Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

Péntek, 1988- március 11. Verőfényes nyarat vár a Napsugár A Délép Napsugár Tánc­együttes — mint akkor be­számoltunk róla — a tava­lyi szolnoki fesztiválon, amelyre az ország legjobb néptánccsoportjait hívják meg, három kategóriában is megkapta a fődíjat. A nyolc esztendeje működő együttes körül azóta meglehetős a csönd. Kozmáné Tamás Zsu­zsát arról kérdeztük: ez a munka csendje? — Igen. Űj műsort készí­tünk. Az ősszel Diószegi László koreográfiáját, egy székely számot tanultunk meg, most Timár Sándor Bihari román táncok című művét újítjuk föl, amely körülbelül 10 esztendeje ní­vódíjas volt Szolnokon, és tudomásunk szerint azóta nem került színpadra. Ez­után pedig majd a Néphad­sereg Művészegyüttese szá­mára készülő Diószegi-kore­ográfiával foglalkozunk, a cime: Körök és vonzások. Nehéz tánc, haidauk és moldvai körtáncok vannak benne. Május végére, június ^lejére tervezzük az együt­tes önálló műsorát, melynek a harmadik részében mutat­juk be az új koreográfiákat. — Hirek keringtek arról, hogy a Napsugár léte bi­zonytalanná vált.. . — Erre az évre még biztosí­tottak a működésük feltété­lei, bár szűkösen. Az éves 300 ezer forintos támogatás kevés, de a vállalat így is erőn felül támogat bennün­ket. A belföldi fesztiválra megyünk, az utazási költsé­geinket térítik, de külföldre önköltséges alapon utazha­tunk. A meglévő kosztümö­ket — raktár hiján — ott­hon kénytelenek tárolni az együttes tagjai. — Kik most az együttes tagjai? Dolgozók? Diákok? — Fiatal, dolgozó értelmi­ségiek, főiskolások, egyete­misták, 3-4 Délép-dolgozó. Áz átlagéletkor: 26 év. A társaság fele saját nevelés, olyanok akik 20-22 éves ko­rukban kezdtek táncolni; mások a Szeged együttesben tanultak és pár éves meg­szakítás után jöttek hoz­zánk. — Általában k?vés a fiú a szegedi együttesekben, s ez gondot okoz a bemutatók összeállításakor. — Mi most szerencsés helyzetben vagyunk, akár 16 párt is ki tudunk állítani. — A tavasz végi önálló műsorról már beszéltünk, ezenkívül mi került az „előjegyzési naptárba"? — Nyáron bemutatkozunk a szegedi minősítő fesztivá­lon. Budapesten a Táncfó­rum musoraban a Guten­berg együtessel közösen lé­pünk föl. És Dijonba készü­lünk. a fesztiválra, de na­gyon . Csűri Ákos Síkarnevál Csütörtök reggelre ismét havazott a Bükkben. Bánkú­ton és kornyékén azonnal munkába állították a hótapo­só gépeket. A hegyvidéken a korábban esett és a most hul­lottál együtt, immár 60 centi­méter vastagságú, sportolás­ra kiválóan alkalmas hó vár­ja a téli sportok kedvelőit, így semmi akadálya nincs annak, hogy a bánkúti síklub megrendezze március 12-re tervezett egész napos síkar­neválját. Áz eseményre több ezer vendéget várnak. A gazdag program reggel 9 órakor kezdődik. A helyszí-' nen lehet nevezni a hószob­rász- és célbadobó hógolyó­versenyre, az Olympos Kupa szlalomversenyre, az Atomié magyarországi klubja által rendezett lesiklóversenyre. Látványos bemutatót tarta­nak a simentők, s ugyancsak jó szórakozást ígér a sízők jelmezparádéja. Valamennyi versenyen értékes díjakkal jutalmazzák a legjobbakat. Délután két órakor húzzák a síkarnevál tomboláját. Kerekes Rózsa képei Fölfedezés — 1980-as ki­állításának megrendezésével — a kecskeméti Naiv Művé­szek Múzeumának érdeme. Majdnem évtizednyi elfele­dettség, nyilvános szereplé­sektől való távolmaradás után rendezték meg most, a szegedi olajipari dolgozók klubjában kiállítását. Kerekes Rózsa színeiben, ecsetkezelésében a húszas évek vérbő expresszioniz­musa é+ed föl. Meglepően élénk fantáziával szövi ké­peinek témáiba valós és álomszerű motívumokba ágyazott élményeit. Veleszü­letett szinérzéke lehet az oka, hogy természetes bá­torsággal engedi uralkodni képein a színeket. Olcsó vád volna fölhozni azt, hogy ez a naiv látásmóddal összebo­ronált expresszionizmus, sőt, szecesszió, már sokadszor fölfedezett szakmai eredmé­nyek újraélesztése. Az ő esetében a képeiből sugárzó őszinte festöiség, a naiv művészekre sokszor jellem­ző népies máz hiánya, a profizmust meg sem célzó eszköztára cáfolja mindezt Alkotói mentalitását te­kintve ízig-vérig naiv festő, csak éppen polgariasodot­tabb változatot képvisel, mint elismert pályatársai. Az ő világlátása már nem olyan zárt, mint a nagy sze­gedi elődé, Süli Andrásé volt. Ö a civilizált, a mo­dernizálódott társadalom el­lentmondásaira sajátszerű választ adva, magánmitoló­giákat formál képekbe, egy tipikusan női lelkületen át­szűrt szenvedéllyel megál­modott „másabb világot" fest. Tehetségesen. Ügy hírlik, az ősz táján szűkebb hazánk, Csongrád megye naiv alkotóit közös kiállításra várják a megyei művelődési központ szakem­berei. Ügy vélem, lesz mit lajstromba venni és értékel­ni. Tóth Attila Március 15-ére készülve Tavaszi történelmi évfordulók MHSZ, ha vállalkozik... A Magyar Honvédelmi Szövetség nevét hallva azon­nal eszembe jut mondjuk az autóoktatás, a hazafias, hon­védelmi nevelés, vagy példá­ul a sportolók kiváló ered­ménye. Bevallom, hosszú ide­ig gondolni se mertem arra, hogy ez a szervezet egyszer arról tart tájékoztatót, ho­gyan kapcsolódnak be a gaz­dasági vállalkozók népes tá­borába. De megtörtént ez is. Tegnap délelőtt az MHSZ megyei központiában arról beszélt Róta Béla megbizott megyei titkár és Szabó And­rás. az MHSZ főtitkárának gazdasági helyettese, mit is takar ez a fogalom: MHSZ­vállalkozások. Mint a tájékoztatóból kide­rült, a szövetség korábban is üevelt arra, minél jobban hasznosítsa meglevő felszere­lését, minél inkább éljen le­hetőségeivel. Gondoljunk csak arra, mennyi népgazda­ságikig is hasznos munkát végeztek például búvárai. Az itt befolyó pénzek pedig az MIiSZ működését segítették. A 80-as évek elején felme­rült. hogy az eddigieknél szélesebb körben vállaljanak az aktivisták, a különböző klubok munkákat. Egyrészt a megbízó vállalatok hasznára, másrészt a saját anyagi lehe­tőségeik bővítése érdekében. S az sem közömbös, hogy ér­dekeltté tegvék az egyes ta­gokat is. 1982-tól ezt a lehe­töséeet már biztosították a főtitkári utasításban foglal­tak szerint, s öt év tapasz­talatai azt mutatják, hogy a kezdeményezés jól bevált, hi­szen Budapest mellett több megyében is jelentós össze­gekkel gyarapodott az MHSZ munkája. 1987-ben például az üzletkötésekből származó összeg elérte az 1 milliárd fo­rintot. amelyből 600 millió a kluboknál marad. Az új sza­bályozás még inkább segíti a vállalkozó kedvű közössége­ket. Végezhetnek bérmunkát, hasznosíthatják a különböző bázisok adta lehetőségeket, s arra is mód nyílik, hogy ön­elszámoló egységeket hozza­nak létre. Napjainkban leg­gyakoribb vállalkozási forma az, amikor az egyes MHSZ­kiubok saját vállalatukat se­gítik. s ez a módszer Csong­rád megyében is hözott már sikereket. Erről beszélt Oroszvári Fe­renc, a Hódgép Vállalat MHSZ-klubjának titkára és Ungi Gyula a Mahart Tápéi Hajójavító Üzemének veze­tője is. S, hogy mi a válla­latok haszna? Mint a tájé­koztatókból kiderült, olcsóbb MHSZ-vállalkozásban ter­melni mint mondjuk túlórát fizetni, netán más vállalatot meehizni vagv a Réemká ad­ta lehetőségeket kihasználni A Hódoénnél egv év alatt húszmillió forintos árbevé­telt értek el amelvből más­fél millió a klub haszna. A dolgozók összióvedelmo ne­dig elérte a 7,3 millió forin­tot. Végül még egy érdekes tény : előfordulhat az is, hogy a vállalkozások hasznából épp a vállalkozó, tehát az MHSZ segíti saját vállalatát. Szabó András elmondta, hogy Budapesten számos sportlétesítményt, a vállala­tok számára fontos szociális célokat szolgáló központot adtak már át MHSZ-segít­séggel. így épült például a BHG sportcsarnoka és az Orion sportközpontja is. B. Z. Talán a korábbi éveknél fokozottabb érzelmi, politi­kai hangulatban készült if­júsági szövetségünk hagyo­mányos tavaszi ünnepi ese. ményeire. Nem titkolt szán­dékuk az ifjúsági szerveze­tek politikai jellegének erő­sítése, cselekvési lehetősé­gük szélesítése. Bizonyít­hatja ezt a napokban Sze­geden megtartott „Milyen szocializmust építsünk?" el­méleti konferencia, a la­kásgazdálkodás korszerűsí­tésére tett javaslatok közel­gő összegezése, a beszámoló és vezetőségválasztó tag­gyűlések, ifjúsági parla­mentek sorozata, történelmi eseményeinkre való vissza­emlékezések programja is­Az eddig történteket a forradalmi ifjúsági napok foglalták keretbe. Az idén először a tavaszi történelmi évfordulók újító szándékú rendezvényei emlékeznek meg múltunk jeles napjai­ról. A változtatás indokai között szerepel, hogy a kü­lönböző megemlékezések politikai és érzelmi motívu­mai gyakran összemosód­tak. Az ünnepi rendezvények sorát március 15-én. ked­den Szöregen délelőtt 10 órától a helyi általános is­kola és KISZ-szervezetek koszorúzása nyitja meg. Majd az Aradi vértanúk terén levő szőregi csata emlékművénél délután fél 4-kor középiskolások és a népfront képviselői tiszte­legnek. Ugyanekkor a Dóm téri panteon Petőfi-szobrá­nál az ifjúsági szövetség képviselői helyezik el a megemlékezés virágait, a múzeum előtt a Gőzerő együttes ad műsort. Az ifjúsági nagygyűlés a Klauzál téren délután fél 5-kor kezdődik. Rendező­szervek: az MSZMP Szeged Hozz egy szóvirágot. Gyújts egy szál"gyertyái... Városi, a KISZ Csongrád Megyei és Szeged Városi, valamint a Hazafias Nép­front Szeged Városi Bizott­sága. Himnuszunk nyitja, Szózatunk zárja az ifjúsági nagygyűlést, melynek szó­noka Molnár Attila, a KISZ Csongrád Megyei Bizottsá­gának titkára lesz. Közre­működnek a Szegedi Nem­zeti Színház művészei, a József Attila Tudomány­egyetem kórusa és a Délép Napsugár Táncegyüttese. Ekkor koszorúzzák meg a történelmi napok kiemelke­dő alakjának, Kossuth La­josnak szobrát is a Klauzál téren, a megyei és városi párt-, a KISZ-bizottság, a népfrörit, á főgyi/ehéí; érők' és testületek képviselői. A tanulóifjúság nevében a JATE. a SZOTE és a Kiss Ferenc Erdészeti Szakkö­zépiskola KlSZ-bizr.ittsága koszorúz, és a munkásfiata­lokat a Magyar Kenderipa­ri Tröszt, az Ipari Szövet­kezetek Bizottsága és a Dé­lép képviseli. Az ifjúsági nagygyűlés résztvevői az idén is elhelyezhetik a Kos­suth-szobor talapzatán tisz­teletük virágait, és gyertyá­kat gyújthatnak, melyek lo­bogó lángjai emlékeztetnek majd 1848—49 hőseire. E nap délutánján az If­júsági Házban berendezett Pilvax Kávéházban hangu­latos műsor keretében az ifjúsági mozgalomban ki­emel kedö tevékenységet végzetteknek kitüntetéseket ádhak át: "Ugyanitt este 7 órától Deák Bili Gyula és a Box együttes ad koncertet. Cz. j. Szegedi könyv Erdélyről Herner János szerkeszté­sében, Lipszky János 1806­ban megjelent müve alapján a József Attila Tudomány­egyetem I. Sz. Magyar Iroda­lomtörténeti Tanszékének diák-munkaközössége két ál­ló esztendőn át készítette ezt a gyönyörű küllemű, most igéző köntösben előttünk álló albumot. (Valamennyien megérdemlik, hogy ide írjuk a nevüket: Duró Gábor, Fe­hér Julianna, Fekete Emese, Flóri Anna, Gerhát Kriszti­na, llafner Zoltán, Sipos Il­dikó, Tóth Andrea, Török Tamás.) „Sürgető igény hív­ta életre kiadványunkat, hi­szen Magyarországon még nem jelent meg olyan kézi­könyv, amelyből az érdeklő­dők tájékozódhatnának az erdélyi helységek régebbi és mai elnevezéséről" — olvas­hatjuk. A múlt század elejé­ről származó eredeti térkép­szelvények pontos, alapos, korrekt közreadásával, a cso­A fényes, fekete boritón színesben, dekoratív ün­nepélyességgel ezer esztendő történelme: Transsylva­nia, azaz Erdély történeti címere, a székelyek napjá­val és holdjával, meg a szászok hét várával