Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

6 1989. április 29.. szombat DM magazin ® ® ® Szegedi értékrend SZUROMI PÁL RAJZA LENGYEL ZOLTÁN Délután álmaim erdejében, mikorra a napok sora már benőtt ösvény, én ébredek reggel, délben s van úgy, liogy éjjelre sem halványul napom. legmélven láthatatlanná lenni: ennyi lehetett a gyerekkorom, megnyugtató kirándulás után a nappalok közötti izgalom. visszatérés már minden ébredés, ne jöjj! útjaim határtalanok, egyre pontosabban adom vissza, mint a szüntelen felejtés adott. A HIVALKODÁS VILÁGA? Színházak — felújítás után A magyarországi színházak legtöbbje bizony igen sanyarú állapotban volt, mire a hetvenes évek végén elkezdődött még ma is tartó rekonstrukciójuk. Ha nem is a színházépítésben — mert abban a száz évvel ezelőtti hullámot nem követte újabb —. de a fel• illetve megújításban lezárult tehát egy korszak, melynek eredményeiről, részleteiről a Művelődési Minisztériumban Véghelyi Józsefet és Pálfi Ferencet kérdeztük. Látszatra semmi közük egymáshoz. pedig alapvető és lényegi összefüggések sora köti össze a három kötetet. Azokat a könyveket, melyek az elmúlt napokban jelentek meg. Szabó Tibor és Zallár Andor kötetének címe: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi gyűjtemény; Bakonyi Tibor posztumosz tanulmánya Magyar Ede építész pályáját rajzolja föl; Szuromi Pál. Fischer Ernő festőművészről írt kismonográfiát. Mindhárom munka sorozatdarab, a Szent-Györgyi könyv a Csongrád megyei Levéltár Tanulmányok Csongrád megye történetéből címet viselő sorozatának 15. darabja; Bakonyi tanulmánya az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának és a Magyar Építőművészek Szövetségének Architektúra sorozatában jelent meg; míg a Fischer-pályakép a Mai Magyar Művész sorozat 95. kötete. Valamennyi műnek meghatározóak szegedi vonatkozásai. Az első „SzentGyörgyi Albert hosszú alkotó életéből ... mindössze szűk másfél évtizedet dokumentál részletesen — szegedi éveit, lényegében az 1930-tól 1944 elejéig tartó időszakot. Ez az időszak azért érdemel figyelmet, mert egy nagy kortársunk életének zenitjét mutatja, az alkotó ember sokoldalúságát": a Bakonyi kötet „bemutatja a századforduló idején alkotó egyik vidéki magyar építészünket, aki mértékadóan járult hozzá Szeged belvárosának máig i.s érvényesülő építészeti megjelenéséhez, egy olyan építészt, aki tervezett és alkotott, aki kapcsolatban állt a nagyvilággal, s ebből a kapcsolatból más következtetéseket is vont le, ennek nyomán más eredményeket is ért el, más építészeti megjelenést i.s biztosított, mint ami a századforduló magyar építészetére általában jellemző volt.Fischer Ernő 1959-tól 1974-ig a Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékének tanára, később tanszékvezetője volt, itt rendezte — csaknem ötven évesen elsó önálló kiállítást, melynek katalógusába ezt írta: „A festő hivatását alapvetően határozza meg az építőmesteri vonás. Mindig új széllemi alaprajznak megfelelően kell állványozni és építeni. Új formákat, űj módszereket, eszközöket kell keresni, hogy értelmezni tudjuk az űj tartalmakat..." Ezek a korrespondenciák önmagukban még nem feltétlen értékek, bár maguk az összecsengések erényeket, értékeket sejtetnek, legyen szó bár tudományról, építészetről, festészetről. De nézzük a könyveket sorjában... * „EGY ALKOTÓ ÉLET FÉNYKORA" — ezt a címet viselte az a harminc részes sorozat, mely e lap hasábjain 1986 tavaszán bemutatta Szabó Tibor és Zallár Andor nemes vállalkozását, Szent-Györgyi Albert szegedi éveinek történetét. SzentGyörgyi Albert életéről már szegedi évei alatt legendák keringtek. Jól tudjuk. mindenféle legendának van valóságalapja. S ha végigböngésszük az olvasmányos kötetet, egyértelművé válik, milyen alapokról szárnyaltak föl a legendák Szent-Györgyi személyiségét, különös, akkoriban szokatlan professzori attitűdjét illetően. A vállalkozás legfőbb erénye, hogy az ember felől közelit a tudóshoz, a tanárhoz, a közéleti férfiúhoz. Sokszor mondjuk és írjuk, hogy „régi adósságot törleszt a város". Most, szerencsére nem adósságtörlesztésről van szó, hanem időszerűségről. Ez a kötet a lehető legalkalmasabb időben és helyen jelent meg. Szegeden a hetvenes években ráébredt arra. mivel tartozik azoknak a tudósoknak, művészeknek, — köztük például SzentGyörgyinek, Buday Györgynek — akik Szeged nevét népszerűsítették a világban, akik jelentós mértékben hozzájárultak a város szellemi potenciáljához, karakteres vonásokkal, tartalmi jegyekkel gazdagították örökséget, A Szabó —Zallár kutatópáros fontos feladatának tekintette, hogy a SZOTE könyvtárának bázisán és égisze alatt földolgozza az egyetem történetét, összegyűjtse mindazon dokumentumokat, melyek hitelesítik az itt lezajlott, immár közel hetven éves egyetemi oktatás tartalmi és hagyományteremtő tevékenységét. Ennek a munkának fényes fejezete az a másfél évtized, melyet elsősorban Szent-Györgyi Nobel-díjra érdemes tevékenysége fémjelez. Gondos és preciz gyújtó-és elemzőmunka eredOLVASÓNAPLÓ ménye a kötet elsó fejezete, mely kronológiai sorrendben és tematikus blokkokban mutatja meg a proíeszszor szerteágazó tevékénységét, dokumentumokkal igazolja munkásságának minden szeletét, visszaemlékezések sorával hitelesíti a tényeket, így szerencsés ötvözetben jelenik meg objektív, tudományos igazság és szubjektív vélemény, érzelmi motívum. Az ilyen típusú könyvnek, mely a szakemberek, egyetemi hallgatók mellett a nagyközönségnek is szól. elengedhetetlen feltétele az olvasmányosság. érdekesség. Az szegedi éveket feltérképező elsó részt időrendi összefoglaló és egy szerény fotóválogatás egészíti ki. A kötet második részében a szerzők — miután vázlatosan bemutatták az egyetemtörténeti gyűjteményt —. kronologikus rendben bemutatnak 219 Szent-Györgyire vonatkozó dokumentumot: leveleket, egyetemi jegyzökönyveket. följegyzéseket. előadásrészleteket. Ezek az eredeti anyagok egyértelműen hitelesek, pontosak, s remekül érzékeltetik a környezet, a tudományos élet. a közhangulat Szent-Györgyihez kötődő intenzitását a Szegedre kerüléstől a Nobel-díj körüli ünneplésen át a háború nehéz időszakáig. Ezek a dokumentumok hasonlóan érdekfeszítő olvasmányok, mint az életrajzi fejezetek. E kötettel a szerzők és a kiadó méltó módon áll abba a sorba, mely a Nobel-díjas tudós emlékét őrzi: az orvostudományi egyetem névfelvétele. a pantheonban szobrának felállítása. a Gyapjas Pál utcai, egykori otthonán emléktábla elhelyezése... A sor folyíatást remél: egyszer talán az üjszegedi épületben az egyetemtörténeti gyűjtemény részeként nyilvánosság elé kerülhet a Szent-Györgyi anyag is. Ehhez a szemléletalakításhoz is nagyban hozzájárul ez a kötet. Ha már a kötetismertető címében Straub F. Brúnó előszavából idéztünk, végezetül kölcsönözzük Szilárd János rektor szándékát: „Ajánlom e kötetet mindenkinek, aki tiszteli a tudást, az emberséget, a töretlen helytállást." * A HULLÁMVONAL ÉPÍTÉSZE — így is nevezhetnénk a máig alig ismert egykori szegedi tervezőt. Magyar Edét. akinek munkásságát a szecesszió kiváló ismerője. Bakonyi Tibor dolgozta fel. Sajnos, a szerző sem érhette meg munkája megjelenését, 1982-ben gyógyíthatatlan betegségtörte ketté pályáját. Tragikus sors jutott Magyar Edének is. aki 1977 január 31-én született Oszadszki Edeként Orosházán, s 1912 májú 5-én „anyagilag, szellemileg kimerülve, erkölcsileg megtépázva" szíven lőtte magát. Egy évtizednyi sincs szegedi tervezői munkássága, épületeivel mégis meghatározó módon alakítja a város eklektikus építészeti képét. Olyan házak tervezése fűződik nevéhez, mint a Tábor utca Goldschmidtház. a Bajcsy—Kigyó és Lenin krt. által határolt Schéffer-ház, a Lenin körúti Reöck-palota, a lebontott Forbáth-villa. a Kárász utca —Somogyi utca sarkán álló Ungár —Mayer-palota. a Lenin körúti Református-palota. a Jósika utca 14 szám alatti, a Partizán utca 5. a Liliom és az Április 4 utca sarkán álló, a Bolyai utca 15, a József Attila sgt. 8. sz. alatti lakóházak. a Lenin krt. Kiss Ernő utca sarkán álló Wöber-palota. Bakonyi Tibor szinte kézenfog bennünket, elvezet az épületekhez, pontosan megmutatja Magyar Ede építészi fantáziájának nyomait, kitér az alaprajztól kezdve a legapróbb részletekre: korlátokra, stukkókra, díszítésekre. Világos elemzéssel vezeti le a tervező szecessziós vonalkulturájának európai előzményeit, nyomon követve egyéniségének sajátos ágait, a kivételes stílusjegyeket. Kritikus szellemben vizsgálja Bakonyi—Magyar Ede, tevékenységét, minden szempontból tudományos igénnyel, nem csábítja a különös és tragikus sors közönségvonzó lehetősége. A képanyag arra döbbenti rá a kötet lapogatóit, hogy mennyire figyelmetlenül járunk-keliink a városban,. mennyi szépségtől, érdekességtől. egyedi megoldástól foszt meg bennünket a rohanás, a szemmagasság egyetlen nézőpontja. Bakonyi Tibor—Magyar Ede monográfiája hézagpótló mű, egy sokáig megcsúfolt építészeti, képző- és iparművészeti irányzat divaton túli, alapos értékelése. Azt is írhatnám rehabilitációja. Mely immár végérvényesen értékké nemesedik és szervesen épül be Szeged építészetébe, kultúrtörténetébe és szellemi szövetéhe. Kubinszky Mihály rendezte sajtó alá Bakonyi Tibor hagyatékát, s ő írt bevezetőt is megállapítva: „Bakonyi Tibor érdeme, hogy (e kötet révén) a magyar építészet története után érdeklődő olvasó megismerkedhet egy olyan építész életével és munkásságával, akinek egyetlen műve sem épült az ország fővárosában, hanem mind vidéken, és aki nem csatlakozott semmilyen irányzathoz, csak legjobb képességei szerint végezte munkáját." * HIDAT KELL ÉPÍTENI A VÉGES ÉS A VÉGTELEN KÖZÖTT — a művészi program ugyan Mednyánszkytól való. mégis vállalhatja Fischer Ernő. kortárs hazai festészetünk egyik kellően nem méltányolt kiemelkedő alakja, akinek munkásságáról a szegedi múzeum művészettörténésze. Szuromi Pál írt rég esedékes kismonográfiát. Szuromi is személyes élménnyel indítja munkáját, hadd osszak meg én is egy soha nem feledhető emléket a Szegedi Tanárképző Főiskola egykori mesteréről. Fischer hosszú éveken át Pestről járt Szegedre, mint annyi más tanártársa. Bent lakott a Hámán Kató úti épületben. tanszakvezetői szobájában. Ám esténként gyakori vendég volt Mátyás téri albérletünkben, padlásszobánkban, ahol zsíroskenyér és vörösbor partikon folyt az ismeretfejlesztő, személyiségformáló, szemléletalakító diskurzus — azt hittük, mi ifjú főiskolások — egyenrangú partnerekként. Csak később döbbentünk rá, Fischer micsoda pedagógiai érzékkel irányította a beszélgetést, hogy engedte, s húzta meg időnként a gyeplót, miként irányította érdeklődésünket a legújabb képzőművészeti, irodalmi, zenei kísérletek felé... Egyszóval felejthetetlen Mátyás téri estek voltak! S úgy hiszem, azoknak a rajztanár-generációknak, amelyeknek tagjai a hatvanas években és a hetvenes évek elsó felében voltak szegedi diákok, akad emlékeznivalójuk Fischer Ernőről. Róla legtöbbet mégis képei mondanak el. S ezt nagyszerű érzékkel vette figyelembe Szuromi Pál. Nem életrajzi szálra fűzte a műveket, hanem müközpontú megközelítést választotta. Éz annál is inkább kínálja magát, mert Fischernek meglehetősen pontosan körülhatárolt tematikája van: katedrálisok. a görög mitológia és biblia témái. Prága varázsos élménye. a cirkuszok, körhinták világa. S Fischer egyik legjellemzőbb festői attitűdje a folyamatosság, a befejezetlenség, a tökéletességre törekvés. Ebből következően csak abbahagyott képei vannak, befejezett művei alig. Emlékszem, évekig festette annak idején az Achilles és Hektor című nagyméretű képét, folyamatosan mélyítve, gazdagítva a görög monda modellértékű történetét. Ez határozza meg egész művészi pályáját: szellemi és erkölcsi mélységeket keres, a jelenségek mögött a törvényt, a felszíni vibráláson túl a mélyrétegek igazságát. az intellektus által ellenőrzött érzelmi tartományokat, látvány mögött a lényeget. Ugyanakkor rejtőzködő festő is, akinek ..nem a pacsirta fontos, hanem a dal". Ettől léphet át dimenziókat, feszíthet kozmikus kereteket szabadsága, valósulhat meg szellemi autonómiája. Mindezt képről képre pontosan levezeti Szuromi Pál. s precízen utal a kapcsolatokra Klee élményétől Bartha László piktúrájáig. Sokféle stílus-elemből, a kifejezésmód megannyi lehetőségeit felhasználva teremti meg Fischer senkihez nem hasonlítható festői világát, a rétegzett faktúráit, belső fényeit, erkölcsi tartalmait: a „képzelet logikáját". Fischer Ernő hetvenötödik évében jár. Ötven évesen rendezte elsó önálló kiállítást. Most jelent meg róla az első kismonográfia. Ó volt az, aki az ötvenes években útjára bocsátotta Művészeti Kiskönyvtár sorozatot. A Mai Magyar Művészet című sorozatban a róla szóló a 95. kötet. TANDl LAJOS — Az épület, vagy a százéves színháztechnika szorult-e inkább felújításra ? — Voltak olyan épületek, melyeket eredetileg nem színháznak szántak. Jónéhány van ilyen a pestiek között, de a veszprémi is eredetileg kaszinónak épült, a kaposvárit is csak nyári színháznak szánták. Ezeknél nagyobb horderejű építészeti, épületgépészeti munkákat kellett megoldani. — Milyennek kell lennie ma egy színházépületnek? — A múlt századi, az üzleti szempontokat erőteljesen érvényesítő színházművészetnek olyan épület kellett, amelybe sok néző elfért. A színházépület felét, néhol kétharmadát a nézőtér és a közönség közlekedésére, ellátására szolgáló helyiségek foglalták el. Ez az arány megfordult a felújítások után: a terület kétharmadát foglalják már el az öltözők, a műhelyek, a színpadtér — mely szintén megnőtt —. és az üzemi épületek. — Csak az arányok változtak. vagy szükség volt terjeszkedésre, új épületekre is? — A nézőtereken ugyan elvesztettük az ülőhelyek majdnem egyötödét (köztük sok olyat, ahonnan nem is lehetett látni a színpadot) ám mindezt pótolja a komfort, a szélesebb sorközök. a kényelmesebb székek. További területekre volt azonban szükség akkor, ha a színház ragaszkodott a saját műhelyekhez. Ez a többtagozatú, tehát több műfajban tevékenykedő színháznál gyakoribb, és érthető is. Hogy mennyire terjeszkedhetnek, az attól függ. mennyi pénzzel támogatta az építkezést a megyei tanács. Kaposvárott rekordidő, 11 hónap alatt, jugoszláv kivitelezővel készült el a rekonstrukció. 450 millió forint körüli költséggel. melyben emeletráépítés és egy másik épület megvásárlása is szerepelt, így aztán helye lett a stúdiószínháznak. és egy olyan felszereltségü videostúdiónak is. melyet akár bérbe is adhatnak az előadásról felvételt készítő televíziónak . Kecskeméten szintén terjeszkedtek. a színház mögötti epületet vette meg a tanács, s az épülettel a hátsó színpadnak közvetlen kapcsolata van. — A; utóbbi évtizedekben megnyílt színházak közül egyedül a győri épült eredetileg is Thália otthonának. A zalaegerszegi és a nyíregyházi épület hogyan működik? — A nyíregyházi épület régebben is színház volt. a zalaegerszegi pedig egy volt művelődési otthon sikeres átalakítása: színpadterei jól működnek, kényelmesek. Mindkét színház létrehozása 1978-ban 150 millió forintba került. — összehasonlításul hallhatnánk még néhány dátumot és összeget? — 1980-ban fejeződött be a budapesti Katona József Színház rekonstrukciója. 20 helyett 80 millió forintos költséggel. 1982—83-ban a debreceni színházé, melyben a hatvanas évekbeli gyors beavatkozás nem járt sikerrel, és ez alkalommal 150— 180 millió forintot kellett költeni rá. 200- 250 millió forintos tervvel indult a szegedi és a veszprémi felújítás, ez is több lett természetesen 1987-re. Pécset jövőre várhatóan kész lesz a kamaraszínház után a nagyszínpad is. összesen körülbelül 7-80Ö millióért. Előkészítés alatt van a szolnoki színház felújítása, ahol a műhelyeknek is helyet kell adni. a színpadteret is változtatni kell. az előirányzott költség 5-600 millió forint. Budapesten az Arany János Színház felújításán dolgozunk, az építkezés előreláthatóan jövőre fejeződik be és 450 millió forintba kerül. — A színházrekonstrukció speciális munka. Gond-e a megfelelő kivitelező megtalálása? — Igényes és bíráló szemeknek kitett munka ez. ezért is végzik szívesen, ugyanekkor ezért is ódzkodnak tóié néhány esetben a kivitelezők. Vannak azonban már nagy gyakorlatot szerzett és szép munkát végzó cégek, amelyek több színház felújításán is dolgoztak. Ilyen a fővárosban például a II. számú Középületépító Vállalat. Ók csinálták az Operát és a Madách Kamaraszínházat. az Agroépszer pedig vidéken is dolgozott. A színháztechnika szerelésében a Tungsram, a BEAGésa kifejezetten erre szakosodott Színháztechnika Kisszövetkezet jár az élen. — Az európai színvonalhoz képest milyen szintű a mi „megújult" színháztechnikánk? — Úgy véljük, mindent tud. amit kell. A felsőgépezet többnyire elektromosan irányítható, bár mindenütt vannak hívei a kézi vezérlésnek is. hiszen a színház, élő műfaj, s ha bármi változás adódik az előadásban, ahhoz az ember gyorsabban alkalmazkodik, mint a gép. Ugyanezek a hátrányai lehetnek az egyébként szintén beépített elektromos vezérlésű fény- és hangeffektusoknak. A színházépíttetók nagyon sok alkatrészt szereztek be tőkés importból. Általában azt lehet mondani, hogy a megyék, a városok szívesen hivalkodnak színházukkal. A legdrágább, természetesanyagokból készült, kicsit tűlcicomázott belső terek legalábbis ezt a benyomást keltik. MOLNÁR GABRIELLA