Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

2 Hirdetés 1991. január 22., kedd Még nincs jogi szabályozás A tápéi választás érvénytelen Tápén január 15-én puccsszerűen megválasztották a településrészi önkormányzatot — Márton György, a szegedi közgyűlés tagja, tápéi képviselő falugyűlésen vitte keresztül akaratát. E fórum érvelésében azt hangoztatta, hogy ha nem történik meg a választás, Tápénak nem lesz önálló költségvetése az idei esztendőre. A szegedi közgyűlés nagyobb része elhamarkodottnak, kellően elő nem készítettnek ítélte a történteket, a képviselőt elmarasztalta, s etikai vizsgálatot indított. Az ügyrendi és a jogi bizottság együttesen tanulmányozzák a tápéi választás körülményeit. (Amennyiben a közgyűlés Január 31-én elfogadja, úgy a jövőben az etikai ügyekben a jogi bizottság kontrollja mellett az ügyrendi bizottság jár el.) A 16 kérdés az. megsértette-e a képviselő alz érvényes jogszabályokat? A két bizottság tagjai szerint a válasz csak egy lehet: nem. Egyszerűen azért, mert még nincsenek érvényes szabályok. Tettét csakis ezek. megalkotása után bírálhatnék el. Igen ám, de a képviselőnek nem voltak tájékozódási pontjai, amikor cselekedett, nem igazodhatott egy jövendő szabályozáshoz. Voltaképoen ennél sokkal fontosabb, s a tápai embereket inkább érdeklő, hogy a fentiek ismeretében a január 15-én megválasztott testület jogi szempontból nem létezik, egyszerűen nincs is. A választást pedig olybá kell tenni, hogy az meg sem történt. Hogy az ilyesmi még egyszer elő ne fordulhasson, a lehető legrövidebb időn belül — a január 31-ei közgyűlésen — meg fogják alkotni az erre vonatkozó szükséges helyi törvényeket. A tervek szerint — az szmsz-szel összhangban — az adott település lakossága javaslatot tesz arra, hogy Ifit látna szívesen saját önkormányzatában. (Tehát ebben a kérdésben választási, azaz döntési joga nincs.) A névsor alapján a közgyűlés adja a megbízást — s ezt csakis a névsor alapján teheti, a szegedi városatyáknak jelölési joguk nincs — akkora létszámú testületnek, amekkorára lélekszáma alapján az illető városrész igényt tarthatna, ha önálló település lenne. A testület vezetőjére a polgármester tesz javaslatot, döntést a közgyűlés hoz. Az eset tanulságait levonva, a városatyák úgy határoztak, a városrészi önkormányzatok létrehozását össze kell hangolni, s az előkészítő munkát is azonosan végezni. Ezért a városrészekben (Dorozsmán, Tápén, Algyőn stb.) össze kell hívni a megfelelő fórumokat — azokon a helyeken is, ahol es egyszer már megtörtént —, hogy a lakosság megtehesse a maga egyértelmű javaslatait önkormánytortának névsorára. 0. J. Száz éve szülelett üntonio Gramsci A szardínlad születésű olasz filozófus, politológus és esztéta sorsa szorosan összefonódott korunk igencsak hányatott történelmével. Még a „boldog békeidőkben" nőtt fel, de miután 1911-ben átkerült Torinóba, s beiratkozott az egyetem bölcsészkarára, érzékelte a társadalom ellentmondásait. Előbb a szocialisták, majd a Komintern mellé állt. Járt és dolgozott + Bécsben és Moszkvában, foglalkozott színikritika írással (ó fedezte fel Pirandellót), újságírással (ő volt az Unité első főszerkesztője), tudományosan feldolgozta korának nagy filozófiai gondolkodóit (elsősorban Crocét és Buíharint), s felfogásában igen közel állt az olasz kultúrát a reneszánsztól máig jellemző humanizmushoz. Számára a filozófia nagy kérdései is csak az emberrel való viszonyukban merültek föl, s minden gondolkodás kiindulópontjául az emberek hétköznapi tudatának figyelembevételével kívánta hangsúlyozni. Gramsci volt a hegemónia (azaz a politikai, erkölcsi és kulturális vezetőképesség) elméletének egyik legjobb teoretikusa a XX. századi gondolkodás történetében. Látta, hogy a civil társadalom, a társadalom „magánjellegű" szférája óriási befolyással lehet az államszervezet működésére, s ezért szorgalmazta a különféle civil társadalmi alakulatok megszervezését, ami napjaink alapvető kérRádiófelex dése is. Szómos elméleti kérdésben önállóan és eredeti módon gondolkozott. Éppen ezért volt olyan hányatott sorsa műveinek korai — 1937-ben bekövetkezett — halála után. Csak 10 évvel ezután kezdték él kiadni műveit, s nálunk is követték az akkor divatos interpretációs sémákat: kezdetben hősként, ellenállóként mutatták be, s elhallgatták, hogy már 1926-ban fellépett a dogmatizmus és a sztálini bürokratikus koncepció ellen. Ö Nyugat-Európában 1956 után egyértelműen az antidogmatikus szemléletmód, a széles látókörű humanista példaképe volt. Műveit nemcsak saját elvbarátai, hanem a kultúra területén dolgozók — a jezsuitáktól a liberálisokig — tanulmányozzák. Gramsci hazai fogadtatását is erőteljesen befolyásolták a történelmi körülmények: műveinek most sincs elfogadható kiadása, nincs róla életrajz, nem írtak róla átfogó jellegű monográfiát. S ez nemcsak a szerzők szándékán és akaratán, hanem — újból — a történelmi körülményeken is múlott. A jelenlegi helyzetben, születésének századik évfordulója után, lesz-e olyan demokratikus légkör, amelyben a — pluralitás szellemében — Gramsci is megkapja nálunk azt a helyet, amelyet Nyugat/Európában már régen kivívott? (Ligeti Erika Gramsci-érme) Szabó Tibor 1945. márc. 22.: Megalakult az Arab Liga, melynek célja a helyi jellegű konfliktusok gyors rendezése. Irak, Egyiptom, Szíria, Libanon, Transzjordánia, Szaúd-Arábia, Jemen. A testület célja a helyt konfliktusok gyors rendezése. 1945. máj. 19.: Megszakadnak Szíria és Libanon tárgyalásai Franciaországgal, mert megerősítik a francia csapatokat. 1946. márc. 22.: A Transzjordánia fölötti brit mandátum megszűnik. Nagy-Britannia elismeri Transzjordániát, mint önálló királyságot. 1946. ápr. 17.: Az angol és francia csapatok végleg elhagyják Szíriát. 1947. április: Nagy-Britannia az ENSZ elé viszi a palesztinai kérdést. 1947. nov. 29.: Az ENSZ-közgyűlós határozata Palesztfnának arab és zsidó államra való felosztása. 1948. márc.: Jemenben államcsíny Ahmad Imám vezetésével. 1948. máj. 14.: Kikiáltják Izrael államot. 1948. máj. 14—15.: Palesztinai háború kezdete. Izrael visszaveri az arab támadást. 1948. október: Izrael elfoglalja Nyugat-Galileát, Közép-Palesztinát, a gázai övezetet, és a Negev sivatagot. (Az első arab—Izraeli háború.) 1949. febr. 24.: Fegyverszüneti megállapodás. Először Egyiptomban és Izrael között, majd Izrael és Szíria, Libanon, Jordánia között. 1949. márc. 30.: december: Államcsínyek Szíriában. i 1951. okt.: A Szuezi-csatorna övezetében összevont angol erők ellen ellenállás bontakozik ki. 1951. nov. 29.: Katonai diktatúra Szíriában 1954. aug.: Államcsíny Irakban. 1955.: Konferencia Irak részvételével, a Bagdadi Paktum létrehozása. 1956. július 26.: Egyiptom megszerzi az ellenőrzést a Szuezi-csatorna fölött. 1956. okt. 29.: Egyiptom és Izrael között fegyveres konfliktus robban ki. (A második arab—izraeli háború.) 1956. nov. 5.: Angol és francia csapatok szállnak partra Egyiptomban. 1956. nov. 7.: Egyiptomból kivonulnak a franciák és angolok. 1958. július 14.: Forradalom Irakban. Az Iraki Köztársaság kikiáltása. 1958. júL 15—16.: Amerikai katonai beavatkozás Libanonban Konfliktusok 1958. Júl. 17.: Brit ejtőernyősök partraszóllnak Jordániában. 1058. okt. 25.: Az amerikaiak elhagyják Libanont. 1959. márc. 24.: Irak kiválik a Bagdadi Paktum szervezetéből. 1961. június 25.: Irak igényt támaszt Kuvaitra. 1961. július: Kuvaitot felveszik az Arab Ligába. 1961. augusztus: Az iraki kormány katonai akciókat hajt végre a kurdok ellen. 1961. szept. 28.: Kikiáltják az önálló Szfriót. 1962.: Megalakul a Jemeni Arab Köztársaság. 1963. január 23.: Megalakul az első kuvaiti kormány. 1963. február 8.: A Baath párt egyik szélsőséges csoportja államcsínyt hajt végre Irakban. 1966. június 30. Katonai puccs Irakban, amelyet lever a hatalom. 1967. június 5—10.: Izrael háborúba keveredik a szomszédos arab államokkal. A harmadik 6 napos arab —izraeli háború. 1967. október 25.: Az ENSZ BT Izraelt csapatainak a háború előtti határok mögé történő visszavonására kötelezi. 1970. aug. 7.: 90 napos fegyverszünet Egyiptom és Izrael között, illetve Jordánia és Izrael között. 1971. július 13—17.: Jordánia súlyos csapást mér a palesztin fegyveresekre. 1 1973. október 6—24.: A negyedik arab—izraeli háború. 1973. október 24.: Tűzszünet. » 1973. Az olajexportáló országok leállítják az exportot az USA-ba, Hollandiába. Olajembargó, mert az USA Izraelt támogatja. 1973. nov. 11.: Egyiptomi—izraeli fegyverszünet. Mindkét félnek vissza kell térnie a háború előtti határai mögé. 1974. március 17—18.: Az OPEC feloldja az 1973 októberében hozott embargóját. 1974. május 29.: Megegyezés születik a Golán fronton harcoló szíriai és HÁRMAS KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ. Nem sikerült megállapodniuk a budapesti magyar—lengyel— cseh-szlovák külügyminiszteri találkozó résztvevőinek az elhalasztott visegrádi hármas csúcstalálkozó új időpontjáról. Így csak remélhető, hogy az eredetileg január 21-én. hétfőre kitűzött, Antall—Walesa—Hável-találkozó léitrejöhet a jövő hónap közepére Ugyanakkor a hármas csúcs elhalasztása nem jelenti azt. hogy a három közép-európai állam közötti nézeteltérések hátráltatnák a magas szintű kapcsolatteremtést. A többi között erről tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit Jeszenszky Géza magyar, Krzysztof Skubiszew&ki lengyel és Jiri Dienstbier cseh-szlovák külügyminiszter a hétfőn megtartott háromoldalú diplomáciai tárgyalasokat követően. Megbeszéléseik tartalmát összefoglalva, a külügyminiszterek egyöntetűen hangoztatták a magyar, lengyel, cseh-szlovák együttműködés jelentőségét. s országaik érdekeltségét a kapcsolatok szálainak szorosabbra fűzésében. BEr« EGYEDÜL IS RENDEZ VILÁGKIÁLLÍTÁST. Ha a fővárosi önkormányzat nem javasolja, a magyar kor. mány sem fog igent mondani a Budapest—Bécs világkiállítás megrendezésére — mondta Kádár Béla. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere az osztrák—magvar világkiállítási kormánybizottság hétfői ülését követö sajtótájékoztatón. Magyarországon erősödik a vélemény: sem a gazdasági, sem a műszaki, sem a pénzügyi feltételei nincsenek meg az Expo 1995. évi megrendezésének. A bécsi Expo Vienna tekintettel van a Magvarországon kialakult helyzetre, amely tavaly rrég nem volt előre látható, azonban ügy véli. Budapest kilépésével egyedül Is megpályázza a világkiállítás megrendezését. ÖKUMENIKUS IMAHÉT. Az ország templomaiban a következő hét napon valamennyi történelmi keresztény egyház, váltakozva, egymás imaházaiban, közös istentiszteletet rendez. A kezdeményezés a svájci székhelyű Egyházak Világtanácsától eredt, középpontjában a keresztény egység gondolata áll. ám hagyomány az is. hogy az istentiszteletek a napi élet gondjaihoz is kötődnek. ÚJVIDÉKI ÉVFORDULÓ. Újvidéken hétfőn kezdőd nek a megemlékezések az 1942-es horthysta razzia áldozataira. Az idei évfordulót zaklatott politikai kampány előzte meg, amelynek során a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösseget hevesen támadták a vajdasági szerb pártok, mert a VMDK indítványozta: tartsanak közös megemlékezést a II. világháború összes ártatlan áldozatáról tehát idén az 1944-ben bosszúból legyilkolt magyarokra is emlékezzenek az évfordulón. A javaslatot elutasította a vajdasági szerb politikai erők szinte minden képviselője, a sajtóban több cikkben azZal vádolták a VMDK-t, hogy egyenlőségjelet akar tenni az áldozatok és a hóhérok közé. Azt is felrótták a VMDK-nak. hogy „az 1944-es eseményeket politikai céljaira igyekszik felhasználni". izraeli erők szétválasztására. Az 1973 oKtooen háború előtti vonalra kell visszavonni a csapatokat. 1975. június 5.: Űjra megnyílik a Szuezi-csatorna I97B. január 16.: Irán sahja elhagyja az országot, Khomeini ajatollah bejelenti, hogy hazatér és kormányt alakít. 1979. március 26.: Egyiptom és Izrael békeszerződést köt Washingtonban. 1980.: Az iraki külügyminiszter felszólítja Iránt, hogy vonja ki csapatait a Perzsa Öböl-beli szigetről. 1980. április 7.: Riadókészültség mindkét oldalon. 1980. április 8.: Légi összecsapások kezdődnek. 1980. szept. 17.: Irak megtámadja Iránt. A nyolcéves háború kezdete 1981. június 7.: Izrael megsemmisíti az iraki atomreaktort. 1982. június 6.: Három nappal a londoni izraeli nagykövet elleni merénylet után izraeli csapatok behatolnak Libanonba. 1982. június 14.: Bejrútot blokád alá veszi Izrael. 1982. február 8—26.: A Bejrútban állomásozó nemzetközi békefenntartó erőt kivonják a térségből. 1986. január 13.: Dél-Jemenben kormányellenes felkelés robban ki. 1987. május: Az a merik?! Stark fregattot véletlen iraki rakétatámadás éri, 37 amerikai halott. 1987. szeptember: Amerikai helikopterek három iráni fregattot elsüllyesztenek1988. február: Irán megfenyegeti Kuvaitot, amiért az a háborúban Irakot támogatja. 1988. április 20.: Irán rakétatámadást intéz Kuvait ellen. 1988. április: Amerika és Irán között fegyveres összecsapás. USA-hadihajók elpusztítanak hét iráni olajkiterme1 ő berendezést, elsüllyesztenek hat iráni hajót, az irániak lelőnek egy amerikai helikoptert. 1988. július 3.: A Vincennes amerikai cirkáló tévedésből lelő az Öböl légterében egy iráni utasszállító gépet. 290-en életüket vesztik. 1988. augusztus 20.: Irak és Irán között hivatalosan is életbe lép a tűzszüneti megállapodás. 1990. augusztus 2.: Irak megszállja Kuvaitot. 1001. Január 17.: Az USA vezette koalíció támadása Irak ellen. \ Összeállította- Pál Tamás VENDÉGMUNKASOK. Ukrajnai vájárok álltak munkába a Mecseki Szénbányák pécsi 'bányaüzemének vasasi bányájában, a Petőfi-aiknán. Az ötven külföldi foglalkoztatásával a közvetlen széntermelő munkaihelyeken jelentkezett szakemberhiányt igyekezett enyhíteni a vállalat (MTI) őrséget ves^ V* József A. sgt. 29. sz.1. (Sünt Miklós a. sarok). Njltra: 4-18-1*. Tckfoo: 25-429. KERESKEDELMI VÁLLALAT felsőfokú végzettségű munkatársat keres osztályvezetőhelyettesi munkakörbe. Árszakértői vizsgával rendelkezők előnyben. A jelentkezéseket .Szakmai önéletrajzzal 18912* jeligére a Sajtóházba kérjük. Kft fKJTÓS ISKOLfl KŐVETKEZŐ TANFOLYAM Január 25-én, Indul. Lugas u. Vk. 15-491 Kereskedelmi Kft újjáalakított üzletébe kereskedelmi gyakorlattal és valutapénztárosi ismeretekkel rendelkező valutásbolti vezetőt és eladókat keres, vagy bárom fős kollektíva jelentkezését várja. „Személyes érdekeltség 9733" jeligére a Sajtóházba. ík QÉtaíy Jáitoml^ a versenybiliárddal, nyerőautomatákkal. drinkbárral felszerelt reprezentatív megjelenésű lányok (hölgyek) személyében. Jelentkezés esténkónt az üzletvezetőnél, Feketesas u. 28. Telefon: 26-837. Ugyanide takarítónők jelentkezését is várjuk.