Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
1989. október 27., péntek 209 Szegedi kislány a részvényesek között A végleges adatok szerint Kovács Krisztián Tihamér debreceni, Förgeteg Dávid Szilveszter makói, Fekete Viktória kaposvári, Csótai Anna veszprémi, Modori Veronika tapolcai, Küszke Claudia ózdi, Csiszár Orsolya szegedi. Szentkuty Rita szombatihelyi, Udvardi Mária egri, Egei Krisztina móri, Szabó Krisztián Gyula budapesti. Kincses Attila dunaújvárosi, Puzsár Ádám Attila győri, Kubatov Csenge bajai újszülött jogosult arra az ezer svájci frank értékű részvényre, amelyet a Radius-Hungaricus Részvénytársaság ajánlott fel azoknak a csecsemőknek, akik a Magyar Köztársaság kikiáltása utáni órában jöttek világra. Az értékpapírokat a közeljövőben mindnyájan megkapják, !az elsőt október 27-én, pénteken. a veszprémi kórház szülészeti osztályán Molnár László, a részvénytársaság elnök-igazgatója adja át Csótai Anna édesanyjának. A számítások szerint a „Rádiuszbébik" tizennyolc éves korukban — a részvények árfolyam-növekedése révén — százezer svájci frankot kapnak majd kézhez. Molnár László csütörtökön, a névsor ismertetésekor bejelentette, hogy a részvénytársaság ezután minden évben, a köztársaság kikiáltásának évfordulóján, megismétli a részvényajándékozási akciót. fl gyermekek jogairól A gyermeki jogok készülő nemzetközi egyezményében állást kívánnak foglalni a gyermekek kínzása, szüleiktől történő elválasztása, nem kielégítő táplálkozása, az orvosi ellátás hiánya, az elemi oktatástól való megfosztottsága ellen — hangzott el az V. országos gyermek- és ifjúságvédelmi konferencia csütörtöki nyitónapján a Csillebérci Ifjúsági Központban. A gyermekvédelemben dolgozóknak tartott háromnapos rendezvényen az ENSZ-hez tartozó UNICEF és FICE-szervezetek magyarországi bizottságainak neves szakemberei tartanak előadást a gyermekek jogairól, az azokról szóló egyezménytervezetről és megvitatják a készülő hazai gyermekvédelmi törvény fejezeteit is. A gyermekek jogai — amelyek az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának szerves részei — egyebek mellett magukban foglalják a névhez és a nemzetiséghez tartozás jogát, a fejlődésüket biztosító jogot, a munkahelyi kizsákmányolással szembeni védelmet, a szociális és kulturális jogokat. A minden emberre érvényes jogok mellett speciális szabályozást is alkalmazhatnak több kérdésben, így például eltérően határozhatják meg a fiatalkorúak szabadságvesztésének körülményeit. Pályázati felhívás A Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (a MISZOT) ifjúsági szerveződések működésére és ifjúsági tevékenységek támogatására nyilvános pályázatot ír ki. A pályázati keret összege: 19,37 millió forint. A pályázaton társadalmi szervezetek, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, és magánszemélyek vehetnek részt. A pályázatok elbírálását a közgyűlés által felkért bizottság végzi. A pályázat beadásának határideje október 31., az elbírálás november 15-ig történik meg. Támogatásként egy pályázó maximálisan 1 millió forintot kaphat, elszámolási kötelezettség mellett. A pályázatnak tartalmaznia kell: a felhasználás célját, módját, az igényelt öszszeg nagyságát, a program rövid leírását, a program megvalósításához más forrásból már kapott összeg nagyságát. A részletes pályázati irányelvek a MISZOT-irodán (Budapest V., Rosenberg hp. u. 1. Telefon: 318-588) átvehetők, illetve a fenti címre kérjük a pályamunkákat is eljuttatni. T" "I •! * Torok világ Magyarországon A Jókai-regény címét vették kölcsön az ifjúsági ház munkatársai a hét végére tervezett kétnapos (szombatvasárnap) programjukhoz. Felnőttek és gyerekek egyformán szórakozhatnak, tanulhatnak az érdekes előadásokon, foglalkozásokon, dia- és filmvetítéseken. Szombaton délután 3 órától Hóvári János, az MTA Történettudományi intézet munkatársa és Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum történésze, tart előadást az oszmán birodalom hatalmi és gazdasági struktúrájáról, öt órakor kezdődik Sugár István történész-kutató előadása, amely Eger felszabadításáról, az Egerben maradt török mohamedán alattvalókról, azok ma is ott élő leszármazottjainak sorsáról szól. Vasárnap délelőtt a gyerekeknek kedveznek a szervezők, 10 órától a Koppányi aga testamentuma című magyar filmet vetítik, délután 2 órától pedig szabó András multivizióját, Történelmi játék címmel, A játszóházban török sisakot, fegyvert, bocskort, papucsot, keszkenőt készíthetnek a gyerekek. A játszóház vendégei lesznek; Both András színművész és L. Kecskés András. A felnőttek vasárnap délután is. hallgathatnak előadásokat, 4 órától Ágoston Gábor, az ELTE tanára tart előadást Muszlim hitélet és művelődés a hódoltság alatt címmel, este 6 órától pedig régi török zenét hallgathatnak az érdeklődők a Kecskés együttes előadásában. A szegedi török kori emlékeket bemutató kiállitás a várban 10—18 óráig tart nyitva. Ébreszt a VEKKER... A VTV hétvégi újdonsága Ébresztő van a világban. Kérdés csak az, hol, hányra húzták fel az órát — csörgőre . . .??; Van, ahol állandóan húzzák, spannolják a rugót, mégse ébreszt... Lehet, hogy lenyomva hagyták; Baj van a mi ébresztőóráinkkal is. Rendszerint későn vernek fel a vekkerek, az idézőjelben vekkerek. Akkor meg már hiába a riadalom, csak vaklárma az alarm ... Meg kéne nézétni az óráinkat, a mai időkhöz járnak-e. Igazítsuk oda, ha kell...! A Szegedi Városi Televízió űj — szombat reggeli — műsorának tervezésekor olyan vezérszót kerestünk, ami kifejezi időmérésünk, időérzésünk defektjeit, késéseinket, a rosszul időzített óracsörgéseket, az elkésett kicsengetést. Sók címötlet közül jó öreg ketyegő jószágunkra, szendergéseink cinkos részesére esett a választás. Ébreszteni szeretnénk tehát. Többféle értelemben is. Kicsit hamarabb kell majd felkelnünk, hogy friss „fogyasztanivalót" szervírozzunk. Találni és tálalni, ez a mottónk. Irányadó időhatár a két perc ... Ha ennél hoszszabb a „szöveg", kíméletlenül megszólal a „vekker" . Kellemes ébredést szeretnénk nyújtani a békében szendergők fellármázása helyett. A VEKKER tehát most szombaton megszólal, majd időnként visszatér a városi televízió nézőinek életébe ahogy gyülemlik az újságolnivaló, ahogy jönnek segíteni a munkatársak, és főleg, ahogy a nézők érdeklődése feszíti a húrokat, illetve a „rugókat" ... Támogatók, szponzorok és ötleteink már vannak. Sok hivatásos és nem hivatásos s^gjtség kell azonban, hogy \/ekkerünk időben és rendszeresen kerregjen. A szegediek sok hasznát vehetnék a hétvégi kulturális-közéleti tájolásnak, útbaigazításnak és a képes kedvcsináló tippeknek. A készítők már „felhúzták magukat" — csörgőre ... Reméljük, nem „csapja le" lelkesedésüket senki, és sikerül kicsit jobban köz(ös)üggyé tenni a városi — kábel — televízió testközeli lehetőségeit: kontaktuskeresésre, kapcsolatépítésre a városlakók között... Kísérlet lesz ez kiválasztani a Hírözönből az idetartozókat, megismertetni egymással az idevalókat, a helybelieknek megmutatni a helybeli értekeket... Látható, nem nagy dolgok felfedezésére készült most a VTV csapata. Csak csino sabb, színesebb anyagokkal egyszerűen és közvetlenül „odaszólni a szomszédnak", ha tetszik, az előfizetőnek — a pénzéért. Vagy, ha másképpeh nem vesz észre, hát majd csörgetünk. Ébresztő, kedves nézők! Nekünk is!!! Itt a VEKKER. Hétvége lévén,. lehet kicsit lustálkodni lazítani, de tessék ránk (is) figyelni! Pleskonies András A VÁROSI TELEVÍZIÓ MŰSORA: 1989. október 28. A Szeged Városi Televízió űj. aktuális, hét végi magazinműsora, a „Vekker" elsó adásában: 7.00: Képújság 7.30: VEKKER — Az élő adás tervezett tartalma: Hét végi piacpanoráma — Sportajánlat — Útbaigazítás — „öszi ctüd" a füvészkertben — Ásványtani ízelítő — A törökvilág, mai szemmel — Olvasnivalók — „Tükörjáték" a rádióstúdióban — Színházi és mozielőzetcs: részlet a Pink Floyd „A fal" című filmjéből — Jelentés a batárról — Jó passzban a Szeged SC: nyilatkozik az edző — SZDSZ-küldött a küldöttgyűlés előtt Egyházi programok — Hitünk a Bércs-cseppben... Műsorvezetők: Zanati Zsófia és Kozó Attila. Jó napot, Rigoletto! Verdi-bemutató a Nagyszínházban I Szilágyi Erzsébet (Gilda) és Sólyom Nagy Sándor (Rigoletto) Nemcsak az operai évadnak, az új művészeti vezetőnek is első premierje az október 20-án és 21-én színre került Rigoletto: a társulat irányítását vállaló Gregor József ezzel a produkcióvaLtette le névjegyét a közönség és a szakma asztalára. Énekesként csak a harmadik előadáson léphetett fel, arViit sájnos már nem láttam, pedig új szereplői miatt legalább annyira érdekelt, mint a másik két esten megismert gárda. S ezzel mindjárt helyben js vagyunk, már ami Gregor színigazgatói elképzeléseinek egyik alaptézisét illeti: ö olyan színházban gondolkodik, amelyik ugyanarra a darabra is képes estéről estére becsábítanj a közönséget. Vagyis, szeretné elérni, hogy Szegeden ne csak azt kérdezzék meg egymástól az emberek: Láttad az új Rigolettót? — hanem azt is: Gyimesivel, Sólyom-Naggyal, vagy Egri Lászlóval láttad? Ezért hívott vendégművészeket, akiknek a neve vonzerő a plakáton, no meg a kollégáknak is esemény, hogy együtt játszhatnak — mégpedig saját színházukban — e rangos partnerekkel. Az ötlet életképes: a menedzsereivel és a pedagógiai szándékot egyszerre érvényesíti. Persze, minden puding próbája az, hogy megeszik-e — én mindenesetre drukkolok á recept sikeréért. (Szegeden a vendég járásnak igazán vanrták hagyományai: hogy csak a közelmúltra hivatkozzarin, itt lett sztár Misura Zsuzsából, és szegedi rendezéseivel érdemelte ki az Erkel-díjat Kerényi Miklós Gábor!) A Rigoletto biztató kezdet jeleit mutatja, az első két előadást igen meleg fogadtatásban részesítette a közönség. Varga Mátyás mesteri kézzel megalkotott díszletei vetítik elénk a dráma három színhelyét, pszichológiai karaktert kölcsönözve az itt zajló jeleneteknek: a pompás udvari mulatságnak (ahol még a színpadi zenének is jut játéktér), a lírai monológok holdfényes kertjének, és a tragikus végkifejlet obskúrus környezetének. Horváth Éoltán rendezése nemes hagyományokra épülő, érett és csiszolt munka, tiszta jellemrajzzal, biztos dramaturgiai vonalvezetéssel és számos, finom megfigyelésékről tanúskodó, érzékenyen kivitelezett részletszépséggel. (Egyéni kézjegyére ismerek például abban a szál virágban, amit az álruhás herceg ölelésétől megittasult Gilda a duett végén beálló pillanatnyi csöndben a földre ejt, majd később, mikor magara maradva szerelmének bensőséges élményéről értekéi,, gyengéden ismét felemel. Vagy abban a sokatmondó gesztusban, amivel a lánya nleggyalázására rádöbbent Rigoíetto letépi magáról a hatalmat kiszolgáló mesterségének gyűlölt jelvényeit, a bohóc gállért és az álarcot — miközben Gilda a bosszúért lihegő stretta hangjaira a csábitójának lakosztályába nyíló ajtó leomló függönyét simogatja. Azt viszont indokolatlannak tartom, hogy a Maddalenával enyelgő herceg, mirit valami szorgos pincér, gondosan lerámolja az asztalt, előre tudatva a nézőt: a duett végén arra akarja ledönteni a lányt.) Látványosak és jól viselhetők Vágvölgyi Ilona jelmezei — s micsoda rriegkönynyebbülés volt látni, hogy Szegeden mindkét Gilda természetes hajat visel, nem a megszökött fodrászati műremeket, melynek minden cakkja rezzenéstelenül állja a szerelmi légyott viharát. Kettős, sőt hármas-szereposztásban kitűzni a Rigolettót még vendégekkel megerősítve sem csekély kockázat egy mindössze kéttucatnyi szólistával rendelkező társulatnak. Nem is állítom, hogy az általam megtekintett két előadás közül az egyiken vagy a másikon minden szerep optimális megförmálóra talált volna. Áz ingadozások azonban olyannyira kiegyenlítődtek, hogy kétségkívül két egyenrangú premier született, amire nem alkalmazható a szokott előítéletekkel terhelt „első" és „második" szerepösztás (értsd: első klasszisú és másodvonalbeli „garnitúra") címkéje. Mijidkét estén feltűnt, hogy Ceprano grófné villanásnyi epizódjának jelentős • művészegyéniségek adtak súlyt: a sugárzóan szép Bajtay Homiáth Ágota és az érdekes Bálint Ilona. Maddalenát ugyancsak volt kire bízni: Szonda Eva természetesen mozog és kifejezően énekel, az előadás legharmonikusabb alakítását nyújtva; Erdélyi Erzsébet bájos és szép hangú kis utcalánya igazán vonzó figura. Örömmel üdvözöltük Sinkó György méltóságteljes Monteronéját; Németh József egészen kiváló, ebben a terjedelemre nézve nem nagy, de hangban és színészi jelenlétben mégis eredeti tehetségre méretezett feladatban Sparafucile romantikus jellege illik Szakály Péter férfias külsejéhez és értékes hangmatériájához, bár árnyaltabb dinamikával még hatásosabb lenne az előadása; a pályakezdő Kővári Csaba eredeti színpadi jelenség,- de egészséges mélységeihez képest a többi fekvésben még kidolgozatlan a hangja. Gildát mindkét esten erre a szerepre termett művésznő formálta meg, nagyon is figyelemreméltóan, de technikailag nem makulátlanul. Vajda Júlia szivet melengetően tehetséges énekes színész, s ért hozzá, hogy eleven élettel töltse meg, bonyolult lelkialkattal ábrázolja Verdi egyik legvarázslatosabb hősnőfiguráját, ám nagy hiba volt, hogy nem tudott ellenállni az Aida kísértésének. Bizony, hangi állapotán megérzik, hogy mennyire megerőltette ez a felelőtlen kaland (amiért természetesen a színházat okolom elsősorban), és most hosszú, türelmes és gondos munkával kell helyrehoznia veszteségeit. Esélye van rá — a többi rajta, az akaraterején múlik. És szeretném, ha tudná: szükségünk van Vajda Julira, becsüljük és szeretjük — ezért is íródik, hosszú töprengések után, ez az aggodalom szülte figyelmeztetés. Szilágyi Erzsébet nekem felfedezés; hírét már hallottam, s a talentumát dicsérők nem túloztak. Ritka kincs ez a felfelé nyíló, könnyedén koloráló hang, mely még nem teljesen kiegyenlített, de remélem, hamarosan az lesz. És milyen légies karcsúság, beszédes arc teszi vonzóvá egész megjelenését! Nagy jövőt jósolok neki. A mantuai herceg jelmezében helytáll magáért Bandi János is, Réti Csaba is, noha a bravúr-ária mindkettőjüknek gondot okoz. Viszont az alakítás értékét nem egyedül az exponált magas hangok határozzák meg, hanem az összteljesítmény, az pedig korrekt. A címszereplő mindkét esten az előadás lelke yolt: Sólyom Nagy Sándor európai nívójú Rigolettóját kitörő ováció köszöntötte, Gyimesi Kálmán produkciójában szerep és énekes drámai találkozásának élményét ünnepelte — nem is titkolt megrendüléssel — a hálás közönség. „E bon giorno Rigoletto!" — hangzik az udvaroncok üdvözlése; én hadd kívánjak a szegedi Rigoletto-felújításnak hósszű szériát, sok szép, sikeres estét! S ha lehet, minél többször Pál Tamás élvezetes vezénylésével, mert ő képes megbűvölni a zenekart. Molnár László egyelőre csak ambiciózusan vezeti. Kerényi Mária