Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

4 Szombat, 1986. október 4. Űrhajósok kongresszusa Október 13. és 17. kőzött Budapesten rendezik meg az Űrhajósok Nemzetközi Szö­vetségének II. kongresszusát — jelentette be pénteken Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköztársaság űr­hajósa ./ hazai és külföldi újságíróknak tartott sajtótá­jékoztatón. Elmondta, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia Interkozmosz Tanácsa szervezésében sorra kerülő tanácskozáson előrelátható­lag 17 ország csaknem 50 űrhajósa vész részt. A Szov­jetunióból 15-16. az Eigye­sült Államokból pedig 11-12 űrhajóst várnak. A kongresszus fő témája: a világűr, mint az élet kö­zege. Az ötnapos tanácsko­záson az űrhajósok kicseré­lik információikat az eddigi űrrepülések tapasztalatairól. Farkas Bertalan elmondta, hogy a világon jelenleg csaknem 200 űrhajóst tarta­nak számon. A tavaly Pá­rizsban megalakult szövet­ségnek, a szervezeti szabály­zat tervezete szerint olyan személyek lehetnek a tag­jai. akik legalább egy alka­lommal tartózkodtak Fold körüli pályán keringő űrhaJ jón Fiatalok randevúja Ma, szombaton a szegedi Ipari Szövetkezetek KISZ­bizottsága 1982 óta (kétéven­ként) harmadik alkalommal rendezi meg a Csongrád me­gyei Ipari Szövetkezetek if­júsági napját. Erről beszélt Rózsa János a bizottság tit­kára. — Az ifjúsági nap célja idén is az, hogy a megyei ipari szövetkezeteiben, kis­szövetkezeteiben, dolgozó fiatalok illetve a szakmát szövetkezeteinkben elsajátí­tó szakmunkástanulók talál­kozzanak egymással. A szá-, mukra szervezett programo­kon megismerhetik egymást, élet és munkakörülményeit. A politikai, kulturális ese­ményeken kicserélhetik ta­pasztalataikat. Természete­sen nem feledve a vidámsá­got. a szórakozást sem. — Hogyan kapcsolódtok u megyei szakmunkástanulók és dolgozó fiatalok hónapjá­hoz? — A kikapcsolódás egyér­telmű, hisz mi is azt szereti nénk ha területünkön dolgo­zó fiatalok együttlétük során felvetnék az őket közvetle­nül érintő kérdések egész sorát.. A fiatal szakemberek beilleszkedésüktől kezdve a szakmunkástanulók munka­helyi iskolai munkájáig. Hi­szem, hogy mi is választ adunk ifjúságpolitikai kér­désekre. ami ma, 1986-ban izgatja a szövetkezeti moz­galomban dolgozókat. Az egyértelmű ifjúságmoz­galmi céljainkkal sok megfér a programjainkba a régi zene, filmek vetítése, számitógé­pes játékok, sport, humor és a videódiszkó. Munkánkhoz nem először kaptunk segít­séget és támogatást a me­gyei, városi KISZ-bizottság­tól, a Kiszövtől és a HVDSZ Csongrád Megyei Kiszöv te­rületi szakszervezeti bizott­ságától. A konferenciára jelentke­zés határidejét a nagy ér­deklődésre tekintettel. két héttel — október 15-ig —i fneghosszabbították. Titkárnők egymás között December 2—3-án rende-í zik meg először hazánkban a titkárnők országos tanács­kozását. A kétnapos tanács­kozás * lehetőséget nyújt majd a résztvevőknek arra* hogy kicseréljék tapasztala­taikat a titkársági munka szervezéséről. Zenei naptár Világnapi koncertek Szegeden két koncerten is megemlékeztek a zenei vi­lágnapról. Október elsején a JATE-aulában rendezték meg az egyetemi kórusok és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női karának hang­versenyét. Elsőként a SZO­TE vegyes kara mutatkozott be, Joo Fte karnagy veze­tésével. Ügy tűnik, a kórus az idén meg nehezebben rá­zod ik össze, minden ¿iro­dukciójukon érezhető volt, hogy összetételével problé­mák vannak. Ilyen létszá­mú női karhoz erőteljesebb férfiszólamok kellenenek. Előadásmódjuk mindezek el­lenére könnyed és bizton­ságos volt. Lassus Zsoldos­szerenádját szépen felépített, iveit szólamvezetés jellel­mez te. A JGYTF női karáról, Or­dasi Péter karnaggyal az élükön, csak, felsó fokon nyilatkozhatunk. Az általuk előadott darabok magas szín­vonalú szakmai felkészültsé­get igényelnek, karnagytól és kórustagoktól egyaránt. Ez nem véletlen, hiszen kö­zülük kerülnek ki a jövő ének- és zenetanárai. Két müvet hangszeres kíséret­tel szólaltattak meg. liándel 19. duettjét Vass Íren csem­balón és Szászvárosi Sándor gordonkán kisérte. Előadásuk méltó befejezése volt Mi­chael Haydn Laudate pueri dominum kezdetű gradua­léja, melyet a főiskolai ka­marazenekar tagjainak köz­reműködésével szólaltattak rr.eg. Befejezésül az ünnepséget rendező fszegedi Egyetemi Énekkar állt a közönség elé, Cser Miklós és Gyüdi Sándor karnagyok vezetésével. Mű­sor-összeállításuk legalább olyan szokatlan volt, mint megjelenésük. A Cser Miklós által vezényelt darabok kö­zül kiemelkedő volt Fehér András Tedd a kezed hom­lokomra cimü, madrigálsze­rű kórusművének bemuta­tása. Gyüdi Sándor Dowland madngálját, valamint Carl Orff Catullus versére kom­ponált kórusművét vezényel­te. Október másodikán került sor a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola disztermé­ben a zenei világnap és Liszt születésének 175. év­fordulója tiszteletére rende­zett hangversenyre. A Liszt­műsor igényesen összeállí­tott, arányosan felépített volt. Mindenképpen ki kell emelnünk a Revive Szépe­din.; (Éledjen újra Szeged!) cimü indulót, melyet Kerek Ferenc rövid ismertetéssel adott elő. Bár a kompozíció nem tartozik az igazi Liszt­remekművek közé, nekünk, szegedieknek mégis fontos, hiszen az 1879-es nagy ár­víz hallatara irta a zene­szerző. Iván Ildikó operaénekesnő három dal előadásával érde­melte ki a közönség vas­tapsát, s a Sinkó Györgytől hallott dalok közül a 104. Petrarca-szonett tetszett leg­jobban. A két utolsó Liszto-műre forrósodott fel a hangulat. A II. magyar rapszódiát Bódás Pétyr és Delley József "zongoraművész adta elő, s a Rákóczi-induló — Bódás Pé­ter, Bódásné Vanyiska Zsu­zsa, Delley József és Kerek Ferenc zongoraművészek elő­adásában — ismert dallamá­nak hatására fokozódott a nézőtéren a lelkesedés. G. E. A szomszédban jártam A kőkorszak küszöbén Lebukhattam volna, ha valaki jól figyel. Az írtam a minap. Vaskapuhoz menet, hogy háromnegyed tizen­egykor láttuk megint meg a Dunát, és öreg dél is el­múlt, mire ebédhez ülhet­tünk. Hát közben? Bekirán­dultunk egy kicsit a kőkor­szak legelejébe. Aki bírja, tartson még ki egy kicsit! Réteges hegyet találunk szemközt, el is nevezem mindjárt Réteshegynek. Kis folyó szökik bele a nagy folyamba, de szokott az na­gyobb is lenni, mert a réte­gek éleit mind simára mos­ta. Mit is -keresünk? Le­penszki vjrt? Az meg mi­csoda? A Lép a — ügy írom, ahogy kimondják! — szerb női név.t eredetileg talán szépet, szépséget jelent, a lepertszki belőle képzett melléknév, a vir pedig ki­látó. Nem néztem utána, Jóska mondta, és én el­hittem. Állítólag itt fulladt bele a Dunába a szeren­c'ijétlen szépség. Mennyire táplálja a vadregényes tá­jék a romantikát! Múzeu­mot jelez egy kicsike nyíl. A Duna párkányán, hátul, hegyektől védve, itt tele­pedett le az ősember a kő­korszak legelején, körülbe­lül nyolcezer évvel ezelőtt Hírből jól ismerem a régé­szet kormeghatározó eszkö­zeit. hasznosnak is tartom őket. de félek is tőlük. Ha valaki csak ezer évet téved is, meg se nagyon kottyan neki. pedig az ezer év majd­nem annyi, amennyi Árpád apánktól mostanáig eltelt És hol vagyunk azóta! Ak­kori nyelvünket, se értenénk meg nyelvészek magyará­zata nélkül, ha egyáltalán maradt volna belőle leírva valami. A Tihanyi alapító­levél százötven évvel ké­Természettudományi hét Beszélgetés Csillik Bertalannal Az idei múzeumi és mű­emléki hónap első hetében a természettudományokhoz kapcsolódó programokat szervez a Móra Ferenc Mú­zeum. Hétfőn, 6-án este 6 órakor a Beszélgetés kortárs tudósokkal sorozatban Csil­lik Bertalan tanszékvezető egyetemi tanár lesz a mú­zeum vendége. Mint Szege­den köztudomású, a SZOTE professzorának szakterülete a neurobiológia, az emberi idegrendszer működését vizsgálja A szegedi születé­sű professzor itt szerzett or­vosi diplomát iS; 1965—66 között megszervezte és ve­zette az MTA—JATE elekt­romikroszkópikus laborató­riumát. 1968 óta a SZOTE Anatómiai, Szövet- és Fej­lődeistani Intézetének tan­székvezető egyetemi tanára. A következő múzeumi programot szerdára tervez­ték, kirándulást a vetyeháti őre? nyárfához. Szombaton indul újra a matinésorozat: Csizmazia György vezetésé­vel a természet jeleivel is­merkednek a biológiai szek­ció foglalkozásaira berlettel rendelkező gyerekek — dél­előtt 10 urától. Műsorajánlat A HÚSZÉVESEK SZE­RELME című csehszlovák filmet vetítik a JATE film­esztétikai körének foglalko­zásán, ma, szombaton dél­után fél 3 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületé­nek auditórium maximumá­ban. SZEGED ÚJJÁÉPÍTETT SZÍNHAZÁÉ A KÉPERNYŐ ma. szombaton a 2-es prog­ramon 18 óra 50 perctől: előbb Egy szinhaz száz éve címmel történeteket, élmé­nyeket elevenítenek fel a teátrum egykori művészei, este 8-tól pedig helyszíni közvetítés számol be az ava­tásról. A szünetben a szege­di tévéstúdió A színház ci­mü lírai filmetűdjét vetítik Ismét megtartják- a TA­PAI BÚCSÚT: már ma, szombaton délután 3 órától menetláncban vonulnak fel a Kárász utcán a meghívott népi együttesek — Csanta­vérről, Kalocsáról. Pörböly­ből. Szanyból, öregcsertő­ből érkeztek — a házigazda tápéi hagyományőrző népi együttessel együtt, egészen a Dugonics térig, ahol közös műsort mutatnak be. Hol­nap. vasárnap de. 10-től lép­nek fel a tápéi vásártéren, délután 2-töl menettáncukat is errefelé ismétlik meg. majd 3 órától rendezik meg a gálaműsort a helyi Juhász Gyula művelődési házban A tápai búcsú délutáni programjai között szerepel még gyermekműsor, divaf és sportbemutató, Izisz-kon­cert, kórushangverseny és videódiszkó is. Két gyermekprogramot ia kínál az Ifjúsági Ház: hol­nap, vasárnap délelőtt 10 órától megrendezendő ME­SEMATINÉJUKON a KiS­maszat és a gézengúzok cí­mű magyar filmet vetítik, október 6-án. hétfőn deli 1 órától a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek Csinn­bumm cirkusz cimü gyer­mekműsorát élvezhetik a kicsinyek. KOLOS ISTVÁN ORGO­NAHANGVERSENYÉT ren­dezik meg október 6-án, hétfőn este 8 órától a Dóm­ban, a Collegium Artium zenetudományi szekciójának foglalkozásaként. A műsor­ban XX. századi művek sze­repelnek, közreműködik a Canticum kamarakórus, Gyüdi Sándor vezetésével. AHOL A ZÖLD HAN­GYÁK ALMODNAK — Werner Herzog világhírű NSZK-filmjét vetítik októ­ber 6-án, hétfőn este fék 7­töl, a Kossuth Lajos sugár­út 52. szám alatti Dugonics moziban levő Volán-film. klubban. A SZEGEDI REGIONÁ­LIS TÉVÉADÁS legköze­lebb október 7-én, kedden, a szokásos időben, este fél 7-től lesz látható a 2-es programban. Az adás töb­bek között beszámol majd egy tsz-szabadalom bonyo­dalmairól, szabadidós sport­klubokról Békés megyében. A NASA OBRAZOVKAT. a szegedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsorát október 8-án, szerdán este 7 óra 5 perckor sugározza a 2-es program. Az adást ok­tóber 11-én. szombaton reg­gel fél 9-kor az l-esen meg­ismétlik. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára lesz a Kossuth-rádió október 10-én, pénteken, 14 óra 10 perckor kezdődő, VÁLOGATOTT PERCEINK című műsorá­nak vendége. PÉTER LÁSZLÖ: A SZE­RETTE VAROS című köte­téről Czine Mihály recenzió­ja lesz hallható október 10­én, pénteken 12 óra 45 perc­től a Kossuth-. 18 óra 50 tol a 3. műsorban. sőbbi. Ennyi rizikót persze vállalnunk kell. főleg ak­kor, ha nagyobb is lehetne. Időnként átértékelik őseink történelmét is. Amikor kitűzték a Vas­kapu első erőművének he­lyét, kutatni kezdték azt a partvidéket, amelyik víz alá kerül. így akadtak rá a talán legkülönösebb ősember telepére is. Sámuel óta ne­vet szoktunk adni az ősök­nek, az ős Duna-parti embert elneveztem mindjárt Ba­golyszemü Rétes Jankónak. A társait egyelőre semmi­nek. A Jankó azért, meri férfinak adtam a nevet, a Rétes' azért, mert a Rétes­hegy alatt lakott, a Bögöly­szemű pedig azért. mert .-ánkmaradt (fejszobrain a szemek a bagolyéhoz ha­sonlíthatók. Má'sok szerint a haléra. Nem örök hasz­nálatra szántam a nevet, elnézést kérek ezért is a régészektől. Meg azért is. hogy Patkófalvának mondom a települést. Olyanra épült, amilyenre a hely engedte. Hogy miért volt különös ember? Azért például, mert már szobrokat faragott. Ami a legrégibbnek látszik — csalóka a látszat, vigyáz­zunk vele; —. olyan csak, mintha krumpliból nagyolták volna ki. Szűk a szeme, és tátva a szája. A nagy, kerek szemeket föltehetően csak a későbbi ember fedezte föl a szobrászat számára, a szája viszont azért is ma­radhatott tátva, mert így könnyebben kifaragható. A többi is ilyen. Azért is kü­lönös, mert átlagos magas­sága 182 centi körül volt. Csontozata erős. Fényképen látható egy csontváz — a hatvankilencedik — török­ülésben (?) eltemetve. Ará­nyait tekintve is nagy a feje, és magas a homloka. Igaz, győzködnek később, nem nagyobb, csak nvúltabb lehetett, de az is különös Zsugorított temetés nyomai is látszanak, és ez a be­avatkozás föltehetően arra való volt. hogy ne császkál­jon vissza a halott az élő­ket riogatni. A legérdeke­sebb azonban, hogy ez az ember már értett a mértan­hoz. A telepen hét réteget ta­láltak egymás fölött, és egy­más után mind a hetet lak­ták. Mai ésszel úgy képzel­hető el legkönyebben, hogy időnként mégis kijött a Duna, es elmosta, illetve iszappal betakarta. Ha azon­ban ennyi lett volna csu­pán. a régi kunyhókat hoz­hatták volna helyre, és nem lettek volna rétegek. A kő­kemény padlók fedték egy­mást. tehát föltehetően el­költöztek, es csak akkor térhettek vissza, amikor el­felejtették, hogy őseik már lakták azt a partot. A lé­nyeg azonban így még érde­kesebb: mind a hét réteg­ben ugyanolyan alaprajzú „házak" nyomaira bukkan­tak. Ma úgy mondanánk, vérükben volt a forma. Ugyanolyan, de nem akár­milyen. Képzeljünk magunk elé egy egyenlő oldalú három­szöget. Tudjuk jól, minden szöge hatvanfokos. Osszuk föl a két szárát négy-négy egyenlő részre, de alulról számítva a harmadiknál nyessük le. Akkora lesz a trapézzá átalakult idom föl­ső széle, mint a levágott szár volt. Mintha ezt az oldalt rakták volna föl há­romszor a trapéz két olda­lára, és ugyanez a méret megy rá négyszer az alap­ra is. A trapéz alapja per­sze csak fiktív valami, az igazi alaprajz ugyanis kör­cikkbe záródik. Igen szigorú lehetett az akkori városi fő­mérnök. ha ennyire ponto­san megkövetelte hét réte­gen — ezer éven! — ke­resztül is. A méretek vál­toztak. voltak egészep kicsi építmények is, némelyikbe legföljebb egy gyerek fért volna bele. de az arányok mindnél változatlanok. Hogy mire használták a kicsiket, még nem tudja senki. Kö­zépen piacszerű tér. Folytassuk. Az összes épít­mény a Duna felé nézett. Nyilván azért is, mert mind­nyájan halásztak is. és a halat a folyam adta, de kü­lönös! hogy valamennyi ennyire ragaszkodott a pon­tos tájoláshoz. A kicsik is, a •nagyok is. És a belsejük? Föltehetően középen volt a bejárat, kövekből kirakva. Ugyancsak kővel kerített tűzhely következett utána, hosszan befelé nyúlva. Ta­lán nem tudták még rövidre vágni a fát? Arányait te­kintve a zárókő az első harmadnál lehetett. A tűz­helyek két oldalán kiemelt személyiségű öregek csont­vázát találták meg. Azért gondolható, hogy nem "akárkik voltak, mert máshová is temetkeztek. Akikre a családi tűzhelyet bízták holtukban is, fontos­nak kellett lenniök életük­ben már. Laposra csiszolt kő következett befelé ha­ladva. biztosra vehető, ál­dozati oltár gyanánt szol­gált. Mögötte találták a kü­lönös szobrokat, és a gyer­mekcsontvázakat. Sok gye­rek halt meg kicsi korában Nyilván nem tudták még. ha csak a padló alá temetik az öregeket, és melegíti őket a tűz, hamarabb halnak a gyerekek. Ezt csak én gon­dolom így. östörténészi or­vos kellene ide. A tolmácsul szolgáló Jós­ka azt olvassa le a múzeumi •lapról, hogy 136 lakás he­lyét őrizte meg a telep, és időszámításunk előtti idők­re, hatezer-ötszáztól ötezer­ötszázig tehető a kora. Arra is találtak példát hogy a ihailottat egj'zerűen kitet­ték. a vadak és a madarak lerágták a húsát, és a ko- ' pasz csontvázat temették csak el A padló, ami alá bedugták halottaik javát, vörös homokkő és mészkő­darabokból volt agyaggal 'összegyúrva, .és kiégetve. Sima, és kemény mindegyik. Eddig csak az alapról be­széltünk. Megpróbálták ösz­szerakni a maradékból a fölötte levő építményt is. Legvalószínűbbnek az lát­szik. hogy kemény doron­gortból rakták meg a sátor vázát, de azt nem lehet tudni, mivel borították. Ta­lán állatbőrökkel már. Csont­tűkkel varrták egymáshoz a bőröket, kőpengéket és kőbaltákat használtak, ha­talmas agyagedényeik és kicsike bögréik is voltak. Tehát már tárolták is az élelmet. A telep majdnem erede­tin látható. Azért tészem hozzá, hogy majdnem, mert víz alatt lenne már. ha föl­jebb nem költöztették vol­na. A méretekre, az össze­illesztésekre természetesen nagyon ügyeltek. Hallom a múzeum őrétől, amíg nem duzzasztották föl a vizet, hó azon a területen soha nem esett, és a növényzet között ma is láthatók medi­terrán fák. Hol van az Al­Duna a mediterrán tenger­parttól! És ma se tudják, milyen mértéket használtak. Ha már a telep megmoz­dulhat egyszer, nyugadtan tehetik jó messzire a telep­ről elnevezett csodaszállo­dák sorát is. Véletlen vagy szándékos, nem tudom, de a lámpák burája nagyon for­mázza az egyik talpas kö­csögöt. csak üvegből van, és fordítva lóg. Itthon olyan vélekedést is hallok hozzáértő szájából, hogy az egész telep szentély is lehetett. Miért ne lehe­tett volna? Csak az a gya­nús, a régészet mindig a túlvilágba menekül, ha va­lamire nem tud pontos fe­leletet adni. Ahogy a kör­zeti orvos a vírusokhoz. Horváth Dczsó I

Next

/
Oldalképek
Tartalom