Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

4 Csütörtök, 1988. április 21. Sorokban POSTALÁDA Társszerzőnk az olvasó Arról tájékoztathatom az olvasókat, hogy Csulj Ele­mért április 5-ére várták a bécsi Wcisscr Ilof rehabilitá­ciós intézetbe, ahol megkezdik a féléves, vagy tán tovább is tartó gyógykezelést. A Dunaújvárosi Hírlapban jelent meg a cikk, majd több lap átvette (lapunk február 26-i számá­ban olvashatták), így az egész ország tudott a tragédiáról, cs a segíteni akarók összefogása révén közel 4 millió fo­rint rayűlt össze a gyógyítás költségeit fedező adományok számláján. A szülők hálás sorokat juttattak el a duna­újvárosi laphoz, ami természetcsen azokhoz is szól, akik a Délmagyarországból értesültek a gyűjtésről, és hozzá­járultak, hogy a fiú minél egészségesebben térjen majd vissza Ausztriából. A JATE hallgatói révén, akik eljuttat­ták a cikkeket a rovathoz, a kezelések eredményeiről is adunk majd tájékoztatást. Ismeretlen embertársainak köszöni a segítséget Bör­csök Ferenc (Olajos utca 2/C) is. Felesége az utcán rosz­szul lett. Akik látták, rögtön segítségére siettek — fiatalok és idősebbek —, hívták a mentőt „Mivel mi is idősek vagyunk, jólesett ez az önzetlen segítség." Kesernyés gondolatok Az elmúlt napokban — az üjszegedi strand olda­lán, a Tisza-parton sétál­tam. Néztem végig a töl­tés egyenes szakaszán. Ott — a távolban — az egye­nes végén, ahol a töltés enyhe ivben jobbra kanya­rodik, állt egykor egy gyö­nyörű, arányra obeliszk. Magas volt, uralta a kör­nyéket. Gyermekkorom tanúja, hol vagy már? Bertalan a Vásárhelyi Pál mérnök által megál­modott Tisza-szabályozás, a gátrendszerterv egyik részletének elkészítője volt, és a kivitelezés fő­mérnöke a Tisza alsó sza­kaszán. Olyan munkát végzett, és végeztetett lju­bi kosaival hogy a veszett csődör módjára hánykoló­dó folyó, az eddig mért legmagasabb vízállás ide­jén — 1970-ben is — meg­hátrált előle. A hálás utó­kor emeltette az obelisz­ket 1903-ban. Akkor en­nek a szónak, hogy „há­la", még volt jelentése, tartalma! De az élet megy tovább, terebélyesedik a város! A forgalom „ki­nőtte" az öreg híd mére­teit, teherbíró képességét! Üj híd kell! A tervezők ránéztek a zseniális Lech­ner Lajos által megterve­zett város térképére, s azon — szinte kínálta magát — a Nagykörút és az Odesszai körút Tiszára kifutó szakasza. Csak ösz­sae kellene kötni egy új híddal! De mi legyen a híd tengelyében, a töltés koronáján álló Bertalan­obeliszkkel? Maradjon ott! A híd útpályái pedig jobb­ról és balról kerüljék ki! De az drágítja a hidat! Akkor szét kell szedni da­rabjaira, elszállítani a Ti­sza—Marra torkolathoz, újra felállítani, ott, ahol a két folyó vize a terméskő sarkantyúnál összeölelke­zik. Aztán semmi sem lett belőle! Hiába cikkezett róla az újság, hiába fogad­koztak a városatyák. Az obeliszket ledöntötték, beletemették az űj hid alapjába, s ma már csak egy eldugott tábla jelzi, hogy egykor itt állt a Ber­talan-obeliszk. Valóban csak ehhez ér­tünk? Rombolni a múlt értékeit? Eszembe jutott a hösök temetőjének, az izraelita temetőnek elhanyagolt ál­lapota, a szétvert sirok, szobrok, meggyalázott sír­emlékek. Miért szedték fel, tüntették el a kovácsolt­vas esztétikus díszkeríté­seket, melyek a Széchenyi téri parktükröket vették körül, vagy a fogadalmi templomot keretbe fogla­ló mészkő alapú, dekora­tív vaskerítés hová lett?! S hol van már az Osko­la utcai „török ház", Sze­ged egyetlen középkori épülete?! Később a „Nap­sugár" áruháznak volt út­jában az 1796-ban épült, árkádos udvarú, „szegedi barokk" úgynevezett „is­tenszemes napsugár kapu­díszes" nemesi kúria, a Sulkovszky-ház. „Az áru­házat úgy fogjuk megter­vezni, elhelyezni, hogy a műemlék kúria sértetlenül megmaradjpn, hiszen Sze­ged egyik jelentős XVIII. századi építészeti emléké­ről van szó!" — volt az első nyilatkozat. Aztán el­kezdték építeni az áru­házat, s ekkor már látha­tóvá vált, hogy a régi kú­ria helyére is szükség lesz. „Igen, a műemléket való­ban él kell. bontani, <je a boltíves kapubejárót a tervezők eredeti szépségé­ben restaurálják, és beépí­tik az áruház falába!" — nyilatkozták az illetéke­sek a Délmagyarország hasábjain . . . Aztán se szó, se beszéd, szétverték az árkádos udvart, a boltíves kapubejárót, s ismét sze­gényebbek lettünk egy műemlékkel. A kapu a várudvaron van sorsa jobbra fordulásáig. Itt van a Szeged—Asott­halom műemlék jellegű kisvasút példája. Amikor — gazdaságossági okok miatt — szóba került a sínpálya felszedése, a kis­vasút megszüntetése, a Délmagyarország közvé­lemény-kutatást kezdemé­nyezett, de amikor csak a megmaradás mellett érve­lő cikkek futottak be — pánikszerű gyorsasággal szakadt meg a levelek közlése. Akkor már rajta volt a pecsét a döntésen, viharsebesen felszedették a sínpályát, mielőtt a köz­vélemény felocsúdott, til­takozott volna. Pedig sokféle haszna lehetett volna ennek a szelíd, fe­hér falú, árnyas tanyák, szólók, gyümölcsösök, er­dők között kanyargó kis­vasúinak. Terményeket szállított, volna Szegedre. Visszafelé építőanyagot tüzelöféleségeket, műtrá­gyát stb. vihetett volna, jóval olcsóbban, mint te­szik azt most helyette a teherautók. Szegednek nincs erdője, s milyen gyönyörű kirándulóhely lehetett volna az ásotthal­mi hatalmas erdő! S ma­ga a vonatozás ezzel a ro­mantikus kisvasúttal! A szegedi vasútforgalmi kö­zépiskola diákjai játszva tanulták volna meg rajta — tapasztalt öreg vasuta­sok irányítása mellett — a vasúti közlekedés forté­lyait. Mire a töltésen az új hídhoz értem, végleg semmivé lett a derűs nyu­galmam, pedig hogy ké­szültem erre a kellemes­nek ígérkező sétára. Nagy László Szeged Megkérdeztem az Ofotért Kelemen utcai boltjában, miért kell olyan sokat vár­ni a szemüvegek elkészíté­sére? A tájékoztatás sze­rint kevés az emberük, na­gyon összegyűlt a munka. Igyekeznek behozni a le­maradást. A Domus vezetőjénél az iránt érdeklődtem, mibe ke­rül az elemes bútorok ösz­szeszerelése. Vezérigazgatói rendelet szabályozza a di­jat, ami a vételár 3,5 száza­léka. Az áruházban a vá­sárláskor meg kell rendelni az összeszerelést, és hivata­lra számlát kell adjon az összeszerelő a pénz átvéte­léről. Sejpes Gábor a Fésű ut­ca 9-ből azt írja: a Fésű és a Baross utcai lakók min­den évben, így az idén is már a környezetszépítő társadalmi munkára felhí­vás előtt — csodálatosan rendbe rakták a környéket. De sajnos, a szép környeze­tet csúfító jelenségeket is lehet találni. Például a ké­szülő drogambulancia előtt évek óta éktelenkedik egy elhagyott roncs autó, mely­nek eltüntetésére már úgy­szólván minden fórumot megmozgattak — eredmény nélkül. „Reménykedünk ab­ban, hogy talán önök segí­teni fognak a roncs elszál­lításában és az úttest felta­karíttatásában." Remény­kedjünk! Szegeden a Felső Tisza­parton, a trolimegállónál levő tízemeletes ház elótt egy idős házaspár gonddal és nagy szakértelemmel ül­tetett, gondozott virágait, facsemetéit vandál kezek sorozatosan kitépik, letörde­lik — írja Sz. A. az Etelka sor 4-ból. Gondolom, fiatal­emberek tehetik. Azt taná­csolom nekik, inkább segít­senek a környezetszépítés­ben! Válaszol az illetékes Tanácstagi beszámolón hangzott el, március 30-án tudósítottuk, hogy nincse­nek megelégedve a Szeged­Gyálarét fiókposta nyitva tartási idejével. Lénárd László postaforgalmi igaz­gatóhelyettes a következő választ küldte: „A fiókpos­ta nyitva tartási idejének megállapítására két lehető­ség kínálkozott: 8—12, vagy 12—16-óráig. A 12—16 órá­ig történő nyitva tartási idő mellett azért döntöttem, mert mindkét műszakban dolgoizók igénybe tudják venni a postai szolgáltatá­sokat. A fiókposta jelenlegi for­galma 2 órás nyitva tartást indokol. A forgalom továb­bi alakulását figyelemmel kísérem, megfelelő mértékű növekedés esetén a fiókpos­ta nyitva tartási idejének meghosszabbítása iránt an­nak idején hivatalból in­tézkedem." összeállította: Czakó Julianna A tizenharmadik... A dél-alföldi ^égió hely­történetírása, benne a Ta­nulmányok Csongrád megye történetéből című kiadvány­sorozat nemrégiben újabb kötettel gazdagodott. A Csongrád Megyei Levéltár kiadásában megjelent XIII. kötetben a szerkesztő, Blazo­vich László a forrásközlés feladatát is felvállalta, je­lesül Farkas Csaba fordítá­sában a szegedi plébánia 1761. évi összeírását, amely az esztergomi érseki levél­tárból került elő. Kruzslicz István tanulmá­nyában — II. József katasz­teri fölmérése tükrében — Csongrád város mezőgazda­ságának és lakosságának helyzetét vizsgálta. A pa­rasztság rétegződési folya­matának elmélyülésére utal­va a szerző megállapítja: míg az 1786—89 között vég­rehajtott kataszteri fölmérés idején Csongrádon 249 úr­béres telekkel rendelkező jobbágyot írtak össze (a pa­rasztság 25,6 százaléka), ad­dig — a telekaprozódás eredményeképpen — 1845­ben az úrbéres összeírásban már csak 17,4 százalék volt a telkes jobbágy. Tóth Ferenc ezúttal Giba Antal 1819—20-as felméré­sét dolgozta föl, Makó szál­lásföldjeiről. A Csanádi püs­pökség makói uradalma földmérőjének térképe a ta­nyavilág vízrajzának hiteles ábrázolása mellett sessió­ban (jobbágytelekben) fel­tüntetve kataszteri kimuta­tást ad a tanyaföldek'ről, s érzékelteti a földbirtok igen erős családi hagyományozó­dását. Pontos számadatokkal bizonyítja azt is, hogy a tár­sadalom mélyreható tagoló­dását Makón nem a telkes jobbágyok arányának csök­kenése, hanem az elzsellére­sedési folyamat jellemezte. A tanulmánykötet legna­gyobb lélegzetű írása Szeged város követei az 1832—36. évi országgyűlésen címmel Szőcs Sebestyéné. Mint fel­veti: bár a tárgyalt ország­gyűlésen a városi követek között Szeged küldöttei (Hó­dy Imre és Gerencsér János tanácsnokok) nem játszottak vezető szerepet, a reformo­kat a negyedik rend tagjai közül ők támogatták a leg­következetesebben. Tették mindezt annak ellenére, hogy Szegeden a helyzetet — csakúgy, mint a többi sza­bad királyi városban — a két feudális jellegű, arisz­tokratikus testület, a tanács és a választott község közti hatalmi harc jellemezte. K;­csinyesség, szűklátókörűség és provincializmus volt érez­hető a városi politikában, s a reformok támogatása csak a városvezetés ellenállásá­nak legyűrésével volt elér­hető. A városi követeknek mindazonáltal sem az or­szággyűlési jogállásukat ille­tően, sem a Pest és Szeged között kiépítendő Duna—Ti­sza-csatorna létrehozásával kapcsolatosan nem sikerült kézzelfogható eredményt el­érniük. A kötet zárótanulmányát a dél-alföldi iparosság struk­túraváltásáról — az 1828-as összeírás és az 1870-es nép­számlálás felhasználásával — Dóka Klára írta. A két forrás elemzésekor a szerző arra a következtetésre jul, hogy a feudalizmusból a ka­pitalizmusba való átmenet időszakában a terület kát központja Szeged és Temes­vár volt, s a tőkés ipar fei­lődése elsősorban az utóbbi városban indult meg. Végül szembeszáll történetírásunk azon feltevésével, hogy a 19 századi kézműipar egyes ágainak és szervezeti for­máinak kutatásakor csupán a kapitalista iparfejlődés ha­tásainak figyelembevételére szorítkozhatunk. Dányi László sy Mi? Hol? Mikor? 1988. ÁPRILIS 22., PÉNTEK — NÉVNAP: CSILLA, NOÉMI A Nap kel 5 óra 43 perekor, és nyugszik 19 óra 43 perckor. A Hold kel 9 óra 28 perckor, és nyugszik 1 óra 50 perckor. vízállás A Tisza vízállása Szegednél cs ütörti kön plusz 666 cm (apadó). HÜSZ ÉVE, 1968-ban e napon írták alá Moszkvában, Londonban és Wa­shingtonban „Az űrhajósok megmentéséről, hazaküldéséről és a világűrbe felbocsátott ob­jektumok visszaszolgáltatásá­ról" szóló egyezményt, melyhez hazánk is csatlakozott. KISSZINHAZ Este 7 órákon Rinocérosz (Eg­ressy 2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 és délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: A bolygó neve: Halál (színes, m. b. amerikai sci-fi film. V. helyár!). Csak 16 éven felülieknek!). Fáklya: fél 3 órakor: Egy táj­futó tévelygései (színes, m. b. csehszlovák lljűsági film), ne­gyed 6 órakor: A másik ember, I—II. rész (sztnes magyar film). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: A bolygó neve: Halál (színes, m. b. amerikai sci-fi film. V. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Pastorale (szovjet—grúz film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben I BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvé­teli ügyeletet az I. Sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi Ugyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyerme­keket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegeket a sebészeti kli­nikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap, és munkaszüneti ndpo­kon, reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős ese­tek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig a Fül-Orr-Gégekli­nika tartja, Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Vásári kalauz 16.40: Vetélkedő is no: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Hunter — amerikai bünügyi filmsorozat 20.55: Vetélkedő 22.00: Hiradó 22.20: Művelődési magazin 23.50: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Népzene 20.50: Dok.-műsor 21.20: Rövidfilm 21.45: Shoah üjv1dék 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Vajdaságon át 18.00: Szlovák nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Hunter 20.50: Zenés műsor 21.50: Híradó szerbhorvátul Rádió t 0 0 leve EUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Képújság 9.05: Kutyaszerencse — tv­vígjáték — (ism.) 10.15: Delta — (ism.) 10.40: Mozgató 10.45: Képújság 17.05: Híreik 17.10: Három nap tv-műsora 17.15: Évgyűrűk 17.45: Téka 18.00: Ablak 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Telefere 21.20: Parabola 21.50: A BLanehard— Harrison Qulntet játszik 22.20: A tizedik nap — francia—olasz film — csak felnőtteknek 1 05: Híradó 3. BUDAPEST 2. 16.10: Képújság 16.15: A siker titka, a család ­vetélkedő műsor 17.30: Hírek szerbhorvát nyelven 17.35: Bezzeg a Töhötöm — tv-film — (ism.) 18.20: Hivatali titok — dán tv-fllm 20.00: Kébúlsáo 20.05: Roxinpadon a Vivioia rCOCk 20.50: A fába préselt fortély ­csehszlovák kisfilm 21.05: Híradó 2. 21.20: A Föld árvái — brazil tv-dráma 22.20: Kurt Vonnegut Jr. — (ism.) 23.20: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17J0: Gyerekműsor . KOSSUTH 8.20: Tudomány és gyakorlat — (Ism.) 8.50: Katonadalok 9.10: Fejezetek a rádió­rendezés történetéből 9.40: A csanádapácai óvodások énekelnek 10.05: Vajda János versel 10.10: A zene is összeköt 11.10: Magyar Írás 12.45: Van uJ a Nap alatt L3.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Fiókszerkesztőség 15.30: Nóták 16.05: Menazsérla — Heltai Jenő színműve 17.00: Franciaország a választás előtt 17.30: Idősebbek hullám­hosszán 19.15: Az Esti magazin melléklete 19.30: Ember-meséik 20.30: Zenekari muzsika 21.00: Kilátó 21.45: Néptáncok 22.00: Hírvilág 22.30: Bagoly PETŐFI 8.05: Hilde Güden és Rudolf Schoek operettfelvételeiből 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Nyitányok — fúvósokra 12.25: Édes anyanyelvünk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.05: Könyökrádió 17.30: ötödük sebesség 18.33: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Hangminta '88 21.56: Fejezetek a rádió­rendezés történetéből 22.30: Nyolc rádió nyolc dala 23.10: A könnyűzene legszebb melódiái BARTÓK 9.08: Magyar művészek opera­felvételeiből 10.10: Csak fiataloknak! 11.05: Paul Verlaine versel 11.11: Monteverdi: Nyugalmat találva — madrigál 11.20: A Pécsi Szimfonikus Zeneikar hangversenye 13.05: Húszas stúdió — Nem tudok olvasni... 14.05: Zenekari muzsika 15.00: Sosztakovics: Katyerina Izmajlova — négy­felvonásos opera Közben: 15.51: Könyvszemle 18.01: Találkozásom a népzenével 18.34: Népszerű szimfonikus dallamok 19.05: Diákfélóra 19.35: Romantikus kamara­muzsika 20.29: Fiatalok stúdiója 20.59: Üj lemezeinkből 22.40: Ligeti György műveiből A Tabán Lakásépítő Szövetkezet jelentkezést fogad el a Csaba u. 26. szám alatt épülő társasház 8-as (107 m3-es) lakásra, valamint egy 32 m'-et üzlethelyiségre. Jelentkezni lehet: Szeged, Csongrádi sgt. 34. Telefon: 14-246.

Next

/
Oldalképek
Tartalom