Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

2 Csütörtök, 1986. október 34. Az iráni delegáció programja Városnézés, partnertárgyalások Mir Hotzcin Muszavi irá­ni kormányfő a nap folya­mán Budapest nevezetessé­geivel ismerkedett. A város­néző sétára elkísérte Heté­nyi István pénzügyminiszter és Pénzes János, a fővárosi tanács elnökhelyettese. A magas rangú vendég el­látogatott a Szépművészeti Múzeumba, ahol Tátrai Vil­mos főigazgató-helyettes ka­lauzolásával megtekintette az egyiptomi tárlat anyagát és a régi képtár XIX—XX. századi festményeit. Külö­nös érdeklődéssel szemlélte a francia mesterek — köz­tük Cézanne és Courbet — remekmüveit. A program a várnegyed­ben végződi itt. Muszavi mi­niszterelnök megtekintette a városrész építészeti emléke­it, s gyönyörködött a fővá­ros látképében. Az tráni kormányfő kísé­retének tagjai csütörtökön tárgyalásokat folytattak ma­gyar partnereikkel. Várkonyi Péter külügymi­niszter Ali Mohammed Bes­ratit fogadta. A megbeszélé­seken a magyar—iráni kap­csolatok helyzetét áttekint­ve megállapították: mind­két fél részéről megvan a készség országaik kölcsönö­sen előnyös együttműködé­sének további fejlesztésére. A magyar külügyminiszter és iráni vendége eszmecse­rét folytatott időszerű nem­zetközi kérdésekről, külö­nös tekintettel a kelet—nyu­gati kapcsolatokra, és a Per­zsa-öböl térségének helyze­tére. Az elmúlt napok során ülést tartott Budapesten a magyar—iráni . gazdasági együttműködési vegyes bi­zottság, Hetényi István és Abbasz Ali Zali — a testü­let társelnökeil — vezetésé­vel. A tárgyalásokon áttekin­tették a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak helyzetét, és megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyek a kereskedelem fellendíté­séhez, a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés kibontakoztatásához szükségesek. Abbasz Ali Za­lit fogadta Marjai József, s az iráni mezőgazdasági mi­niszter találkozott Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel, valamint Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel is. Űrhajós tanácskozás Csütörtökön befejeződött az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének II. kongresz­szusa. Késő délután a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében a kongresszus résztvevői saj­tótájékoztatón ismertették a hétfő óta tartó tanácskozás munkáját. A sajtótájékozta­tón Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköztársaság űrhajósa üdvözölte a részt­vevőket. Ezt követően át­nyújtották a kongresszus határozata alapján odaítélt tiszteleti díjakat. A sajtótájékoztatón a nyi­latkozat ismertetése után több űrhajós és űrkutatási szakember válaszolt az új­ságírók kérdéseire. PRi Ilii1 RADIOTELEX MARJAI JÓZSEF AZ NSZK-BA UTAZOTT Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a Hannoveri Magyar Napok megnyitására csütörtök este a Német Szövetségi Köztár­saságba utazott. CSAPATKIVONÁS Moszkva hat ezredet, ösz­szesen 8 ezer katonát von ki a szomszédos országból, aho­vá 1979-ben az akkori kom­munista vezetés az ellenfor­radalmi erők már-már győ­zedelmeskedő támadása mi­att hívta segítségül a szov­jet hadsereget. KISZCZAK BUDAPESTEN Kamara János belügymi­niszter meghívására csü­törtökön hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezett Czeslaw Kiszczak vezérezre­des, a LEMP KB Politikai Elutazott hazánkból az NSZK államfője Merénylet a Siratófalnál S Jeruzsálem (MTI) Merényletet hajtottak vég­re izraeli katonák ellen szerdán este Jeruzsálemben, a Siratófalnak, a zsidó val­lás szent helyének közelé­ben. A sérültek száma eléri a hetvenet, egyikük a kór­házba szállítást követően belehalt sérüléseibe. A PFSZ egyik katonai szóvivő­je Kairóban közölte: a pa­lesztin szervezet hajtotta végre az akciót. Szerdán este — magyar idő szerint J9 órakor — is­meretlen szemelyek két ké­zigránátot dobtak egy kato­nai ünnepség résztvevői kö­zé. A ceremónián az egyik izraeli elit alakulat 300 újonnan bevonult katonája tett esküt a Siratófalnál. A katonák és hozzátartozóik már a parkoló felé tartot­tak, amikor bekövetkezett a támadás. Rajtuk kivül tu­risták is megsebesültek. A helyszínre érkező biztonsági erők azonnal megkezdték a tettesek felkutatását, a vá­rosrészt haladéktalanul le­zárták. Az éjszaka folya­mán nagy számban vettek őrizetbe palesztinokat. 1984 óta ez volt az első halálos áldozatot is követe­lő merénylet Jeruzsálemben, A Palesztinai Felszabadí­tás! Szervezet Kairóban köz­zétett nyilatkozatában kö­zölte: emberei hajlottak végre az akciót. A katonai szóvivő által ismertetett kommüniké hangsúlyozza: ez a tett is jelzi, hogy a PFSZ vezetése a fegyveres harc folytatása mellett kötelezte e! magát. Erről a PFSZ leg­felső katonai tanácsának leg­utóbbi, bagdadi tanácskozá­sán született döntés. O Bejrút (MTI) Izraeli repülőgépek csü­törtök délután támadást In­téztek a Szaida kórnyéki palesztin táborok ellen. A támadás megtorlás volt. Az izraeli gépek csütörtök délután, helyi idő szerint 4 óra körül több hullámban támadták a Szaidához közeli palesztin tábort. A támadás áldozatainak száma, az oko­zott károk egyelőre nem is­meretesek. A bejrúti rádióadók azon­ban jelentették, hogy a pa­lesztinok légvédelmi egyse­gei a több mint egy óra hosszai tartó izraeli akció során egy gépet lelőttek; szemtanúk szerint a gép Szaidatól északkeletre lezu­hant. kétfőnyi személyzete pedig fogságba esett. Bizottságának tagja, a Len­gyel Népköztársaság belügy­minisztere. SZOVJET-AMERIKAI ESZMECSERE Az atom- és űrfegyverek- ! kel kapcsolatos szovjet— —amerikai tárgyalások kere­tében csütörtökön Genfben ülést tartott a közepes-ható­távolságú atomfegyverek­kel foglalkozó munkacso­port. ÜNNEPSÉG MADRIDBAN A spanyol fővárosban ezekben a napokban nagy­szabású ünnepségsorozattal emlékeznek meg a köztársa­ság védelmére fél évszázad­dal ezelőtt létrejött Nemzet­közi Brigádokról. Madridban magyar küldöttség is reszl vesz a rendezvényeken. MENTÉSI MUNKÁK A több napja zuhogó eső es az utórengések akadá­lyozzák a mentést és a pen­teki földrengés okozta ká­rok helyreállítását Salvador­ban. Szerda estig legalább 1300 utórengést észleltek. A mentésről kiadott hivatalos jelentés szerint az eső veszé­lyezteti a mentést végzők életét is, mert a már meg­rongálódott házak össze­omolhatnak. A természeti katasztrófának eddig, mint­egy ezer halottja van. A HADERÖ­CSÖKKENTÉSRÖL A NATO az ellenőrzés kér­dését erőlteti és decemberre ígér választ a VSZ javasla­taira — igy változatlanul nincs haladás a becsi had­eröcsokkentési tárgyaláso­kon. Baranya megyében tett látogatásáról a fővárosba visszatérve Richard von Weizsäcker, az NSZK ál­lamfője csütörtökön a ma­gyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott. Bevezetőjében méltatta azt a vendégszeretetet, amivel látogatása minden helyszí­nén és szintjén találkozott. Utalt arra, hogy államfői minőségében most első ízben látogatott a Varsói Szerző­dés egyik tagállamába, s mint mondotta, örömmel tölti el, hogy ez az út ép­pen Magyarországra vezette. A látogatás időpontját is jól megválasztottnak ítélte, mert az arra az időszakra esett, amikor a kétoldalú kapcsolatok sokrétűen és lendületesen fejlődnek. Más­felöl — fűzte hozzá — a most befejezett megbeszélé­sek előnyösen járulhatnak hozzá a továbblépéshez. A kétoldalú kapcsolatok egyes területeit áttekintve biztatónak nevezte az egyre szorosabbá váló gazdasági szálakat, amelyek elsősor­ban az iparra jellemzőek, s amelyekre a közeli jövő­ben egyes részterületeken folytatódó tárgyalások és esetleges megállapodások kétségkívül ösztönzően hat­nak majd. Egyéb gazdasági kérdések között megemlítet­te: indokoltnak tartja a Ma­gyar Népköztársaságnak azt a törekvését, hogy megálla­podásra jusson a Közös Pi­accal. Kulturális kérdésekről szólva mindenekelőtt köszö­netet mondott a kulturális fórum magyar házigazdái­nak, hangoztatva, hogy an­nak nyomán lényegesen bő­vültek a kulturális csere lehetőségei. Az együttmű­ködés másik területével, az oktatással kapcsolatban utalt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem német tan­székén tett látogatására, s kijelentette: igyekszik elő­segíteni laz egyetemek közötti különbiw.ő cseréket, s ezzel megköifjyíteni a mafiyar hallgatóig nyelvtanulását. Kifejezte azt a reményét, hogy belátható időn belül létrejöhet a kultúrintézetek cseréje is. Baranya megyei utazása, találkozása az ott élő német nemzetiségiekkel mély benyomást tett rá — mondotta és hozzáfűzte: a német kulturális és nyelvi hagyományok ápolását két­ségkívül a magyar koi-mány példamutató nemzetiségi po­litikája teszi lehetővé. Hasz­nosnak es örvendetesnek Weizsäcker sajtótájékoztatója Ünnepélyes búcsúztatás nevezte a Pécs és Fellbach között most megkötött test­vérvárosi megállapodást. A megbeszéléseket a jó­zan fnértékletesség, az Eu­rópa sorsáért érzett felelős­ség jellemezte, s kifejezésre jutott egyúttal az a meg­győződés is, hogy az európai fejlődést jótékonyan lehet és kell befolyásolni. Wei­zsäcker kifejtette: nézete szerint az Európában is megoldható kérdéseket nem kell összekapcsolni más re­gionális témakörök rende­zésével. Egy kérdésre vála­szolva elmondotta, hogy ha nem is tartaná önmagában elégségesnek a közepes ha­tótávolságú rakéták leszere­léséről szóló megállapodást, úgy véli, kár lenne ezt a lépést nem megtenni a ha­dászati rakéták probléma­körének rendezésére várva. Minden lépés hasznos, ami közelebb visz a megoldás­hoz — mutatott rá. A reykjaviki csúcstalál­kozóról egyre több részlet lát napvilágot, s ezek mind azt igazolják, hogy évek óta nem látott mértékben került közel egymáshoz a két nagy­hatalom. Arra a kérdésre válaszolva, vajon csalódott-e az eredményt illetően, Wei­zsäcker kifejtette: a közeli jövő tettei döntik el, van-e ok ilyen érzésre. A maga részéről .úgy véli, hogy csalódottság helyett inkább bízni kell; konkrét megál­lapodásos következnek. A kis országok, maguk nem levén atomhatalmak, nem tudják-a nukleáris le­szerelést megvalósítani, ugyanakkor közvetve ebbe az irányba hathatnak Meg­teremti ehhez a kereteket a helsinki záróokmány; a második és harmadik kosár •szerinti együttműködés, a Kialakuló bizalom előbb­utóbb kihat az elsőre — a biztonság megszilárdulására. Magyarországi tárgyalá­sainak tapasztalatai és a nyugatnémet álláspont isme­rete arról győzte meg, hogy mindkét ország a maga szövetségi rendszerén belül eien a feladaton munkálko­dik — szögezte le Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője. Richard von Weizsäcker a délutáni órákban elutazott Budapestről. A Losonczi Pál és felesége társaságában ér­kező NSZK államfőt és fele­ségét, valamint a kiséret tagjait az Országház előtt, a Német Szövetségi Köztársa­ság és a Magyar Népköztár­saság zászlóival fellobogó­zott Kossuth Lajos téren ün­nepélyesen búcsúztatták. Az ünnepélyes búcsúzta­tás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A ven­dégek és vendéglátók gépko­csikba szálltak és diszmoto­rosok kíséretében a Ferihe­gyi repülőtérre indultak. A két ország lobogóival díszített légikikötő betonján Losonczi Pál és felesége vett búcsút Richard von Weizsá­ckertöl. feleségétől. A ven­dégek beszálltak a kulönre­púlőgépbe, amely a magas­ba emelkedett. Béke-világkongresszus 0 Koppenhága (MTI) „Mindenkinek joga van a békéhez, de felelősséggel is tartozik érte" — mondta Hermod Lannung, a kop­penhágai béke-világkong­resszus elnöke a tanácsko­zást megnyitó beszédében. Ez a gondolat hatja át több mint kétezer küldött felszólalásait a kongresszu­si központ hatalmas épüle­tében, ahol a megnyitó tel­jes ülést követően hét mun­kacsoportban kezdték meg a munkát — a kongresszus jelszavának megfelelően „a béke védelméért, és az em­beriség jövőjéért". A témák között foglalkoz­nak a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás össze­függéseivel, a faji megkü­lönböztetéssel, az emberi jogok gyakorlásával, oktatá­si, vallási kérdésekkel, a tömegtájékoztatás szerepé­vel, valamint a bizalom és a nemzetközi együttműködés szerepével a béke megőrzé­seben. Az. ülésen felszólalt Ro­mes Csandia, a Békevilág­tanács elnöke. Gazdasági társulással, közös érdekeltséggel? Zöldség- és gyümölcstermelés, -forgalmazás és -feldolgozás Gazdasági, társadalmi élelunk érzékeny terü­letei közé tartoznak a zöldség- és gyümölcs­termelés, -értékesites. -feldolgozás és -ellátás. A kielégítő árukínálat mindennapjaink élelmiszer­ellátásának egyik kulcskérdésé és a közérzetnek is lényeges eleme. A lakossag körében szinte állandó beszéd-, a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek ülésein pedig visszatérő na­pirendi téma. Gyakran panaszkodnak a jöve­delemhiányra a termelők, a kereskedők, a fel­dolgozó vállalatok is, miközben úgy tűnik, az elkülönültség következtében egymás rovására, u fogyasztók kárára emelkednek az árak. Nem véletlen, hogy időközönként magasra csap a lakosság körében az elégedetlenség hulláma, a „magas" fogyasztói aruk: miatt és nem ritkán előfordul, hatósági beavatkozás is. Jogosan él közvéleményünkben az a meg­győződés, hogy megyénkben a zöldség- és gyü­mölcstermelés éghajlati, talajadottságai kedve­zőek. Amikor tíz évvel ezelőtt a kormány meg­hirdette a zöldségprogramot, erőteljesen hangot kapott az a gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy ezek az adottságok kizárólag akkor érnek vala­mit, ha cselekvőkészséggel párosulnak. E prog­ram végrehajtásába eredményesen kapcsolódtak be a megye mezőgazdasági üzemei, a háztáji és kisegítő gazdaságok, termelési rendszerek, tár­sulások. Zöldségtermelésünk népgazdasági szin­ten is jelentős, hiszen az országos termelésből .a szántóföldi zöldség 17 százalékát, a hajtatott zöldség 30 százalékát megyénkben termelik. A fűszerpaprika, a vöröshagyma és a gyökérzöld­ség részesedése 40-50 százalékos. A megyében termelt 250 ezer tonna zöldség és (¡0 ezer Ion­ná gyümölcs mennyisége meghaladja a helyi fo­gyasztási igényeket, ezért bőven jut belőle az ország más területeire, a feldolgozóipar részére, és exportra is. A burgonya, a zöldség és a gyü­mölcs 60-70 százaléka a megyében a kistermelők kertjeiből kerül ki. Az adottságok kihasználása érdekében nem­csak a termelésben, hanem a feldolgozásban i's fontos a vállalkozói készség De abban is, hogv végre változtassunk a termék viszonylagos es konfliktusokkal terhes útján, míg a termelöktől eljut a fogyasztókig Az elmúlt évek során me­gyénkben kialakultak a termelési tájkörzetek. A technológiai fejlesztés, u fajtaváltás következ­tében emelkedett a termelés színvonala. Ked­vező munkamegosztás jött létre a nagyüzemek és a kisgazdaságok között. Megvalósult a ház­táji és a kisegítő guzdaságok nagyüzemi integ­rációja. A többi között ezt állapította meg 19B4 júliusában a megyei párt-végrehajtóbizottság ál­lásfoglalása, amely a szántóföldi és hajtatott zöldségtermelés, forgalmazás helyzetét vette számba és i további feladatokat. Azt Is hozzá­fűzte a testület, hogy az értékesítés érzékenyen visszahat a termelésre, A felvásárlás a szerző­déses kapcsolat rendszere korszerűilen, alkal­matlan az áruforgalmazás szervezett lebonyo­lítására. Még az ezt megelőző időszakban az áruterme­lők es a fogyasztok közötti út lerövidítésére 10 mezőgazdasági szövetkezet kapott nagykereske­delmi jogosultságot. A kistermelők árufelvásár­lását bonyolító áfészek és a nagyüzemi gazda­ságok többsége a Zöldért Vállalat kiiktatásával közvetlen értékesítési kapcsolatot hozott létre. Az állásfoglalásban a végrehajtó bizottság hang­súlyozta, hogy a biztonságos zöldségellátás a fel­dolgozói tartósítóipar megfelelő alapanyaggal történő ellátása, az exportigények kielégítése számos üzemi, megyei központi koordinált in­tézkedést igényel. Csongrád megyében indokolt a zöldségtermelés és forgalmazás, a termelők és a feldolgozó vállalatok közötti együttműkö­dés javítására progiamot készíteni. Ennek ki­dolgozásába az illetékesek vonják be a Teszöv, a Meszov, a zöldségkutató intézetek, a zöldség­termelési rendszerek szakembereit is. A felgyorsult változások korát éljük. Min­dennap az élet sok területén erezzük a válto­zások, a megújulás kényszeret. Lám mégis két év teli el az állásfoglalás megjelenése óta, mi­re a tznkemberek egy népes csoportja elkészített egy javaslatot a Csongrád megyei zöldség­gyümölcstermelés, -forgalmazás, -feldolgozás vertikális integrációjára. A cél a zöldség-gyü­mölcs vertikum szereplői elkülönültségének megszüntetése, a termelési biztonság a jobb el­látás megteremtése. A javaslatot már megtárgyalta a megyei párt­bizottság mellett működő gazdasági és szövet­kezetpolitikai bizottság. Bizonyára még sok fó­rumon kerül majd napirendre és az érdeklődés középpontjába nemcsak a javaslat, hanem a vállalatok, szervezetek s emberek is, akik vitat­ják, majd később megvalósítják. Mivel Csong­rád megye vezető szerepet tölt be a zöldség- és gyümölcstermelésben, bizton állíthatjuk me­gyénk határain túl is figyelemmel kísérik majd, hogy miként lépnek, akik „mernek", ho­gyan boldogulnak, mutatnak-e példát, es lesz­nek-e, akik nekik drukkolnak, vagy ellenük. Vajon ismét háltérbe szoritja-e a „mit, miért nem lehet megoldani" kibúvója, a „mit kell ma tennünk" szemléletet, majd a cselekvést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom