Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

4 Szombat, 1986. október 4. Űrhajósok kongresszusa Október 13. és 17. kőzött Budapesten rendezik meg az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének II. kongresszusát — jelentette be pénteken Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköztársaság űrhajósa ./ hazai és külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsa szervezésében sorra kerülő tanácskozáson előreláthatólag 17 ország csaknem 50 űrhajósa vész részt. A Szovjetunióból 15-16. az Eigyesült Államokból pedig 11-12 űrhajóst várnak. A kongresszus fő témája: a világűr, mint az élet közege. Az ötnapos tanácskozáson az űrhajósok kicserélik információikat az eddigi űrrepülések tapasztalatairól. Farkas Bertalan elmondta, hogy a világon jelenleg csaknem 200 űrhajóst tartanak számon. A tavaly Párizsban megalakult szövetségnek, a szervezeti szabályzat tervezete szerint olyan személyek lehetnek a tagjai. akik legalább egy alkalommal tartózkodtak Fold körüli pályán keringő űrhaJ jón Fiatalok randevúja Ma, szombaton a szegedi Ipari Szövetkezetek KISZbizottsága 1982 óta (kétévenként) harmadik alkalommal rendezi meg a Csongrád megyei Ipari Szövetkezetek ifjúsági napját. Erről beszélt Rózsa János a bizottság titkára. — Az ifjúsági nap célja idén is az, hogy a megyei ipari szövetkezeteiben, kisszövetkezeteiben, dolgozó fiatalok illetve a szakmát szövetkezeteinkben elsajátító szakmunkástanulók találkozzanak egymással. A szá-, mukra szervezett programokon megismerhetik egymást, élet és munkakörülményeit. A politikai, kulturális eseményeken kicserélhetik tapasztalataikat. Természetesen nem feledve a vidámságot. a szórakozást sem. — Hogyan kapcsolódtok u megyei szakmunkástanulók és dolgozó fiatalok hónapjához? — A kikapcsolódás egyértelmű, hisz mi is azt szereti nénk ha területünkön dolgozó fiatalok együttlétük során felvetnék az őket közvetlenül érintő kérdések egész sorát.. A fiatal szakemberek beilleszkedésüktől kezdve a szakmunkástanulók munkahelyi iskolai munkájáig. Hiszem, hogy mi is választ adunk ifjúságpolitikai kérdésekre. ami ma, 1986-ban izgatja a szövetkezeti mozgalomban dolgozókat. Az egyértelmű ifjúságmozgalmi céljainkkal sok megfér a programjainkba a régi zene, filmek vetítése, számitógépes játékok, sport, humor és a videódiszkó. Munkánkhoz nem először kaptunk segítséget és támogatást a megyei, városi KISZ-bizottságtól, a Kiszövtől és a HVDSZ Csongrád Megyei Kiszöv területi szakszervezeti bizottságától. A konferenciára jelentkezés határidejét a nagy érdeklődésre tekintettel. két héttel — október 15-ig —i fneghosszabbították. Titkárnők egymás között December 2—3-án rende-í zik meg először hazánkban a titkárnők országos tanácskozását. A kétnapos tanácskozás * lehetőséget nyújt majd a résztvevőknek arra* hogy kicseréljék tapasztalataikat a titkársági munka szervezéséről. Zenei naptár Világnapi koncertek Szegeden két koncerten is megemlékeztek a zenei világnapról. Október elsején a JATE-aulában rendezték meg az egyetemi kórusok és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női karának hangversenyét. Elsőként a SZOTE vegyes kara mutatkozott be, Joo Fte karnagy vezetésével. Ügy tűnik, a kórus az idén meg nehezebben rázod ik össze, minden ¿irodukciójukon érezhető volt, hogy összetételével problémák vannak. Ilyen létszámú női karhoz erőteljesebb férfiszólamok kellenenek. Előadásmódjuk mindezek ellenére könnyed és biztonságos volt. Lassus Zsoldosszerenádját szépen felépített, iveit szólamvezetés jellelmez te. A JGYTF női karáról, Ordasi Péter karnaggyal az élükön, csak, felsó fokon nyilatkozhatunk. Az általuk előadott darabok magas színvonalú szakmai felkészültséget igényelnek, karnagytól és kórustagoktól egyaránt. Ez nem véletlen, hiszen közülük kerülnek ki a jövő ének- és zenetanárai. Két müvet hangszeres kísérettel szólaltattak meg. liándel 19. duettjét Vass Íren csembalón és Szászvárosi Sándor gordonkán kisérte. Előadásuk méltó befejezése volt Michael Haydn Laudate pueri dominum kezdetű gradualéja, melyet a főiskolai kamarazenekar tagjainak közreműködésével szólaltattak rr.eg. Befejezésül az ünnepséget rendező fszegedi Egyetemi Énekkar állt a közönség elé, Cser Miklós és Gyüdi Sándor karnagyok vezetésével. Műsor-összeállításuk legalább olyan szokatlan volt, mint megjelenésük. A Cser Miklós által vezényelt darabok közül kiemelkedő volt Fehér András Tedd a kezed homlokomra cimü, madrigálszerű kórusművének bemutatása. Gyüdi Sándor Dowland madngálját, valamint Carl Orff Catullus versére komponált kórusművét vezényelte. Október másodikán került sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola disztermében a zenei világnap és Liszt születésének 175. évfordulója tiszteletére rendezett hangversenyre. A Lisztműsor igényesen összeállított, arányosan felépített volt. Mindenképpen ki kell emelnünk a Revive Szépedin.; (Éledjen újra Szeged!) cimü indulót, melyet Kerek Ferenc rövid ismertetéssel adott elő. Bár a kompozíció nem tartozik az igazi Lisztremekművek közé, nekünk, szegedieknek mégis fontos, hiszen az 1879-es nagy árvíz hallatara irta a zeneszerző. Iván Ildikó operaénekesnő három dal előadásával érdemelte ki a közönség vastapsát, s a Sinkó Györgytől hallott dalok közül a 104. Petrarca-szonett tetszett legjobban. A két utolsó Liszto-műre forrósodott fel a hangulat. A II. magyar rapszódiát Bódás Pétyr és Delley József "zongoraművész adta elő, s a Rákóczi-induló — Bódás Péter, Bódásné Vanyiska Zsuzsa, Delley József és Kerek Ferenc zongoraművészek előadásában — ismert dallamának hatására fokozódott a nézőtéren a lelkesedés. G. E. A szomszédban jártam A kőkorszak küszöbén Lebukhattam volna, ha valaki jól figyel. Az írtam a minap. Vaskapuhoz menet, hogy háromnegyed tizenegykor láttuk megint meg a Dunát, és öreg dél is elmúlt, mire ebédhez ülhettünk. Hát közben? Bekirándultunk egy kicsit a kőkorszak legelejébe. Aki bírja, tartson még ki egy kicsit! Réteges hegyet találunk szemközt, el is nevezem mindjárt Réteshegynek. Kis folyó szökik bele a nagy folyamba, de szokott az nagyobb is lenni, mert a rétegek éleit mind simára mosta. Mit is -keresünk? Lepenszki vjrt? Az meg micsoda? A Lép a — ügy írom, ahogy kimondják! — szerb női név.t eredetileg talán szépet, szépséget jelent, a lepertszki belőle képzett melléknév, a vir pedig kilátó. Nem néztem utána, Jóska mondta, és én elhittem. Állítólag itt fulladt bele a Dunába a szerenc'ijétlen szépség. Mennyire táplálja a vadregényes tájék a romantikát! Múzeumot jelez egy kicsike nyíl. A Duna párkányán, hátul, hegyektől védve, itt telepedett le az ősember a kőkorszak legelején, körülbelül nyolcezer évvel ezelőtt Hírből jól ismerem a régészet kormeghatározó eszközeit. hasznosnak is tartom őket. de félek is tőlük. Ha valaki csak ezer évet téved is, meg se nagyon kottyan neki. pedig az ezer év majdnem annyi, amennyi Árpád apánktól mostanáig eltelt És hol vagyunk azóta! Akkori nyelvünket, se értenénk meg nyelvészek magyarázata nélkül, ha egyáltalán maradt volna belőle leírva valami. A Tihanyi alapítólevél százötven évvel kéTermészettudományi hét Beszélgetés Csillik Bertalannal Az idei múzeumi és műemléki hónap első hetében a természettudományokhoz kapcsolódó programokat szervez a Móra Ferenc Múzeum. Hétfőn, 6-án este 6 órakor a Beszélgetés kortárs tudósokkal sorozatban Csillik Bertalan tanszékvezető egyetemi tanár lesz a múzeum vendége. Mint Szegeden köztudomású, a SZOTE professzorának szakterülete a neurobiológia, az emberi idegrendszer működését vizsgálja A szegedi születésű professzor itt szerzett orvosi diplomát iS; 1965—66 között megszervezte és vezette az MTA—JATE elektromikroszkópikus laboratóriumát. 1968 óta a SZOTE Anatómiai, Szövet- és Fejlődeistani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. A következő múzeumi programot szerdára tervezték, kirándulást a vetyeháti őre? nyárfához. Szombaton indul újra a matinésorozat: Csizmazia György vezetésével a természet jeleivel ismerkednek a biológiai szekció foglalkozásaira berlettel rendelkező gyerekek — délelőtt 10 urától. Műsorajánlat A HÚSZÉVESEK SZERELME című csehszlovák filmet vetítik a JATE filmesztétikai körének foglalkozásán, ma, szombaton délután fél 3 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületének auditórium maximumában. SZEGED ÚJJÁÉPÍTETT SZÍNHAZÁÉ A KÉPERNYŐ ma. szombaton a 2-es programon 18 óra 50 perctől: előbb Egy szinhaz száz éve címmel történeteket, élményeket elevenítenek fel a teátrum egykori művészei, este 8-tól pedig helyszíni közvetítés számol be az avatásról. A szünetben a szegedi tévéstúdió A színház cimü lírai filmetűdjét vetítik Ismét megtartják- a TAPAI BÚCSÚT: már ma, szombaton délután 3 órától menetláncban vonulnak fel a Kárász utcán a meghívott népi együttesek — Csantavérről, Kalocsáról. Pörbölyből. Szanyból, öregcsertőből érkeztek — a házigazda tápéi hagyományőrző népi együttessel együtt, egészen a Dugonics térig, ahol közös műsort mutatnak be. Holnap. vasárnap de. 10-től lépnek fel a tápéi vásártéren, délután 2-töl menettáncukat is errefelé ismétlik meg. majd 3 órától rendezik meg a gálaműsort a helyi Juhász Gyula művelődési házban A tápai búcsú délutáni programjai között szerepel még gyermekműsor, divaf és sportbemutató, Izisz-koncert, kórushangverseny és videódiszkó is. Két gyermekprogramot ia kínál az Ifjúsági Ház: holnap, vasárnap délelőtt 10 órától megrendezendő MESEMATINÉJUKON a KiSmaszat és a gézengúzok című magyar filmet vetítik, október 6-án. hétfőn deli 1 órától a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek Csinnbumm cirkusz cimü gyermekműsorát élvezhetik a kicsinyek. KOLOS ISTVÁN ORGONAHANGVERSENYÉT rendezik meg október 6-án, hétfőn este 8 órától a Dómban, a Collegium Artium zenetudományi szekciójának foglalkozásaként. A műsorban XX. századi művek szerepelnek, közreműködik a Canticum kamarakórus, Gyüdi Sándor vezetésével. AHOL A ZÖLD HANGYÁK ALMODNAK — Werner Herzog világhírű NSZK-filmjét vetítik október 6-án, hétfőn este fék 7töl, a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban levő Volán-film. klubban. A SZEGEDI REGIONÁLIS TÉVÉADÁS legközelebb október 7-én, kedden, a szokásos időben, este fél 7-től lesz látható a 2-es programban. Az adás többek között beszámol majd egy tsz-szabadalom bonyodalmairól, szabadidós sportklubokról Békés megyében. A NASA OBRAZOVKAT. a szegedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsorát október 8-án, szerdán este 7 óra 5 perckor sugározza a 2-es program. Az adást október 11-én. szombaton reggel fél 9-kor az l-esen megismétlik. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára lesz a Kossuth-rádió október 10-én, pénteken, 14 óra 10 perckor kezdődő, VÁLOGATOTT PERCEINK című műsorának vendége. PÉTER LÁSZLÖ: A SZERETTE VAROS című kötetéről Czine Mihály recenziója lesz hallható október 10én, pénteken 12 óra 45 perctől a Kossuth-. 18 óra 50 tol a 3. műsorban. sőbbi. Ennyi rizikót persze vállalnunk kell. főleg akkor, ha nagyobb is lehetne. Időnként átértékelik őseink történelmét is. Amikor kitűzték a Vaskapu első erőművének helyét, kutatni kezdték azt a partvidéket, amelyik víz alá kerül. így akadtak rá a talán legkülönösebb ősember telepére is. Sámuel óta nevet szoktunk adni az ősöknek, az ős Duna-parti embert elneveztem mindjárt Bagolyszemü Rétes Jankónak. A társait egyelőre semminek. A Jankó azért, meri férfinak adtam a nevet, a Rétes' azért, mert a Réteshegy alatt lakott, a Bögölyszemű pedig azért. mert .-ánkmaradt (fejszobrain a szemek a bagolyéhoz hasonlíthatók. Má'sok szerint a haléra. Nem örök használatra szántam a nevet, elnézést kérek ezért is a régészektől. Meg azért is. hogy Patkófalvának mondom a települést. Olyanra épült, amilyenre a hely engedte. Hogy miért volt különös ember? Azért például, mert már szobrokat faragott. Ami a legrégibbnek látszik — csalóka a látszat, vigyázzunk vele; —. olyan csak, mintha krumpliból nagyolták volna ki. Szűk a szeme, és tátva a szája. A nagy, kerek szemeket föltehetően csak a későbbi ember fedezte föl a szobrászat számára, a szája viszont azért is maradhatott tátva, mert így könnyebben kifaragható. A többi is ilyen. Azért is különös, mert átlagos magassága 182 centi körül volt. Csontozata erős. Fényképen látható egy csontváz — a hatvankilencedik — törökülésben (?) eltemetve. Arányait tekintve is nagy a feje, és magas a homloka. Igaz, győzködnek később, nem nagyobb, csak nvúltabb lehetett, de az is különös Zsugorított temetés nyomai is látszanak, és ez a beavatkozás föltehetően arra való volt. hogy ne császkáljon vissza a halott az élőket riogatni. A legérdekesebb azonban, hogy ez az ember már értett a mértanhoz. A telepen hét réteget találtak egymás fölött, és egymás után mind a hetet lakták. Mai ésszel úgy képzelhető el legkönyebben, hogy időnként mégis kijött a Duna, es elmosta, illetve iszappal betakarta. Ha azonban ennyi lett volna csupán. a régi kunyhókat hozhatták volna helyre, és nem lettek volna rétegek. A kőkemény padlók fedték egymást. tehát föltehetően elköltöztek, es csak akkor térhettek vissza, amikor elfelejtették, hogy őseik már lakták azt a partot. A lényeg azonban így még érdekesebb: mind a hét rétegben ugyanolyan alaprajzú „házak" nyomaira bukkantak. Ma úgy mondanánk, vérükben volt a forma. Ugyanolyan, de nem akármilyen. Képzeljünk magunk elé egy egyenlő oldalú háromszöget. Tudjuk jól, minden szöge hatvanfokos. Osszuk föl a két szárát négy-négy egyenlő részre, de alulról számítva a harmadiknál nyessük le. Akkora lesz a trapézzá átalakult idom fölső széle, mint a levágott szár volt. Mintha ezt az oldalt rakták volna föl háromszor a trapéz két oldalára, és ugyanez a méret megy rá négyszer az alapra is. A trapéz alapja persze csak fiktív valami, az igazi alaprajz ugyanis körcikkbe záródik. Igen szigorú lehetett az akkori városi főmérnök. ha ennyire pontosan megkövetelte hét rétegen — ezer éven! — keresztül is. A méretek változtak. voltak egészep kicsi építmények is, némelyikbe legföljebb egy gyerek fért volna bele. de az arányok mindnél változatlanok. Hogy mire használták a kicsiket, még nem tudja senki. Középen piacszerű tér. Folytassuk. Az összes építmény a Duna felé nézett. Nyilván azért is, mert mindnyájan halásztak is. és a halat a folyam adta, de különös! hogy valamennyi ennyire ragaszkodott a pontos tájoláshoz. A kicsik is, a •nagyok is. És a belsejük? Föltehetően középen volt a bejárat, kövekből kirakva. Ugyancsak kővel kerített tűzhely következett utána, hosszan befelé nyúlva. Talán nem tudták még rövidre vágni a fát? Arányait tekintve a zárókő az első harmadnál lehetett. A tűzhelyek két oldalán kiemelt személyiségű öregek csontvázát találták meg. Azért gondolható, hogy nem "akárkik voltak, mert máshová is temetkeztek. Akikre a családi tűzhelyet bízták holtukban is, fontosnak kellett lenniök életükben már. Laposra csiszolt kő következett befelé haladva. biztosra vehető, áldozati oltár gyanánt szolgált. Mögötte találták a különös szobrokat, és a gyermekcsontvázakat. Sok gyerek halt meg kicsi korában Nyilván nem tudták még. ha csak a padló alá temetik az öregeket, és melegíti őket a tűz, hamarabb halnak a gyerekek. Ezt csak én gondolom így. östörténészi orvos kellene ide. A tolmácsul szolgáló Jóska azt olvassa le a múzeumi •lapról, hogy 136 lakás helyét őrizte meg a telep, és időszámításunk előtti időkre, hatezer-ötszáztól ötezerötszázig tehető a kora. Arra is találtak példát hogy a ihailottat egj'zerűen kitették. a vadak és a madarak lerágták a húsát, és a ko- ' pasz csontvázat temették csak el A padló, ami alá bedugták halottaik javát, vörös homokkő és mészkődarabokból volt agyaggal 'összegyúrva, .és kiégetve. Sima, és kemény mindegyik. Eddig csak az alapról beszéltünk. Megpróbálták öszszerakni a maradékból a fölötte levő építményt is. Legvalószínűbbnek az látszik. hogy kemény dorongortból rakták meg a sátor vázát, de azt nem lehet tudni, mivel borították. Talán állatbőrökkel már. Csonttűkkel varrták egymáshoz a bőröket, kőpengéket és kőbaltákat használtak, hatalmas agyagedényeik és kicsike bögréik is voltak. Tehát már tárolták is az élelmet. A telep majdnem eredetin látható. Azért tészem hozzá, hogy majdnem, mert víz alatt lenne már. ha följebb nem költöztették volna. A méretekre, az összeillesztésekre természetesen nagyon ügyeltek. Hallom a múzeum őrétől, amíg nem duzzasztották föl a vizet, hó azon a területen soha nem esett, és a növényzet között ma is láthatók mediterrán fák. Hol van az AlDuna a mediterrán tengerparttól! És ma se tudják, milyen mértéket használtak. Ha már a telep megmozdulhat egyszer, nyugadtan tehetik jó messzire a telepről elnevezett csodaszállodák sorát is. Véletlen vagy szándékos, nem tudom, de a lámpák burája nagyon formázza az egyik talpas köcsögöt. csak üvegből van, és fordítva lóg. Itthon olyan vélekedést is hallok hozzáértő szájából, hogy az egész telep szentély is lehetett. Miért ne lehetett volna? Csak az a gyanús, a régészet mindig a túlvilágba menekül, ha valamire nem tud pontos feleletet adni. Ahogy a körzeti orvos a vírusokhoz. Horváth Dczsó I