Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. Évfolyam, 284. szám 1986. deecmber 3., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A lépegetés szakasza A tanácsi vállalatok új irányítói A megye 40 tanácsi vál­ilalata közül tavaly október elejétől 22 tért át az új irá­nyítási formára. Ennél a számnál eredetileg három­mal többet terveztek. Azon­ban a szegedi és szentesi városi tanács élt az áttérés kapcsán biztosított szerve­zetmódasítás lehetőségével. A szegedi Divatszabó Válla­latot és a Hangszergyárat más szerv részére adták át. A szentesi Autójavító Kis­vállalatot ez év februárjá­ban felszámolták. A tanácsok által elvégzett besorolások ismertté válása után néhány esetben törek­vések mutatkoztak az ál­lamigazgatási irányítás fenntartására. Ezek azonban végül nem módosították az eredeti elképzeléseket. A vállalati tanácstagok válasz­tásánál igen gyakran éltek a többes jelölés lehetőségével. A megalakult új testületek­ben a dolgozój képviselet aránya megfelel az előírá­soknak. Néhol elgondolkod­tatóan alacsony a fizikai dolgozók száma. Az alakuló­üléseken általában a szerve­zeti és működési szabályzat és az igazgató megválasztá­sa, illetve megerősítése sze­repelt a papirenden. A vál­.lalatok új belső működési szabályzatainak nagy része módosításokkal került jóvá­hagyásra. A változtatásokat általában nem az új testü­letek tagjai javasolták, ha­nem a törvényességi fel­ügyelet. Általában a dönté­si szintek és a hatáskörök nem különültek el megfele­lőképpen egymástól. Az el­ső ülésen öt vállalatnál nem választották meg az igazga­tót. Előfordult, hogy a pá­lyázat húzódott el, de volt, ahol az addigi vezető nem kapta meg a további mun­kájához szükséges számú ,,igen"-t. Feszültségek álta­lában a rosszul gazdálkodó vállalatoknál keletkeztek. Egyes helyeken a választá­sok hozták felszínre az elő­készítés és a káderkiválasz­tás fogyatékosságait. A kis­teleki és a szentes; tanácsok nem irányították határozot­tan a vállalati kollektívá­kat, emiatt a választások elhúzódtak. Sőt, a munKa­fegyelem és a gazdálkodás is romlott. Az új irányitótestületek első évi . működésének ta­pasztalatai összességükben kedvezőek. Az azonban nyil­vánvaló. hogy a kollektív vezetés gyakorlati érvénye­sülése és az űj irányítók teljes felelősségérzetének ki­alakulása hosszabb időt vesz igénybe. A vállalati tanácsok álta­lában 2-3 havonta üléseztek, míg a küldött- és a közgyű­lések gyakrabban, havonta tanácskoztak. Az értekezle­teken egyre inkább nőtt az aktivitás, észlelhető volt az információigény emelkedése is. Az irányítószervek tag­ja; a saját munkájukkal kapcsolatosan bátrabban mondanak véleményt, mint a vállalat általános helyze­téről. Nehezíti az érdemi döntések meghozatalát, hogy a testületi tagok nagy részé­nek az irányítás legmaga­sabb szintjére nincs rálátá­sa. A legfontosabb döntés a középtávú és az idei terv elfogadása volt. Az iparban sok helyen ragaszkodtak a részletes, pontos számada­tokra való kidolgozáshoz, holott a jelenlegi gazdasági helyzet (és a központi irányelvek) inkább a straté­giai jellegű elhatározásokat igényli. Megfelelő a kapcsolat a gazdasági vezetés és a vál­lalatoknál működő társadal­mi szervek között. Zavaró, hogy nem tisztázott a mun­kamegosztás a szakszerve­zet és az űj vállalatvezetés között. A szakszervezet fó­rumain továbbra is megtár­gyalnak olyan kérdéseket, amelyekben döntési joga az irányítószervnek van. Törvénysértés eddig csak egyetlen egy esetben fordult elő a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. Meg­szüntetésére intézkedtek. Az új vezetőtestülete* te­vékenységére most az útke­resés a jellemző. Még nem mindenütt érzékelik ponto­san a lehetőségeiket és sze­repüket az önálló vállalati működés feltételrendszeré­.ben B. I. Korszerű műszerpark az Autóklub állomásain A Magyar Autóklub az utóbbi időben számottevően bővítette. korszerűsítette műszerparkját; a korábbi evi 2-3 millió forintos fej­lesztésekkel szemben az idén és a jövő év első ne­gyedében 25 millió forint ér­tékű műszert szereztek, illet­ve szereznek be, köztük a legkorszerűbb fékhatásmérő berendezéseket, szén-mono­xid-kibocsátást ellenőrző műszereket, füstölésmérőket, futómü-beállító berendezé­seket, motorvizsgálókat. Eze­ket a korszerű eszközöket igyekeznek úgy szétosztani az Autóklub több mint 50 műszaki állomásán, hogy az ország legkülönbözőbb része­in közel hasonló színvonalú szolgáltatásokkal állhassanak a klubtagok rendelkezésére. Mindezek mellett a klub a segélykocsikat is felszerel­te saját fejlesztésű műszerek, kel, így ma már a „sárga angyalokat" a korábbinál jó­val felkészültebben siethet­nek a bajba jutott autósok segítségére. Újdonságként az idei télen bővítik az indító szolgálatot, s a főváros mel­lett több vidéki nagyváros­ban, illetve a megyeszékhe­lyeken is hívni kell a „sárga angyalokat" az autók beindí­tására vagy kisebb hibák ki­javítására. Budapesten 25, vidéken pedig — legtöbb he­lyen január elsejétől — 28 inditószolgálati kocsi várja a segélyhívást. Különösen így tél előtt lenne hasznos, hogy az autó­sok igénybe vegyék az Autó­klub bővülő és korszerűsödő szolgáltatásait, hiszen ilyen­kor gyakran válnak csúszós­sá az utak, jelentősen csök­ken a látótávolság. vagyis rosszabbodnak a közlekedés feltételei, nő a balesetve­szély. Kedvezőtlen tapaszta­lat azonban, hogy a hazai, mintegy másfél millió sze­mélygépkocsiból — melyek­nek átlagos életkora megkö­zelíti a 9 esztendőt, s így műszaki állapotuk sem a leg­megbízhatóbb — viszonylag keveset vizsgáltatnak át a diagnosztikai állomásokon. Az Autóklub bázisain példá­ul ebben az évben eddig mindössze 160 ezer személy­gépkocsit vetettek alá az úgynevezett közlekedésbiz­tonsági vizsgálatnak, mely­nek során — másfél száz fo­rintért — a féktől a kormá­nyig valamennyi fontos, és a közlekedés biztonságával közvetlenül összefüggő részét átvizsgálják az autónak. A motordiagnosztikai vizsgála­tot alig 40 ezren végeztették el. pedig a motor helyes be­állításával egy-két literrel is csökkenthető az autó fo­gyasztása, vagyis a vizsgálat ára néhány száz kilométer alatt megtérül, és a hideg kocsi is hamarabb beindul. Az autósok gondatlanságát tükrözi az a tapasztalat is, hogy a vizsgálatok túlnyomó részét nem ilyenkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, hanem nyáron végeztetik el. A statisztikai adatok sze­rint májusban a legnagyobb a zsúfoltság a diagnosztikai állomásokon, s februárig fo­kozatosan csökken e szolgál­tatások igénybevétele. Az Autóklub arra is felké­szült, hogy műszerei mindig üzemképes állapotban le­gyenek: a fővárosi mellett 6 vidéki nagyvárosban: Debre­cenben, Kecskeméten, Mis­kolcon, Szekszárdon, Szom­bathelyen és Veszprémoen saját műszerkarbantartó üze­met hoztak létre az idén, melyek segítségével a koráb­binál jóval gyorsabbá válik a műszerek megjavítása és visszajuttatása a diagnoszti­kai állomásokra. (MTI) Magyar-kubai tárgyalások Hazaérkezett Havannából Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, aki november 24. és 28. között tárgyalásokat folytatott Pedro Luis Dorti­cosszal, a kubai építésügyi minisztérium vízgazdálko­dási intézete elnökével a kétoldalú vízügyi kapcsola­tok fejlesztéséről. Áttekintették a magyar— kubai vízügyi műszaki-tu­dományos együttműködés időszerű feladatait, majd aláírták az 1987—88. évi kö­zös vízügyi munkatervet. Eszerint a két ország szak­emberei együttműködnek szennyviztisztitási techno­lógiák fejlesztésében a szennyvizek öntözési hasz­nosításában és az árvízvé­delmi rendszerek fejleszté­sében. Folyószabályozás a Tiszán és a Maroson A Tisza magyarországi alsó szakaszán és a Maroson a hónapok óta tarló száraz­ság miatt igen alacsony a vízállás. Ilyenkor jól kirajzo­lódik, a folyómeder, s ez ki­tűnő lehetőséget nyújt a fo­lyószabályozási, töltéserősíté­si munkákra. Az Alsó-Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a munkaerő és a technikai eszközök koncent­rálásával így idejében sike­rült pótolniuk azt az elmara­dást, amelyet az év eleji je­ges tél, majd a tavaszi ár­hullámok okoztak. A Tiszán több helyen ezer­kétezer négyzetméteres „vízi pokrócokat" készítettek rő­zsefonattal merevített mű­anyag-szövetből. Ezekre 18 000 köbméter terméskövet szórtak, s így süllyesztették a takarókat a megrongált parti mederbe, hogy meg­védjék a víz további rombo­ló hatásától. Az Algyö feletti Tisza-szakaszon a víz áram­lását kedvezően befolyásoló, úgynevezett vezetőmüvet építettek, amely arra kény­szeríti a folyót, hogy a kije­lölt szakaszra rakja le isza­pos hordalékát, és töltse fel az előző években megron­gált, kivájt partot. A Maros-torkolati szaka­szánál az ősszel 5 kilométer hosszúságban töltésmagasítá­si és erősítési munkákat vé­geztek, mégpedig úgy, hogy a Maros gátjába beépített hatalmas mennyiségű földet a folyóból termelték ki. (MTI) Az űrkutatás lehetőségei Farkas Bertalan és Márta Ferenc látogatása Szegeden pi MisíiíV 'M, : Fogadás a megyei pártbizottságon Tegnap, kedden megyénk­be látogatott Farkas Berta­lan űrhajós ezredes és Már­ta Ferenc akadémikus, az Interkoynosz elnöke, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnöke. A vendégeket Sze­geden a megyei pártbizott­ság székházában Bartha László, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának titkára, Papdi József, a me­gyei tanács elnöke és Szé­kely Sándor, a szegedi vá­rosi pártbizottság első tit­kára fogadták, majd baráti megbeszélésre került sor. Bartha László tájékoztatást adott a megye gazdasági életéről, a legfontosabb gaz­daságpolitikai feladatokról, a tudományos kutatás és a termelés kapcsolatáról. Esz­mecserét folytattak a ma­gyar tudományos intézmé­nyek űrhajózással kapcsola­tos kutatómunkájáról, a Ve­ga-programban részt vett magyar tudósok eredmé­nyeiről, az űrhajózás hasz­náról, a tudományos ered­mények gyakorlati haszno­sításáról. Kora este a vendégek a megyeszékhelyen, a Hermán Ottó kollégiumba látogattak, ahol Kocsondi András, a JATE rektorhelyettese fo­gadta őket. Találkoztak, be­szélgettek a diákbizottság tagjaival. Ezt követően az MTA Szeged; Biológiai Ku­tató Központjában Alföldi Lajos főigazgató tájékoztat­ta Farkas Bertalant, Márta Ferencet és a kíséretükben levő Bartha Lászlót és Szé­kely Sándort az intézmény munkájáról. Utána Farkas Bertalan az űrrepülésre va­ló felkészülésről, élményei­ről, az űrkutatás további lehetőségeiről tartott elő­adást az intézet nagytermé­ben egyetemi hallgatók ré­szére. A vendégek ma reggel utaznak el megyénkből. Tájértekezlet Vásárhelyen À békemozgalomról Az Országos Béketanács közelgő XI. kongresszusa előtt tájértekezleteken vitat­ja meg az eddig végzett munkát, gyűjti a tapaszta­latokat és javaslatokat. Teg­nap délelőtt Vásárhelyen, a Hazafias Népfront székhá­zában köszöntötte Békés és Csongrád megye politikai és társadalmi szervezeteinek vezetőit, a két megye OBT­tagjait Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára. Fodor István, az Országos Béketanács titkára szólt a békemozgalomban eltelt két év munkájáról, kiemelve, hogy az alapvető feladatot, a leszerelés , és a nemzet­közi feszültség enyhítésére való törekvés határozta meg. Ez az év a nemzetkö­zi béke éve volt. Nagyon sok központi és helyi ren­dezvényen keresték a kap­csolatot a mozgalom kiszé­lesítése érdekében a béke­vágy demonstrálására Envi'dl Zoltán felvétele» A Herman Ottó kollégiumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom