Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-31 / 127. szám

1990. május 31., csütörtök 5 Szidol nélkül is fényesedett az érem lesz-e Forma I a következő öt évben? Az ausztriai Innsbruckban, a 18. teke-világbajnokság utolsó versenynapján négyszer szólt a magyar Himnusz. Egyszer egy szegedi versenyző, Vidács Györgyné teljesítményéért. A két egyéni és ugyanennyi csapat világbajnoki aranyéremmel dicsekvő Vidács Györgyné kisfiával jött a „randevúra" — Sajnos, beteg a gyerek. Most is az orvostól jövünk, de hétfőn már mehet óvodába — indokolta kíséretét. Gyurikát az istenért sem lehetett szóra bírni. Még arra a kérdésre sem válaszolt: milyen ajándékot hozott anyuka? Gyuri csendben volt, így gyorsan és zökkenőmentesen tudtunk beszélgetni. — Ha emlékezetem nem csal, a vitrinben ezt megelőzően is voltak vb-araiiyak... — Az innsbrucki a negyedik már. Az első kettőt 1984-ben, Ljubljanában szereztem, egyéniben és csapatban. Két évvel később Münchenben szintén csapat aranyérmet nyertem. Hogy melyik a legkedvesebb? Valamennyire szívesen emlékezem... — Tavasszal igen jó formában versenyzett a bajnoki találkozókon. Ez már sejtetett valamit? — Az első osztályú mezőnyben, idegenben a második legjobb eredményt értem el. Áprilisban hirtelen csúcsformába lendültem. Ekkor ütöttem életem legjobbját, 504 fát, majd 481et. Bevallom, elkeseredtem, mi lesz majd májusban. A Rába Kupán 410-et és 460at gurítottam, s ez visszaadta az önbizalmamat. Azért mégis a lesz, ami lesz érzésekkel utaztam a vb-re. — A csapatviadallal kezdődött ... — Nem kezdtem rosszul, 434-et ütöttem, Vecsert Erika 460-at ért el, de a Drajkónér Fehér- duó erejéből csak 379-re futotta, ami azt jelentette, hogy az aranyéremről le kellett mondanunk. Aztán kiderült, eredményünk még az ezüsthöz is kevés lett. — Egy kis pihenő után, bronzéremmel a tarsolyban, a páros következett. — Török Marianna volt a párom. 477 fát értem el, Mariann 450-ig vitte. Ez új világcsúcsot jelentett. Hét fával értünk el jobbat, mint az akkori jugoszláv páros, Nagy Mária, Perman Biserka által tartott rekord. Sajnos, boldogságunk csak 40 percig tartott, a csehszlovák duó azon a napon nem tudott hibázni, s fantasztikus eredménnyel, tizenhárommal többet ütve, mint mi, szerezték meg az aranyérmet. Nekünk pedig meg kellett elégedni az ezüsttel. — Most volt először, hogy 100 gurítás után is eredményt hirdettek. Jó ez? — Egy éremmel többet lehetett nyerni. Nekem az egyéni versenyben az elején nem ment annyira. Negyedik lettem, bár az első hat helyezett között egy-két fa különbségek voltak. Nagyon szoros volt a mezőny, fordulásnál még mindig több bajnokesélyes volt. A helyzet az utolsó 25 tarolásakor változott meg. A jugoszláv Perman kicsit leengedett, én meg egyre jobban megéreztem a mozgást, de a párosban elért 477 fától elmaradtam, 457-et ütöttem, szerencsére elegendő volt az Közlemény Hungaroring-ügyben aranyhoz. Az 1368 fás eredményem az általam tartott egyéni összetett világrekordtól mindössze két fával marad el. — Bronz, ezüst, arany sorrendben kpvetkeztek most az érmek. Elégedett az eredménnyel? — Kissé szokatlan volt a vb ritmusa, ugyanis már szombaton megérkeztünk. Két napig a fiúkért izgultunk, majd a csapatversenyt rendezték. Megint pihenő és szurkolás, s következett a páros, majd újabb kihagyás, és az egyéni versennyel zárult szombaton a vetélkedő. Szerintem jobb, ha sűrűbben kell a küzdőtérre lépni. Akkor lehet, hogy másképpen alakulnak a dolgok, de ezt hagyjuk. — A szép sikereket hogyan ünnepelte meg? — Maszek úton ott volt a férjem is. ö igazán tudja értékelni a teljesítményemet, 20 évig tekézett. Az ünneplésre Innsbruckban nem sok idő és lehetőség volt. Talán most, itthon ... Hétfőn jönnek a fiam óvodástársai is „éremnézőbe". —"Eredményében mennyire van benne Tót edző szakmai munkája? — Teljesen az itthoni munkán múlott a kinti eredményem, Tót Zsolt edző irányításával készültem a versenyre. — A mérleg egyik serpenyőjében világbajnoki érr mek vannak, a másikban a Szegedi Építők tekecsapatának bizonytalan jövője. —' Nem szeretném befejezni a tekét! Ez az a sportág, ahol az életkor nem számít. Mindig optimista voltam, bízok abban, hogy nem hagynak egy világbajnokokkal teletűzdelt, BEKgyőztes és nyolcszoros magyar bajnok csapatot széthullani ! — Nehéz bajnoki év és világverseny után mit tervez? — Egy kis nyári pihenőt tartok. Július végéig élvezem a szabadságot — már amennyire lehet egy feleségnek és anyának. Augusztusban kezdődik az alapozás, majd szeptemberben a bajnokság, és ez így megy évről évre. A siker múlékony, azért mindig megújhodva kel! tenni .. Süli József A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium a következő közleményt juttatta el az MTI Sportszerkesztőségéhez: A FOCA elnökének személyes megbízottja és a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium szakértői előzetes tárgyalásokat kezdtek a Formula—l versenyek 1991—95. közötti magyarországi megrendezéséről, valamint a Hungaroring hasznosításáról. Ennek eredményeként a két fél arra a megállapításra jutott, hogy a feladat megoldása érdekében részleteiben szükséges megvizsgálni egy vegyes vállalkozás létrehozásának lehetőségét. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter megkérte Ecclestone urat, a FOCA elnökét, nyújtson segítséget olyan partner, vagy partnerek megkeresésében, akik szakmai tudással és tőkével vennének részt egy ilyen vállalkozásban. Megállapodtak továbbá abban, hogy június végéig megbízottjaik részletesen kidolgozzák egy ilyen vállalkozás feltételeit, lehetséges résztvevőit. A Budapesti megbeszéléseken Siklás Csaba miniszter megbízásából Káinoki Kis Sándor, Bernie Ecclestone, a Forma—l-es Konstruktőrök és Gyártók Szövetsége (FOCA) elnökének személyes megbízottjaként pedig Rohonyi Tamás .vett részt. A találkozó, s a közlemény kibocsátása után kért Káinoki Kis Sándortól szóbeli kiegészítést az MTI munkatársa. — A tárgyalások alapja az az elképzelés, hogy a tulajdonosok — 82 százalékban az állam, 18 százalékban különböző szervezetek — a Hungaroringet hasznosításra bérbe adják. Ebből a szempontból jöhet szóba például egy vegyes vállalat. Az ehhez szükséges partnerek megtalálásában kész segíteni Ecclestone úr is. A mostani megbeszélések engem arról győztek meg: mindkét fél keresi és akarja a megoldást, hogy a Hungaroring hasznosuljon, és ezen belül a Formula—1 verseny megrendezésre kerüljön a követe kező öt esztendőben is. A tárgyalás egyben azt is jelzi, hogy nem vagyunk elkésve a megállapodást illetően — mondta Káinoki Kis Sándor. Már csak néhány nap, és kezdetét veszi a 14. labdarúgó-világbajnokság Itália földjén. Természetesen, rovatunk is szeretne lépést tartani a válogatottak nagy iramával. Mindenképpen bő és izgalmas olvasnivalót akarunk átnyújtani azoknak, akik nem lehetnek a színhelyen. Éppen ezért kollégáink helyszíni színes riportokkal, a mérkőzések tudósításaival, a világbajnokság különleges eseményeivel Szegedre hozzák, ha csak szedett sorokban is, az olasz mundiált. Ugyanakkor a találkozókat szegedi labdarúgó-szakértők kommentálják majd a Délmagyarország azon mellékletében, mely először június 7-én jelenik meg, s még 33 napon keresztül. Jön a Világbajnoki Tempó! Közös bajnokság Egyre-másra érkeznek a hírek Németország keleti és nyugati feléből egyaránt arról, hogy a legkülönbözőbb sportági szövetségek a maguk módján készülnek az egyesülésre. Legújabban a két ökölvívó szövetség vezetői folytattak megbeszéléseket arról, hogy már a közeljövőben megszervezik és szándékaik szerint mielőbb beindítják a közös német bokszbajnokságot. A közös német ökölvívó válogatott megalakítása ugyanakkor csak később valószínű. Legalábbis a bokszszövetségek közötti eszmecsere tanúsága szerint az 1991-es világbajnokságon, amelyet az ausztráliai Sydney-ben rendeznek, még külön kelet- és nyugatnémet csapat indul. Az 1992-es barcelonai nyári olimpián viszont nagy valószínűséggel már csak egyetlen — közös — német válogatott szerepel. A jövő nagy bokszolói lehetnek GAL LÁSZLÓ: 1. — Mindig felnéztem azokra, akik ilyen férfias sportággal foglalkoznak. Ugyanakkor szerettem volna megerősödni, hiszen 16 éves koromban mindössze 40 kilogramm voltam. Amikor pedig először benéztem az ökölvívó edzőterembe, valahogy megfogott az a látvány, ahogy „megkínozzák" az embert, ahogy izzadnak azok, akik dolgoznak. 2. — Az első rangosabb eredményeim két évvel a pályafutásom kezdete után jöttek: 1983-ban és 1984-ben serdülő magyar bajnokságon második lettem, egy évvel később viszont sikerült megnyernem az ifjúsági Jcorosztály hazai legnagyobb viadalát, 1987-ben — igaz a Bp. Honvéd színeiben — a juniorok között is első helyen végeztem. A felnőtteknél az utóbbi két esztendőben a dobogó harmadik fokára állhattam, valamint tavaly EB-ötödik lettem. Az idén pedig magyar bajnok vagyok. 3. — Erényem, hogy jó a lábmunkám, sokat mozgok a ringben, s az adódó helyzeteket ésszel próbálom megoldani, általában külharcra törekszem. Vívó típusú vagyok, éppen ezért nem szeretem a verekedő típusú ellenfeleket. Gyengéim..., ahogy fentebb-fentebb kerül az ember mindig rájön mennyi mindent nem tud 4. — A verekedő hajlamomat kiélhetem edzéseken, úgy hogy egy kezemen meg tudom számolni, hányszor verekedtem balhéba. 5. — A pofon a bunyóval jár. Jól kell védekezni, és akkor kevesebbszer részesedik ilyenben az ember. Különben is szokás kérdése. 6. — Lassan, de meg. 7. — Már az olimpiára gondolok ... Addig persze még van egy-két verseny, ahol jól kell szerepelnem. Majdnem fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy szegedi sziliekben versenyző ökölvívó magyar bajnoki címet nyerjen. Az elmúlt hét végén Gál László jóvoltából új fejezet kezdődött városunk ökölvívósportjában. Persze, arról sem szabad megfeledkezni, hogy ugyanezen a viadalon Elekes Tamás ezüstérmes lett. Mindketten a magyar bajnokság előtt három nappal alakult, új egyesület, a Szegedi Torna Club sportolói. Mindkét öklözővel kedden a szerkesztőségünkben találkoztam, s a következő kérdésekre vártam a válaszukat: 1. Hogyan lettek ökölvívók? 2. Mikor jöttek az első eredmények? 3. Mi a fő erényük, illetve gyengéjük az ökölvívásban? 4. Általában szeretnek-e verekedni? 5. Mennyire tudják a ringben elcsattant pofonokat elviselni? 6. Ezeket meg lehet-e szokni? 7. Célok? Gál László 1968-ban szüle- Elekes Tamás 1969-ben tett, 1981 óta ökölvívó. Az született, 1985 óta bokszol. Súlycsoportjában, 81 kilogrammban, 1990-ben magyar bajnoki ezüstérmes idén 71 kilogrammban magyar bajnok Az edző tanítványairól Elég nehéz körülmények között készültünk — mondta Becsei Károly edző —, hiszen a Szegedi Dózsa februárban megszüntette szakosztályunkat, így új patrónus után kellett néznünk. Már az év elején úgy készültünk, hogy a magyar bajnokságon az első helyeket megpályázzuk. Laci egyértelműen súlycsoportjának favoritja. Korábban csak azért nem nyert magyar bajnokságot, mert a harmadik menetre mindig elfáradt. Ebben az évben viszont sikerült a kondícióján javítani. Tamás a döntőben a kilencszeres magyar bajnok és vb-bronzérmes Hranektól kapott ki, pontozással. Véleményem szerint mindkettőjüknek azonos a tudása, s most csak a neve miatt nyert Hranek. Egy biztos, az olimpiai keretbe csak Tamást hívták meg, Hraneket nem. És még annyit, ha mindketten így fejlődnek, akkor a jövő nagy bokszolói lehetnek... Cs. Gát László ELEKES TAMAS: 1. — Több sportágat ki» próbáltam, birkóztam, kerékpároztam, mielőtt ökölvívó lettem. Azért pártoltam át erre a sportágra, mert a másik kettő nem ment olyan jól, ahogy szerettem volna. Mindenképpen bizonyítani akartam az ismerőseimnek, hogy belőlem lehet jó sportoló. 2. _ Már az első évben jöttek az eredmények, de az igazi nagy sikert 1986-ban értem el, amikor az ifjúsági országos bajnokságon második lettem. A következő évben az ifi vb-n a nyolc között estem ki, ugyanakkor itthon a juniorok között a harmadik helyen végeztem. Tavaly a felnőtt ob-n szintén harmadik voltam, az idén szerencsére előreléptem egy helyezést. 3. — Jó a fizikumom, s nagyot tudok ütni. Ezzel nagyon is tisztában vagyok, éppen ezért a meccseken sokszor arra várok, hogy mikor tudom „leütni" ellenfelemet. Ez nem éppen szerencsés, hiszen ha azonos ütőerejű ellenféllel kerülök szembe, akkor más taktikával kell előjönni. Ezeket még meg kell tanulnom. No meg a lábmunkámon is van mit javítani. Szerencsémre fordított • alapállású, azaz balkezes vagyok, s ezért kiszámíthatatlanabbak a támadásaim. — 4. — Erre csak azt válaszolhatom, akik ismernek, nem igen próbálnak provokálni. No meg én is kerülöm az ilyen, alkalmakat... 5. — Ha megütnek a szorítóban, azon vagyok, hogy minél hamarabb visszaadjam. Persze arra vigyázni _ kell, hogy ne fordítva süljön el a dolog, mert ha az ember elveszti a fejét, könnyen megjárhatja. Mindenesetre, ha kapok egy „fülest" nem durran el az agyam. 6. — Igen, ha nagyon muszáj ... 7. — Mindenképpen jól kell szerepelnem a válogatott nemzetközi versenyein, akkor reménykedhetem, hogy kijutok áz olimpiára.