Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

Szerda, 11)88. április 6. 3 Hófehér kabátka, sötét­kék nadrág, karcolást még nem szenvedett cipő: két­éves forma kisfiú totyorog édesanyja és a buszra vá­rók között. A nagyszülő­korúakat ingerli a kicsi, integetnek neki, cuppog­nak és kacsingatnak. Egy­re több a mosoly, az em­berek szóba elegyednek, észrevétlen. Egy bácsi az unokájáról mesél. Az enyém is ekkora, mondja, de az nem állna meg az anyja mellett, olyan, hogy fölgyullad utána az aszfalt. A buszon ülők csodál­kozva látják, hogy csupa nevető ember száll föl. Két nagykamasz iszkol a villamos után, néhány mé­Hármaskép terrel előttük botjával ko­pogó öregúr igyekszik a nyitott ajtó felé. A fiúk szökkennek egyet, két ol­dalról fölkapják az öreget, fölviszik a lépcsőn, és nem elégednek meg a részsi­kerrel: az első szabad ülésig „röptetik". — Jó utat, bácsi — mondják és szalutálnak. Az öreg pihe^ még, de szóhoz jut: — Tán a lányokhoz mentek? — A, csak csokoládét vásárolunk! Hunyorog az öreg, ki­csusszan a bölcsesség: — Jó, jó, de ne sokat! A következő történetet négy hónapja gyúrkálom magamban, de csak nem ölt kívánatos formát. Ügy adom hát, ahogy láttam: a lényeget bárki kiveheti. 1987. december 31. öt­ven körüli hölgy sétál a Kárász utcán, éppen a könyvesbolt kirakatától el­fordulva folytatja útját, amikor zöld egyenruha tű­nik föl szemközt, a fény­képészet előtt. Könnyed­ség, tisztaság, elegancia a három szó: — Boldog újévet, kis­katona! A megformálatlan . írás­ban is csak azt kérdeztem volna: mire mennénk ün­nepek nélkül? D.I. Ketten egy „székért" A szénbányászat első negyedéve Zavartalan ellátás Az első negyedévet 5,3 millió tonna szén kiterme­lésével zárták a hazai szén­bányavállalatok dolgozói. Ez 450 000 tonnával több, mint amennyit eredetileg tervez­tek. A Kereskedelmi Minisz­tériummal 1 millió 250 ezer tonna tüzelőanyag átadására kötöttek szerződést, s ezzel szemben 1 millió 400 ezer tonnát szállítottak, így a la­kosság ellátása az év első hó­napjaiban zavartalan volt. A hazai barnaszenek legna­gyobb fogyasztójának, a Ma­gyar Villamosművek Tröszt­nek — amint ebben megál­lapodtak — 3,7 millió tonna fűtőanyagot adtak el. A bányavállalatok közül a mecseki, a dorogi és a nóg­rádi azonban nem tudta tel­jesíteni első negyedévi ter­vét; a nógrádi bányákban már hosszú ideje nehéz geológiai körülmények, a mecseki és a dorogi meden­cében pedig frontátszerelé­sek és más átmeneti gondok akadályozták a folyamatos termelést. A mecseki és a dorogi bányákban várhatóan rövidesen elhárulnak az aka­dályok, a nógrádi vállalatnál viszont továbbra is számol­nak a termelési gondokkal. Az egyébként is már hosz­szabb ideje veszteséggel dol­gozó nógrádi szénbányákkal szemben a Budapest Bank Rt. szanálási eljárást kezde­ményezett. PÁN AM—Malév együttműködés A Malév és a PAN AM megállapodása értelmében ezentúl a hét minden napján indíthat járatot az amerikai légitársaság Budapestre. Eddig a PAN AM télen heti 3, nyáron pedig heti négy járatot indított Buda­pestre Frankfurtból. Az új szerződés szerint azokon a napokon, amikor nem indul PAN AM-gép Magyarország­ra, a Malév frankfurti jára­tán biztosítanak (maximum 30) helyet a tengeren túlról érkező PAN AM-utasok ré­szére. A két légitársaság ez­zel a szerződéssel jelentősen javíthatja versenyképességét más légitársaságokkal szem­ben, hiszen a napi csatlako­zás garantálásával az eddigi­nél jóval kényelmesebb uta­zási feltételeket teremtenek. A Malév a PAN AM-nak át­adott helyek díjaiból növel­heti dollárbevételeit. A két légitársaság megál­lapodott abban is, hogy helyfoglalási rendszerüket összehangolják a New York —Frankfurt, s a Frankfurt— Budapest közötti PAN AM­és Malév-járatok vonatkozá­sában. Az utasnak módja van arra, hogy az út teljes hosszára induláskor lefoglal­hassa helyét a gépeken. A közös üzemeltetéstől és a marketing együttműködés­től a felek azt várják, hogy növelni fogják részvételüket a piacon. A megállapodás a forgalmi kapcsolaton kívül kereskedelmi kooperációt is előirányoz, amely hosszú tá­von hasznosan illeszkedik a Malév és a PAN AM fő tevékenységéhez. (MTI) A munkaerőgond enyhítésére Szövőgépek gyáron kívüli vállalkozóknak Munkaerőgondjainak enyhí­tésére újabb vállalkozóknak ad ki szövőgépet a Pápai Textilgyár. A Magyar Se­lyemipari Vállalat soproni üzemében 28 nagy teljesít­ményű berendezésüket ál­lítják munkába, ezeken az idén csaknem egymillió négyzetméternyi kelme ké­szül. A selyemipar szent­gotthárdi gyárát bérmunká­val bízták meg: itt több mint kétmillió négyzetmé­ter pamutszövetet állítanak elő. A szövőnóhiány enyhíté­sére nem ez az első kezde­ményezése a pápai gyárnak. Az országban elsőként ala­pítottak nyugdíjas vagy a pályát elhagyó szövőnőkből, szövőmesterekből gmk-kat. Ezek a kis csoportok ga­rázsokat, tárolókat alakítot­tak át családi házukban szövőüzemmé, s régi, felújí­tott gépeken mintegy másfél millió négyzetméter kelmét készítettek évente. Bevonták a pápaiak az együttműkö­désbe a termelőszövetkezete­ket is: szövőüzemet hoztak létre a csetényi és a nemes­szalóki közös gazdaságban. A gyár többlet-termelési tö­rekvéseit a termékei iránt évek óta mutatkozó tartós •kereslet indokolja. A kül­piacokon így nemcsak meg­őrizte pozícióit, hanem új vásárlókkal is bővítette partnereinek körét: az idén szállít először Ciprusra és Ausztráliába». A gyár mint­egy 21 millió négyzetméteres évi termelésének kétharma­dát a külpiacokon érté­kesíti. Kedvező változást jelent, hogy az első negyedévben minimális, mindössze 200 ezer tonna szenet kellett a bányászoknak szabadnapja­ikon felszínre szállítani. Ez az enyhe télnek is köszön­hető; kevesebb szén és bri­kett fogyott a tüzéptelepe­ken. A bányákban így több időt fordíthattak az előké­szítő munkákra, a bánya­művelés egyensúlyának ki­alakítására, a berendezések karbantartására. Az első ne­gyedévben 2000 méterrel túlteljesítették a vágathaj­tási tervet. A veszteség csök­kentése érdekében gyorsí­tott ütemben folytatták a gazdaságtalan széntelepek lefejtését. A Bányászati Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint az Ipari Minisztérium az energiahatósággal közösen áprilisban felülvizsgálja a bányák termelésének műsza­ki feltételeit, a fogyasztói igények várható alakulását, s ennek függvényében álla­pítják meg a tennivalókat. A szénvásárlások további mérséklésével számolnak, így az már biztos, hogy a II. és a III. negyedévben nem lesz szükség arra, hogy a szabad szombatokon ter­melő műszakokat szervezze­nek. Rövidesen a Tervgaz­dasági Bizottság is foglalko­zik a szénbányászat gazda­sági gondjaival, jelenlegi helyzetével és távlati tervei­vel. Az ehhez szükséges adatgyűjtések, tárcaközi egyeztetések folyamatban vannak. Gruber János, aki másfél évtizede volt itt elnök, nyug­díjazását kérte. Igaz, volt még két éve a választási cik­lusból, de hatvanadik élet­éve számára azt sugallta, itt kell megállni, s átadni a he­lyet. Az ok teljesen magán­ügy, lehet benne szerepe an­nak is, hogy ezután több időt szeretne a családja körében tölteni, esetleg a szervezet is jelezte, elég volt a felpörge­tett fordulatszámból. No meg ha belegondolunk, a szemé­lyi jövedelemadó a maga­sabb fizetésből az átlagnál jóval többet lecsíp, akkor ki lehet számolni, hogy amivel többet keresne a nyugdíjá­nál, nem is olyan jelentős összeg. Ez a másfél évtized a ve­zetőnek és tagságnak visz­szatekintve egy szép arany­kort mutat. A járási pártbi­zottság titkára akkor egy veszteséges szövetkezetet vett át, azzal az eltökélt szándékkal, hogy megmutas­sa önmagának, s a közvéle­ménynek, a fegyelmezett és céltudatos munka nem ma­radhat eredmény nélkül. Már az első év nyereséget hozott, a későbbiek a stabi­litást, a mostani 35 milliós eredmény élvonalbelinek számít. A kívülről jött appa­rátusbelinek nem volt köny­nyű megszerezni az emberek bizalmát. Féltek tőle, de ki­derült, nem a harácsolós vagy a nyúzós fajtából való. Vállalta a nyílt, szemtől szembe vitákat. Az akkori kritizálok, bizalmatlanok most is itt voltak, a közgyű­lés 360 fős nyilvánossága előtt „történelmi" távlatból személy szerint kiértékelték kinek miben volt akkor iga­za, s tévedése. A nyugdíjas elnök számára az a legszebb a búcsúban, hogy ma már igazi családtagnak érzi itt magát. No, de nézzük, hogyan „született" az utód. A febru­ár 12-i küldöttgyűlésen meg­választották a tizenegy tagú jelölőbizottságot. Az ő köz­vélemény-kutatásuk szerint hat ember jöhetett számítás­ba, ebből ketten nőttek ki a mezőnyből. A második me­netben ötszáz embernél pu­hatolóztak, ki legyen az el­ső, s iki a második számú je­lölt. Mindketten kétszázat meghaladó előzetes voksot kaptak, eszerint nem lehe­tett köztük különbséget ten­ni. A bizottság titkos szava­zással Palotás Ferenc állat­Akinek nincs gyakorlata a szövetkezeti demokrá­ciában, el sem tudja képzelni, mennyi lépcsőt meg kell járnia annak, aki tceszelnök szeretne lenni. Ilát még ha egyszerre két hasonló esélyű jelölt próbál­kozik. Pusztaszeren, a Hét Vezér Tsz-ben egy ilyen játszmának lehettem tanúja a napokban. A dolog je­lentőségét — azt, hogy egy alkalmas vezető rugal­massága, fegyelmezettsége, tudása mennyit számít — már a saját bőrükön érezték a múltban. tenyésztési és háztáji ágazat­vezetőt javasolta első névként, s Fejes Ernő elnökhelyettest másodikként. A választás előtt egy hét­tel a munkahelyi közössége­ket hívták össze, hogy szű­kebb körben elmondják vé­leményüket. A káder-után­pótlási terv is ugyanezzel a két emberrel számolt. itt mindketten szót kaptak, el­mondták orogrambeszédü­ket. Fejes Ernő előrebocsátotta, nem gondolja, hogy ez a szó­noklat döntő, de nem árt, ha tudatja, mik a tervei. Tizen­két éve, mikor idejött, ta­pasztalta, a pusztaszeriek nem könnyen fogadják be az idegent. Azzal is tisztában van, hogy a mértékadó kö­röknél nem mindig volt a napos oldalon. Hogy mégis miért van itt? Olyan felada­tokat talált, amiért érdemes dolgozni, s olyan munkatár­sakra lelt, akikkel lehet, s ezek közé tartozott az elnök is. Még akkor is így van ez, ha olykor a kívülállók ezt másként látták. A napi mun­kában az egyetértés viták során születhet. Jelölését többen azért nem támogat­ták, mert egy körben az a vélemény alakult ki: katonás rémuralom következne, „megenné" a munkatársait. Erre csak azt tudta monda­ni, szeretne mindenkit meg­győzni, nem ez az igazság. A helybeli, fiatal szakem­berekre akar a jövőben tá­maszkodni, s az egész tagság munkájához minél kulturál­tabb, színvonalasabb körül­ményeket próbál kialakítani. Az alaptevékenység nyeresé­gességének fokozása mellett a háztáji integráció lehetősé­geit kiaknázva a kereskedel­mi tevékenységben van még sok fantázia. Palotás Ferenc az állandó­an változó közgazdasági kör­nyezetben való jó eligazodás alapfeltételeként a vezetői Fűrészpor-brikettáló üzem A Borsodi Erdő cs Fafeldolgozó 'Gaz- óránként másfél tonna fűrészporpogácsát daság miskolci fűrésztelepén fűrészpor- sajtol. A 4 ezer 200 kalória fűtőértékű tü­brikettáló üzemet építettek. A présgép kö- zelőanyag jó hatásfokkal égethető el a tőanyag nélkül, 250 tonnás nyomással, cserépkályhákban. önállóságot és informáltsá­got, s a tagság széles körű tájékoztatását jelölte meg. Az önelszámoló egységek a körültekintőbb költséggaz­dálkodást segíthetik. Az ön­tözés feltételeinek megte­remtése bár költséges, nem lehetetlen e vidéken. A rossz talajokon továbbra is helye van a szőlőnek, gyümölcsös­nek. A javítóbázis munkája testhezállóbb érdekeltségi rendszerrel javítható. A ter­meltető-feldolgozó ágazatban kiegészítő berendezések be­állításával megteremthető a folyamatos termelés feltéte­le. Az állattenyésztésben a fejő tehenészet és a húscsir­kenevelés látszik fejleszten­dő területnek. A főnök be­osztott viszonyban a cselekvő együttműködés a döntö. Az elnökválasztó közgyű­lésen a 646 tagból 364 jelent meg. Az elnöki beszámoló után, Papp István, a kistele­ki városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára összegezte a fórum jelentősé­gét. A nyereség, a jelentős közös vagyon azt jelzi, nin­csenek itt nagy bajok.'De az eredmény sok gondot, prob­lémát takar. Az utód számá­ra nem lesz könnyű a szintet megtartani, a fokozódó elvo­nások miatt ez csak még jobb, céltudatosabb munká­val érhető el. Ha elzárják a most még „csöpögő csapo­kat", minden sikerülhet. Az utóbbi években gazdasá­gunkban kissé elbillent a mérleg nyelve, a megélhetés­ben leértékelődött a fő mun­kahely szerepe. A jövő fel­adata ismét megadni a rang­ját. Következett a választás, de előbb a jelölőbizottság szava­zásra bocsátotta az általa ja­vasolt jelölési sorrendet. En­nek eredményeként a köz­gyűlés megváltoztatta az in­dítványt, s Fejes Ernőt Ír­ták fel első névként a szava­zólapra. Bizonyára megvan a látszólag mellékes körülmé­nyeknek is a hangulati jelen­tősége. Ügy kellett voksolni, hogy a két név közül egyet áthúztak. Tény viszont, hogy a szabályok szerint érvényes a szavazat akkor is, ha mind­két nevet meghagyják a pa­píron. Ebben az esetben au­tomatikusan az első jelölt megszavazását jelenti. Fe­jes Ernő 238, Palotás Ferenc 117 támogatóra talált, öt voks hiányzott a megköve­telt kétharmados többséghez. A feszült csendet gyors ta­nácskozás követte: ezek után miként vigyék döntésre a dolgot. A második jelölt visz­szalépett a további küzde­lemtől. Üjabb szavazólap ké­szült, most már egyes jelö­léssel. A 340 leadott cédulán 277-en hagyták meg Fejes Ernő nevét, ö győzött. — Jóleső érzés, hogy így döntöttek, elismerésnek, bi­zalomnak veszem. Egyben szorongással tölt el, hisz ne­héz időszak következik. A kemény gazdasági szorítás­ban nem egyszerű az utód­nak jó színvonalon tovább­vinni a szövetkezetet. Ke­mény kézzel, meleg szívvel, hideg ésszel talán sikerülhet. Tóth Szeles István

Next

/
Oldalképek
Tartalom