Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-06 / 308. szám

1990. december 6., csütörtök Kultúra ...tragédia, abszurd, passiójáték. A Független Színpad új bemutatói Egyéves a Független Szín­pad. Repertoárja a sikeres Rómeó és Júlia adaptáció óta három új bemutatóval gazdagodott. Még a Katona jlózsef Színházban állították színpadra ez év májusában Madách: Az ember tragé­diája című müvét. Geldero­de Escoriáljának kamara­színházi premierje már ál­landó helyükön, a Ganz Művelődési Házban volt ok­tóberben, a Csíksomlyói pas­siót pedig Nyíregyházán ját­szótták először november­ben. Természetesen tovább­ra is műsoron tartják a Ró­meó és Júliát és az Antigo­nét is. Tragédia Akik Szegeden látták a Shakespeare-bemutatót, tud­ják, hogy a Ruszt-féle adap­táció elsősorban kamaszos lendületével, frissességével, humorával ejtette rabul né­zőit. Ruszí József azt az alapelvet tartotta szem előtt, hogy Shakespeare-t „csak" játszani kell, a darab ugyan­is önmagáért beszél. Az em­ber tragédiája bemutatója után ismét meggyőződhet­tünk arról, hogy a szöveg és a darab autoritásának csor­bítása nélkül is sértetlen marad a rendezői szándék. A Rómeó és Júliához hason­ló újszerű megközelítésben, intenzív, pergő színészi já­tékkal és gördülékeny sze­repreinkarnációkkal láthat­tuk viszont á színpadi adap­tációk miatt sokszor „avítt­nak" tűnő tragédiát. Ebben a feldolgozásban két lénye­ges értelmezési „újdonság" volt. Az egyik az Ür és Luci­fer viszonyának újraterem­tése, a másik Lucifer— Adám—Éva kapcsolatnak egy újszerű bemutatása. A? általában látott előadáson az Ür szerepében maga Ruszt jelent meg a színpadon, s je­lenlétével korántsem az Ür dörgedelmes, mindenható 6zerepéber erősítette meg a nézőt. Sokkal inkább egy kétkedő, megbocsátó, bölcs öregurat, ugyanakkor egy ravasz sakkjátékost ismer­hettünk fel benne, akivel szemben csakis egy szünte­lenül vibráló, nagyon érős egyéniséggel rendelkező, ke­ményen vitázó" Lucifer áll­hatott (Kalocsay Miklós ki­váló szerepformálásában). A sakkjátszma végeredményét természetesen nem ismer­hetjük. A „mondottam em­ber, küzdj és bizva bízzál" madáchi intenciójára az is­meretlen, beláthatatlan és ennélfogva félelmetes jövő­kép az, amely alkotóvá for­málhatja a földi porszemet. Lucifer mellett csak Éva személye konstans az elő­adásban, Ádám — az első és az utolsó jeleneteket kivéve — színről színre változik, miközben mindig szinen van az eredeti Ádám is, ki ily módon válik egyszerre ala­nyává és külső szemlélőjévé is a Lucifer által vezényelt kísérletnek. A szinen tehát egyidejűleg látjuk egy em­ber két énjét; Ádám cselek­vő és önmagát ériékelő én­jét. Ezen túl különös hang­súlyt kap a falanszter és a londoni szín, Hiszen a mai nézö sem Orwell 1984-e, sem az elembertelenítő, el­sz^mélytelenítő, civilizációs vívmányok hatása alól nem szabadulhat az ily módon hátborzongatóvá váló játék láttán. Escorial Az abszurd előfutárának tekintett, s élete végén már ünnepelt szerző, Gelderode darabja az uralkodás belső mechanizmusának és a ha­talmon lévő ember torzulá­sainak a bemutatására épül. Gelderode ezt korántsem a divatos pszichoanalitikus, „lélekbe pillantó" módon, de nem is Camus Caligulá­jához hasonlóan, a társadal­mi közeg ábrázolásával te­szi, hanem kegyetlen tömör­séggel, szinte érzéketlenül. Alakjain gúnyolódik, lenézi őket, a szánalomnak, a meg­értésnek semmi jelét nem tanúsítja irántuk. E figurák — akárhogyan is próbáljuk polarizálni a király és a bo­lond alakját — belül üresek, szenvedély nélküli modellek, melyek egymás nélkül nem is létezhetnek, e modellek kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. Ez utóbbi sorok már Kováts Kristóf rendezésére is vo­natkoznak, hiszen a puritán, világos és lényegre koncent­ráló rendezésben mindkét alak kíméletlenné és kegyet­lenné válik egymás és ön­maga iránt. Néhány emberi megnyilvánulásukat is gro­teszkként kezeli, így némi távolságtartás jellemzi az egész előadást. Passió A Csíksomlyói passió a legszebb magyar nyelvű em­léke annak a középkor vé­gén kialakuló új műfajnak, amit összefoglaló néven passiójátéknak neveznek. A Szentírás nyomán az üdvös­ség egész történetének a be mutatására vállalkozik e szenvedéstörténet is, a világ teremtésétói az utolsó ítéle­tig. A Csíksomlyói passió­ban Krisztus kínszenvedé­sének drámai ábrázolása az elbeszélő és a megelevenítő részek váltakozásából szüle­tik meg. Míg a versbe sze­dett, vagy daliamba foglalt elbeszélő részek szertartás­jellegűek, fegyelmezettek, a megjelenítő játék üdítő né­pies humorával szertelen, mondhatni profán. Mint minden passiójátékból, in­nen sem hiányozhat a játék­vezető személye, akinek sze­repe elsősorban a szereplők színre-szólításában van, de részt vállal a bibliai törté­net narratív megjelenítésé­ben is. s a hagyomány­felelevenítés szép jeleként a játék végén elhangzik a bölcs szentencia is, a polgá­rok okulására. G. Nagy Márta Új egyetemi érdekképviselet A Szegedi Független Diákszakszervezet 1990. szeptember 20-án alakult meg, 11 ala. pító taggal. Ma a szervezet mintegy 50 ta­got számlál, nagyrészük a JATE-ról és a SZOTE-ról való. A szakszervezet céljairól, programjáról a testület ügyvivőjével, Vass Mártonnal, a JATE II. éves biológia—ké­mia szakos hallgatójával beszélgettem. — Milyen hagyományai vannak egy ilyen típusú egyetemista érdekvédelmi szer­vezetnek? — A szó szoros értelmében vett hagyo­mányok nincsenek, ez tulajdonképpen kí­sérleti szervezet. Ha fellengzősen fogalmaz, nék, azt is mondhatnám, hogy maga az élet hívta életre. — A felsőoktatási intézményekben — a KISZ megszűntével — a hallgatói önkor­mányzatok vették át a diákok érdekeinek képviseletét. Miért van akkor szükség a ti szervezetetekre? — A szakszervezet tiszta lappal indul, és mint bejegyzett jogi személy, nagyobb le­hetőségekkel bir konkrét cselekvést illető­en. Azonkívül legkevésbé sincs: olyan ki­csengése, hogy kötelező lenne belépni, sem­miféle kényszerképzetek nem merülhetnek fel. — A diákönkormányzatok munkáját nem tartod kielégítőnek? — Az önkormányzat elviekben rasvogóan működik, de szerintem ezt nem tudják ma­radéktalanul, átültetni a gyakorlatba. Emel­lett az önkormányzat törvényhozói igazga­tási munkát is elvállal. Az, hogy a cégbí­róságnál be vagyunk jegyezve, számtalan olyan előnnyel jár, amivel az önkormány­zatok nem bírnak. Lehetővé