Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

Csütörtök, 1986. szeptember 10. 7 Mi is az a FAT? Igen, bemutatni. .jelen esetben a FAT-ot, amely az ifjúsági mozgalomban ma­gától értetődően a Fiatal Agrárszakembert; Tanácsát jelenti, s amelynek felada­tó .. . Ni>s, erre a kérdésre még KISZ-es körökben sem kaptam túl pontos válaszo­kat. * — Pedig a válasz kézen­fekvő, mondhatnám, a név is jelzi — kezdi a részlete­sebb bemutatást Radics Bé­la, a Teszöv miiszaki föel­lenöre, aki társadalmi mun­kában a szegedi FAT veze­tője is. — A fiatal agrár­szakemberek tanácsait azért alakítottákl meg ¿-vekkel ez­előtt országszerte, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ¿-rtelmiségi ifjúságból mi­nél tőbb vállalkozót bevon­jon az ifjúságmozgalmi munkába, s persze, minél tobb szakmai, politikai is­meretet is adjon az érdek­lődőknek. A korábbi köz­igazgatási felépítés mellett a KISZ járási bizottságok FAT-jai működtek legered­ményesebben, s ezt a ha­gyományt kell 1984 óta to­vábbfejleszteni a városi KISZ-ek mellett mükodő ta­nácsoknak. — Sikerült? — Ha a jelentkezők szá­mát tekintjük, igen. Ma 16 gazdasági egység kapcsoló­dik be munkánkba, s mióta az élelmiszeripari vállalatok is delegálnak fiatalokat, tőbb mint száz szakember látogatja rendszeresen ren­dezvényeinket. De nemcsak nekik szántuk az eddigi rendezvényeinkel. így pél­dául a szántóversenyt, ame­lyet 1984-től a gépszerelők versenye váltott fel, vagy a szakmai előadásokat. Közü­lük kiemelném a ki-t legsi­kerültebb beszélgetést. Az egyik vendége Villányi Mik­lós mezőgazdasági' • áIlamtít­kár volt, 1t rrtáslkon /Vfórf(m János, a mezőgazdasági '-ku­tatóintézet főigazgatója vá­laszolt a feltett kérdesekre. S ha mar rendezvényeinket sorolom, érdemes megemlí­teni szakmai útjainkat (jár­tunk a legutóbbi országos mezőgazdasági és élelmi­szeripari kiállításon, az agárdi, a bábolnai kombi­nátban, felkerestünk tobb környező termelőszövetkeze­tet), t-s nemzetközi kapcso­latunkról. amely keretében ma még csak a vajdasági Nem szeretem a rövi­dítéseket. Mert a hiva­tali zsargon néha a leg­képtelenebb betíiössze­tételeket is megengedi, mert sokszor napokig kell nyomozni egy-egy megfejtés után. Ez, per­sze. szubjektív véle­mény, s arra is alkal­matlan, hogy megállítsa a célszerűségre hivat­kozé> nyelvészkedést. Ak­kor hát mi marad egy újságíró számára? IMa­gyarazni az ismeretlent, bemulatni a ... Pescara Agrárkombináttal tudunk együttműködni, de talán már a közéj jövőben találunk finnországi partne­reket is. — A felsoroltakra. ágy érzem, illik egy összefoglaló cim: szakmai programok. De mitől mozgalmi, politikai ez a szervezet? — Válaszként először ed­digi leglátványosabb mun­kánkat említem. A KISZ Csongrád Megyei Bizottsá­ga a FAT-ok segítségével felmérést készített a me­gyénkben élő fiatal agrár­szakemberek helyzeterői, lehetőségeiről. Az anyagot egyébként a fiatólok életét meghatározó döntések alap­jául szántuk — reméljük, r.em hiába. Ez persze csak egy akciónk volt. Ami vi­szont hétköznapi, visszatérő feladat: közéleti lehetőséget biztosítani fiataljainknak, elérni azt. hogy véleményü­ket kifejthessék a helyi ter­vek kidolgozásakor éppúgy, mint egy-egy konkrét fel­adat megvalósításánál. S ami legalább ilyen fontos —• olyan közösséget teremteni, amelyben sikerül átlépni a napi munka "korlátain, álta­lános probtómák iránt fel­kelteni az érdeklődést. Egy­szerűbben így fogalrftaznám meg mindezt: beszélgetni közös dolgainkról, a szak­máról. A várható eredményt úgy érzem nem kell ma­gyarázni . . Bátyi Zoltán Nyelvtanulás külföldi munkavállalással gény volt, aki azután sze­rencsére itt is ragadt. Azt megelőzően, vándorevei alatt járt a fontosabb olasz es francia városokban. A ván­dorlás idejét legtöbbször há­Nemzetközi energetikai tanácskozás Kedden Csopakon megkez­dődött a termeszeti erőfor­rások gazdaságos hasznosítá­sával foglalkozó tudósok cso­portjának, a Balaton cso­portnak tudományos találko­zója. Az energetikai keidé­sekkel foglalkozó ötnapos eszmecserét Dennis Meadows professzor, az Erőforrás-In­formációs Központok Nem­zetközi Szervezetének (IN­RIC) ügyvezető titkára nyi­totta meg. Az előadók beszá­molnak azokról az új kuta­tási eredményekről, amelyek több megközelítésben elem­zik az energiafelhasználás hatását, következményeit, az erőforrások felmérését, érté­kelését. A megnyitó ülést követően ausztrál, dán, szovjet és oszt­rák szakemberek előadása hangzott el. Ezekben össze­gezték azokat a módszereket es szempontokat, amelyek ma p természeti erőforrások felmérését. számbavételét jellemzik. Modelleket, rend­szeredet mutattak be, ame­lyek a megújuló erőforrá­sokkal (például szó'. viz. biomassza) folytatott éssze­rű gazdálkodással segítik. Foglalkoztak azokkal a je­lenségekkel. amelyeket a ter­mészetbe való beavatkozás idézett elő, miközben az erőforrások jobb kihaszná­lására törekedtek Szó volt arról az energiatartalékról is. amelyet az. életvitel, vagy a -szemlélet megváltoztatásá­val mozgósítani lehetne. A konferencia egyik fő ké-rdé­se: mi jellemzi majd a XXI. század energiaforrásait. Erre egyébként 30 ország kutató­intézeteiben keresik a vá­laszt. A Balaton-csoport — amely az ülések helyszínéről kap­ta a helyét — öt évvel ez­előtt jött létre. Tagjai rend­szerelemzési é-s energetikai szakértő*, akiknek tudomá­nyos munkája szorosan kap­csolódik a természeti erő­források hatékony és kör­nyezetkímélő lel használásá­hoz. Aki kézbe vesz egy. magyar tudósok, műszakiak élet­útját tartalmazó könyvet, tapasztalhatja kiemelkedő szel­lemi nagyjainknak azt a közös vonását, hogy világot lá­tott. több idegen nyelvet beszélő, müveit egyéniségek vol­tak. Kandó Kálmánról például feljegyezték a következő, Ganz Vagongyárban lejátszódó történetet. A szerkesztési rom évben szabták meg a osztályon Kandó a párizs—orteansi vasúttársaság fömér- céhrendtartások. A vándor­nőkével francául beszélgetett. Eközben megszólalt a te- S^t^'Sv^ lefon, és bejelentkezett régi amerikai üzletfele, akivel an- np|kiii évszázadokon keresz­golul társalgott. Miután a telefont letette, és áthaladt a tül összetartotta az európai szerkesztésen, látta, hogy egyik kollégája az olasz állam- céhrendszert. A vándorlegé­vasutak részérc készülő mozdony alkatrészeit rajzolja. ^ a legújabb Megállt a rajztábla mellett, és mondott valamit olaszul teffoía^okar'technológiákat munkatársának, aki csodálkozva nézett rá. Kandó ingerül- sajátították el, hanem szert len megismételte mondanivalóját, mikor a megriadt szer- tettek nyelvismeretre, és kesztö kibökte, hogy ö nem tud olaszul. Kandó erre a fe­jéhez kapott, és elnézést kérve, azt mondta: „Már azt sem tudom, milyen nyelven beszélek!" Gondolatait, anyanyel­vén kívül, tökéletesen tudta akár németül, franciául, an­golul vagy olaszul közölni. Kandó eletútja. eredmé- fordítják majd a szükséges nyei is azt bizonyítják, hogy információkat, a nyelvismeret nem egysze- A kép nem túl biztató. Né­rüen általános intelligencia hány évvel ezelőtt, vizsgála­vagy társalgási kerdes. Nem- tot végeztek a Budapesti csak arról van szó, hogy az Műszaki Egyetem 1953, 1963 utcán válaszolni tudunk-eaz és 1973-ban végzett hallga­erdeklődö külföldi- turista-tói között. Az eredmények Elég megnyerően egyértelműen bizonyítják, egy külföldiekkel hogy idegen nyelvi kultú­üzleti tárgyalást ránk alacsony színvonalú. Nem erről, nem Az 1953-ban végzettek 17 világot is lát­•kérdésére tudunk-e folytatott levezetni? csak erről van szó! A nyelv- százaléka angol. 31 százaié­ismeret. a világlátás megfe­lelő eligazodást, jártasságot, problémaié) ismerősi és -meg­oldási készséget jelent. Egy mérnökembernél ez a mii­ka német. 8 százaléka orosz nyelvvizsgával rendelkezik. Az 1963-ban végzettek 13 százaléka angol, 18 százalé­ka német. 8 százaléka orosz szaki fejlesztéshez kapcsoló- nyelvvizsgát szerzett. Az dik. Ahhoz, hogy napra ké­szen ¿-s elsökézből értesüljön az új műszaki megoldások­ról. kézbe vehesse és értse az angol vagy orosz nyelvű szaklapokat. Tudjon arról. 1973-ban végzettek között to­vább romlanak ezek az ará­nyok: 11 százaléknak van angol. 13. százaléknak német, és mindössze 4 százaléknak orosz nyelvvizsgája. A vizs­hogy bizonyos kérdésekről Salt kórben a mérnökök ko­miként gondolkodnak a vi- zel egyharmada nem be­lág más régióiban. A szelle- szélt semmilyen idegen nyel­mi bezártság sok veszéllyel vet. jár. Kepesek vagyunk néha nem tudomásul venni a vi­lág realitásait, azt, hogy ter­mékeinknél esetleg van már máshol jobb minőségű. A nemzetközi piac nem vesz tudomást egy dunántúli vagy tiszántúli műszaki szinvo­Vándorló céhlegények Ma már pedig számos tan­folyam, oktatási vállalkozá­sok, távoktatási formák egész serege igéri az ide­gen nyelv gyors elsajátitá­nalról. A tudás" a- tudomány sál Őszintén szólva ezekben en nem nagyon hiszek. Ma­egyetemes és normatív legű. Ebben kell élni. vele lépést tartani, nyelveket kell tudni, lehet arra várni, hogy Jt " gam is részi vettem ezek <-'s közül -néhányon. Ad termé­Ehhez. szelesen bizonyos jártasságot ¡vjem a kérdéses nyelvben. Az ese­tet ahhoz tudnám hasonlita­le­eközben tak. Ügy gondolom, korunkban is van mit tanulni a céhek öt évszázados történetéből. Számomra — és ezért is hoz­tam szóba — a vándorlás in­tézményes rendszere a leg­főbb tanulság. Mai kifeje­zésekkel élve azt mondhat­juk, hogy a kezdő szakem­bernek egyszerre nyújtja a szakmai és a nyelvtanulás élményét a dolgok természe­tes közegében. Mozgást moz­gással lehet megtanulni, szokta testnevelő tanárom mondani. Azt hiszem, a nyelvet is akkor lehet jól elsajátítani, ha azt az adoR nyelvet beszélő országban tesszük. Világlátott mérnökök Nosza, tegyük, mondaná sok mérnöktársam. Kihez, forduljunk, mennyit kell be­fizetni, t's már indulok is! De manapság nincs meg a vándorlás intézménye, amely felerősítené, egyengetné az. egyéni szándékokat. Egy kez­dő mérnök sokáig nem re­ménykedhet abban. hogy külföldön ismerkedhet, meg hasonló feladatokkal fog­lalkozó mérnoktársával Ügy gondolom, a mai követel me­nyeknek megfelelően intéz­ményessé kellene tenni a bel- és külföldi tapasztalat­cserét, munkavállalást. Nyilván egy ilyen „mérnök­vándorlás" tobb, mint egy­szerű féléves vagy éves kül­földi munkavállalás, ahol a minél tobb hazahozható ér­ték lebeg a szemünk előtt. A vándorlást korábban is Európa sok országában már a század elején meg­kezdődött az az egészség­ügyi reform, amelynek a célja az ép testű, ép lelkű emberek nevelése, intéz­mények hálózatát építették ki, de ezzel együtt megje­lentek az utcakon a Re­form-élelmiszerüzletek, ahol korpáskenyértöj zsír­szegény eledelig minden kapható. Nálunk mindez — né­hány vegetáriánus mozga­lomtól eltekintve — elma­radt. Sőt! Hazankban a társadalmi felemelkedés, az anyagi jó'ét növekedé­sének jelképe lett a zsíros ételek mértéktelen evése, a fehér kenyér „nemzeti ügy", s az egy lakosra ju­)tó alkoholfogyasztásban világelsők lettünk. Az utóbbi azért is szomorú, mert az égetett szeszek minden' képzeletet felül­múló fogyasztásával vív­tuk ki. Az ünnepre készü­lődve a sajtó vezető hírei közt szerepel, hogy hány ezer liter sör ¿>s hánv má­zsa sonka varja a vásárló­kat . .. Sajnálatos tény az, hogy amikor az idegennyelvü lapok tudósításokat közöl­nek Budapestről vagy Ma­gyarországról, a képeken nemcsak a Parlament épü­lete, a budai vár, hanem az elhízott magyarok is láthatók. Szomorú mert igaz. Tragikus — mert emberek ezrei fiatalon meghalnak infarktusban. Ép testbe - ép lelket keringesi rendellenesség­ben. rákban. Volt idő, amikor a tár­sadalom magara vállalta azt, hogv javít a helyze­ten. Intézményeivel, okos felvilágosító propagandá­val igyekezett elejét venni a. gátszakadásnak. Nem si­került. Volt idő, amikot az iskolára osztották ezt a feladatot. A túlterhelt pe­dagógus pedig ugyanúgy nem tudott tenni semmit mint a szintén túlterhelt körzeti orvos sem. Ezután jött a „nagy felfedezés", az, hogy mivel a szocialis­ta társadalom alappillére a család talán ott kellene kezdeni a propagandát. Ne­héz felismerés volt. Egy sereg előítéleten tül kellett tennünk maguakal: a csa­lád szemben az iskolával; a család szemben az egész­ségüggyel. És meg valami. Rájöttünk arra. hogy ha lenne is rá pénzünk, ak­kor sem létezhetne olyan intézményrendszer. amely a családot pótolná. A felismerés azután egy se­reg gondot szült: rá kellett jönnünk arra, hogy az az anyaszerep, amit megál­modtunk, nem az édes­anyáknak való. Az apa sem a családi sor utolsója, hiszen a társadalmi beil­leszkedést tőle tanulják a gyermekek. Meg arra is, hogy a háztartási gépek, akármennyire fontosak, nem pótolhatják az em­bert. S a gyermek szemé­lyisége fejlődéséhez test­ver, sőt testvérek kellenek. Mindenképpen az egész­ségügyi felvilágosítás re­formjára van szükség ah­hoz, hogy előrelépjünk. Valami megfoghatatlannak látszó ok miatt az egész­ségügyi plakátok — még ha sikerültek is — hatás­talanok, az egészség­ügyi felvilágosító . fil­mek a televízióban gyer­mekdedek. Vajon nemzeti sorscsapás-e az egészség­ügyi felvilágosítás hatásta­lansága, vagy valamit rosz­szul csinálunk? Tekintve, hogy inkább az utóbbi az ok, el kell gondolkodni rajta, mit kellene másként csinálni? Mindenképpen be kell látnunk. hogy életünk megreformálása nem tűr halasztási. Szükséges, mert deformálódtunk — s ez nemcsak felesleges kilóin­kai jelenti, hanem gondol­kodásunkat, akaratunkat is. Emberi formánk visz­szanyeréséről beszélek, mert például évről évre nő a neurotikus betegségek (lelki eredetű Jcomoly nya­valya!) és a csak „korlá­tozott katonai szolgálatra alkalmas" fiúk száma. A lányoknál ezt senki nem vizsgálja, pedig ők sincse­nek sokkal jobb kondíció­ban, mint a fiúk. Aggasz­tóan nő a csökkent szel­lemi képességű gyermekek száma. De hogyan reformálható meg az élet? Elsősorban gazdaságunknak kell olyannak lennie, hogy el­eije ezt a mélytalajt is. Vagyis, hogy legyen egész­ségesebb táplálék — netán mt'g olcsóbb is, mint a ka­lóriadús; legyen olcsó üdí­tőital, ha más nem, hát ásványvíz: e téren — ter­mészeti adottságainknak köszönhetően — világhata­lom lehetnénk. A sportpá­lyák legyenek újra — sportpályák, s ne „élspor­tolókat előállító állam; vállalatok"... A dohány­zás elleni propaganda némdohányosokat szüljön, s ne harsány kacajokat. Mert míg „odaát", .Kana­dában egy magyar szár­mazású. rák miatt cson­kolt lábú fiú tizenhárom­millió dollárt fut össze, addig „ideát" a Hungaro­ringen milliárdokat keres a Marlboro cigarettagyár Természetesen tudom azt. hogv az élet nem fe­kete-fehér, igen-nem. Tény az, hogy hiányzik az okos es eredményes egészség­ügyi felvilágosítás. Kinyi­latkoztatásokkal és ijeszt­getésekkel nem megyünk semmire. Gazdaságunk fej­lesztésének további gyor­sítására és kiterjesztésére van szükség elsősorban ahhoz, hogy meglássuk a tudati, életviteli reform csiráit is földünkön. Ruttkay Levente . mintha a szakácsokat a szakmai közösségekbe, cé­preparált műanyag ételek- hekbe, mai nyelven a szak­kel tanítanák főzni, aminek mai egyesületekbe ágyazva se ize, se bűze. Hiányzik te- szerveztek. A mester, a mun­hát a természetes közeg. Egy- kaadó és a mesterlegény kor a céhek legnagyobb re- volt a fö anyaSi tehervise­sze megkövetelte a felszaba- lö- A vándorévek hasznai dult legényektől a vándor- ls a szakmai közösség. a lást. Hazánkban királyi munkaadó és a vándorútról helytartósági rendelet ezek- visszatért legény élvezte. Ha ke! a szavakkal szabályozta mindezekből egy nagyon le­egykor a vándorlást: ..Min- egyszerűsített következtetést den mesterlegény, akár mes- akarunk levonni, akkor a terember fia, akár idegen, vándorévek meghonosítása­hogy mesterségére joga le- hoz — ami a nyelvtanulás­gyen, és hogy mesterségéhez hoz- a világlátáshoz legjob­hasznos ismereteket szerez- ban tudná hozzásegíteni a zen. tartozik tanulóhelyén kezdő mérnökembert — a kívül vándorolni." A legé- vállalatok, szakmai egyesü­nyeknek más városokba és letek' és illetékes állami külföldre is el kell menni szervek összefogására vol­dolgozni, hogy gyarapítsák na szükség. Azért erre a szakmai tüdásukat, és bő- hármasra, mert anyagilag fi­vítsék látókörüket. nanszirozni, szakmailag gon­dozni kell egy ilyen moz­galmat, és állami szinten Van mit tanulni gondoskodni kell arról, hogy ezek a vándorutak ne érje­A magyar nehézipar meg- nek véget Hegyeshalomnál teremtője, Ganz Ábrahám is vagy Záhonynál, egy vándorúton levő, 1841- Henczi Lajos ben Pestre érkező öntöle- MTESZ-főtitkárhelyettes Az apróvadak és a környezetszennyezés Sok osztrák vad immár dékkal a talajra. A kadmiu­aggasztó mértékben mérge- mot más mérgező anyagok­zett. Főként a nyulak vesé- kai ellentétben nem választ­jében veszedelmesen nagy a ja ki a szervezet. Nemcsak kadmiumfeldúsulás —állapi- az ipari központok körze­tottók meg a bécsi állator- tében mérgezi a vadállato­vostudományi egyetem ku- kat, hanem már Tirolban is tatói. A kadmium nehézfém, a aggasztó mértékű kadmium­fosszilis energiahordozók mennyiséget találtak a vad­(szén, kőolaj) elégésekor jut kacsák vese-, máj- es izom­a levegőbe, majd a csapa- szövetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom