Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

BELÁNY1 GYÖRGY VERSEI Külön hely magamról itt én azt tudtam meg csupán hogy mások helyén jártam magam után na most akkor hogyan vannak itt még mások ha a személy — ha van ' — önmagának már sok nem is keresem hát hol lenne a helyem mert a végén még bánt hogy külön hely jár nekem Reminiszcencia piros csönd vár az ablakban arcoddal én csak álmodtam bánija szemem a nagy fényesség csak tudnám hová is vesztem rég napok fbrdulnak fal felé vagyok s a múltam mondd kié álmaim itt holtak alusszák a kertben felsírnak a rózsák Ha kell boldogok lettünk volna tan de olyan volt már hogy mindegy mi visszük vagy minket visznek most holnap vagy holnapután emlékezem csak s dolgozom könnyű szél jár itt a fákon de lehet ezt nem is látom tán erre sincs már nincs jogom nézek csupán az égre fel ha leteszem olykor tollam M .... .„„ voltál te is én is voltam s boldogok leszünk majd hu kell Fordítva feledjük el hogy mindez volt az ég a föld is csak egy foh s hogy ki szólal itt hely eltem tán nem fontos már nekem sem hu volnál még vagy lehetneI / míg napnyugat vagy kelet kél ne hidd azt ne hogy nagy hiba ha mindez volt csak fordítva PÁTZAY MÁRIA: PÉNELOPÉ A „Piar" száz éve A világ oktatástörténete mintegy 3000 éves múltra tekint vissza és Egyiptomban kezdődött. Az első hazai iskólát 1. István alapította, 996ban. Pannonhalmán, majd jóval később létrejöttek a híres kollégiumok, a humán- és reálgimnáziumok, valamint más oktatási intézmények. Szeged első iskoláit a középkorban alapították, és vakászinűsithető, hogy ezekben pretnontcri és donionkos szerzetesek tanítottak, de az itteni ferencesek is foglalkoztak oktatással. 1301-től kezdődően. A későbbi századokban kialakult a népiskolai hálózat Szeged városrészeiben is. Az alapfokú oktatási rendszer bizönyos mértékű kialakulását követően, Szeged vezetőiben 1702-ben vetődött fel a gondolat, hogy gimnáziumot hozzanak létre a városban. Először a jezsuitákkal tárgyaltak, de nem tudtak idemelegedni. Nemes ifjak tanítómesterei voltak akkoriban e páterek, fejedelmi aulákhoz, púderes fejű környezethez szokott úri papok, itt meg bizony csak bőrruhás szittyákat találtak, szegénységükben is nvers, nyakas magyarokat. Hiszen adni adták volna jámbor szívvel, amijük volt. de bizony nem sok telt tőlük. Kevés az utca, sok az omladék, még szállás sem igen akadt igényesebb embernek való, noha még ekkor nem volt dakáshivatal." (Móra Ferenc, 1921). Tehát a jezsuitákkal nem jutottak dűlőre, így 1719-ben Pozsonyból küldött piaristákkal tárgyaltak és a gimnázium alapításra vonatkozó szerződést 1719. augusztus 5-en irták alá. Eszerint a rend kötelezte magát, hogy az ifjúságot VI. osztállyal bezárva oktatja, és a belváros parochiális teendőit is ellátja. A város vállalta az iskola elhelyezését, felszerelését és fenntartását. A szerződést a király 1720. szeptember 20-án hagyta jóvá. E gimnázium létesítése korában azért is igen jelentős, mert a Dél-Alföld első ilyen létesítménye. Aradon 1745-ben, Szabadkán 1747-ben, Temesváron 1751-ben, Baján 1761-ben és Kalocsán 1765-ben létesítettek csupán 4 osztályos kisgimnáziumot. A piaristák 1720-ban költöztek ide, a Hatrongyosnak nevezett épületbe, amely hat szobából és néhány mellékhelyiségből állt, s korábban a pestises betegek kórházául szolgált. A tanítást 1721-ben kezdték Pécsy Domokos vezetésével és 110 tanulóval, az egykori palánk! sütőműhelyben, éppen 265 esztendeje. A közbülső megoldásokat követően, 1793ra épült fel az új gimnáziumi épület Vedres István tervei szerint, Szcwörtz János kivitelezésében, copf stílusban, de már a klasszicista elemek is megjelentek rajta. A város rekonstrukciós építkezéseinek befejezése körül Reizner János. javasolta 1883. januárjában a köztörvényhatósági bizottságnak, hogy a gimnázium épülete már tarthatatlan állapotú, és új épület felépítését kérte. Reizner felvetése meghallgatást talált, és az egykori Sina-telep egy részén, mintegy 6000 négyzetméternyi területen Bachó Viktor tervei szerint 1886. szeptemberére felépült a volt piarista gimnázium és rendház (ma a Bolyai Intézet és más egyetemi intézmények otthona) eklektikus épülete kétemeletesre, impozáns homlokzatokkal. Az igen tehetséges építész tervei szerint épült a Jerney-ház (Széchenyi tér 8.), a Burger-ház (Kelemen u. 7.), az 5. honvéd gyalogezred egykori laktanyája (Honvéd tér 6.), a volt pénzügyigazgatósági palota (fínancia), amely ma párt- és tömegszervezeti ház (Komócsin Zoltán tér 1.), a Széchenyi téri Prosznitz-ház és több lakóépület. Bachó tervei kivitelezésének művezetését is maga vállalta. A tervet és a költségvetést Trefort Ágoston miniszter 1885. áprilisában elfogadta, de előírta, hogy a munkálatokat árlejtés (versenytárgyalás) útján valósítsák meg. A költségvetés 290 ezer forintot irányzott elő, és végül az összes költség 287 ezer forintra rúgott. A tervező a tervért ezer, az átdolgozásért 600 és a művezetésért hatezer forintot kapott. Az építkezést 1885..június 15-én kezdték, és a munkálatokkal olyan jól haladtak, hogy a hatalmas épület ugyanazon év decemberére tető alá került. A kezdettől alig egy hónap múlva a talajvíz kellemetlenségeket okozott, és állandó szivattyúzás mellett tetemes betonozási munkálatokat kellett végezniok az építőknek. A Szegedi Híradó 1885. november ll-i számában igy ir az építkezésekről: „Néhány nap múlva tető alatt a gimnázium. Sajnos a tetőzet diszharmóniában lesz az épülettel. A gimnázium épülete leghosszabb fronttal bír a város valamennyi háza közölt. A Mafs téri kaszárnyánál csaknem 20 méterrel hosszabb, és ennek a nagy homlokzatú épületnek feltűnően alacsony lelője lesz. Alacsonysága mellett kevésbé meredek, ami még jobban rontja a hatást. Javaslat egy olyan terv, hogy a tetőzet és az épület szögletei nyerjenek olyan díszítést, ami ellensúlyozza ezt a hibát. " A kivitelezés során-némelyest ezt a megjegyzést is figyelembe vette Erdélyi Mihály, aki az alapozási, a kőműves, a kőfaragó, a vas- és kútmunkálatokat végezte, 176 ezer forintért. Az ácsmunkálatokat Heitzman Györgynek Ítélték oda a versenytárgyaláson. A bádogosipari feladatokat a Silberg Mór és Braun Mór társcég végezte. Az asztalos, az üveges és mázoló munkák kivitelezését Rainer Károly, a lakatosipari feladatokat Csikós Ignác kapta. A szobafestést Kaszta Antal, a cserépkályhák szállítását Tóth Béla végezte. Mindannyian szegedi iparosok. Az épület külső munkáival 1886. márciusára elkészültek, és ekkor 160 ember dolgozott az építményen. A bécsi Erlich-cég ekkorra leszállította a szellőző rostélyokat és a redőnyöket. Rainer Károly munkásai megkezdik a padozat építését, és megérkezik Schwalb Lőrinc budapesti asztalosmester két emelőgépe, mondhatnánk liftnek az étel és a tüzelő felszállítására. Időközben versenytárgyalást írtak ki az iskolai padok elkészítésére, amire három asztalos is jelentkezett, s ezek közül Juhász György ajánlatát fogadták el, amely ugyan a legdrágábbnak bizonyult, de a mérnöki hivatal ebben látta a biztosítékot, hogy a padok időben és a meghatározott minőségben el is készülnek. Bachó Viktor 1886. júliusában megbetegedett, és az építkezés művezetését ifjú Heszlényi József szintén szegedi műépítész vette át. „A lépcsőkorlátok fényezett szürke porphyr-kőből, faragott korlátoszlopok, a lépcsőfordulónál kettős oszlop faragott nagy gombbal a tetején. A Tisza Lajos krt.-ra néznek az igazgatói'szobák, a házfőnök szobája, az igazgatói iroda. Készen vannak a természettani, természetrajzi szertárak szobái, a házi kápolna, templomi hangulatot keltő festéssel. Kész a díszterem is. Festése ízléses, szép.. A vastag pöttyögetelt bronz-alapú bordűrök közt két csinos rozelta van elhelyezve. A gipsz- és cachir-munkák oldalúi arany sávokkal vannak behúzva, s az egésznek a stylje ugyanaz, ami a börtön tárgyalási teremé." (Szegedi Híradó 1886. aug. 8!) Ekkorra kialakult az egész épület nagyvárosias jellege, amely új hangulatot adott a Gizella (ma Aradi vértanúk) térnek, magányos méltóságot sugározva. Egyidejűleg az utcákat is alakítják az épület körül, feltöltik és kövezik. Főként a Péchy (Pécsi) és az Árpád utca (a Béke épület felépültével 1952-ben megszűnt) igényelt jelentősebb ráfordítást, ugyanis az építkezés ezt a két utcát vette leginkább igénybe. Az egész építkezés alatt szorosan együttműködött a munkák üteme és minősége érdekében Szabados János helyettes polgármester, Tóth Mihály városi főmérnök, valamint Magyar Gábor (1842—1912) házfőnök és gimnáziumi igazgató, aki korában Szeged művészeti és tudományos életében is jelentős szerepet vitt. A hatalmas épületkolosszus korúti homlokzata 151, ésa tér felőli mellékhomlokzata 49 méter hosszú. A gimnázium bejárata a tér, a rendházé a körút felől volt. Udvarát szépen parkosították. Minden tanterem három nagyméretű ablakot kapott. Az egész épületet gázvilágitásra rendezték be. A vízellátást az udvaron létesített ásott kútból oldották meg. Az épület kápolnáját csak egy évvel később avatták fel. Az oltárt készítette, és a helyszínen felállította Mayböhm József budapesti asztalos. Bachó Viktor eredetileg egy konviktus épületszárnyat is tervezett, de ez költségkímélés miatt nem valósult meg. A most 100 éve elkészül épületről így ad híradást a Szegedi Híradó 1886. szeptember 15-i száma: „A Gizella-téri féőyes palota, amelyet Szeged város nagy áldozatok árán létesített az oktatásügynek, nem csak külsőleg díszes, az egyik legremekebb középiskolai épület az országban, hanem a belső berendezése és fölszerelése tekintetében is ritkítja párját. Díszterme oly gyönyörű, hogy akármelyik balkáni fejedelem elfogadhatná trónteremnek; az iskolahelyiségben pedig egyesítve van mindaz, amit csak a pedagógiai tapasztalatokkal karöltve járó építészeti technika előállíthat." Kolerajárvány miatt az oktatást időben nem kezdhették meg, így a még hiányzó berendezéseket októberben teljesítik. A tornaszereket a budapesti Geitner és Rausch-cég szállította, az ablakok függönyeire ö;v. Lengyel Lőrincné ajánlatát fogadták el, 152 darabra. A gimnázium természettani múzeumában a szegedi Tóth Béta kályhakészítő domborművekkel gazdagon diszitett kályháját is kiállították. Áz új iskola Magyar Gábor igazgatása alatt érte el tetőfokát, és diákjainak száma meghaladta a 850-et. Hazánk szellemi életének számos nagysága tanult itt, vagy a diákoknak volt neves tanítómestere. A Kovács József főorvos és Tóth Mihály vezette közegészségügyi szemlét követően, 1886. november 3-án kezdődött meg az oktatás a most százéves gimnáziumi épületben. Az épületet számosan megcsodálták, és a benne folyt munkát nagyra értékelték. Pálfy Ferenc polgármester minden elismerését kifejezte az építőknek. Egyes vélemények szerint az épület „ valóságos szegedi Palazzo Pittiként tűnik ki a szegényes környezetből. " A most százesztendős épület alagsorában 1940-ben végeztek átalakításokat, a közpoijti fűtést ekkor építette ki Brittíg-Bertéhyi Ferenc cége. Épületbővítési gondolatokkal 1943ban foglalkoztak, de ez nem valósult meg. Az 1948-ban készített helyreállítási terveket Stampay János (1903— 1983) szegedi építészmérnök, a Rerrich-iroda volt vezetője készítette. Az Aradi vértanúk terét uraló nyugodt megjelenésével, sarokri/alitjaival diszitett erőt sugárzó kétemeletes palota száz év távlatából is dicséri a szegedi iparosság hatalmas és pontos munkáját, Bachó Viktor alkotómérnöki felkészültségét. BÁTYAI JENŐ I