Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-17 / 144. szám

10 Hírek 1990. június 17., vasárnap DM RÖVIDEN Kissé melegebb idő Várható időjárás az ország területén estig: pár órás napsütés, a szombatinál kevesebb záporra, zivatarra számíthatunk. Az északi szél többször megélénkül, zivatarok idején megerősödik. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 10 és 15. a legmagasabb nappali hőmérséklet ma 20 és 25 fok között várható. Fakultatív iskolai hitoktatás letve főiskolán oklevelet sze­reztek. vagy hittudományi ké­pesítésűek. továbbá rendelkez­nek az illetékes egyházi főható­ság vallásoktatásra jogosító igazolásával. Az iskolák feladata az. hogy helyet biztosítsanak a hittan­órákhoz és gondoskodjanak a vallásoktatással kapcsolatos anyagi feltételekről, az oktatók béréről. A tantestületek a fele­lősek azért, hogy a hitoktatás semmiféle hátrányos megkü­lönböztetéssel ne járjon sem a résztvevőkre, sem azokta. akik nem kívánják látogatni ezeket az órákat. A hitoktatás szak­mai felügyeletét az illetékes egyházi hatóság látja el. A tanulók hittanoktatásra az iskolákban, vagy az oktatást vállaló lelkészeknél jelentkez­hetnek: az 1990/91 -es tanévre július 31-éig. A pótjelentkezés határideje szeptember 7-e. A diákok év végi bizonyítványá­ban — a vallás megjelölése nél­kül — feltüntetik majd. hogy részt vettek vallásoktatásban; a teljesítményüket nem értékelik. A hitoktatás iskolai beveze­tésének elvi kérdéseiről tár­gyalt Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási minisz­ter Harmati Bélával, a Magyar­országi Evangélikus Egyház püspök-elnökével, aki a meg­beszélésen — az egyházak megbízásából — a Magyar Ka­tolikus Egyház, a Magyaror­szági Református Egyház, a Magyarországi Baptista Egy­ház. a Magyar Ortodox Egy­ház. a Magyarországi Metho­dista Egyház, valamint a Ma­gyarországi Unitárius Egyház álláspontját is képviselte. A tanácskozáson megálla­podtak abban, hogy az alap- és a középfokú intézményekben nem lesz kötelező a vallásokta­tás. hanem szabadon választ­ható, fakultatív tárgyként veze­tik be. Az iskolák — az iskola vezetője és a hitoktató közötti megállapodás szerint — évfo­lyamonként és vallásonként heti egy, illetve két órát fordít­hatnak hittanoktatásra. Az órákat azok tarthatják, akik a hittudományi egyetemen, il­Moszkvai panoptikum A szovjet emberek, akik semmiben sem kívánnak el­maradni a nyugattól, elhatá­rozták, hogy létrehozzák a maguk viaszfigura-múzeumát. Moszkvában a Szokolnyiki parkban Tetrisz néven nyílt meg a történelmi panoptikum. A nézőnek az a benyomása, mintha e^y abszurd színházba került volna. Ám a kiállítás rendezőjének, Nyikolaj Zele­nyeckijnek éppen ez volt a szándéka: szembesíteni az Oroszországban különböző történelmi korokban élt is­mertemberekjellemét. Rette­gett Iván cár megöli Puskint (az ismert kép „Rettegett Iván megöli fiát" kép motívumai alapján), Sztálin saját arcképe elótt áll, mellette egy asztalnál hú&éges kiszolgálója a kegyet­len Berija sakkozik Maijuta Szkuratovval Oroszország tit­kosrendőrségének elsó főnö­kével. Hogy mi a a tét? Lehet, hogy emberi életekkel játsza­nak a sakktáblán? Itt látható ínyenc Az angol keselyű beül a klubjában. Odainti a pin­cért. — Mit parancsol? — Kérem, hozzon egy váj tiéd it! (aser) Apám CsikyAttila Apám sohasem olvasott, vagy mondott nekem mesét abban az értelemben, ahogy azt egy 3-4 éves fiú elvárta volna. Mégis áhítattal vártam mindennap a pillanatot, hogy ebédünk véget érjen, majd a kötelező fog- és kézmosás után mindketten elnyúl­junk a bordóvörös bársonnyal bevont dívá­nyon. Ó kívül, én pedig a fal mellett. Kétségbeejtően kíváncsi kölyök voltam. Ezt manapság divatos kifejezéssel informá­cióéhségnek neveznénk. Ezen szükséglete­met igyekezett kielégíteni apám napi 30—35 perc alatt, ameddig csak az álom hatalmába nem kerítette. Miután elaludt, kimásztam mellőle — és igyekeztem elrak­tározni, amit aznap hallottam. Kölyökész­szel még sok mindent nem értettem meg. de az évek múltával az mozaikdarabkák beleil­leszkedtek a képbe — és elfogadható egé­szet alkottak. Apám 1887. január 6-án született. Kö­zépiskolai tanulmányait 1906-ban végezte Kolozsvárott. A Református Fiúgimnázi­umban osztálytársa, sót, egy ideig padtársa volt Jékely Lajosnak, aki néhány évvel később az irodalmi élet elsó vonalába emel­kedett Áprily Lajos néven. Egymás apró bogarait kölcsönösen tiszteletben tartva, apám haláláig tartó barátság alakult ki közöttük. A diákévek sok apró emléke képezte apám elbeszéléseinek egy részét. A későbbi Áprily Lajos kedvenc tantár­gyai közé nem tudott beilleszkedni a mate­matika és a fizika tudomány. Ez az ellen­szenv az elsó öt gimnáziumi osztály folya­mán nem okozott álmatlan éjszakákat ké­sőbbi nagy költőnknek. Már korán megmu­tatkozó irodalmi tehetsége miatt tanárai elnézőbbek voltak vele szemben. 1904. szeptember elsején azonban a számtanórára való becsengetés után né­hány pillanattal kinyílt a hatodik osztály ajtaja-, egy idősebb, magas, sovány, na­gyon szigorú tekintetű, zsakettba öltözött szemüveges úr lépett be- és egy harsány torokköszörülés után a következő szavak­kal tájékoztatta az osztályt saját kiléte felöl: — „Én nem vágyom sem nem Geréb, sem nem Vladár. hanem vágyom Jakab Gráf, a mérges, a haragos, aki buktatom, s kezem írásom adom, hogy minden embert megbuktatom." (A két előbbi név viselői voltak az elnézőbb tanárok.) GRÁF tanár úr azon nyár folyamán került Sárospatakról — Kolozsvárra. Cipszer volt, (ez a szó az akkori Felsó-magyarországon élő némete­ket jelentette) — és haláláig nem tanult meg a németen kívül más nyelven tökélete­sen beszélni. Sajátos módszerei voltak. Ahogy bement az osztályba, beírta a hiányzókat, leadta a következő órára megtanulandó leckét- és nekiállt feleltetni. Ennek nyitányaként minden órán elhangzott a következő név­sor: - „AJTAJ, BABUCAJ. HÉKEJ. JÉ­KEJ. SZÉKEJ, HOPPUCI. Gyertek ki felelni. Könyveket betenni- és ide kell fi­gyelni!" Ezen nevek viselői alkották azt a törzs­gárdát, melynek tagjai nem készültek mate­matikusnak. Minden áldott órán feleltette és kigúnyolta óket. Csak miután már csor­gott a víz róluk, következtek a többiek. A leckemagyarázatot is külön szertartás előzte meg. Habár betéve ismerte a tan­könyv minden írásjelét, mégis megköve­telte, hogy a szolgálatos diák azt a megfe­lelő oldalra kinyitva tegye a katedrára, ahonnan Ótanársága az elsó két-három mondatot elolvasta, ezt követően pedig kívülről mondta a szöveget és írta fel a táblára a számokat. Egy alkalommal Jékely Lajos fiatalúr volt a szolgálatos diák. A szünetben a magyar irodalom tankönyvét lapozgatta. Az oldal legtetején éppen a következő sorok voltak olvashatók: ...Szentpáli csatából jó Báthory István. Báthory, Báthory az Isten verjen meg! (Pókainé) Becsengettek. Néhány pillanat múlva be­lépett GRÁF JAKAB tanár űr. A szolgála­tos diák zavarba jött — és hirtelen mozdu­lattal a katedrára helyezte a kezében levő kinyitott könyvet. A tanár beírta a hiányzókat, majd maga elé hűzva a nyitott könyvet, fennhangon olvasni kezdte: „Báthory, Báthory, az Isten verjen meg, micsoda marhaság ez?" A szolgálatos diák elvörösödött arccal és fülekkel hebegett néhány bocsánatkérő szót. Gráf Jakab tanár úr azonban kímélet nélkül folytatta: — „Tanítottam apádat, nagyapádat! Mind nagy marha, buta szamarak voltak, de akkora, mint te, egy se nem volt!" Ez a kijelentés csupán a hatásvadászat, hátsó gondolatával hangzott el. Már csak azért is, mert Sárospatak és Brassó között a távolság jelentékeny volt. Áprily Lajos későbbi gyönyörű verseit már korán sejteni engedték azon stílusgya­korlatai, melyeken keresztül ismert verse­ket dolgozott át. így a „Tetemrehívás" című Arany balladát is. Sajnos, több, mint ötven év távlatából már csupán néhány kezdő sorára emlékszem pontosan. „A kamarában- drága befőttel telt üveg állott- ám ma ürült. Látnivaló, hogy titkosan költ el őszibarackom, a sikerült és valamely torkonczba került. Hét lakatot rá a kamarára! Lélek az ajtón se be — se ki! Hátha a szakácsné majd vacsorára venne ki kolbászt? Vissza neki! Jaj, ki parancsom élve szegi! A folytatásban egy üveg baracklekvár engedély nélküli elfogyasztásával kapcsola­tos bonyodalmakat írja le az ifjú költő, egy család keretein belül. A befejező gondolat szerint, Petike, a család legifjabb tagja „érzi már hátán a somfabotot". Az idő eltelt, jött az érettségi, az egye­temi évek, a két világégés, majd a nyugdíjas évek. 1953 és 1962 között havonta egy-két levelet váltottak a volt osztálytársak. Őszinte fájdalmamra, az Áprily Lajos által írott levelek 1970-ben áldozatul estek a Nagyküküllő haragos hullámainak. Az apám levelei, ha még valahol meg­vannak az örökösök birtokában, csupán számomra jelentenek értéket-, a világiro­dalomnak nem. Csiky Csaba (Temesvár) még Brezsnyev és Miklós cár is. A panoptikumnak összesen 9 figurája van. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon nem siették-e el a megnyitót a kiállítás rendezői? „Ha a nézők eljönnek — mondja Nyikolaj Zelenyeckij — ha sikerül fedeznünk ráfor­dításainkat, a jövőben II. Ka­talin cárnő, Szergij Rado­nyezsszkij és Szaharov akadé­mikus alakjával bővül a kiállí­tás. A nyitáshoz az alkotói kol­lektívának egy évre volt szük­sége. A dinamikus viaszfigu­rákat I. Brodszkij és Sz. Ko­gan művészek készítették. Fekete lyuk csillagrendszerünk közepén Állati szerencse Ausztrál és amerikai tudó­sok az eddig legmeggyőzőbb felvételeket közölték arról, hogy csillagrendszerünk, a Tejút központjában egy hatal­mas, úgynevezett fekete lyuk található. A fekete lyukak a kozmosz talán legrejtelme­sebb képződményei, amelyek egy-egy nap pusztulása nyo­mán jönnek létre az összeom­lott égitest elképzelhetetlen sűrűségű és gravitációjú anyagmaradványaként. A most rádióteleszkópok­kal felfedezett alakzat a tudó­sok beszámolója szerint olyan erőteljes vonzással bír, hogy tízezer évente egy teljes csilla­got ránt magához, s a kör­nyező napokról is anyagrésze­ket szakít le. A szakértők régóta sejtet­ték, hogy a Naprendszert is magába foglaló galaxis köze­pén, vagyis a Földtől mintegy 25 ezer fényévnyire van egy ilyen „gravitációs szörny", de a most készített számítógépes felvételek a fekete lyuk létezé­sének eddigi legbiztosabb bi­zonyítékai. MINI KOMMENTÁR Bertalan még alkalmas Farkas Bertalan űrhajós — a közelmúltban „rajta" elvég­zett orvosi vizsgálatok szerint — még mindig alkalmas az űrrepülésre. Szó szerint ezt jelentették be Kecskeméten, honvédségünk repülőorvosi és -vizsgáló kutatóintézeté­ben. Nocsak! Valahol, valakik netán kétségbe vonták Berta­lan alkalmasságát? Jelentem: nem tudtunk erről. S. I. Egy kissé különc kisasszony kedvenc állatát tette meg álta­lános örökösévé és mindössze néhány családi fotográfiával örvendeztette meg szűkölködő unokahúgát. A furcsa végren­delet nem is születhetett má­sutt, mint Nagy-Britanniában; ám az eset még a hidegvérű angolok körében is némi meg­rökönyödést keltett. Négylábú örökösökre ugyanis már volt példa, de meggazdagodott teknőcre aligha. Fred, a teknősbéka pe­dig határozottan tehetősnek tű­nik. Miss Duffin, a picit bogaras­nak mondható, idős hölgy ugyanis huszonhatezer fontot - vagyis 40000 dollárt - ki­tevő vagyonát egy állatvédő egyesületre hagyta azzal a fel­tétellel, hogy a mellette élve­zett kényelmet továbbra is biz­tosítják a dédelgetett kedvenc­nek. — Természetesen teljesítjük Dolly néni akaratát — mondta a mellőzött unokahúg. — Fred aligha fog hiányt szenvedni, hi­szen eltartása hetenként mind­össze fél fontba került, persze kérdés, hogy mi mondható elengedhetetlennek megszo­kott kényelméhez. Fred pedig hallgat, ahogyan akkor sem szólt, amikor Miss Duffin naponta gyerekkocsi­ban sétáltatta a parkban. Ki tudja, mikor és miképp fogant az ötlet Jack Blehm és fia agyában, amely szerint ro­var ellen legjobb a rovar. Le­het, hogy egy átmulatott éj­szaka utáni reggelen a „kutya­harapást szőrivel" bölcselet, de az is lehet, hogy a rablóból lesz a legjobb pandúr arany­igazság pattintotta ki a kalifor­niai farmercsalád egyik tagjá­nak fejéből a gondolatot: go­nosz rovarokat felfaló jó rova­rokat kell szaporítani és be­vetni a haszonnövényeket dézsmálók ellen. Az ötlet „irtó" jónak bizo­nyult, olyannyira, hogy mos­tanra már 15 rovarirtó rovarte­nyészet működik az Egyesült Államokban. A katicabogár­tól kezdve a darazsakig na­ponta 80 millió, tetveket és más rovarokat felfaló bogárfé­lét „termelnek" ezek a „far­mok". Az üzletágba lassan már egy évtizede kezdtek Blehmék. A kereslet „porté­kájuk" iránt azonban mos­tanra futott fel igazán, pár­Ffovsr­horror huzamosan annak a mezőgaz­dasági irányzatnak a térnyeré­sével, amely a rovarirtó vegy­szerek helyett a problémának, ha nem is a békés, tárgyalóasz­tal melletti rendezését, de mindenképpen a természetes megoldásait karolja fel. A 15 rovarfarm éves összeladásai immár elérik a 25 millió dol­lárt, termésüket három föld­részre exportálják. A legtöbb rovarvadász rovart a gyapot­termesztők, a zöldséges gaz­dák vásárolják. Blehmék eljárását immár néhány egyetemen is