Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

4 1989. augusztus 10., csütörtök 4 Pro és kontra Mottó Nem az a fontos, hogy nekünk legyen igazunk Az a fontos, hogy minél közelebb |ussunk az igazsághoz Volt egyszer egy kitüntetés... Tanulságos szellemi kaland lenne egyszer megvizsgálni a kitüntetések természetrajzát, oly módon például, ahogyan a taps jelenségével kapcsolatosan tette ezt egykor a História címú folyóirat. Mindenképpen értékes adalékul szolgálna egy ilyen vállalkozáshoz a minapi rádiós beszélgetés, amelyből megtudhattuk. hogy volt egyszer egy kitüntetés... Ezt a kitüntetést tényleg csak egyetlen egyszer adományozták — bizonyos érdemekért —, ám máig ható érvénnyel s főként máig ívelő előnyökkel. Később viszont kihagyták abból a listából, amely a viselhető kitüntetéseket sorolta fel. Történt ez véletlenül, vagy tették ezt bölcs reálpolitikai érzékkel, tény az, hogy nem viselte senki, nem is igen dicsekedett vele senki, csupán szép csöndben hivatkoztak rá az önéletrajzokban, a lakás- és a felvételi kérelmekben. Egészen a közelmúltig ugyanis ez komoly stílylyal esett latba az egyetemre való bejutásnál, s ha az idők nem változnak, előnyt jelentett volna hctcdíziglen a lakáskiutalásoknál is. Íme. mennyivel könnyebb az indulás az ifjú számára a papa (akinek mellesleg a nyugdíja is kivételesén állapíttatott meg) egykori szolgálatai miatt! Csakhogy az idők megváltoztak. s a nagy átértékelések és megrendítő temetések után az egykori érdemek már nem egyértelműen érdemek. S mivel húszezer (?) körüli az ilyen kitüntetések száma, logikusnak tűnt a riporteri faggatás, amely e kitüntetések jövőbeni megítélésérc vonatkozott. A szakértői válasz, hogy tudniillik az egy adott időpontban, meghatározott céllal adományozott kitüntetés nem vonható vissza, megdönthetetlen érvként hatott. Kár. hogy éppen az a rendszer cáfolt rá erre egykori példátlan intézkedésével, amelynek megszilárdításáért ezt a fajta kitüntetést alapították. Ez a rendszer ugyanis az 50-cs években még a szakmai érdemekért kapott magas kitüntetéseket is megvonta jogos tulajdonosaiktól. Ezért értesülhettünk megdöbbenve a rehabilitációs folyamat sodrában arról, hogy hajlott korú. dc sugárzó intcllektusú tudósok, akadémikusok sorra visszakapják politikai okokból megvont kitüntetéseiket. Ha késve is, helyreáll tehát a kibillent egyensúly ebben a kizökkent világban, csak éppen a kettétört karrier mint egyéni veszteség. s az évtizedes kiűzetés a tudományos életből mint kollektív veszteség az. ami nem feledhető. Hogy egy kitüntetés visszavonható-c vagy sem? Ez — úgy tűnik — mindig a pillanatnyi hatalmi érdekek függvénye ezen a jogállamiság felé még csak távolról közelítő tájékon. Dc nem is ez a lényeg például az egyszer-volt kitüntetés esetében. hanem a megszerzett és élvezett előnyök. Gondolom, visszamenőleg válogatás nélkül minden érintettet megfosztani diplomájától és lakásától éppoly botorság lenne, mint — mondjuk — azt elvárni, hogy önként jelentkezzen, aki érdemtelennek ítéli meg önmagát a kiváltságok révén megszerzett előnyökre. A szóban forgó beszélgetés nyomatékosan hangsúlyozta, hogy olyan szigorúan egyszeri alkalommal adományozott kitüntetésről van szó. hogy ezt később sem kaphatta meg senki hiába bizonyította jogosultságát. Kivétel persze akadt, nem kisebb személyiség, mint Grósz Károly. Ha valaki fellapozza a „Sorshelyzetek. Emlékezések az ötvenes évekre" című kötetet, ezekre a sorokra bukkan rá a Mester Ákossal 1986-ban készült interjúban: „Amíg az ügyem tisztázódott, elég sok idő eltelt, ezért én az ellenforradalom időszakában tanúsított magatartásomért... a Munkás —Paraszt Hatalomért érdemérmet később kaptam meg. mint a többiek". A tágabb szövegkörnyezetből az is kitűnik, hogy a jelenlegi pártfőtitkár a beszélgetés idején büszkén vállalta múltját, s talán annak idején még álmatlan éjszakákat is okozott neki. hogy oly nehezen sikerült bebizonyítania érdemeit! A kitüntetések természetrajzához nyilvánvalóan ezek a tények mind hozzátartoznak. Egy szociológiai szempontú megközelítés számára sem lenne azonban ez a jelenség tanulság nélküli, mert talán magyarázatot adhatna arra. mi az oka korunkban a kitüntetések általános devalválódásának. Darvas Anna Szeged. Űrhajós u. 13/B IV 11 A kétfejű rém Van valami nehéz és nyomasztó a mai magyar közélete ben. Valami átkos rém mindig felüti a fejét... De most kettő is: a félelem meg a tehetetlenség. Dc lehet, hogy már nem is kettő: egy ez. csak két feje nőtt... A július második felében az írott, a hangos és a képes sajtó egyetlen rövid kérdéssel volt tele: „mi lesz itt?"... Hadd utaljak csak a — talán — országosan két legjelentősebbre: a rádió július 2?-i 168 órájának kétségbeejtő országképére, s az aznapi választások kudarcait (is) döbbenten kommentáló július 24-i Soltész-cikkre a Magyar Nemzetben. És ne feledkezzünk meg „házunk" tájáról, a Délmagyarország „mumusairól" sem: példátlan az az erőszakos szemtelenség. ahogy egyesek a másét szeretnék... Ahelyett, hogy egy űj. saját lapot alapítanának. Most már végre megtehetnék. engedélyt kapnának... Mert a sajtószabadság elemi követelményének mond ellent a Délmagyarországot (vagy bármely más lapot!) kitenni a hatalmi pálfordulások kényekedvének. Hiszen úgy nem is működhet következetesen. Mert — ahogy Két tűz között Szávay István fogalmazta — „a lapnak véleményszabadsággal és egyértelmű elkötelezettséggel kell rendelkeznie." Független szerkesztőséggel! És a lap szellemiségéhez ragaszkodó olvasóközönséggel. Ez a kettő nem férhet össze semmilyen ellenőrzéssel! Sértené őket... Ahogyan egyre veszedelmesebb sértéseket okoz a félelem és a tehetetlenség kétfejű réme mindenhol. S hiú ábránd azt hinni, hogy külön kipusztítható csak az egyik vagy csak a másik feje. Nem! Ez a kettő együtt, egyszerre nőtt. És be akarnak rendezkedni nálunk... Félek Félünk. A szétesés felé haladunk... Szakítanunk kell végre tehetetlenségünkkel és néven kell neveznünk félelmeinket. Gyorsan! Ez még járható út. Bennem ez a két szó okozza a legnagyobb félelmet: „csendes többség". Mennyire fojtó, nehéz, fenyegető ez a két szó! Mintha valakiknek még tervük lenne Mert nincs más... Sok mindenben egyetértek Szávay Istvánnal, sok mindenben nem. Elismerem, hogy a Délmagyarország negyven év alatt a szegcdiek megszokott, elfogadott napilapjává vált. (Én is régóta előfizetője vagyok.) De miért? Mert nincs más! Ha jól emlékszem 1945 után még évekig több napilap jelent meg a városunkban. Persze, ezek a koalíciós idők voltak és a különböző újságok általában a különböző pártok orgánumaként működtek. Ám jött az egypártrendszer és maradt egy újság, a Délmagyarország. Az cgypárt égisze alatt. Egy városi átlagpolgár igényt tart szűkebb pátriájának történeteire, napi híreire is. Megveszi tehát az újságot. Ami megjelenik. Szó se róla. a Délmagyarország ilyen szempontból mindenkor kielégítette az ilyen jellegű igényeket. Sót! Nagyra értékeltem mindig a DM-Magazin helytörténeti és irodalmi vonatkozású írásait is. Dc az igényesebb, alternatívákban is gondolkodó olvasó a legutóbbi időkig bizony nem volt. nem lehetett elégedett a lap politikai tartalmának színvonalával. Tény, hogy ez nagyrészt nem a szerkesztőségen múlott. Azt is elismerem, hogy a levitézlett helyi párt- és tanácsi vezetés távozásában a lap nagy. mondhatni forradalmi szerepet játszott. Azóta viszont — megítélésem szerint — a színvonal igencsak süllyedt. Színtelenebbek. semmitmondóak lettek a cikkek, sok az érdektelen írás. Például: nemrég a Tiszáról publikált, leíró jellegű kétoldalas írás inkább egy képeslap témája lehetett volna. A várospolitikai problémákból jócskán maradt az űj párt- és tanácsi vezetés korszakára is. A megválasztott megyei és városi pártbizottság álláspontja, megnyilvánulása sok kérdésben érthetetlen, ellentmondó. Nincs meghatározott, kiforrott állásfoglalásuk. Kiismerhetetlen, hogy milyen platformot képviselnek. Egyszer reformpártinak. másszor konzervatívnak tűnnek, de feltétlen Grószfélc centrista beállítottságúak. Állampolgári jogomnál fogva nyilvánítom ki véleményemet, mely szerint a lap visszafogottságában ez is közrejátszik. Veszteségnek tartom néhány igen tehetséges munkatársuk átpártolását a Hírlaphoz Az újak közül sokakat nem ismerünk. Jó lenne, ha valamilyen formában személyiségükben is bemutatkoznának az olvasóközönségnek. A tulajdonlás kérdésében inkább a SZEK álláspontja felé hajlok. Mert hiába hangoztatja a tisztelt főszerkesztő-helyettes úr a lap függetlenségét, a fejcímben a „Magyar Szocialista Munkáspárt Szegedi Lapja" megjelölés mégiscsak elkötelezettséget jelent. És akinek kezében a sajtó, azé a hatalom! Más lenne a helyzet, ha a megalakult pártok is rendelkeznének önálló napilappal. Akkor igazán kialakulhatna a nemes verseny a politikai küzdőtéren is. Addig azonban — és ki tudja meddig? — esélyegyenlőségről reálisan nem beszélhetünk. Legyen tehát az egyetlen szegedi napilap egyelőre minden politikai áramlat orgánuma. Ennek legelső, formai megnyilvánulását abban látnám, ha a fejeimben a jelenlegi — sokakat irritáló — megnevezés helyett a „Politikai napilap" megjelölés lépne. Szathmárv Árpád Szeged Palánk 1 vele... S szelleme is annyira ismerősen vállonveregető! Mert cn már félek mindentől, ami többség! Mert ahol tömeget kiáltanak, ott könnyen kiáltanak hozzá árulót!... Aki a többség előtt felelőssé, majd bűnbakká tehető... Jobban szeretem a tömegen belül egyenként ismerni a neveket, mint a tömeg előtt lobogtatni egyet, amelynek a viselője később keresztre feszíthető. Kívánom: szólaljon meg a „csendes többség"! Legyen arca. neve. szava, véleménye! Legyen nyílt vita. békés küzdelem. demokrácia! Legyen nevesített a játék! Ahol nem lehetnek szalonképesek a félelemkeltők!... A névtelenség álarca mögc rejtőzők... A gondjaikra rálicitálok! A minél rosszabbat kívánók! A reformok és változások ügyét nehezítók! A tehetetlenségünket konzerválok! A mindenki másban kételkedők! A mocsaraikat az Európába vezető útra föl nem cserélők! A hatalmukat féltők... Azt mondjuk: reformkorban élünk. S ismeretlen a múlt század reformkorának két óriása is előttünk! Wesselényi, aki a tehetetlenség rémét értelmi műveltségünk hiányában, a félelem rémét pedig alkotmányunk fogyatékosságában és a reformok iránti bátorságunk kicsinységében látta... És Széchenyi. akinek a legnagyobb félelmet a birtokos nemesség alkalmatlansága jelentette, az országra váró átalakítás végrehajtásában... S a tehetetlenség réme elleni garanciát élete ideális céljában, a „lelki független ember" harmonikus teljességre való törekvésében találta meg... De ma úgy tűnik, nehéz a példakövetés... Lehúz bennünket e „csúnyácska haza" (Széchenyi kifejezése) minden átkos öröksége: a lelketlenség, a közöny, az irigység... Meg a szegénység. És nem akarjuk felismerni a jelentőségét annak sem. amit Széchenyi tanácsolt (és helyes): „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma." Mi kell hát hozzá? — csak nyitott egyetemek!? Ne várjunk hiába mai Széchcnyikre: nem jönnek... Itt most mi vagyunk! De ha nemzeti ügyünkbe belebukunk. az olyan katasztrófa lenne, amibe tizenkét Széchenyi is beleőrülne... Mátyás T. István iyr Mi? Hol? Mikor? 1989. AUGUSZTUS 3. CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: HERMINA A Nap kel 5 óra 24 perckor, nyugszik 20 óra 07 perckor. A Hold kel 7 óra 10 perckor, nyugszik 21 óra 01 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 94 cm (áradó), 14 "C HÁROMSZÁZ ÉVE született gróf Bercsényi László (1689-1778). Franciaország marsall|a. Bercsényi Miklósnak, II Rákóczi Ferenc mellett a szabadságharc egyik ló szervezőjének és irányitójának, a neves kuruc .fögenerálisnak" a tia. 1712-tól a francia hadseregben szolgált Magyar emigránsokból szervezte a legendás hirú Bercsényi-huszárezredet 1758-ban Franciaország marsalljává nevezték ki. MOZIK Korzó: délelőtt 10, délután 1. háromnegyed 6 és este 8 órakor: Amerikába jöttem (színes, m b amerikai tilm. IV helyár!) délután fél 4 órakor: Tízezer nap (magyar film). Fáklya: délután fél 3 órakor Hófehér és rózsapiros (szines NDK mesefilm), háromnegyed 5 és 7 órakor A legényanya (szines. magyar film. III helyár') Belvárosi: délután 3, negyed 6 és fél 8 órakor. A hekus (szines, m. b amerikai tilm, V helyár!). Kamaraterem: délután 3 órakor Óz a csodák csodája (színes, amerikai mesefilm). negyed 6 órakor Tarka történet (színes mesesorozat), este fél 8 órakor A taxisofőr (szines amerikai film, III. helyári). Balázs Béla Fllmtéka: délután fél 4. fél 6 és léi 8 órakor Hátsó ablak (szines. m. b amerikaikrimi.lll helyár!). Kertmozi: esle 9 órakor A cápa boszszúja (szines. m. b amerikai film, V. helyár! 16 éven felülieknek!). Kiskörössy Halészcsárda, vldeomozl: délután 4 és este 8 órakor Lámpaláz (szines olasz horrorfilm) Kiskörössy Halászcsárda, kert: este 10 órakor: A hal neve: Wanda (szines, m. b. angol film, IV. helyár!) Éva presszó: este 8 órakor A leopárd kommandó (NSZK—olasz kalandfilm) ÜGYELETEK GYÓGYSZERTÁR: Klauzál tér 3 szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7 óráig Csak surqós esetben1 BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTEL: Ma a balesetet szenvedett személyeket a II Kórház (Tolbuhin sgt 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.). urológiai feltételi ügyetletet a II. Kórház tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeli gyermekbetegekel a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI: Este fél 6 órától reggel fél 8 óráig a lelnőttlakosság részére Szeged. Hunyadi János sgt. 1 sz alatt Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET: Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 éráig a Lenin krt 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgós esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELETEK: Ma este 7 órától holnap reggel 7 óráig az Újszegedi Gyermekkórház. Odesszai krt. 37, Teleton: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET: Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától héltó reggel 7 óráig: Szeged. Zöld S u. 1 -3. Telefon 14-642. CSALÁDVÉOELMI TANÁCSADÁS: Hétfőn délután 2 és 5, csütörtökön délelőtt 9 és 12 óra között a Szent Mihály utca 1 szám alatt, telefon: 13-740 S. O. S. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT: Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig Telefon 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Minden munkanapon 8—16óráig hívható IJ T « leve 900 9 05 9 10 9 35 1020 1050 11 00 16 55 17 00 17 10 17 15 17 20 1750 17 55 18 00 18 50 19 00 19 05 19 15: 19 20 19 25 19 30 20 00: 20 05: 21 25: 21 30 21 35: 22 55: 18 51 Mozaik — Teletonos játék 19 00 Lengyel utak - Lengyel filmsorozat - XI/5. — Földraizlecke — ism. 20 13 Tv 2 20 30. Ujjlenyomat nincs — Francia bűnügyi film — (16 éven felülieknek!) kb 23 00 Tv 2 - Napzárta KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORÁBÓL BELGRÁDI. 6.50: Műsorismertetés. 7,00: Reggeli műsor. 8.35: Gyermekeknek. 9.00: Rosemary Clooney története (Ism.). 10.30: Mozaikok és freskók. 11.00: Szórakoztató zenés műsor. 11.45: Megkérdezlek — tévéfilmsorozat - 5.12.15: Népzene. 12.45: Ismeretterjesztés. 13.10: Rajzfilm. 13.30: Hangverseny. 14.25: A varázsnyereg (ism.). 14.55: Családi magazin. 15.30: Hirek. 15.40: Ráadás (Ism.) 17.40: Híradó albán nyelven. 17.50: Híradó 1. 18.05: Idegenforgalom és közlekedés.18.25: A Guldcnburg család - 2., 19.10: Rajzfilm. 19.30: Híradó 2. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Városnézőben. 22.20: Híradó 3. 22.40: Hírek. 22.45: Ráadás: Humor — Prága város panoptikuma — 9. 0.45: Műsorismertetés. SKY 6.30: Üzleti hirek. 7.00: Gyermekeknek. 9.30: Show-műsor. 11.00: Sulllvanék — filmsorozat. 11.30: Sky-krónlka. 12.30: Gond-fórum. 13.00: Egy másik világ amerikai filmsorozat. 13.55: A Sky-text oldalai 14.50: Változó világ - filmsorozat. 15.45: Szeretni — tilmsorozat. 16.15: Viglátéksorozat. 16.45: Rajzfilm. 17.00: Rockshow. 18.00: Eurosport: Golf. 19.00: Autó- és motorsport. 19.30: Széllovas magazin. 20.00: Kenuverseny vadvizeken. 21.00: Röplabda. 22.00: Díjlovaglás. 23.00: Ausztrál futball. 00.00: Golf. SUPER 700: Hirek, Időjárás 8.00: Egyveleg 14.30: Slágerlista 15.30: Könnyűzenei koncertek. 16.30: Kívánságműsor. 18.30: Nino Firetto zenés műsora. 19.30: Vlgjátéksorozat. 20.00: Ezúttal komoly az ugy - filmvígjáték. 21.50: Világhíradó. 22.00: Moziklub: Vissza a természetbe. 00.00: Hírek, időjárás, egyveleg. ,0 © Rádió BUDAPESTI. Képújság Tévétorna nyugdijasoknak Az emberi test — Angol rövidfilmsorozat - XXVI/13. - A csodálatos agyműködés — ism Prémvadász a Spitzbergákon — NSZK dokumentumfilm — ism. Szia, Mamii Mozgató — Tévétorna mozgáskorlátozottaknak Képújság Hírek Pannon Krónika - A Pécsi Körzeti Stúdió híradó műsora - Dél-Dunántuli hirek. információk, események Vijesti — Hirek szerbhon/át nyelven - A Pécsi Körzeti Stúdió műsora Műsorajánlat A technika 7 csodáia - NSZK ismeretterjesztó-rövidfilmsorozat — VII/5 - Északi-tenger Olajfúró sziget Reklám Műsorajánlat A rövidtilmstúdiók műhelyéből — MOVI Helios Stúdió - 1 A gyulai Túsgát - 2 Mézeskalács - 3 Volt egyszer egy kemence Négy nap tévéműsora Reklám Esti mese — Linda mesél — Április — Magyar mesefilmsorozat Lotlósorsolás Reklám Közlemények Műsorajánlat Hiradó Reklám Eszterlánc - Magyar film — (1984) Vers mindenkinek — Emily Dickinson Versek Reklám Gálaest a Zeneakadémián — Részletek a Magyar-Osztrák Baráti Kör 1988. január 25-i műsorából Hiradó 3. BUDAPEST 2. Tv 2 Berkes Zsuzsával és Dömsódi Gáborral 17 25 Képú|sag 17.35- Tv 2 - Benne Reklám - Riportok - Időjárás - Zene 18 00 Telesport 18.25 Gyerekeknek! - A hetedik út titka — XIII/9 — A kincskeresés ism. KOSSUTH 8.20: A Szabó család - ism. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.00-11.00: Napközben (Élö). 11.00: Peres, poros iratok. - A svábok kitelepítése Bécs megyéből. 11.10: A Budapesti Koncert Fúvószenekar felvételeiből. 11.29: A koloradóboóváltozata 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Klasszikusok délidőben — Hovanscsina — Részletek Muszorgszkij operájából. 14.10: A leány és a halál - Gorkij költeménye - Elmondja: Lukács Margit - ism. 14.25: Hangoló — Zenés irodalmi magazin. 16.00: Tizenhat óra — Hírmagazin. 16.10: Szívesen hallgattuk — Ferkó, a sztár - Bozó László rádiójátéka 17 06: Hol vannak a házmesterek? - 3. rész. 1730: Ipargazdák. 17.35: Beszélgessünk zenéről 44. rész. 17.55: Csapó Károly népdalfelvételelból. 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Emlékezés Sólyom Lászlóra. 20.00: Filmzene. 20.15: Korkóstoló - Tudomány - politika — társadalom. 20.45: Muzsikánál nincs |obb barát - Leszler József összeállítása. 21.45: ..Hajszálgyökerek'' - Bercsényi László, a francia huszárság alapítója. 22.00: Hírvilág. 22.30: Régi hires énekesek műsorából — Adam Didur operaáriákat énekel. 22.50: Az állam én vagyok? — Szél Júlia sorozata. 23.00: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 23.50: Glbbons: Ne légy bús, szép nap — madrigál. PETŐFI 8.05: Kölyökrádió - szünidőben. 8.45: Orroló — Mosonyl Aliz meseregénye folytatásokban. 9.05: Operettkedvelöknek. 10.00 — 11.00: A tegnap magyar slágerei. 11.05: Világújság. 11.10: Térkép és útravaló. 11.30: Balatonrádió. 12 10: A népművészet ifjú mesterei. 13.05: Monté Chrlsto grófja 14.00: Lelátó. Gólok, méterek, történetek... 14.30: Porscht Frigyesnek hívják — Foglalkozása: festőművész. 15.05 Nosztalgiahullám — Domlnoes együttes. 15.45: Törvénykönyv — Közigazgatás a bíróság elótt — ism. 16.00: „Rock- mobil" A Compeny együttes és a Közmű Band hangversenye a tatabányai Közművelődési Házban. 16.40: Régi csárdajelenet. 17.05-21.00: Nyárldö. benne: 17.30. Gordiusz. 18.30 Popregiszter. 19.05: Jut eszünkbe... 19.30: A Poptarisznya dalaiból. 20.20: Egy hajóban — Verebes István útitársa: Farkas Bertalan. 21.05: Tangentor - Kampis Péter kisregénye rádióra alkalmazva — ism.'21.37: Dalok a Fix együttes „Jó vagy nálam édes" cimü lemezéről. 21.57: A Magyar Rádió Karinthy Szinpada — Három testőr Ausztráliában - ism. 23.15: A dzsessz története - 80/45. rész melléklete. 23.55 — 0.14: James Last zenekara játszik. SZEGED Szentes 66,29 MHz - Szöged 94,9 MHz 1989 augusztus 4.. péntek 5.55: Műsorismertetés, hírek, meteorológia. útintorm. 6.00: Krónika (Kossuth). 6.15: Hirek. tudósítások a Dél-Alföldről — az ügyeletek jelentik. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth) — Miről ír a Békés Megyei Népújság, a Petőfi Népe, a Csongrád Megyei Hirlap és a Délmagyarország. 6.45: Reggeli párbeszéd. 7.00: Krónika (Kossuth), sport. 7.25: Körzeti időjárás-jelentés. 7.30: Dél-aiföldi hirek. tudósítások, programajánlat. Műsorunk tartalmából: — Gyümölcsszüret a Dél-Alföldön. - Képviselőjelöltek. — Bemutató a Szegedi Szabadtári Játékokon. — A Mosoly országa — operett. — Könyvajánlat. — A hétvege sportja. (Szerkesztő; Vagasi Kálmán)