Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

Csütörtök, 1986. szeptember 10. 7 Mi is az a FAT? Igen, bemutatni. .jelen esetben a FAT-ot, amely az ifjúsági mozgalomban magától értetődően a Fiatal Agrárszakembert; Tanácsát jelenti, s amelynek feladató .. . Ni>s, erre a kérdésre még KISZ-es körökben sem kaptam túl pontos válaszokat. * — Pedig a válasz kézenfekvő, mondhatnám, a név is jelzi — kezdi a részletesebb bemutatást Radics Béla, a Teszöv miiszaki föellenöre, aki társadalmi munkában a szegedi FAT vezetője is. — A fiatal agrárszakemberek tanácsait azért alakítottákl meg ¿-vekkel ezelőtt országszerte, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ¿-rtelmiségi ifjúságból minél tőbb vállalkozót bevonjon az ifjúságmozgalmi munkába, s persze, minél tobb szakmai, politikai ismeretet is adjon az érdeklődőknek. A korábbi közigazgatási felépítés mellett a KISZ járási bizottságok FAT-jai működtek legeredményesebben, s ezt a hagyományt kell 1984 óta továbbfejleszteni a városi KISZ-ek mellett mükodő tanácsoknak. — Sikerült? — Ha a jelentkezők számát tekintjük, igen. Ma 16 gazdasági egység kapcsolódik be munkánkba, s mióta az élelmiszeripari vállalatok is delegálnak fiatalokat, tőbb mint száz szakember látogatja rendszeresen rendezvényeinket. De nemcsak nekik szántuk az eddigi rendezvényeinkel. így például a szántóversenyt, amelyet 1984-től a gépszerelők versenye váltott fel, vagy a szakmai előadásokat. Közülük kiemelném a ki-t legsikerültebb beszélgetést. Az egyik vendége Villányi Miklós mezőgazdasági' • áIlamtítkár volt, 1t rrtáslkon /Vfórf(m János, a mezőgazdasági '-kutatóintézet főigazgatója válaszolt a feltett kérdesekre. S ha mar rendezvényeinket sorolom, érdemes megemlíteni szakmai útjainkat (jártunk a legutóbbi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon, az agárdi, a bábolnai kombinátban, felkerestünk tobb környező termelőszövetkezetet), t-s nemzetközi kapcsolatunkról. amely keretében ma még csak a vajdasági Nem szeretem a rövidítéseket. Mert a hivatali zsargon néha a legképtelenebb betíiösszetételeket is megengedi, mert sokszor napokig kell nyomozni egy-egy megfejtés után. Ez, persze. szubjektív vélemény, s arra is alkalmatlan, hogy megállítsa a célszerűségre hivatkozé> nyelvészkedést. Akkor hát mi marad egy újságíró számára? IMagyarazni az ismeretlent, bemulatni a ... Pescara Agrárkombináttal tudunk együttműködni, de talán már a közéj jövőben találunk finnországi partnereket is. — A felsoroltakra. ágy érzem, illik egy összefoglaló cim: szakmai programok. De mitől mozgalmi, politikai ez a szervezet? — Válaszként először eddigi leglátványosabb munkánkat említem. A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága a FAT-ok segítségével felmérést készített a megyénkben élő fiatal agrárszakemberek helyzeterői, lehetőségeiről. Az anyagot egyébként a fiatólok életét meghatározó döntések alapjául szántuk — reméljük, r.em hiába. Ez persze csak egy akciónk volt. Ami viszont hétköznapi, visszatérő feladat: közéleti lehetőséget biztosítani fiataljainknak, elérni azt. hogy véleményüket kifejthessék a helyi tervek kidolgozásakor éppúgy, mint egy-egy konkrét feladat megvalósításánál. S ami legalább ilyen fontos —• olyan közösséget teremteni, amelyben sikerül átlépni a napi munka "korlátain, általános probtómák iránt felkelteni az érdeklődést. Egyszerűbben így fogalrftaznám meg mindezt: beszélgetni közös dolgainkról, a szakmáról. A várható eredményt úgy érzem nem kell magyarázni . . Bátyi Zoltán Nyelvtanulás külföldi munkavállalással gény volt, aki azután szerencsére itt is ragadt. Azt megelőzően, vándorevei alatt járt a fontosabb olasz es francia városokban. A vándorlás idejét legtöbbször háNemzetközi energetikai tanácskozás Kedden Csopakon megkezdődött a termeszeti erőforrások gazdaságos hasznosításával foglalkozó tudósok csoportjának, a Balaton csoportnak tudományos találkozója. Az energetikai keidésekkel foglalkozó ötnapos eszmecserét Dennis Meadows professzor, az Erőforrás-Információs Központok Nemzetközi Szervezetének (INRIC) ügyvezető titkára nyitotta meg. Az előadók beszámolnak azokról az új kutatási eredményekről, amelyek több megközelítésben elemzik az energiafelhasználás hatását, következményeit, az erőforrások felmérését, értékelését. A megnyitó ülést követően ausztrál, dán, szovjet és osztrák szakemberek előadása hangzott el. Ezekben összegezték azokat a módszereket es szempontokat, amelyek ma p természeti erőforrások felmérését. számbavételét jellemzik. Modelleket, rendszeredet mutattak be, amelyek a megújuló erőforrásokkal (például szó'. viz. biomassza) folytatott ésszerű gazdálkodással segítik. Foglalkoztak azokkal a jelenségekkel. amelyeket a természetbe való beavatkozás idézett elő, miközben az erőforrások jobb kihasználására törekedtek Szó volt arról az energiatartalékról is. amelyet az. életvitel, vagy a -szemlélet megváltoztatásával mozgósítani lehetne. A konferencia egyik fő ké-rdése: mi jellemzi majd a XXI. század energiaforrásait. Erre egyébként 30 ország kutatóintézeteiben keresik a választ. A Balaton-csoport — amely az ülések helyszínéről kapta a helyét — öt évvel ezelőtt jött létre. Tagjai rendszerelemzési é-s energetikai szakértő*, akiknek tudományos munkája szorosan kapcsolódik a természeti erőforrások hatékony és környezetkímélő lel használásához. Aki kézbe vesz egy. magyar tudósok, műszakiak életútját tartalmazó könyvet, tapasztalhatja kiemelkedő szellemi nagyjainknak azt a közös vonását, hogy világot látott. több idegen nyelvet beszélő, müveit egyéniségek voltak. Kandó Kálmánról például feljegyezték a következő, Ganz Vagongyárban lejátszódó történetet. A szerkesztési rom évben szabták meg a osztályon Kandó a párizs—orteansi vasúttársaság fömér- céhrendtartások. A vándornőkével francául beszélgetett. Eközben megszólalt a te- S^t^'Sv^ lefon, és bejelentkezett régi amerikai üzletfele, akivel an- np|kiii évszázadokon kereszgolul társalgott. Miután a telefont letette, és áthaladt a tül összetartotta az európai szerkesztésen, látta, hogy egyik kollégája az olasz állam- céhrendszert. A vándorlegévasutak részérc készülő mozdony alkatrészeit rajzolja. ^ a legújabb Megállt a rajztábla mellett, és mondott valamit olaszul teffoía^okar'technológiákat munkatársának, aki csodálkozva nézett rá. Kandó ingerül- sajátították el, hanem szert len megismételte mondanivalóját, mikor a megriadt szer- tettek nyelvismeretre, és kesztö kibökte, hogy ö nem tud olaszul. Kandó erre a fejéhez kapott, és elnézést kérve, azt mondta: „Már azt sem tudom, milyen nyelven beszélek!" Gondolatait, anyanyelvén kívül, tökéletesen tudta akár németül, franciául, angolul vagy olaszul közölni. Kandó eletútja. eredmé- fordítják majd a szükséges nyei is azt bizonyítják, hogy információkat, a nyelvismeret nem egysze- A kép nem túl biztató. Nérüen általános intelligencia hány évvel ezelőtt, vizsgálavagy társalgási kerdes. Nem- tot végeztek a Budapesti csak arról van szó, hogy az Műszaki Egyetem 1953, 1963 utcán válaszolni tudunk-eaz és 1973-ban végzett hallgaerdeklődö külföldi- turista-tói között. Az eredmények Elég megnyerően egyértelműen bizonyítják, egy külföldiekkel hogy idegen nyelvi kultúüzleti tárgyalást ránk alacsony színvonalú. Nem erről, nem Az 1953-ban végzettek 17 világot is lát•kérdésére tudunk-e folytatott levezetni? csak erről van szó! A nyelv- százaléka angol. 31 százaiéismeret. a világlátás megfelelő eligazodást, jártasságot, problémaié) ismerősi és -megoldási készséget jelent. Egy mérnökembernél ez a miika német. 8 százaléka orosz nyelvvizsgával rendelkezik. Az 1963-ban végzettek 13 százaléka angol, 18 százaléka német. 8 százaléka orosz szaki fejlesztéshez kapcsoló- nyelvvizsgát szerzett. Az dik. Ahhoz, hogy napra készen ¿-s elsökézből értesüljön az új műszaki megoldásokról. kézbe vehesse és értse az angol vagy orosz nyelvű szaklapokat. Tudjon arról. 1973-ban végzettek között tovább romlanak ezek az arányok: 11 százaléknak van angol. 13. százaléknak német, és mindössze 4 százaléknak orosz nyelvvizsgája. A vizshogy bizonyos kérdésekről Salt kórben a mérnökök komiként gondolkodnak a vi- zel egyharmada nem belág más régióiban. A szelle- szélt semmilyen idegen nyelmi bezártság sok veszéllyel vet. jár. Kepesek vagyunk néha nem tudomásul venni a világ realitásait, azt, hogy termékeinknél esetleg van már máshol jobb minőségű. A nemzetközi piac nem vesz tudomást egy dunántúli vagy tiszántúli műszaki szinvoVándorló céhlegények Ma már pedig számos tanfolyam, oktatási vállalkozások, távoktatási formák egész serege igéri az idegen nyelv gyors elsajátitánalról. A tudás" a- tudomány sál Őszintén szólva ezekben en nem nagyon hiszek. Maegyetemes és normatív legű. Ebben kell élni. vele lépést tartani, nyelveket kell tudni, lehet arra várni, hogy Jt " gam is részi vettem ezek <-'s közül -néhányon. Ad terméEhhez. szelesen bizonyos jártasságot ¡vjem a kérdéses nyelvben. Az esetet ahhoz tudnám hasonlitaleeközben tak. Ügy gondolom, korunkban is van mit tanulni a céhek öt évszázados történetéből. Számomra — és ezért is hoztam szóba — a vándorlás intézményes rendszere a legfőbb tanulság. Mai kifejezésekkel élve azt mondhatjuk, hogy a kezdő szakembernek egyszerre nyújtja a szakmai és a nyelvtanulás élményét a dolgok természetes közegében. Mozgást mozgással lehet megtanulni, szokta testnevelő tanárom mondani. Azt hiszem, a nyelvet is akkor lehet jól elsajátítani, ha azt az adoR nyelvet beszélő országban tesszük. Világlátott mérnökök Nosza, tegyük, mondaná sok mérnöktársam. Kihez, forduljunk, mennyit kell befizetni, t's már indulok is! De manapság nincs meg a vándorlás intézménye, amely felerősítené, egyengetné az. egyéni szándékokat. Egy kezdő mérnök sokáig nem reménykedhet abban. hogy külföldön ismerkedhet, meg hasonló feladatokkal foglalkozó mérnoktársával Ügy gondolom, a mai követel menyeknek megfelelően intézményessé kellene tenni a bel- és külföldi tapasztalatcserét, munkavállalást. Nyilván egy ilyen „mérnökvándorlás" tobb, mint egyszerű féléves vagy éves külföldi munkavállalás, ahol a minél tobb hazahozható érték lebeg a szemünk előtt. A vándorlást korábban is Európa sok országában már a század elején megkezdődött az az egészségügyi reform, amelynek a célja az ép testű, ép lelkű emberek nevelése, intézmények hálózatát építették ki, de ezzel együtt megjelentek az utcakon a Reform-élelmiszerüzletek, ahol korpáskenyértöj zsírszegény eledelig minden kapható. Nálunk mindez — néhány vegetáriánus mozgalomtól eltekintve — elmaradt. Sőt! Hazankban a társadalmi felemelkedés, az anyagi jó'ét növekedésének jelképe lett a zsíros ételek mértéktelen evése, a fehér kenyér „nemzeti ügy", s az egy lakosra ju)tó alkoholfogyasztásban világelsők lettünk. Az utóbbi azért is szomorú, mert az égetett szeszek minden' képzeletet felülmúló fogyasztásával vívtuk ki. Az ünnepre készülődve a sajtó vezető hírei közt szerepel, hogy hány ezer liter sör ¿>s hánv mázsa sonka varja a vásárlókat . .. Sajnálatos tény az, hogy amikor az idegennyelvü lapok tudósításokat közölnek Budapestről vagy Magyarországról, a képeken nemcsak a Parlament épülete, a budai vár, hanem az elhízott magyarok is láthatók. Szomorú mert igaz. Tragikus — mert emberek ezrei fiatalon meghalnak infarktusban. Ép testbe - ép lelket keringesi rendellenességben. rákban. Volt idő, amikor a társadalom magara vállalta azt, hogv javít a helyzeten. Intézményeivel, okos felvilágosító propagandával igyekezett elejét venni a. gátszakadásnak. Nem sikerült. Volt idő, amikot az iskolára osztották ezt a feladatot. A túlterhelt pedagógus pedig ugyanúgy nem tudott tenni semmit mint a szintén túlterhelt körzeti orvos sem. Ezután jött a „nagy felfedezés", az, hogy mivel a szocialista társadalom alappillére a család talán ott kellene kezdeni a propagandát. Nehéz felismerés volt. Egy sereg előítéleten tül kellett tennünk maguakal: a család szemben az iskolával; a család szemben az egészségüggyel. És meg valami. Rájöttünk arra. hogy ha lenne is rá pénzünk, akkor sem létezhetne olyan intézményrendszer. amely a családot pótolná. A felismerés azután egy sereg gondot szült: rá kellett jönnünk arra, hogy az az anyaszerep, amit megálmodtunk, nem az édesanyáknak való. Az apa sem a családi sor utolsója, hiszen a társadalmi beilleszkedést tőle tanulják a gyermekek. Meg arra is, hogy a háztartási gépek, akármennyire fontosak, nem pótolhatják az embert. S a gyermek személyisége fejlődéséhez testver, sőt testvérek kellenek. Mindenképpen az egészségügyi felvilágosítás reformjára van szükség ahhoz, hogy előrelépjünk. Valami megfoghatatlannak látszó ok miatt az egészségügyi plakátok — még ha sikerültek is — hatástalanok, az egészségügyi felvilágosító . filmek a televízióban gyermekdedek. Vajon nemzeti sorscsapás-e az egészségügyi felvilágosítás hatástalansága, vagy valamit roszszul csinálunk? Tekintve, hogy inkább az utóbbi az ok, el kell gondolkodni rajta, mit kellene másként csinálni? Mindenképpen be kell látnunk. hogy életünk megreformálása nem tűr halasztási. Szükséges, mert deformálódtunk — s ez nemcsak felesleges kilóinkai jelenti, hanem gondolkodásunkat, akaratunkat is. Emberi formánk viszszanyeréséről beszélek, mert például évről évre nő a neurotikus betegségek (lelki eredetű Jcomoly nyavalya!) és a csak „korlátozott katonai szolgálatra alkalmas" fiúk száma. A lányoknál ezt senki nem vizsgálja, pedig ők sincsenek sokkal jobb kondícióban, mint a fiúk. Aggasztóan nő a csökkent szellemi képességű gyermekek száma. De hogyan reformálható meg az élet? Elsősorban gazdaságunknak kell olyannak lennie, hogy eleije ezt a mélytalajt is. Vagyis, hogy legyen egészségesebb táplálék — netán mt'g olcsóbb is, mint a kalóriadús; legyen olcsó üdítőital, ha más nem, hát ásványvíz: e téren — természeti adottságainknak köszönhetően — világhatalom lehetnénk. A sportpályák legyenek újra — sportpályák, s ne „élsportolókat előállító állam; vállalatok"... A dohányzás elleni propaganda némdohányosokat szüljön, s ne harsány kacajokat. Mert míg „odaát", .Kanadában egy magyar származású. rák miatt csonkolt lábú fiú tizenhárommillió dollárt fut össze, addig „ideát" a Hungaroringen milliárdokat keres a Marlboro cigarettagyár Természetesen tudom azt. hogv az élet nem fekete-fehér, igen-nem. Tény az, hogy hiányzik az okos es eredményes egészségügyi felvilágosítás. Kinyilatkoztatásokkal és ijesztgetésekkel nem megyünk semmire. Gazdaságunk fejlesztésének további gyorsítására és kiterjesztésére van szükség elsősorban ahhoz, hogy meglássuk a tudati, életviteli reform csiráit is földünkön. Ruttkay Levente . mintha a szakácsokat a szakmai közösségekbe, cépreparált műanyag ételek- hekbe, mai nyelven a szakkel tanítanák főzni, aminek mai egyesületekbe ágyazva se ize, se bűze. Hiányzik te- szerveztek. A mester, a munhát a természetes közeg. Egy- kaadó és a mesterlegény kor a céhek legnagyobb re- volt a fö anyaSi tehervisesze megkövetelte a felszaba- lö- A vándorévek hasznai dult legényektől a vándor- ls a szakmai közösség. a lást. Hazánkban királyi munkaadó és a vándorútról helytartósági rendelet ezek- visszatért legény élvezte. Ha ke! a szavakkal szabályozta mindezekből egy nagyon leegykor a vándorlást: ..Min- egyszerűsített következtetést den mesterlegény, akár mes- akarunk levonni, akkor a terember fia, akár idegen, vándorévek meghonosításahogy mesterségére joga le- hoz — ami a nyelvtanulásgyen, és hogy mesterségéhez hoz- a világlátáshoz legjobhasznos ismereteket szerez- ban tudná hozzásegíteni a zen. tartozik tanulóhelyén kezdő mérnökembert — a kívül vándorolni." A legé- vállalatok, szakmai egyesünyeknek más városokba és letek' és illetékes állami külföldre is el kell menni szervek összefogására voldolgozni, hogy gyarapítsák na szükség. Azért erre a szakmai tüdásukat, és bő- hármasra, mert anyagilag fivítsék látókörüket. nanszirozni, szakmailag gondozni kell egy ilyen mozgalmat, és állami szinten Van mit tanulni gondoskodni kell arról, hogy ezek a vándorutak ne érjeA magyar nehézipar meg- nek véget Hegyeshalomnál teremtője, Ganz Ábrahám is vagy Záhonynál, egy vándorúton levő, 1841- Henczi Lajos ben Pestre érkező öntöle- MTESZ-főtitkárhelyettes Az apróvadak és a környezetszennyezés Sok osztrák vad immár dékkal a talajra. A kadmiuaggasztó mértékben mérge- mot más mérgező anyagokzett. Főként a nyulak vesé- kai ellentétben nem választjében veszedelmesen nagy a ja ki a szervezet. Nemcsak kadmiumfeldúsulás —állapi- az ipari központok körzetottók meg a bécsi állator- tében mérgezi a vadállatovostudományi egyetem ku- kat, hanem már Tirolban is tatói. A kadmium nehézfém, a aggasztó mértékű kadmiumfosszilis energiahordozók mennyiséget találtak a vad(szén, kőolaj) elégésekor jut kacsák vese-, máj- es izoma levegőbe, majd a csapa- szövetében.