Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-31 / 126. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. MÁJ. 31. • / Élelmiszeripari konferencia a SZEF-en Kormánykoncepció és aggályok Hogyan fejlődjenek tovább a megváltozott gazdasági és politikai körülmények között Magyarország élelmiszeripari és mezőgazdasági viszonyai, hogyan változzék az eddigi kereskedelempolitika annak ismeretében, hogy az ország még ebben az éviizedben az Európai Közösség teljes jogú tagállamává válhat, illetve mi lehet a kiút az egyes agrárágazatok válságából - ezek a kérdések foglalkoztatták leginkább a Szegcdi Élelemiszeripari Főiskolán tartott konferencia előadóit s hallgatóit. A konferencia a kormány 1992-es új agrárpolitikai koncepciójának megvitatási lehciősége is voli, hiszen az előadók között szerepelt dr. Szőllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetelője, aki ismertette a tárca várható intézkedéseit. A kormányzat jövő évi élelmiszeripari kereskedelempolitikája, mondotta, kulcskérdésként fogja kezelni az egyensűlyhelyzet kialakítását, vagyis azt, hogy a piacgazdálkodási feltételek mellett is termelői biztonság legyen érezhető. Ehhez új agrárpiaci rendtartás , szükséges, ami jövőre két lépcsőben Két hét a titkosügynököknek A csehszlovák parlament csütörtökön sem tudott dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy nyilvánosságra hozzák-e az egykori kommunista állambiztonsági szolgálat ügynökeinek névsorát. Egy parlamenti bizottság hónapokon át folytatta az ügynevezett „átvilágítási" eljárást a szövetségi gyűlés képviselőinek, a szövetségi kormány tagjainak, a parlamenti iroda és a kormányelnökségi hivatal munkatársainak múltjával kapcsolatban. Akinek a neve szerepelt az egykori titkosszolgálati ügynöklisták valamelyikén, azzal ezt a tényt közölték, és két hetet adtak az illetőnek, hogy távozzon posztjáról. Azokat a parlamenti képviselőket, akik nem voltak hajlandóak visszaadni mandátumukat, a törvényhozás nyilvános ülésén megnevezték. (Mást nem tehettek velük: képviselőt a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében nem lehet visszahívni.) Más a helyzet a kinevezett személyekkel, hiszen ők felmenthetők, Illetve munkaviszonyuk felmondható. Őket viszont mindeddig nem nevezték meg nyilvánosan, miként a volt állambiztonsági szolgálat több tízezer más, jelenleg közszereplést nem vállaló, illetve nem a közszolgálatban dolgozó egykori ügynökét sem. A közélet megtisztítását szorgalmazó polgári jobboldali pártok követelik a névsor közzétételét, a kormány viszont - a személyiségi jogok védelméből kiindulva - ezt ellenzi. (MTI) Van más út! - mondja Békési László A mai magyar valóság, a válság, s a gazdaság bajainak kezelési módjairól kérdeztük az egykori pénzügyminisztert, a Magyar Szocialista Párt egyik legnépszerűbb (mert legszakszerűbb) országgyűlcis képviselőjét, Békési László közgazdászt, aki tegnap késő délután közel 150 fős hallgatóság előtt állította: van más út. - A mágvar gazdaságra leselkedő csapdák közül melyek a legveszélyesebbek, s hogyan kerülhetők ki? - Az egyik az adásságcsapda, mert a magyar exportbevételnek közel felét elviszi az adósságszolgálat. Annyit lehet csupán tenni, hogy a kormány a visszafizetés más módszereit, így például az adósságcserét is lehetővé teszi, s ösztönzi az egész térség adósságválságának nemzetközi szintű rendezését. A másik csapdát a közép-kelet-európai gazdasági kapcsolatok összeomlása jelenti, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége és piacai c régióból kerülnek ki. Fontos lenne fékezni e piacok - főleg a szovjet piac elvesztését, s szorgalmazni az elszámolás több formájának bevezetését. A harmadik a szociális csapda, mert a gazdaság természetes mozgatórugója a gazdagodás, s az ezt kísérő szegényedés, azaz a jövedelem és vagyondifferenciélódás, de nem az itteni arányü, s ütemű változás. Az átalakulást kellene úgy levezényelni, hogy ez a feszültség minél kisebb legyen. Ennek módja, hogy az inflációs trendnek megfelelő automatizmusokat építsenek be a szociálpolitikába, s a munkanélküli segélyek helyett a külföldi hiteleket a vállalkozások ösztönzésére, az átképzésre, ne pedig a Nemzeti Bank devizatartalékainak növelésére használják. - Előadásában a Kupa-féle gazdasági programot neoliberális filozófiára épülőnek nevezte, amelyet azonban átleng néhány etatista elem. Ez a gazdaságpolitika, mely messze van a kormánypártok választási ígéreteitől, hogyan viszonyul a törvénykezéshez? - A Parlamentnek gyengéje a gazdasági törvényalkotás. Sorrendbéli. súlyponti problémákról van szó, s arról, hogy egy adott hatalmi struktúrában a jelenlegi kormány mit tart fontosnak: saját hatalmának körülbástyázását, a koalíció összetartását. Ezért előzi meg a kárpótlási törvény vagy az egyházi tulajdon visszadásával foglakozó jogszabály megalkotása a privatizációs, vagy a dolgozói részvényről szóló, vagy az államháztartási, vagy a csőd törvényt. Politikailag ez belátható, de gazdaságilag rendkívül káros, s az alapvetően elfogadható Kupa-program sikerét veszélyezeti. Ez a program ugyanis racionális, de minden szociális érzékenységtől mentes. Hibája, hogy megfogalmazza a pozitív célokat, de nem nevezi meg azokat a mozgató rugókat, melyektől ez a cél bekövetkezik. Azok a részei a leggyengébbek, amikor enged a szakmai igényességből, s „beengedi" a politikát. A gazdaság ugyanis nem marionettbábu, nem lehet rángatni a politikai széljárás szerint. -A kormány gazdasági programja nem ad választ a mezőgazdaság válságának kezelésére, az oktatás és egészségügy gondjainak megoldására. - A szocialista párt e hézagok kitöltésére tesz javaslatot, mert „van jobb út!" így a tulajdonváltást a külföldi működő tőke részvételével, de a dolgozói tulajdon megteremtésével, az önkormányzati vagyon gyors tisztázásával és visszaadásával képzeljük el. A vegyes tulajdonon alapuló mezőgazdaság kialakítását szorgalmazzuk. Az elmaradott régiók gyorsabb fejlesztését regionális fejlesztési alapok segítségével kell elősegíteni. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a munkavállalói képviselet megmaradjon. E szempontok figyelembe vételével biztosítható, hogy a modernizáció a lehető legkisebb terhet jelentse a társadalomnak. ÚJSZÁSZI ILONA Négy programot is hoztak Francia vendégek Szegeden Egyre nagyobb az igény a franciaországi élelmiszeripari szakemberekkel és kutatókkal Külön programot dolgoztak ki a két régió befektetők, pénzemberek, kulturális szakemberek találkoztak a francia vendégek. élelmiszeripari vállalatainak együttműködésére és és minisztériumok részéről a szegedi Guy Raffi köszöntőjében elmondta, hogy a közös kutatásokra is. kapcsolatteremtésre. Ezt jelzi az is, hogy tegnap, látogatásuk lényege az egyéni kapcsolatteremtés Délu,án a vendégek felkeresték a Felszabadulás csütörtökön délelőtt ismét francia vendégei voltak szegedi mezőgazdasági szövetkezetekkel és Termelőszövetkezetet, majd látogatást lettek a a városnak: mezőgazdasági és élelmiszeripari élelmiszeripari vállalatokkal. Az integrációt az is Gabonatermesztési Kutatóintézetben. szakembereknek szervezett találkozó, a indokolja, hogy mindkét ország mezőgazdasága (Képünkön a francia delegác.ó tagja.- Guy . _ „,,,,.. ... 7 ,, ,, f .. . Raffi és Michel Gervais minisztériumi nagykövetség. A Guy Raffi minisztérium, képes világszínvonalú termékek eloall.tására. A f(5tanácsad6k <s , Mo,jnari wdominyo, főtanácsos vezette háromtagú delegációt - francia delegáció négy programban való részvételi at(jjé _ Tjhegyi JÓ2seí a|po|gármester amelynek tagjai Michel Gervais főtanácsadó és lehetőséget is felajánlott a szegedi partnereknek. ,ársaságíban szegedi mezőgazdasági Jacques Molinari tudományos attasé - Tűhegyi Így a közeljövőben sor kerülhet a két ország szagemberekkel találkoztak. József alpolgámester fogadta tegnap délelőtt a között mezőgazdasági szakemberek cseréjére, ________________________ városházán. Ezután szegedi mezőgazdasági és magyar mezőgazdászok franciaországi képzésére. RAFAI GÁBOR fog megvalósulni: a tárca mellett jelentős szerephez jutnak majd a szakmánként létrehozandó, és komoly jogosítványokkal felruházott terméktanácsok is. Mint elhangzott, ez nem jelenti azt, hogy az állam piacgazdálkodással ellenkező biztonságot készül nyújtani a termelőknek, hanem a kereskedelempolitikát szeretné beilleszteni a nyugateurópai élelmiszerkereskedelmi rendszerbe. Szólt arról is, hogy az irányzott és garantált vámrendszer bevezetése anyagi okokból nem megy egyik napról a másikra, de a lehetőségek szerint közeledni fog a közös piaci gyakorlathoz. Ennek első lépése a kereskedelmi adózási rendszer változtatása lesz: az új rendszer egységesíteni szeretne, így minden jövedelem adózó lesz, ami új helyzetet teremt majd a növekvő számú kisvállalkozásoknál és a kistermelőknél is. Támogatásügyben a főosztályvezető elmondta: a kormány szűkített exporttámogatást akar elérni, de a támogatandó törekvések között továbbra is szerepel majd a kezdő vállalkozások élénkítése, a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése, illetve a piacrajutási törekvések. Dr. Sípos Aladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy hosszabb távon talán lehet minimalizálni az exporttámogatásokat, most azonban semmiképpen sem, hiszen több ágazat komoly válságban van, s ha ezekből nem válik egyre több versenyképessé, akkor annak a kisvállalkozások is kárát fogják látni. Amíg a piaci rendszer „középkori várai", például a budapesti Bosnyák-piac, állanak, addig ezek ösztönözni fogják a gyenge minőségű termékek eladását, s a laza technológiai fegyelmet mondotta. Előadásában dr. Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára szintén vitába szállt a kormány agráripari elképzeléseivel. Kifogásolta, hogy a koncepció képes-e gerjesztője lenni az élelmiszeripari megújhodásnak: nincs olyan piaci lehetőség, ami ilyen magas bankkamatü hitelekkel finanszírozható lenne, mégis a gazdálkodókat arra kényszerítik, hogy „eképpen gúzsba kötve táncolják végig az átmeneti időszakot". Elmondta azt is, ami több előadásban is elhangzott, hogy nem strukturális, hanem funkcionális gondok vannak az élelmiszeriparban. Az adózók pénzéből nem lehet elvonni, de létezhetnek technikai megoldások, melyekkel fel lehetne oldani a tőkehiányt, például úgy, hogy támogatni kell a tőkeemeléses privatizációt, vagyis a nagyobb részvényszázalékok kiadását, melyből aztán következne az állami kézben maradt részvények eladása. Mint elmondta erről a kérdésről a szövetség jelenleg is vitát folytat az Állami Vagyonügynökséggel. A tegnapi délután folyamán huszonöt előadás elhangzása után fejeződött be a konferencia. PANEK JÓZSEF vmm^em^mmmmmmmrmt) Ukrán államfői látogatás Leonyid Kravcsuk, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke csütörtök délután háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. Az ukrán államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Magyar részről már korábban felvetették egy, a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező megállapodás megkötésének szükségességét. Ezzel kapcsolatban Leonyid Kravcsuk hangoztatta: a kisebbségek joginak bővítésére törekszik, s mindent elkövet annak érdekében, hogy az ott élő magyarok is szülőföldjüknek érezhessék Ukrajnát. (MTI) Román-magyar kereskedelem Az árak nem találkoznak mán áruval találkozhattunk Szegeden, mint ma. Mi ennek az oka? - A probléma lényege szigorúan gazdasági és nem politikai. Románia is igyekszik áttérni a piacgazdaságra és ezért tavaly októberben liberalizálták az árakat. Az alapanyagdotációt a román állam megszüntette. Minden termék ára kétszerésére nőtt. így nagyon nehéz az árban megalkudni. Ez nehezíti a két ország közötti kereskedelmet. - A mostani szegedi bemutatkozást ki kezdeményezte? - Az aradi kamara. Furcsa lenne, ha itt a határ közvetlen közelében nem találnánk egymásra. Úgy tűnik, a román vállalatok komolyan érdeklődnek a magyar gazdaság iránt. A két kamara ebben sokat segíthet. - Most főleg bútorokat, faipari termékeket hoztak. Ez azt jelezné, hogy ebből volna felesleg az aradi gayJaságban? - Mondjuk inkább úgy, hogy a román piac rendkívül ki van éhezve. Két napja telkinthető meg az a kiállítás, amelyet az aradi Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezett a Szegedi Ipari Vásárral karöltve. A Marx téri vásárvárosban a szomszédos Arad megye iparának legjellemzőbb termékeit láthatják vasárnap délig az érdeklődők. A megnyitó után beszélgetésre kértük Remus Tanase-t az aradi kamara elnökét, Arad alpolgármesterét. főleg élelmiszerre. Ebből viszont Szegeden bőven akad kínálat. A csere alapja tehát adott. - Sajnos itt is árgondjaink vannak. Nálunk az élelmiszerek hatósági árasak. Mesterségesen tartják alacsonyan, így a szegedi élelmiszeripari termékek túl drágának számítanak nekünk. - Mit tartana elengedhetetlennek ahhoz, hogy fejlődhessen a két régió, a két ország közötti kapcsolat? - Legnagyobb gond, hogy a volt szocialista országok áttértek egymás között is a dollárelszámolásra. Ehhez elég valutája pedig egyikünknek sincs. Ezért is gondolkodni kellene azon, hogy a bankok között hogyan lehetne szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Most szeretnénk egy vámszabadterü letet létesíteni Arad megyében. Reméljük, hogy ez is jól segítené a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását. —. - Néhány éve sokkal több roÓriási az igény mindenféle árura.