a tréfás megnevezése. Vízkereszt, másként Háromkirályok napja a nagyfarsang kezdőnapja. Gyermekkoromban a templomkertben fölállított hordókba vizet hordtunk. Szentmise keretében vonultak ki oda a hívek, és jelenlétük közben szentelte meg a plébános a vizet. Tett bele szentelt sót is. A vizet üvegekben vitték haza az asszonyok, és a kamrában tartották. Ha valakinek fájt a torka, ivott belőle egy kis kortyot. Általánosan ismert szokás volt, hogy szenteltvízzel hintették meg a házbelsőt, de kívülről is, hogy minden veszedelem kerülje el a házat. Meghintették az istállót, az ólakat, de öntöttek egy kicsit az ásott kútba iS. Ahol fiatalasszony volt, ott föltétlen meghintették szenteltvízzel azt az ágyat, amelyikben majd szülni fog, a boldogasszony ágyát. Sok családban használták kenyérsütéshez, sőt a malacok kevertjebe is löttyintettek belőle. Szintén a gyermekkoromat idézi a Háromkirály-járás szokása. Maroslelei (akkor Püspökiele volt a falu neve) jöttek Tápéra a legények. Lóháton érkeztek, s amikor befordultak az utcánkba, nagyokat durrogtattak kancsikájukkal. Az utca sarkán leszálltak a lóról és táncba kezdtek a kis istálló alakú Jézus-jászol előtt. Ragyogó koronájuk volt, és gyönyörű szűr lógott a vállukon. Tánc közben sarkantyúk pengtek a csizmájuk sarkán. Amikor végeztek, az asszonyok kaláccsal, a lányok borral kínálták őket. Volt nem egy gazdaember, aki pénzt dugott a zsebükbe. A Vízkereszt napjának igazi, meghitt családias hangulatát azonban mégsem a látványos Háromkirály-járás, mint inkább a házszentelés adta meg. A plébános úr szinte minden házhoz elment. Rövid imákat mondott, amikbe a család tagjai is besegítettek. Ezt követően minden szobába, a konyhába és a kamrába, sőt az állatok istállójába, óljába is szenteltvizet hintett, majd szentelt krétával a ház bejáratának homlokfájára fölírta a három napkeleti bölcs - Gáspár. Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. A szegcdi tanyák között szinte az egész januári hónap házszenteléssel telik el, sőt minden nap van egy-egy tanyában házszentelő mise, ahova a közeli tanyaszomszédok szoktak elmenni. Hetente egy alkalommal a szentelést végző plébánost ebéddel vendégeli meg valamelyik család, mely ebéden a közeli rokonok is részt szoktak venni. Egyéb napokon - lévén, hogy a közös ebédre általában szombaton kerül sor - a plébános otthon ebédel, vagy azoknál, akik tanyáról tanyára szállítják, szívességből. Vízkereszt zárja a karácsonyi ünnepkört. Ugyanazzal a nappal veszi kezdetét a nagyfarsang, amely hamvazószerdáig tart; s amely a fiataloknál ismerkedési, illetve lakodalmazási alkalom hagyományosan, sok évszázad óta. IFJ. LELE JÓZSEF