Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

Szerda, Ï&86. december 3. 3 Egy este a képviselővel... Nehéz párbeszéd gumigyár jó néhány aktív nyugdíjat kapok? Hogyan dolgozója egynapi keresetét éljünk ketten alig 3 ezer fo­Elbeszéléssorozatát közól heti folytatásokban az Új Tükör. A főhős országgyűlé- ajánlotta fel az arra legjob- rintból? Sorolta mindenki a és ban rászoruló nyugdíjasai- szerény összeget si képviselő, fiatal, nö Editnek hívják, energiával és Hihetetlen nak. hogy aztán az össze­S aztán a „személyre bontott" pana­odaadással gyűlt pénzből ebédet és va- szok, arról, hogy nem kap­próbá! segélykérő választói csorát biztosítson öregjeinek, dolgaiban közrejárni. Nem- „Ilyenfajta törődésre és csak parlamenti interpellá- odafordulásra gondolok, ak- melegvíz-használati díjat. nak segélyt, üdülési beuta­lót. nem mérséklik a fűtési ciói jelentenek reményt a hozzá kéréssel fordulóknak, Az idős házaspár, aki hírből kor mikor azt mondom és hiszem, hogy a több oldalról SZOT-beutalót még hanem személyes közbenjá- érkező anyagi segítség eny- sem látott, ezen a találko­rásai adnak mankót a hon hit a nyugdíjasok súlyos zón tudta meg, hogy volt gondjain." őt választó polgárainak. Az az országgyűlési kép­viselő — akivel a hétfő es­tét töltötték a Vértó utcai munkahelyének még erre az A képviselőnő ismervén az évre is van beutalója. Szá­idősek helyzetét, tudta" jól, mos más egyéni sérelem ka­bent nem várja könnyű pár- pott itt orvoslást. Megláttat­nyugdijasotthonban egybe- beszéd, hiszen az idősek kö- tak azok a lehetőségek, ame­gyűlt öregek — úgyszintén zül a 70 éven felüliek jöttek Ivek kisebb-nagyobb enyhí­fiatal, nő és Editnek hívják, el. Azok, akik a legkisebb tést jelentenek a súlyos Jóllehet még nem került nyugdíjat kapják. Rózsa anyagi gondokon. Felkerül­olyan drámai szituációba, Edit ezért is hozott magá- tek kérések a mint Galgóczi művének hős- val vendéget. Piros Lászlót, noteszába az nője, mégis hasonlít — a a SZOT nyugdíjasbizottságá- ügyek közé. nak tagját, segítendő őt a képviselőnő elintézendő valószínűleg nem kitalált — elbeszélésben Edithez. „Látod, erre gondoltam — kérdések megválaszolásé- mondta kifelé jövet —, ami­Csak őrizze meg és semmi ban. Miután'beszélt a képvi- kor a találkozó előtt azt ne törje meg ezt a hitet és selök és a maga immáron mondtam, van értelme min­lelkesedést, a segíteni vá- másfél esztendős országgyű- den apró lépésnek is. Ha gyás ily mérvű akarását, ne lési munkájáról, élete első semmi mást nem értem el legyen mindez csak ifjúi hév parlamentbeli hozzászólásá- ezzel a beszélgetéssel, mint­— gondoltam, amikor az ról, a terveiről, a további ta- hogy az öreg házaspár egy­öregek napközi otthonának lálkozók fontosságáról zá- két hétig üdülni tud. és a dohányzásra kijelölt szűk poroztak a kérdések, a pana- néni melegvíz-átalánydíját kis előterében fújtuk a füs- szok. csökkentik, már megérte, töt Bödőné Rózsa Edittel, Előbb csak a napközi ott- Csak hát minderről az jut várva a találkozó kezdetét, honi kosztról szóló koránt- eszembe, miért nem tudják, Sorolta, hogyan lehetne a sem hízelgő kritikák. Kér- ismerik jobban a sorsukat jogosan igényelt és elvárt ték, hogy az ételek összeál­támaszt nyújtani azoknak, enyhítő lehetőségeket ezek, a munkában már tisztesség­gel helytállt emberek. So­lításánál vegyék figyelembe, akik már megették a kenye- hogy ebben a korban a dié­rük javát. Például többet ta szinte mindenkinek kell, kaknak még arról sincs, tu­tehetne a munkahely volt Aztán következtek a húsba?' domása, hogy a szegedi 10 vágó gondok. Miért, hogy napközi otthonban sok hely dolgozóiért. Meséli is, ho­gyan. Saját munkahelyének negyvenhét éves vasúti szol- vár még rájuk." kezdeményezését említi. A gálát után 3 ezer 100 forintos K. K. Uj j tanácsadó szervezetek az iparirányításban A szelektív iparpolitika nácsának feladata. A testület gálja és elemzi a kutatások megvalósítását segítő Ipar- egyebek között javaslatokat és fejlesztések irányítási politikai Tanács több szak- dolgoz ki a jövedelem-ter- módszereit, értékeli a ki­mai elemző, javaslattevő és melöképesség fokozásával emelten fejlesztendő ipar­döntés-előkészítő fórumot kapcsolatos kutatási és fej- ágak ilyen irányú mun­hozott létre. Az elmúlt hó- lesztési munkákra, illetve e káit. A tanács mellett mű­napokban hat ilyen testület programok megvalósitásá- ködő konzultatív testület se­kezdte meg munkáját. Ezek- nak gyorsítására, ben a tanácsokban, illetve Az ugyancsak a közel bizottságokban részt vesz- múltban létrejött kutatáspo nek az érintett iparvállala- litikai tanácstól az ipar ve tok. tervező-, kutató- és fej- zetése a műszaki fejlesztés vaslatok megvalósításához is. lesztöintézetek, és a külön- kérdéseiben vár megalapó- Az ipari minőségügyi ta­böző főhatóságok szakembe- zott elemzéseket és vélemé- nács feladata a hatékonyan rei. nyeket. A tanács figyelem- működő minőségi informáci­Az ipari konstruktőri- mel kíséri a műszaki fejlő- ós rendszer kialakítása, az technológusi tanács, amely dést, előre jelzi annak jö- ipari termékek, különösen a nyár elején alakult meg, vőben várható eredményeit, az exportgyártmányok mi­célul tűzte ki a műszaki al- részt vesz a távlati progra- nőségének folyamatos vizs­kotómunka segítését, a leg- mok kidolgozásában, vizs- gálata és értékelése, jobb módszerek elterjeszté­gítséget nyújt az egyének, illetve kollektívák által be­nyújtott műszaki ötletek, ja­Szorít a cipő Szorít a cipő? Igen. De melők jogtalan, meg nem ér- tálát várták el tőlük Ez a ezúttal nem a vásárlóké vagy demelt haszonszerzésének helyzet csak rosszabb minő­más szóval a fogyasztóké, visszaszorításáért. Sőt ezek- ségű alapanyag megvásárlá­hanem a termelőké. Az idén nek az akcióknak a népgaz- sával volt feloldható. S még váratlanul olyan mennyiségű daság egésze szempontjából ez sem lenne végzetes hiba. kínai cipő érkezett az or- való minősítése sem egvsze- Hiszen a bőr kikészítésében szágba, hogy gyárainknak, rú. könnyen átlátható dolog, annyi mesterfogás képzelhe­szövetkezeteinknek az oly Legyen most az „állatorvosi tő el, hogy nem rendkívüli biztosnak hitt hazai piacon ló" a hazai cipőhelyzet! Al- az ily módon elért minőségi nem kis eladási gondjaik lapotával. kórismérveivel is­adódtak. A korlátlannak vélt merkedjünk meg közelebb­áremelési lehetőségek is egy ről. csapásra elfogytak. Nem egy helyen a raktárakban elad­hatatlan tételek szaporod­nak, és alig-alig csordogál a folyószámlákra a bevétel. 2.1 Mindent egybevetve, Ma­gyarország még az idén is ugrás. Csakhogy ehhez ki­váló kemikáliák, cserzőanya­gok, festékek szükségesek. Sajnos, ezek előállítására a hazai vegyipar nem képes. Köztudott, hogy hazánk ban nagy az állatállomány. Joggal feltehetjük tehát a ra Gazdasági vezetők törik a fejüket. Akad gazdálkodó­egység, ahol már érzik: a sokkal inkább exportál, mint ké!"dést- h°gy n®m termei­importál női, férfi-, lányka-, fiú-, • gyermeklábbeliket. Évente 40-43 millió pár ci­pő kerül le a hazai futósza­lagokról. Ennek a mennyi­'TaTI ségnek a fele a határainkon ennen ; gazdálkodásuk atalakitasaval * vásárlóiát Ki- iáinkon nem csonkított használati Kiya!. *er®si ^asa^0Jat- ?V • értékkel. de alacsonyabb ydel„unckJl?lJ„°f80 szazale' áron kínálhatják a lábbelit. Tehát ők majd tudnak vála- ah szólni a kihívásra. Honnan J^'^^ILJL nyeink között. Ez ped.g di­az anyagköltség. A munka- vatcikk, s kereslete nem ép­mindössze 3-5 százalék. Ezekből a számok­ból könnyen megállapítható, ka a Szovjetunióban lel vá­sárlóra. hető-e meg az alapanyagnak legalább egy része idehaza? Sertéseink bőre nem kifeje­zetten alkalmas ilyen célra. A fajtaösszetételen kívül oka ennek az is, hogy vágóhid­sem a bőrgyárak; „keze alá" dolgoznak. Csak a sertésvelúr előállításával kísérletezhetnénk a siker re­ményében a jelen körülmé­ez a feladatszabás? utóbbi években az építőipari , . ,. árakhoz foghatóan gyors volt „r,pfdlg. idehaza a cipők bolti árá­nak emelkedése is. Ennek a tendenciának a megtörésére .hogy « ^tánsag soka em­született kormányzati döntés Iefetet elómunka-megtaka­arról, hogy árucseréből szár- ntassal ezen a területen nem fhhh minin nár kínai sokra megyünk. Vissza a mazó, több millió pár kínai , . ... cipőt osztanak szét a hazai DoroKnoz­boltokban. A túlzottan ma­gas árak ellen az idén több, megindított akció keltett fi­gyelmet. Az első a Skála 99 forintos téli budapesti para­dicsomdömpingje volt. S hogy ősszel a zöldségforgal­mazók ne pótolhassák a ki­kelet előtt a bevételükből kiesett százezreket, még ma is tart néhány fővárosi pia­con az ötforintos akció. Eb­pen most van a csúcson. A' szarvasmarhák' bőre lá ' jó minőségű a hazai legelőkön, istállókban is. Csakhogy gyakran elő­fordult. hogy ezt a cikket is jól fizető külföldiek vették meg a hazai feldolgozók elől. Nem lehet véletlen, hogv a jól hangzó Mark márka tulajdonosa Magyar­országon vesz bőrt, s termé­keinek egy részét nálunk készítteti el, bérmunkában. Ezen a területen a megol­Ezeknek döntő részét Dél-Amerikából sze­rezzük be. Ezen a nyers­anyagpiacon igencsak csa­pongóak az árak. Hol túl sok disznó viseli a hátán a topánkák alapanyagát, hol túl kevés. A bőrösök árcé­duláikat a vásárlási lehető- dás 'ehetne talán egy gaz­ségek figyelembevételével dasági társaság megszerve­írják meg. Csakhogy a kom- zése. amely az egész ágazat petitív árrendszer teljesen ¡"¡erteagazo erdekeit egyet­megzavarja ennek a hatás- len eredőbe gyűjtene. Meg­,,m5„ K„rmn„.n nak az érvényesülését ide- Jegyezzük, hogy kisebb kör­vmm/JTó n'aS haza- Előfordulhat, amikora ben a pécsi bőrgyár már vul mee 10 nehanv kertesze- vj,ágpiacon éppe„ zuhannak létrehozott egy ilyen érdek­az árak, a mi késztermék- közösséget. készítőink emelkedő összege­kért juthatnak alapanyag­sorban állás volt Szegeden is bof". Ugyancsak 'mporV .. bol kerül az orszagba a tal- Cipogyarlóinknak legin­pak alapanyaga. Külföldről kább az fáj, hrígy időbén vesszük a kiegészítőket, a nem tájékoztatták őket a ragásztót, a cérnát, a csatot, kínai, pakisztáni, uruguayi, a fűzőt és a ringlit is. Az brazíliai cipők hazai boltok­vül még jó néhány kertésze ti terméket vontak be. Nem­csak a kivételezett helyhez kötődik az olcsó számítógé­pek árusítása. Emlékezetes a csökkentett árú Commodo­re plusz 4-es gépekért. Ka­rácsony előtt hasonló akciók várhatók, amikbe ugyaneb­4. Le utóbbi években lassan, de ba való megérkezéséről. Ügy VMtnll* gZlv fokozatosan emelkedő ára- érzik, a hazai ipar védelme Változás, hogy ezúttal mar . fizetünk e,ekért is A nemcsak magánszemélyek, *at Uzetu.nk ezekert >f; A hanem közületek is lehetnek hazal cipoipar" nem volt ke" vásárlók. Ügy hírlik, a — kissé megkésett — magyar árletörési kísérletek hatásá­ra legnagyobb határokon tú­li magán-bevásárlóközpon­tunkban, Bécsben is esnek a felsorolt számítógépek árai. Mindennek ellenére, senki sem állíthatja azt, hogy ezekkel az akciókkal már pes olyan fejlesztési eszkö­zöket felhalmozni, amikkel versenyt tarthatott volna a legalább ennyit megérde­melt volna. Különösen azért, mert a felnőttlábbelik árát igencsak növelte a 22 száza­lékos forgalmi adó. S ahogy ban jelentett volna előnyt. Hanem a felsörészgyártó ro­mindent megtettünk a hazai botok nem álInak ™fg pi: infláció, egyes, kivételezett henm" nem varrnak tovabb helyzetben levő hazai ter­vezető világcégek technoló- nőtt az ár, úgy emelkedett giájával. Az automata gépek a költségvetésnek befizetett munkába állítása ezen a te- összeg is. TIöbb forintnak leten elsősorban nem nagyobb összeg a valamivel a munkabér-megtakarítás- több mint ötöde. A techno­lógiai lemaradásban szere­pet játszott az, hogy az or­szág kasszájában kevés kül­földi fizetőeszköz volt. S a sét. A tanács már foglalko­zott a számítógépes mérnöki tervezés szélesebb korú be­vezetésének lehetőségével, valamint a legújabb elektro­nikai eszközök alkalmazásá­val is. Nemrég az Elektro­nikus' Mérőkészülékek Gyá­rában tanácskozást tartottak a különféle elektronikai mé­réstechnológiák vállalatok közötti cseréjéről. Augusztusban alakult meg az innovációs parkokat ko­ordináló tanács. Az innová­ciós parkok a tudományos kutatóhelyek, műszaki és természettudományos felső­oktatási intézmények, mű­szaki fejlesztőbázisok és in­novációs bankok vállalko­zásszerű együttműködésén alapulnak, céljuk a kutatási és fejlesztési eredmények ipari hasznosításának gyor­sítása. A tanács mar javas­latokat tett az innovációs parkok szervezetének kiépí­tésére, működésének módjá­ra, pénzügyi rendjére. Je­lenleg Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Veszprémben, Debrecenben és Pakson szerveznek ilyen együttmű­ködést a helyi iparvállala­tok, oktatási intézmények, akadémiai kutatóhelyek szel­lemi bázisára építve. Az ipari kutatási és fej­lesztési tevékenységek, a kü­lönböző középtávú kutatási és fejlesztési tervek és tár­caprogramok társadalmi ösz­szehangolása az ipari kuta­tásfejlesztési programok ta Edzett szülők mozgalma Mint ahogy a pincér vagy a benzinkutas szá­mára természetes a borra­való — a fizetést már ele­ve így állapították meg — olyannyira magától értető­dő, az iskolában, óvodá­készül: nem hajlandó fe­neketlen hordóba tölteni önzetlen segítségét. Az egyik szülői értekez­leten elhangzott kérés nem nagy ügy: az iskola előtti téren az elkorhadt s emiatt ban számítanak a szülök kivágott fák helyére ültes­segítségére, brigádok, kol- senek újakat, tegyék rend­lektivák munkájára. A be a parkot, s vállaljanak nek, megkenik a vajaske­kedves apuka a szívhez felette védnökséget! Az íiyerét, kipucolják a cipő­szóló kérésnek engedve sem ártana, ha idöközön­elvállalja, hogy befesti a ként csemetéik után ösz­kerítést, felássa a kertet, szeszednék az eldobált pa­megjavítja a vízcsapot, a pírzsebkendőket, ropis szünetben is elinná a szom­jas föld. Az egész nem nagyobb terület mint egy magánház kertje, utcai portája", mit kell éhhez védnökség. Hát nem az a legnagyobb baj épp, hogy odahaza is sokhelyen min­dent a gyerek elé készíte­kedves anyuka megvarrja a babzsákokat, a szülői munkaközösség meglepe­tesekent megalkotja a pe­dagógusnapi ajándékot, a himzett teritöt. A józan ész is azt dik­tálja: minek arra „köz­ponti pénzeszköz", ami ru­galmasan megoldható. Amig érezhető mindkét fél lelkiismeretessége, erő­feszítése, örömet jelent a másokért, jelen esetben a gyermekeink szebb kör­nyezetéért, jobb közérze­téért vállalt áldozat. Ke­serű szájízzé, csendes mor­zacskókat. Ekkor egy-két „elavult" nevelési elvű szülő fejében regi emlékek elevenedtek meg. Mintha akkoriban lett volna, ne­kik, gyerekeknek is idejük effélére. Jó, rendben van, hogy a gyakorlati óra nem kapálásból, gereblyézésböl áll, hisz más a kor, a technikai ismeretek talán fontosabbak. Csakhogy lé­tezik a kisdobos és az út­törőmozgalom, s az önte­vékenységet ott még egyen­lőre nem tiltja senki. Mi­kor tanulja meg a gyerek, hogy a gondozott környe­golódássá szerencsére csak zet nem isten ajándéka, elvétve fajul az együtt munkálkodás. Sajnos, ta­lálkoztam már olyan szü­lővel is, aki addig a pon­tig jutott, hogy lázadni hanem munkával jár, s tőle is függ. Az elültetett fát nap mint nap locsolni kellene, s a vizet tanítás előtt és után vagy a nagy­jét, azzal, hogy őneki csak a tanulás a dolga. Még az iskolában is ezt tapasztal­ja? Neki ezek után lesz ideje s kedve majd vissza­járni az iskolába az ő gyerekei érdekében. Egyébként a téren már­ványtábla is áll, gondolná az ember, hősök, mártírok emlékére. Közötte gaz, széjjelség, mindaz, ami a gazdátlanságból adódik. Ki tudja hány gyerek ol­vasta el a tábla szövegét s értette meg a lényegét. Edzettséget nemcsak a hinta, mászóka adhat. íme a felirat: „Ezt a játszóte­ret az edzett ifjúságért mozgalom elősegítésére építették társadalmi mun­kában. 10. sz. Volán Vál­lalat Tefu üzeme, Szegedi Építőipari Vállalat szocia­lista brigádjai". T. Sz. I. a cérnaszakadás korrigálása nélkül, és nem felejtenek ki a munkafázisból egyetlen öltést sem. Gyártunk mi is vállalatokat sújtó magas központi elvonás is. Ennyit az „állatorvosi ló­ról". Az árletörési akciókról igazán jó gépeket a cipő- annyit megállapíthatunk ál­gyáraknak. Csakhogy ezek­hez országhatárokon belül elképesztően nehéz volt hozzájutni. Hiszen kül­földön eladhatók, konverti­bilis valutáért. Gyártójuk, ha dollárral vagy márkával fizető vevőt tud felmutatni. talánosságban, hogy önma­gukban nem elegendőek a meghirdetett antiinflációs gazdaságpolitika sikerre vi­teléhez. Nemegyszer nagyobb ezeknek a megmozdulások­nak a füstje, mint a valós jelentősége. Előfordul, hogy idehaza különböző plusz elő- nyomukban nem várt fe­nyőkhöz juthat. 3. szültségek is keletkeznek. Ezek kiszámítása, előrejelzé­se gazdaságunkban a piaci verseny és a hiány egymás mellett - élése miatt szinte Bőrvásárláskor a magyar lehetetlen. Az infláció visz­külkereskedőknek tőkeerős szaszorításánál ma a legna­nyugati bőrgyárakkal kelle- gyobb gondot kétségtelenül ne küzdeniük a legjobb mi- a teljesítményfedezet nélkül nöségű bőrökért. Csakhogy kiáramlott bérek jelentik, kiküldötteink devizakerete Bizony, ezek miatt is szorít, nememelkedett az alapanyag- most igazán a cipő, aminek árakkal párhuzamosan. Mi méretét az éves népgazda­tóbb: ugyanazért a pénzért sági terv igyekezett meg­több négyzetméter hazahoza- szabni. Böle István Bolgár tudós látogatása Kedden délelőtt háromna- Rajcso Dinkov ma délelőtt pos látogatásra Csongrád a megyei pártbizottság okta­megyébe érkezett Rajcso tási igazgatóságán tart tájé­Dinkor, a Bolgár Tudomá- koztatót, délután pedig ellá­nyos-Technikai Koordinációs togat a Szeged-Szőregi Tisza Tanács munkatársa. A me- —Maros Szög Termelőszövet­gyei pártbizottság székházé- kezetbe. Holnap, csütörtökön ban Sebe János osztályveze- Hódmezővásárhelyre utazik, tő fogadta a vendéget, aki a Metripondban a gyár mű­délután az MTESZ épületé- szaki kollektívájának szak­, . . , . . , ., . mai előadást tart, utána vá­ben A tudományos technikai rosnézésen vesz ¿észt> majd forradalom és Bulgaria cím- délután visszautazik Budá­méi előadást tartott pestre

Next

/
Oldalképek
Tartalom