egye­temben. Az egész könyv fenséges megjelenését a la­tin nyelvű cím szinte már meghatóan tisztelgövé te­szi; alatta pedig a hófehér szavak magyarul: Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. daszép egykori vármegye­címerek bemutatásával, no meg persze magával a hely­névmutatóval együtt elké­szült kötetet igen szerencsé­sen egészíti ki Marton Jenő­nek, a páratlan kiállítású térképet készítő alezredest, korának kiemelkedő tudósát, Lipszky Jánost bemutató ta­nulmánya, továbbá Barta Gábor Erdély területi válto­zásait taglaló, áttekintő tér­képvázlatokat bőségesen tar­talmazó dolgozata. A Dugonics téri JATE­könyvesboltban kapható mű­vet készítői Keserű Bálint­A Tiszatáj új száma Szeged irodalmi, művelő­dési és társadalompolitikai folyóiratának márciusi szá­mában Takács Imre versei állnak az élen. Költemé­nyekkel van jelen továbbá Nyirfalvy Károly, Zöldy Pál, Hajdú Ferenc, Koppány Zsolt pedig elbeszélést pub­likál. A Szegedi műhelyek soro­zatban érdekes beszélgetés olvasható: Tóth Béla a köz­tiszteletnek örvendő muzsi­kust, Weninger Richárdot faggatja. Ezt az írást egy másik interjú követi: Hu­manitárius együttműködés és nemzeti kisebbség cím­mel. Szabó Tibor beszél­getőpartnere: Erdős André nagykövet, az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő magyar küldöttség vezetője. A tartalmas párbeszédből ehelyütt egy figyelemfölkel­tó mondat a nagykövettől: „A bécsi találkozón született egy szocialista javaslat a', oktatás területén, amely az egyes államok földrajz és történelem tankönyveinek egyeztetésére vonatkozik." A tanulmányok között ol­vashatjuk Sík Csaba képző­művészeti sorozatának har­madik, befejező részét. A klasszikus tragédia és komé. dia anatómiáját „A tökéle­tes dráma" címmel Mihályi Gábor irta meg. A Tisz^táj­galériában Szabó Tibor Kö­nig Róbertet és metszeteit mutatja be. Kővágó Zsuzsa a Szegedi Balett újjászüle­téséről mondja el gondola­tait. A magyarországi szabad­téri színjátszásról rendeztek néhány hónapja tanácsko­zást Szegeden. Ennek az eszmecserének az anyagából válogatva közli a lap Bögel József, Békés András, Kol­tay Gábor és Nikolényi Ist­ván hozzászólását. A kritika műfaját ezútta' két írás képviseli. Szávai István egy rendkívül izgal­mas műről, Bokor Ágnesnek a Szegénység a mai Ma­gyarországon című elméleti munkájáról értekezik. Ma. rosvári Attila Kulcsár Kál­mán könyvéhez, A moder­nizáció és a magyar társa­dalom című tanulmánygyűj­teményhez fűz gondolatokat. nak, az irodalomtörténeti tanszék neves, a régi magyar irodalommal nemzedékek so­rát megismertető oktatójá­nak ajánljak. Bevallvan, hogy midón 1985-ben hozzá­kezdtek munkájukhoz, az el­szánt, lelkes és tiszteletre méltó diákcsoport „aligha számíthatott arra, hogy e könyv valaha napvilágot lát­hat". És lám, az idők olykor ily váratlan-örömteli mó­don is változnak — s külön üdvözlendő az ajánlás ama diákosan üde hangvétele, amely legalább annyira fém­jelzi a szegedi egyetemisták Erdélyét, mint a szerkesztés­ben, a kivitelezésben, az egész munka szellemiségében jól érzékelhető, a magyar história előtt mintegy ösztö­nösen fejet hajtó áhítat és tisztelet — amely egészen bi­zonyosan az egész vállalko­zást nagyban inspirálta. „Szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik aka­dályozták munkánkat, hiszen az ő ellenállásuk legyőzésé­ből is sikerült eröt meríte­nünk." Igen, ez éppúgy a va­lóság része, mint e könyv maga. No, meg persze az ajánlás folytatása: „Termé­szetesen azokat illeti valójá­ban köszönet, akik elősegí­tették könyvünk megszületé­sét. hiszen tanácsaik, támo­gatásuk és biztatásuk híján aligha juthattunk volna el célunk megvalósításáig" Kö­szönet nagyon is indokoltan szólhat — legjobban maguk­nak a kötet elkészítőinek. Domonkos László Hí: 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom