Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

1988. augusztus 4., csütörtök 1 5 össze. A díszleteket Götz Bé­Az augusztusi Tiszatáj Bő szépirodalmi váloga­tással nyit az augusztusi Tiszatáj. Labancz Gyula, Veress Gerzson, Dési Ábel, Németh István Péter, Hajdú Ferenc, Kárpáti Kamii és Böröndi Lajos versei mel­lett prózával szerepel Ber­kovits György, Pintér Tibor és Zöldy Pál. A folyóirat régi szerzőjével, Jánosy Ist­vánnal a lap sokat foglal­koztatott újságírója, Dobos M"ria.we készített a tőle megszokott színvonalú, ér­ociv-s interjút. Szent István éve az idei A Tiszatáj négy szegedi kö­zépkoros történész írásával emlékezik meg államalapító nagy királyunkról. Petrovics István Szent István és a magyar államszervezés, Koszta László Egyházszer­vezés Magyarországon és Szegfű László Szent István és a népmesék címmel kö­zölt tanulmányt. Kordé Zol­tán két kitűnő kollégájának. Kristó Gyulának és Makk Ferencnek közösen írt mo­nográfiájáról — Az Árpád­házi uralkodók — írt recen­ziót. Az irodalomtörténetet Ki­rály István tanulmánya kép­viseli): a Németh László gondolatvilága című érteke­zés második, egyben befe­jező része. Kabdebó Lóránt Schéner Mihály reneszánsz, alakjáról írt szép dolgozatot, Nóvák Mária és Gönczy László pe­dig a szegedi színház évad­mérlegét adják közre. Bodnár Éva Tornyai-mo­nográfiájáról Bodri Ferenc, a mai magyar folklórkutatás eredményeit bemutató új ta­nulmányokról Balázs Géza, Fülöp Lászlónak Kaffka Margitról írott könyvéről Lörinczy Huba mondja el véleményét. Bárdos László Lőrilnczy Huba Fénytörés című rezenciógyűj töményé­ről közöl recenziót. A jeles pécsi költőről, A jeles pécsi költőről, Parti Nagy Lajos­ról Kántor Zsolt írt értékes értékelést. A Tiszatáj idei nyolcadik számát Schéner Mihály rajzai ékesítik. Hajsza szárazon es vízen Színes szovjet film. Irta: Jevgenyij Meszjacev. Fény­képezte: Nyikolaj Olo­novszkij. Zene: I. Kanty­jukov. Rendezte: Szergcj Taraszov. Főbb szereplök: Andrej Rosztockij, Vlagyi­mir Mensov, Jana Druz. Régen voltam ennyire kí­váncsi. mikor is készült a film, ami éppen a szemeim előtt pereg. Midőn pedig Szergej Taraszov művéről a legutolsó kockán kiderült, hogy 1986-os keltezésű, s hogy az évszám kapcsán nincs szó tévedésről, elírás­ról. félreértésről, mi több. a tényt a Mokép sillabusza is megerősítette — nos. ekkor nem tudtam, rémüldözzek, vagy elszomorodiak-e iob­ban. A legvadabb időiket idézi minden. Ellenséget kere­sünk. ha nincs, akkor kreá­lunk és irgalmatlanul lecsa­punk rá. A gaz imperialis­ták ugyebár, veszett kutya­ként ott ólálkodnak a szocia­lizmus országainak határai körül, s csak arra várnak, hogy besurranjanak, a béke­tábor gyengítésére ügynökö­ket. diverzánsokat. alias ké­meket dobnak át. akiket per­sze hős elhárításunk példa­szerű kötelességtudattal le is leplez, hogy elnyerjék méltó büntetésüket. De inkább nem folytatom a mesét. (Pláne, hogy a stí­lus és a tucatnyi következ­mény borzalma egyáltalán nem is volt mese.) Jelentsük ki inkább sürgősen: a Hajsza szárazon és vízen című al­kotásban pontosan a fent vá­zoltak történnek. Adáz és le­leményes amerikai diver­záns. (Igaz. eléggé trehány is: egv menetrendszerű utas­szállító gépről katapultál­ván — ennek részleteit in­kább hagyjuk —. kapitalis­ta hányavetiséggel a földet érés helyén hagyja az eitő­ernyős cuccokat, mit persze az éber szovjet határőrök azonnal meg is találnak.) Üldözés. Csel és ellencsel. (Gyermekkoromban olvas­tam a Jegorka a tengeren című. meglehetősen hasonló tematikájú ifjúsági — nem leány-, hanem fiúregényt —. mit mondjak: nagymérték­ben fölidéződött.) Végül el­fogás, hurrá. Az ember már túl van azon a ponton, hogy bosszankodjon, de azon is. hogy nevessen, pláne gúnyo­lódjon a látottakon. Akár­mennyit hall és olvas arról, mekkora ellenzéke is van a peresztrojkának, milyen ha­talmas. mennyire jelenté­keny erők állnak is szemben Gorbacsov törekvéseivel — így szemtől szemben látni árért egéiszen más. A ieges iszonyat éppúgy szaladgál­hat az emberen e meglehető­sen plasztikus szellemi rep­rezentációs termék láttán, mint a kétségbeesett szomo­rúság hullámai. Hogy mindez ama bizo­nyos új-régi sematizmus da­rabja-é csupán, vagv valami más: ki tudja? Csak a for­rón magunk elé suttogott óhaj reménysége maradhat: hátha egy sorozatból most az utolsót — a legutolsót lát­hattuk. Domonkos László Bő válaszlék iskolaköpenyekből A most következő, 1988— 89-es tanévre a kereskedelem mintegy egymillió iskolakö­penyt kínál az általános és középiskolás diákoknak, bő­séges fazon- és színválasz­tékban, a legkülönfélébb anyagokból; pamutból, ke­vert szálú textiliákból és tiszta műszálból egyaránt. Az iskolaköpeny viselése ugyan nagyon sok helyütt már nem kötelező — a Mű­velődési Minisztérium a kö­penyviselés kérdését az isko­lavezetés és a szülői munka­közösségek közös döntésére bízta — hagyományosan mégis a legtöbb iskolában elengedhetetlen ruhadarab. Így van ez már évek óta, a tapasztalatok szerint, a köpe­nyek iránti igények nem csökkentek. A legnagyobb forgalmazó, a FER Ruházati Kereskedel­mi Vállalat eddig 150 ezer köpenyt szállított kiskeres­kedelmi partnereinek, s to­vábbi 80 ezer van még rak­táron. A vállalatnál elmond­ták, hogy a köpenyek 130— 840 fazonban készültek, s szabásuk igazodik a leg­újabb divathoz. így kapha­tók a miniruha fölé viselhe­tő, egészen rövid, valamint a hosszabb, szoknyát takaró fazonok is. Ezúttal a koráb­biaknál, több a pamut-mű­szál kevert szálból készült iskolaköpeny, bár a szakem­berek már régen bebizonyí­tották, hogy a pamutruhák fölött viselt tiszta műszálból készült köpenyek sem káro­sak az egészségre. A kereskedelem az igénye­ket igyekszik idejekorán fel­mérni, a gyárak már kora tavasztól folyamatosan szál­lítják az iskolaköpenyeket a következe tanévre. A szep­temberben felmerülő külön­leges kívánalmaknak azon­ban — akárcsak a korábbi években — nem tudnak ele­get tenni. Balról jobbra: Juhász Róza, Kubik Anna, Peremartoni Krisztina, Götz Anna A Csiksomlyói passió sze­reposztásában egymás után következnek. Így: Ancilla: — Kubik Anna, Egy leány — Götz Anna; Másik lány — Peremartoni Krisztina, 3. lány — Juhász Róza. Ami persze összeköti négyüket: távolról sem ez a színlap­béli specifikum. — Ezt a szerepet tulaj­donképpen kitaláltuk a da­rabhoz — mondja Kubik Anna. — Az eredeti szöveg­ben mindössze két mondat az egyébként cselédlányt je­lentő Ancilla szerepe. Menet közben kiderült: szükség van egy asszonnyá • érő, ár­tatlan lányra, aki végül is elárulja Krisztust. Tulaj­donképpen az egész csak kis toldalékfeladat, én még­is, most is szinte főszerep­nek érzem... — Mert a Csíksomlyói passiót egyszerűen nem le­het nem szeretni — szólal meg Peremartoni Krisztina. — Itt ügyről van szó, egy vállalható és vállalandó eszmeiségről. Ez a legfonto­sabb. Götz Anna élénken foly­tatja: — És így igazából nem is a szerep, nem ezeknek a fi­guráknak, alakoknak ez vagy ama részlete a fontos. Hanem a darab maga. És leginkább: az általa képvi­selt világkép és szemlélet. — Elég példátlan, hogy ennyi ideig fusson darab magyar színpadon — veszi vissza a szót Kubik Anna. — Némi rutiníz veszélye így persze fennáll, erre igyek­szünk ügyelni... Ez a mé­lyen magyar mű, mivel az egész világon ismert bibliai témát dolgoz föl, a jelenle­gi erdélyi vészhelyzetben természetesen mindenféle aktualizálás nélkül js más hangsúlyokat kap, bizonyos részletei természetszerűleg kiemelődnek, különböző mondatok a korábbiakhoz képest egészen másként szólnak majd ... Juhász Rózára még jól emlékezhetnek a szegedi színházba járók — néhány évvel ezelőtt még a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, s különösen Schwajda György Himnuszában, Ko­vács Zsolttal az oldalán nyújtott különösen emléke­zetes alakítást. Azután Szol­nok, majd Budapest követ­kezett; mo6t visszatért — Ezzel a darabbal ez külön öröm. Nagyon fontos, hogy minél többen megis­merjék a Csíksomlyói pas­siót. A magyar nép erdélyi kultúrájának hatalmas kin­csesbányájára én is ennek a műnek segítségével ébred­tem, találtam rá. Az a tény pedig, hogy úgynevezett ki­csi szerepet kell játszanom, egészen jelentéktelen dolog ahhoz képest, amennyit az emberen is változtatni tud ennek a passiónak, s a ben­ne, általa fölfedezhető kul­túrkörnek az igazán, mélyen átélt világa. A szereplök közül jó néhányunkra volt és van mindez rendkívüli hatással: hiszem, hogy a közönségre is hasonlóval lesz. D.L. Amerikai kórus énekel a dómban Jugoszláviai és olaszor­szági turné között, mindösz­sze a fellépés napjára, au­gusztus 9-ére érkezik Sze­gedre Cincinnatti májusi fesztiváljának kórusa. Ohio állam művészeti életének fontos eseménye az évente megrendezett fesztivál, amelynek programjában ze­ne- és énekkari koncerteket rendeznek, operák koncert­szerű előadásait tartják. A fesztivál 150 tagú énekkarát John Leman vezeti A dómban kedden este 7 órakor Rutter: Glória és Rossini: Stabat Mater cimű művét adják elő. A szólis­ták: Suzanne Loerch, De­borah Williamsoii (szoprán), Róbert Ricketts (tenor) és Jeffrey Foot (bariton). Az Express Utazási Iroda és a szabadtéri igazgatósága szervezi szegedi fellépésü­ket, a koncertre az Express Kígyó utcai irodájában, il­letve a Játékok jegyirodájá­ban lehet belépőket vásá­rolni Csiksomlyói passió. A misztériumjáték bemutatója a Dóm téren, este fél 9-kor. A 26. szegedi nyári tárlat a Horváth Mihály utcai Képtárban, szeptember 18­áig. Szervátiusz Tibor szobrászművész kiál­lítása a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, augusztus 28-áig. Kovács Éva kerámiái a Képcsarnok Gu­lácsy Lajos Termében. Németh Ernő fotókiállítása a sajtóház művészklubjában, augusztus 20-áig. A magyar cserkészet története. Kiállítás a Fekete-házban (Somogyi utca 13.). Állandó kiállítások a Móra Ferenc Mú­zeumban (Roosevelt tér 1/3.). Varga Mátyás színháztörténeti gyűjte­ménye (Bécsi körút 11.). Ifj. Lelc József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4., naponta délután 2­tól este 7-ig. Nagy László felvételei Az első emberpár bűnbe esése egy ügyről Ma este mutatják be a szabadtéri színpadán a csík­somlyói nagypénteki miszté­riumok alapján összeállított, kétrészes játékot, a Csíksom­lyói passiót. A háromszáz esztendős szövegeket és több százéves történéseket egybe­gyűjtő művet Balogh Elemér és Kerényi Imre alkalmazta színpadra, népi és egyházi motívumokból építkező ze­néjét Rossa László állította la készítette, a jelmezek Füzy Sári munkái. A kore­ográfus: Novak Ferenc. A rendező: Kerényi Imre. Deus Páter, Sidó király és József szerepében Mihály Pált, Jé­zus, Ádám, valamint egy si­dó gyermek alakjában Iván­ka Csabát láthatjuk. Kézdy György formálja Júdást és Filius Liciperit, Máriát és Évát pedig Hámori Ildikó. Mária Magdolna Papadimit­riu Athina, Luciper Ferenczy Csongor. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom