Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-30 / 75. szám

1990. március 30., péntek Válaszok egy nyilatkozatra Tegnapi lapszámunkban közöltük a március 25-i vá­lasztásokon a Csongrád megyei 1. számú választókerület­ben mandátumhoz jutott országgyűlési képviselővel, dr. Raffay Ernő (Magyar Demokrata Fórum) készített interjút. A képviselő ebben — a kérdésekre válaszolva — más pár­tokról is kilejtette véleményét, értékelv^ a választások eredményeit. Szavai nagy visszhangot váltottak ki: az alábbiakban az SZDSZ megyei kampányfőnökének, a Fi­desz egyik képviselőjelöltjének, valamint ökrös Tamásnak e tegnapi cikkre adott válaszát olvashatjak. Tisztelt Raffay képviselő úr! Ki kit becsül le... A választók többségének bizalmából ön újból ország­gyűlési képviselő lett; enged­je meg, hogy az SZDSZ sze­gedi választási kampányának irányítójaként gratuláljak szép sikeréhez. Belátom, a győzelem után nehéz objektíven értékelni az eredményeket, de ön olyan kijelentésekre ragad­tatta magát a Délmagyaror­szágban és másutt az SZDSZ-szel kapcsolatban, amelyre nemcsak pártom vé­delmében, de mint egyszerű, demokrata érzelmű állam­polgárnak is reflektálnom szükséges. ön ügy láttatja a március 25-i választásokat, mintha akkor az egyik oldalon a „mogat liberálisnak beállító, valójában bolsevik módsze­reket használó parttal" szemben feszült volna a „másik oldalon az MDF-fel, a magyar nemzeti érdekeket védő és a nemzeti hagyomá­nyokból táplálkozó erők ha­talma". ön a saját bőrén ta­pasztalhatta meg, hogy az SZDSZ nem élt bolsevik módszerekkel önnel és párt­jával szemben, nem az SZDSZ nyomtatott az MDF ellen több plakátot is, a sze­rencsétlen „Aki ellenünk van, az velük van" szlogent Szegeden csak az MDF ellen­plakátján láthatták a válasz­tók, nem mi terjesztettünk hazug rágalmakat az ellen­fél pártvezetöiröl. Aktivis­táink az SZDSZ mellett agi­táltak, röplapjaink, újsághir­detéseink programunkat népszerűsítették. Mi úgy gondoltuk, ezzel tiszteljük meg a választókat, hogy va­lóban tudják, mire adják a voksukat. Választottak, és ezt tiszteletben tartjuk, mert azért dolgoztunk hosszú ide­je. hogy végre választhassa­nak. Bevallom, nem értem önt. Nem tudom, milyen alapon gondolja azt, hogy egyedül az MDF képviseli a nemzet ér­dekeit, nem tudom, törté­nészként milyen alapon zárja ki a legalábbis második leg­nagyobb politikai erőt, az SZDSZ-t a nemzeti hagyo­mányból. Ez a kizárólagos­ságra törekvés aggaszt, külö­nösen, mert öntől hallom, akit mindenki ügy ismer. mint a kisebbségek, különö­sen az erdélyi magyar ki­sebbség jogaiért kiálló poli­tikust, s éppen most, mikor a kizárólagosságra törekvés szándéka véres tragédiát eredményezett Marosvásár­helyen. Tudom, a két dolog, nem ugyanaz, de az a véle­ményem, hogy aki kiáll a nemzeti kisebbségek jogai­ért; annak tisztelnie illik a politikai „kisebbségeket" is, még ha az önnek nem is szimpatikus. Demokrataként önnek is tudnia kell, hogy a nemzet érdeke többféle, elté­rő politikai nézetben és párt­ban testesül meg. Ez a de­mokrácia lényege, azért dol­goztak több éven át sokan. Későbbi pártállásukra való tekintet nélkül, hogy ezek az érdekek és nézetek végre ér­vényesülhessenek, s nem azért, hogy az MDF — mint korábban az MSZMP a „dol­gozó osztályra" mutatva — a nemzetre hivatkozva önma­gát tekintse érdekei egyedüli megtestesítőjének. Ezt már ismerjük. ön nem tiszteli annak az egymillió állampolgárnak a véleményét, akik hogy, hogy nem, mégis az SZDSZ-re szavaztak. Tudom a tegnapi Delmagyarországból, hogyan gondolkodik róluk, hiszen Vas megye lakóiról, akik kö­zül többen szavaztak az SZDSZ-re, mint az MDF-re, ezt mondta: jámbor, egyszerű, tisztességes magya­rok", akik „Nem ismervén az SZDSZ-t, politikai manipu­láció áldozatai lettek." Úgy gondolom, ön azért politikus, hogy tisztában legyen szavai­nak jelentőségével; ön azt állította, hogy a vasiak nem tudták, mire szavaznak, mert tudatosan „tisztességes" ma­gyarok nem szavazhatnak az SZDSZ-re. ön lebecsüli az SZDSZ-re szavazók értelmi képességeit. Egy demokratá­nak ezt nem lenne szabad tennie. ön személy szerint leg­messzebbmenően ellene van az SZDSZ-szel való minden kapcsolatnak. Nekem is úgy tűnik, nem sok keresniva­lónk lehet a másiknál; nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Tisztelettel: Pikó András A Délmagyarország már­cius 29-i száma interjút kö­zöl Raffay Ernő volt és jö­vendő országgyűlési képvi­selővel. Részlet az interjú­ból: (1.) Kérdés: „Sokan ... ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy a tradicionálisan fej­lett Dunántúlon inkább a szabad demokraták, a „fej­letlenebb" Alföldön pedig a Magyar Demokrata Fórum nyert. Mi erről a vélemé­nye?" Válasz: „A pártok közül kizárólag az SZDSZ szakér­tői helyezkedtek erre az ál­láspontra. Űgv gondolom, hogy e vélemény a Dunától keletre élő magyarság egy­értelmű lebecsülését jelen­ti ..." (2.) Kérdés: „A szabad de­mokraták Vas megyében nyertek a legnagyobb arány­ban ... Hogyan érintette önt érzelmileg ez a tény, hiszen odavalósi?" Válasz: „Vas megye lakói jámbor, egyszerű, tisztessé­ges magyarok. Nem ismer­vén az SZDSZ-t, nagy hi­telt adtak az SZDSZ anti­kommunista jelszavainak; s így politikai manipuláció ál­dozataivá váltak." Kommentár: Ha a pártok közül kizárólag az SZDSZ szakértői tekintik fejlettebb­nek a dunántúli régiót ^z Alföldnél, akkor ez azt bi­zonyítja, hogy csak az SZDSZ szakértői szakértők. Ez ugyanis nem politikai megítélés dolga. A Dunántúl fejlettebb • (polgárosodottabb) volta történelmi és szocioló­giai tény. Persze Raffay Er­nő, aki immár inkább poli­tikus,. mint történész, meg­teheti, hogy felülemelkedik a történettudomány megálla­pításain. Sót a saját meg­állapításain is. 1988-ban ugyanis, egy tápéi beszélge­tés során (Trianon kapcsán), érintőlegesen szó került er­ről a kérdésről is. Akkor az. ő véleménye is az volt, hogy a Dunántúl fejlettebb. Persze, két év alatt sokat változhat a világ. Azóta pél­dául megalakult a Magyar Demokrata Fórum: Lakite­leken, az Alföld szivében! S lehet, hogy „tudati szem­pontból" az Alföld tényleg fejlettebb. Ezt látszana bi­zonyítani, hogy itt a legtöbb ember az MDF-re szavazott Feltétlenül érettebbnek tűn­nek az. alföldi emberek pél­dául a Vas megyeieknél. Hiszen az alföldi embert nem tudták megtéveszteni az SZDSZ antikommunista jelszavai, nem váltak holmi politikai manipuláció áldo­zatává. Mint a Vas megyeiek. Egv kérdésem lenne Raf­fay Ernőhöz: ki becsül le kit? ökrös Tamás ...és ki manipulál? A Fiatal Demokraták Szö­vetsége is szükségesnek tar­totta, hogy állást foglaljon Raffay Ernő ominózus nyi­latkozatával kapcsolatban, Dr. Lippai Pál mondta el véleményüket, aki képvise­lőjelöltjük volt a szegedi 3. számú választókerületben. — Raffay Ernő azt állítja, hogy a Fideszben létezik egy olyan szárny, amelyet az SZDSZ hatására háttérbe szorítottak, pedig velük az MDF elképzelhetőnek tarta­ná az együttműködést. Na­gyon sajnálom, hogy nem mondta meg konkrétabban, mely személyekre, vagy mi­lyen nézetekre gondol! Vé­leményét viszont határozot­tan cáfolom. A Fidesznek sem az országos, sem a he­lyi központjában nem létez­nek szárnyak, s főleg nem olyanok, amelyeket az SZDSZ hatására háttérbe szorítottak volna. A pártok természetéből adódóan, ilyen jelenség elsősorban a nagy partoknál figyelhető meg. A mi szervezetünk felépítésé­ből és a résztvevők életko­rából adódóan teljesen de­mokratikus. Ez minden szinten biztosítja a többsé­gitől eltérő vélemények ki­fejtését es nyilvánosságra hozatalát. Ezért is hallottuk meg­döbbenéssel az MDF elnöké­nek sajtótájékoztatóját, amelyben ugyanúgy beszélt, mint nem is olyan régjen Berecz János: minősített, el­várt. és olvan hangnemben kért. amint egy kizárólagos hatalommal rendelkező párt vezére teszi. Sainos. hasonló hangvéte­lű Raffay Ernő március 29-i nyilatkozata is. Az ol­vasó döntse el — vélemé­nyünk szerint —, hogy a pártok szakértőinek elemzé­se jelenti-e „a Dunától ke­letre élő magyarság egyér­telmű lebecsülését", vagv a Vas megyei polgárok: „jám­bor, egyszerű"-nek minősí­tése. Negyven év kommu­nista uralom utan elitélhe­tő-e a nép döntő többségé­ben meglevő antikommuniz­mus és antikommunista jel­szavak hangoztatása? Nem inkább elgondolkodtató a „tavaszi nagytakarítás" jel­szava, a pitykés dolmány, vagy az, hogy a választást megelőző nap kampány­csendjében az MDF befolyá­sa alatt álló kuratórium nyomására a televízió be­szerkesztett egy, az egész ország lakosságát megrázó marosvásárhelyi színházi közvetítést? Vajon melyik tekinthető politikai manipu­lációnak? Sajnálatos, hogy az SZDSZ következetesen képviselt ál­láspontja, elvszerü politiká­ja Raffay Ernő szemében arroganciának es bolseviz­musnak minősül. Ebben a gondolatmenetben a „nyu­godt erő" nyilván az MDF gyakorta változó álláspont­ját, hajlítható magatartását jelenti. Ügy latjuk. Csongrád me­gyében a szavazók nem is­merték meg alaposan a pár­tok programjait, ezért a „nagy" nevekre szavaztak. Szeretnénk remélni, hogy a képviselővé választott „nagy" nevek- okos politikusokat is takarnak! M. T. Plakátváros LÁTLELET Túl a skizofrénián Felteve, de meg nem en­gedve: hogyan reagál­náVik, ha a világ valamely országában nemzeti ki­sebbségben élő, onnan el­vándorolni, avagy mene­külni szándékozó ma­gyarjaink útját idegen ha­talmak kereszteznék, aka­dályoznák. Bizonnyal olyan tiltakozást, felhábo­rodást váltana ki honi polgárainkból, mint ami­lyen indulatokat szültek idehaza az erdélyi ma­gyarellenes pogromok. Mert elvárjuk, mi több, megköveteljük a határain­kon túli mieink békéjét, jogainak tiszteletben tar­tását, emberhez méltó éle­tét. S ha a mi véreink ve­szelyben forognak, a ma­gyar indul feltartóztatha­tatlanul — mi több — vakmerőn segíteni, s ugyanakkor elfordul, ha egy más nemzeti kisebb­ség vár iöle védelmet, se­gítő karnyújtást. Magyar skizofrénia? Na­pokig úgy tünt, ebben szenvedünk, hisz egysze­rűen megtagadtuk a Szovjetunióból kivándo­rolni szándékozó zsidók légi szállítását. A tegnap Olvasott hír a diagnózist **«x;v.->Hoztatta. A Malév tel-avivi menetrendszerű járatán ismét zavartalanul folyik az utasszállitás, megpedig a Malév dolgo­zóinak egyetértésében ho­zott döntés alapján. A lé­giszállitók vállalják hát — nevünkben is — a kocká­zatot, ezúttal másokért, csakúgy, mint ahogyan sok ezren vállalták decem-' berben a mieinkért. K. K. Távozó kubaiak Az év végéig Magyaror­szágról is távozik a hazánk­ban dolgozó, mintegy 800 kubai vendégmunkás. Az AFP francia hírügynökség szerdai jelentése szerint a kubai kormány úgy döntött, hogy hazahívja a Csehszlo­vákiában foglalkoztatott kubai munkásokat is. A Ku­bai Kommunista Párt 1983­os kongresszusa különben a külföldön dolgozó kubaiak hazahívása mellett foglalt állást Mindenütt bombáztak bennünket. Magabiztos te­kintetetek, mosolyok az ajkak szogleteben, villogó fogú nevetések. Az újrakezdés férfiúi és asszonyai. Körülöt­tük stilizált ós valódi virágok, gyerekkel, gyerek nél­kül. Szövegek prózában és versbe szedve. És mi a szi­vünkre hallgattunk, a biztos jövőt, a munkát, megél­hetést, jólétet választottuk, önmagunkra szavaztunk — természetesen szabadon Aztán lecsöngették az elsó kórt, városunk kéthar­mada megnyugodva maradhat otthon az ujabb fordu­lóban. Maradtak viszont a plakátok, szórólapok és cé­dulák, házfalakon, lámpaoszlopokon, telefonfülkéken, hídpilléreken. Színesen és fekete-fehérben, érintetlenül és fölszakítva, eső áztatta foszlányaikat csapkodja a szél. Egyik-másik portrén önjelölt grafikusok tiszte­letlen kézjegyei: bajuszok, fc-ghíjak, fekete szemüve­gek, vámpírfogak. Az első ütésváltást kiheverve, az utca hírmondói is újra nekigyürkőznek. Ropogás plakatokat göngyöl­nek, friss ragasztót kavargatnak. Es még utoljára be­burkolnak minden maradék helyet, beleadva apait­anyait. Kijelölt hirdetési felületek? Házfalra csavart (és utólag leszerelhető) óriá^ táblák? A tervezgetést elsö­pörte a Dlakáthullám, sokszínű tajtékkal borítva el bennünket. Vannak helyek, amelyeknek kifejezetten jót tett a csomagolás. Építkezések keritesei szépültek meg így, olvasni-nézni valót kínálva .gyalogjárónak, buszból, villamosból kibámulónak. Csak suttogva merjük kérdezni, nehogy megsért­sük valamelyik nézetcsoport érzékenységét: és mi lesz később? Ha minden parlamenti síék rátalál gazdajára, és idejét múlttá válik a plakátpropaganda? Eltünte­tik-e nyomaikat a pártok, amint az jobb indiánokhoz illik, legalábbis May Károly szerint? Néhányan a „nagyok" közül — SZDSZ, MDF, MSZDP — már jelezték, hogy megszervezik a plakát­leszedést, söt egyesek neki is fogtak. Az ajánlott mód­szer szerint,, célszerű áztatással kezdeni a dolgot, utá­na jöhet a vakarás. A nyomok pedig — mert a vakolatok festett fe­lületek még emlékezni fognak a választásra — kevés munkával és sok figyelemmel eltüntethetők (Az IKV és a tanács örülne, ha egyeztetnek velük az akciót) Az ígéret szép szo... — mondja a nép Európai szintű választás után európai szintű kapirgálást! — ez lehetne a városvédők új jelszava. Kétségbeesésre egyébként sincs ok: legkésőbb negy év múlva biztosan eltűnnek a mai plakátok. Ny. P. Az MCDSZ sajtóközleménye Megdöbbenéssel értesül­tünk a Romániában lezajló magyarellenes atrocitások­ról. Megdöbbenésünket nem csökkenti, hogy számí­tottunk erre, hiszen aSzasz­régenben és másutt történt cigányellenes akciók előre jelezték az eseményeket. Keserű tanulság, hogy ahol az egyik kisebbséget sere­lem éri, ott a másik sem le­het biztonságban. A romániai forradalom napjaiban élelmiszer- és gyógyszerküldeményeikkel a magyarországi cigányság is hozzájárult a szolidaritási akcióhoz. Most csak mélyse­ges együttérzésünkről tud­juk biztosítani áz erdélyi magyarságot és a Romániai Magyar Demokratikus Szö­vetséget. Az RMDSZ és sze­mély szerint annak elnöke, Domokos Géza szép példá­ját adta a kisebbségi szoli­daritásnak, amikor e több­ségi türelmetlenséggel da­colva a romániai parla­ment ülésén védelmébe vet­te a még a magyaroknál is kiszolgáltatottabb helyzet­ben levő cigányokat. Csak ez a közös érdeken alapuló szolidaritás akadályozhat­ja meg a kisebbsegek egy­más elleni kijátszását, az „oszd meg és uralkodj!" el­vén nyugvó többségi erősza­kot. Szolnok, 1990. március 26. Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Oláh József elnök Rádai József alelnök Farkas Flórián főtitkár *

Next

/
Oldalképek
Tartalom