tanítják, a nekik dolgozó kereskedőcég pedig videofilmeken mutatja be a farmereknek, miképpen dolgoznak és győznek a jó ro­varok a rosszak felett. Ezzel a „rovarbelharccal" ugyan hosz­szadalmasabb a kártékony élósdiket megfékezni, mint például egy bő lére eresztett permetezéssel, ám ártalmas vegyi anyag semmiképpen nem kerül a termésre, a ta­lajba, sem pedig a fogyasztók szervezetébe. Ha pedig egy növénytermesztő egyszer el­kezdte alkalmazni a „rovar­rovarirtót" akkor kénytelen felhagyni a vegyszeres „mé­szárlással" mivel a permetek a jó rovarokat is elpusztítanák. Jaké Blehm szerint a módszer legkeményebb ellenfele a tü­relmetlenség. A farmerek hozzászoktak a gyors pusztí­táshoz, s a vegyszerekkel szinte azonnal látványos ered­ményt érhetnek el. A jó rova­rok hadosztályainak tevé­kenysége viszont csak hetek múlva érzékelhető, mi több. kezdetben még több rovar lát­szik nyüzsögni az ültetvényen. A „bogaras" Blehmékhez azonban nem csak farmerek kopogtatnak be. Nemrégiben egy filmstúdió 18 liternyi fér­get kén tőlük — horrorfilm­hez. Olvasóinkhoz A szerzetesrendekről szóló összeállításunk második részét anyagtorlódás miatt, jövő va­sárnapi számunkban közöljük. Elszakadás? Ha Jugoszlávia problémáit nem sikerül megoldani a szö­vetség keretein belül, akkor reális lehetőségként merülhet fel Szlovénia elszakadása — jelentette ki Lojze Peterle szlovén miniszterelnök a bécsi Wochenpresse című hetilap­nak adott nyilatkozatában. — Szlovénia nem fog minden áron arra törekedni, hogy Ju­goszlávia része maradjon — fűzte hozzá. A szlovén politi­kus szerint a köztársaság önál­lóan is képes lenne a fennma­radásra. Ugyanakkor kijelen­tette: ha Szlovénia el is sza­kadna Jugoszláviától, nem számolná fel teljesen a többi köztársasághoz fűződő gazda­sági kapcsolatait. Rádió PARTISCUM Szeged­Kulturális é« Tomaakommunikéciót KM St*B*d.T«náctkoiUftai«Su 7 Tataion 62/23-311 Tslax: 82-652 Talsfai 62/11-490 PARTISCUM |B A O I 0 IMOID A Szegedi Rádió kereskedelmi és szolgáltató műsorát az Ipari Vásár Ideje alatt 1890. június 29-ótől július 8-áig a Vásár területéről sugározzuk változatlan Időben, 16—18 óra között. —naponta több alkalommal divatbemutató! tartunk leietöiéget biztosítva azáltal' a gyártóknak, kit- ét nagykeretkadóknek termékeik bemutatására. —újdonság, hogy a szabadkai rádió adásába lórimért veszünk lel hirdetéseket, —a vásár Idsje alatt a SZIKI— TOURS Utazási Irodával kózóaen helikopteres sétarepü­léseket szervezünk. Érdeklődni a SZIKI—TOURS Utazási Irodában, Szeoed, Zrínyi u. 4—8. sz. alatt. III. a 26-522-es telefonon. Megalakult a Délmagyarország Kft. Tagjai: e lap újság­írói, a szerkesztőség dolgozóiból szerveződött Délmagyaror­szág Újságíró Egyesület és a dél-francia Nice-Presse-Invest. DEIMA6YAR0RSZAG Politikai napilap Főszerkesztő: Dlusztus Imre Főszerkesztő-helyettes: Sulyok Erzsébet Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kispál Antal. — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság útja 10., Sajtóház 6740. - Telefon: 24-633. Telex: 82-382. Telefax: 13­130. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Suranyi Tibor. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 101 Ft - a vasárnapi lapokkal együtt 121 Ft. ISSN Ü133-025X

Next

/
Oldalképek
Tartalom