vált. hogy bankszámlát nyissunk, pecsétet készíthes­sünk. Sőt tagjaink védelmében akár pert is imlíthatunk. Anyagi helyzetünk rendkívül siralmas, fő be"ételünt-et ° tpáq á1'*' fizetett tagdíj képezné. Pártolótagoktól, tá­mogatóktól származhatna a . remélhetőleg nagyobb összeg, valamint az állami költ­ségvetésből . .. — Programotokat nézegetve, némely vont elég utóvisztíkusnak tűnik — legalábbis a közeljövőt illetően. — A orograrnirk teUe^íté-ének a la n vető kritériuma az, hogy rövid időm belül sok tagunk legyen, mert ezt a nyolc pontot nem lehet 10-20 emberrel megvalósítani. Sainos. a körülmények jelenleg sem túl jók. Prog­ramjaink egy része olyan vázlat, amely várja a tevékeny embereket, akikkel együtt dolgoznánk ki például egy teljesen új felvételi rendszert. -ilMÓ.­— Hogyan képzelitek. .njondjjJc, a diák­tanya létrehozását? — Mi egy közős, összé^yefémi'diáktanyá. ra gondoltunk, amely a,.jövendő universitas természetes velejárója kell, hogy legyen. Nyilván úgy kell ü^errtelní,'fíógy el tudja tartani magát. Az elsődleges «aömpont nem a nyereség produkálása, hanem a diákok pénztárcájához szabott árrendszer kialakí­tása lenne. Ennek üzemeltetésére egy be­jegyzett szakszervezet , — - ugyanúgy, rhint egy bejegyzett onkortnápyzat.-úT, képes le­het. .' 1 — Megalakulásotok óta a programból mit tudtatok megvalósítani? — Eldigi működésünk röviden összefog­lalható abban, hogy egy keretet hoztunk létre, amelyre lehet•épitkezrti" A program­pontokból eddig semmi sem Valósult meg. a program tulajdonképpen egv felhívás, hogy mindenki nyúljon a fegyveréhez és lőjön! L. G. * ... jv PROGRAM: 1. A szegcdi universitas létrehozása, 2. A szegcdi hallgatok érdekképviselete (anyagi, oktatási és jogi). 3. Felvesszük más diákszervezetekkel a kapcsolatot nemzetközi szintén is. 4. Segítjük a> diploma előtt állókat a vég­zettségüknek megfelelő állás keresésében. 5. Ellenőrizni akarjuk a kollégiumi helyek elosztását, és felelősséget vállalunk érte. Keressük a lehetőségeket új kollégiumi helyek létesítésére. 6. Szeretnénk létrehozni egy úgynevezett diáktanyát, egy közös egyetemi klubot. 7. A szegedi felsőoktatási Intézmények gaz­dasági tevékenységének diákokat is érin­tő részébe be kell tekintenünk, és annak racionalizálásához segítséget nyújtanunk. 8. Szeretnénk részt venni a felvételi rend­szer korszerűsítésében, és megfigyelőként részt venni a felvételi vizsgákon Mindehhez segítségetekre, támogatásotok. ra, aktív részvételetekre van szükség. Szeretettel várunk mindenkit tagjaink sorába. Szegedi Független Diá ksznkszer vezet Import? Négy autóbusznyi Mikulás érkezett rangrejtve decem­ber 2-án Amerikából a bu­dapesti Fórum Szállóba. A 132 fős IBUSZ-csoportoJ bárki szokásos turistának nézhette volna, ám a lát­szat csalt, bőröndjeikben hó­fehér álszakállak és piros köpenyek rejtőztek. Az ame­rikai és kanadai telekom­munikációs dolgozók és nyugdíjasok hétfőn és ked­den öltöztek be Santa Klausnak és felkeresték a fővárosi öregek otthonait, óvodákat és gyermekkórhá­zakat. V. I. A helyi média fesztiválja II. (Egy magánzó féljegyzései.) Javít­hatatlanul naiv vagyok. Hónapokkal az események után figyelmeztetnek jóakaróim, hogv miket követtek el ellenem az ellenségeim. Belátom ugyanakkor mindig, hogy a lépéseik, ról tudtam, de időről időre elfelej­tem az összefüggéseket Nem tudok úgy gondolkozni, ugyanis. Feledékenység, önvédelem, vagy egyszerű hülyeség? — No, annyira nem rossz a hely­zet ... * (Egy ebéd tanulságai.) A Radio Francé székházának éttermébe va­gyunk hivatalosak. Pontosabban — ahogy itt mondják: a legjobb rádiós étterembe hívtak vendégül ebédre. Jogos az öntudat: a párizsi metró­tér kéo is megemlékezik á francia rádiós nagyhatalom központjáról, hiszen ezrek dolgoznak itt — mel­lesleg a ' pestiétől nem sokban kü­lönböző körülmények között — az informálásért.. Szóval, asztal a tizediken A helyi adások szerkesztőségének igazgató­helyettese mellé rendel a sorsba ol­tott protokoll. Asszonyról Van szó. igazi asszonyról. Válltömése. könme. öngyújtója, frizurája, rúzsa — fér­fias következetlenséggel sorolva a sorolandót — egv francia polgárasz­szoovt raizol meg. Rám néz. Szemöldöke, szemhéja, pillája egzakt, akár ^y sakkfelad­vány. Kiderül: berlini német, és min­dent ért. Elemezte a magyarorszá­gi helyzetet, tudja is a rá háruló feladatot. Mi lenne hát az? Infor­málni kell a franciákat, mert ma Európa sorsdöntő kérdése, hogy föl­emeltetik-e a Kelet, vagy sem. Sze­rencsére — teszi hozzá —, ebben nincs vitája a főnökével. Az asszony munkahelyi vezetőjét egvébként Farkasnak hívják. * (Az ember, aki helyből bölcs.) Farkas úr, a regionális rádióadók igazgatója olyan ember, akinek ar­ca, testtartása szinte mindent elárul. Borostás ábrázata és laza görnyedt­séfíe ugyanis nem csupán arra en­ged következtetni, hogv étele és ita­la javát jóízűen elköltette, de arra Is, hogy semmit sem hiába. Hall­gatja a szózatokat, és nézelődik, mintha az utcát járná. Perlekednek körülötte a kollégák, ám ó a cipője oriát piszkálgatja, majd lazán, ül­tében mindenkit eligazít egyetlen mondattal. Eev ilyen profi minden csapatban elkel. Talán céltalanul írom. mindeneset­re tény: Jcaji-Pierre Farkassal dú­san terített Asztalnál válthatok szót. Szervusz, mondta, majd hozzátette, hoev ennyi a magyar nvelvtudása. Szülei Kolozsvárról kerültek Fran­ciaországba. ó maga még nem látta a szülőföldet. Természetesen a politikai helyzet. ról érdeklődik. Információt, címeket, adatokat kér. azután más magya­rokhoz fórdul. Végzi a munkáját. Vállához emelt kezében már-már ujjára ég a cigaretta, mégis moz­dulatlanul figyel, mintha szimfoni­kusok szólnának, holott csak a ma­gyarországi változások egyik értel­mezését hallgatja. * (A helyzet.) Hogyha Havasi Já­nostól megkérdeznénk, hogy mi a helyzet, zavarba jönne, lévén a Pé1 esett megjelenő, színvonalas hetilap, A Helyzet főszerkesztője. Végül persze válaszolna, hiszen három hó. napig helyzetben volt, a poitiersi napilapnál dolgozva. Ösztöndíjjal került ki ide, & azonnal hadra fog­ták. Tapasztalatairól annyit. hogv az ottani munkastílust és fegyelmet egyelőre nem merné bevezetni Pé­csett, mert kollégái esetleg két hó­nap alatt megfúrnák. A francia új­ságírók ugyanis háromszor-négyszer több cikket írnak, mint mi. Igaz ugyan, hogv a művek túlnyomó ré­sze protakolldelgozat, megrendelt és kötelező .teljesítésű feladat Vagyis a szépírás legtöbb helven nem szá­mít csak az informálás képessége. Erre szórtuk azt mondani mi a nizzai kollégáknak, hogv könnyű nekik. A franciák már kétszáz év­vel ezelőtt lefejezhették egymást, nálunk meg még az arra szántak sem hullottak porba Dlusztus Imre Boldogságtanulás Amerikában A napokban érkezett haza áz Egyesült Államokból Farkas Erika, a Gedói Általános Iskola tanárnője és a Deák gimnázium három diákja, Isaszegi Dóra, Szörényi Zsuzsa és Hankóczi Beatrix. Egy hónapot töltöttele Penn­sylvania egy kisvárosában, az amerikai életmóddal, kor­szerű mentálhigiéniai eljárásokkal ismerkedtek. A gedói iskola pedagógusai egyébiránt kétéves elméleti készülés után most alkalmazzák gyako-latban is a mentálhigiénés ismereteket. A kis szegedi különítményt kitüntető figye­lem és kedvesség fogadta. Farkas Erika tanárnővel az út tapasztalatairól beszélgettünk. — Az Amerikai Információs Iroda, no és az elmarad­hatatlan Soros Alapítvány támogatásával utazhattunk. Fel­tétel volt némi angoltudás, és az a program, amit már két éve „csinálunk" a mi iskolánkban, a drogambulancia mun­katársainak segítségével. Az egy hónap alatt foglalkoztunk az egészségei táplálkozással, találkoztunk amerikai kábí­tószeresekkel. alkoholistákkal. A rendőrségen még a ma­rihuánát is megszagolhattuk, bár kipróbálni nem lehetett. Nem mintha akartuk volna. Aztán gyakoroltuk azokat a viselkedési attitűdöket, amelyek nemcsak a tanításban, de a mindennapi érintkezések során is könnyítőnek a kap­csolatteremtésen. Hogyan legyünk megértőbbek, figyelme­sebbek, hogyan kell bizalmat kelteni, s hogyan szabad sa­ját magunkról beszélni, ezek mind olyan problémák, amik­kel nagyon sokat foglalkozik az amerikai ember. Akár csak a serdülőkori problémákkal, a fiú—lány—szülő kap­csolattól a korai terhességig. Minden amerikai iskolában van egy ember, akihez szükség esetén fordulni lehet... — Ö az iskolapszichológus ... — Nem teljesen, hiszen például a még tanuló leány­anyák konkrét gyakorlati problémáival is foglalkozik. Se­gít elhelyezni például a kicsiket. Jellemző problémája ez az amerikai középiskoláknak. — A teherbe esett lányokat eltávolítják az intézetbót? — Nem, járhatnak iskolába végig; nagy hással... Em­lékszem, amikor én voltam gimnazista, a mi évfolyamunk­ban is előfordult ilyen eset A tanárak a teherbe esett lányt megvetették, s ezt várták tőlünk is. Mármost Ame­rikáben ennek épp az ellenkezőjét láttam. Sakkal nagyobb segítséget kapnak az ilven problémákkal kiéáködó fiata­lök. Különben azt tapasztaltam, rengeteg náluk a válás. Ügy tűnik, bár erről nincsenek számszerű adataim, jóval több, mint nálunk ... — Azért a szó egyszerű értelmében boldogabbak. — Hát persze, de ebbe jócskán belejátszik a nagyfokú anyagi biztonság. Természetesen megoldatlan problémáik is vannak. Meglátogattunk például néger többségű iskolá­kat is, ahol az. átlagosnál jóval feszültebb a helyzet. Inge­rültebbek a gyermekek és a tanárok is. — No, és te hogy érzed magad? — Ha hiszed, ha nem. ezután az egy hónap után jó­val nyugodtabb vagyok Dal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom