Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

12 Szombat, 1!)86. április 12. Az atommoratóriumról Szovjet kormánynyilatkozat • Moszkva (TASZSZ) A legutóbbi amerikai atomrobbantás kapcsán a szovjet kormány kijelenti, hogy mostantól fogva nem tartja kötelezőnek magára nézve az egyoldalúan vállalt atomkisérlet-moratóriumot — olvasható a szovjet kormány pénteki nyilatkozatában, melyet a TASZSZ közölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét: bármikor hajlandó tárgyalásokat kezdeni az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az okmány emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú önmérsékletet tanúsított, és számos felhívást intézett az amerikai félhez, hogy csatlakozzék n moratóriumhoz. Ha az amerikai fél követte volna a szovjet kezdeményezést, lehetővé vált volna a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezése, gátat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fejlesztésének, új atomfegyverfajták létrehozásának. Érthető ezért az a kiábrándultság és felháborodás, amelyet a legutóbbi amerikai föld alatti atomrobbantás okozott világszerte — állapítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. Jobb minőségű munkára van szükség Mint lapunk első oldalán baszámoltunk róla: pénteken a Budapest Kongreszszusi Központban mintegy 500 ipari vállalat és szövetkezet több mint kétezer vezetője és a vállalati tanácsok elnökei értekezleten vitatták meg az ipar előtt álló feladatokat. Kapolyi László ipari miniszter beszédében minde: nekelőtt azt sürgette, hogy a vállalatok gyorsabb ütemben csökkentsék a termelés költségeit. Mint mondta, az ipari termelés fele késztermékként belföldre, 10 százaléka a szocialista, ugyanennyi a tőkés piacra, a termékek 30 százaléka pedig alapanyagként, vagy alkatrészként a hazai feldolgozóiparhoz kerül. A miniszter arról is szólt, hogy fokozni szükséges az erőfeszítéseket a hazai természeti erőforrások hasznosítására, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjesztésére. Az anyagi és szellemi erőket ezekre a területekre kell összpontosítani, egyszersmind feli kell gyorsítani a technikai fejlődést. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy mindinkább előtérbe kerül olyan gépek gyártása, amelyeknél figyelembe veszik a szigorú környezetvédelmi előírásokat A tanácskozáson felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A miniszterelnök-helyettes a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a résztvevőket. Majd arról szólt, hogy az ipar meghatározó szerepet tölt be a népgazdaságban, hiszen az ipari ágazatokban dolgozik az aktív keresők egynegyede. az iparban található a népgazdaság állóeszköz-állományának egyötöde. Az ipar biztosítja a nemzeti jövedelem 40 százalékát, az össakivitel csaknem 70 százalékát. Kifejtette, hogy az előző tervidőszakban a talpon maradás programja valósult meg a gazdaság intenzívebb kibontakozása még előttünk áll, s ennek érdekében rendkívül nagy erőMaróthy László felszólalása az ipari vállalatok vezetőinek tanácskozásán feszítésekre van szükség, mind az iparirányításban, mind a vállalati gazdálkodásban. Rámutatott, hogy 1985-ben az ipari kivitel bővülése az export struktúrájának kedvezőtlen irányú változásával, hatékonyságának romlásával párosult. 1986 első negyedében nem csökkentek a gondok, a konvertibilis kivitelben további érzékeny veszteségek érték a gazdaságot. Annak érdekében, hogy a népgazdaság idei célkitűzései valóra váljanak — ami egyúttal megalapozza a VII. ötéves terv sikerét is —, termelékenyebb, jobb minőségű munkára van szükség. Ezután arról szólt, hogy a kormány, a hibákat számba véve nem mutogat a vállalatokra; tőlük színvonalasabb munkát vár. Ennek jobb feltételeit a kormány az irányítási rendszer további korszerűsítésével, az irányítói munka hatékonyságának javításával, a kormányzati szervek cselekvési-szemléleti egységének erősítésével Kívánja megteremteni. A kormány nyitott partneri viszony kiévítésére törekszik minden vállalattal, s jobbító szándékú, előremutató, átgondolt javaslataikat is szívesen veszi. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy megfelelő mozgásteret és működési feltételeket kell teremteni a vállalatok számára, mert csak így biztosítható az eddiginél aktívabb és hatékonyabb vállalati gazdálkodás. Mindezt segíti a gazdaságirányítási rendszer fej» lesztése; a verseny kibontakoztatása, a monopolhelyzetek oldását biztosító szervezeti lépések, a bank-és az adórendszer átalakítása, a működő tőke bevonása, ösztönzőbb exportérdekeltségi rendszer alkalmazása, és egyebek között a munkaerő mobilizálása — A vállalati munkának az idén elsősorban a konvertibilis külkereskedelmi mérleg javítását és az antiinflációs törekvéseket kell előmozdítaniuk — hangoztatta Maróthy László. Végül arról szólt, hogy a párt XIII. kongresszusán elhatározott célok megvalósítása érdekében, a világpiachoz igazodó gazdálkodás feltételeit biztosító irányítási mechanizmust tovább kell fejleszteni, és fokozottan ki kell bontakoztatni a demokratizálódás folyamatát. Ez azonban nem egyirányú utca — mondotta —, a jogok mellett kötelezettségek is vannak, s ezek csak együtt érvényesíthetők személyi és anyagi felelősség terhe mellett Levelek a békéről Az utóbbi napokban számos levél és távirat érkezett az Országos Béketanácshoz, amelyekből kitűnik: a béke nemzetközi évében a magyar közvélemény érzékenyen reagál a kontinensünk és földünk biztonságát veszélyeztető lépésekre, és a korábbiaknál is határozottabban támogatja a békét és leszerelést szolgáló javaslatokat és intézkedéseket. A levelek írói — munkahelyi kollektívák és magánszemélyek — határozottan tiltakoznak az Egyesült Államok április elejei kísérleti atomrobbantásai ellen, amelyek a szovjet javaslatok figyelmen kívül hagyását jelentik. A Tiszavasváriban nemrégen megtartott békenagygyűlés résztvevői, vagy a Mátraaljai Szénbányák Thorez-üzemének szocialista brigádjai éppúgy fellépnek az atomfegyverkezés ellen, mint például a Szabadszentkirályi Béke Tsz dolgozói. Közös vágyuk: tömegpusztító fegyverek nélkül szeretnék átlépni az ezredfordulót úgy, ahogyan azt a januárban bejelentett szovjet békekezdeményezés tűzte ki célul. Az állásfoglalásokból az is kitűnik, hogy közvéleményünk bizakodással tekint arra a javaslatra, amelyet Mihail Gorbacsov fogalmazott meg a nemzetközi békeév alkalmából az ENSZ főtitkárának küldöttt üzenetében: a népeknek el kell érniük, hogy a békeév az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésének kezdő éveként vonuljon be az emberiség történetébe. Gépkocsi-tulajdonosok, figyelem' AZ ÉSZAKI LAKÁSÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ SZÖVETKEZET (Szeged, Sárosi utca 1/B 6724, tel 14-040) gépkocsitárolók építését kezdi meg. 1986 II—III negyedévben, a szegedi „Dózsa" edzőpálya melletti területen (AFIT—szervizút) — Jelentkezéseket a szövetkezet irodájában kérjük írásban leadni — A jelentkezést megelőzően — a telekár ról, az építési költségek várható alakulásáról — részletes felvilágosítást ad a szövetkezet a fenti címen vagy telefonszámon A fenti szövetkezet műszaki ügyvitelben jár tas építésztechnikust keres (elvételre, fizetés megegyezés szerint GÁSPÁR SÁNDOR HAZAÉRKEZETT PRÁGÁBÓL Pénteken hazaérkezett Prágából a magyar szakszervezeti küldöttség, amely Gáspár Sándornak a Szakszervezeti Világszövetség elnökének, a SZOT elnökének vezetésével részt vett az BZVSZ irodájának 35. ülésszakán. A vezető testület tanácskozásán a XI. szakszervezeti világkongresszus előkészületeit vitatták meg. PÁRTKÖZI ESZMECSERE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi zottságának meghívására április 3—11. között hazánkban tartózkodott Jack McPhillips, az Ausztrál Szocialista Párt elnöke. Az ausztrál vezetőt fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. KÖLTÉSZET NAPJA Pénteken — a költészet napján — szerte az országban ünnepségeken, irodalmi délutánokon, esteken emlékeztek a magyar líra nagyjaira. A fővárosban — a Nyugat Irodalmi Múzeumban — ezen a napon nyilt meg a költő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett Tóth Arpád-emlékkiállítás. Lillafüreden, a Palota Szálló • szomszédságában levő sétányon megkoszorúzták József Attila emléktábláját. A költő az 1932. évi emlékezetes költőhét alkalmából tartózkodott Lillafüreden, s ez alkalommal, ott írta egyik legközismertebb versét, az Ödát. A Palota Szállóban a koszorúzás után könyvpremiert tartottak PARANCSNOKI TANACSKOZAS A munkásőrség vezető parancsnoki állománya pénteken Budapesten tanácskozott. Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka elemezte az 1986. évi munka indításának tapasztalatait, értékelve az új ötéves harckiképzési prog ram végrehajtásának megkezdését. LAKATOS F.RNÖ LÁTOGATÁSA A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 6. és 10. között Lengyelországban tartózkodott az MSZMP küldöttsége, élén Lakatos Ernővel, a KB osztályvezetőjével. A delegációt fogadta Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. MAGYAR—HOLLAND MEGÁLLAPODÁS Burján Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és Carel N. F. van Ditshuizen, az ANP holland hírügynökség vezérigazgatója új együttműködési szerződést írt alá pénteken Budapesten. A megállapodás a két hírügynökség közötti hír- és képcsere bővítését irányozza elő. Az űr első embere Éppen ma negyedszázada, hogy 1961. április 12-én a világ rádióállomásai az egész földkerekséget ámulatba ejtő hírt sugároztak: „Jurij Gagarin szovjet repülőőrnagy a Vosztok—1 űrhajón a világűrben utazik." Az űr első embere, a kozmosz Kolumbusza. A műszaki-tudományos haladás, az emberiség történetének e jeles fordulópontját számos szputnyikúrhajó kísérlet előzte meg az 1955-ben létesített Bajkonurról. A kísérleti állatokkal szerzett korábbi tapasztalatok nem bizonyították egyértelműen, hogy az emberi szervezet is kibírja az indítással járó megterhelést, és a súlytalanság állapotát. Gagarin személyében egy bátor, kiváló ember vállalkozott az első űrutazásra, aki tisztában volt a kockázattal. Gagarin űrhajóját 600 tonna tolóerejű, 14,6 millió kW teljesítményű hordozórakéta állította pályájára. Az űrhajósnak indításkor a földi nehézségi gyorsulás hét és félszeresét kellett elviselnie. Ezt az űrhajót együlésesre, gömb alakúra képezték ki, és két részből: a 2,3 méter átmérőjű űrkabinból, valamint a műszerrekeszből állt. A Vosztok—J űrhajó egyszer kerülte meg a Földet, 89 perc alatt. Elért legnagyobb magassága 327 kilométer volt. A légkörbe történt visszatérés előtt az űrkabinról a műszetrekeszt leválasztották, és ez a rész ezt követően, a légkör sűrűbb rétegeiben elégett. Az űrkabin ejtőernyői 'hétezer méter magasságban automatikusan léptek működésbe, és ezt követően Gagarin a teljes űrkabinnal együtt tért vissza a kozmoszból. Az első űrutazás óta negyedszázad telt el. Mit jelent ennyi idő történelmi távlatokban? Talán csak egy pillanatot, nem többet. Bebizonyosodott azonban, hogy ez a pillanat jelentősebb, mint sok-sok évszázad együttes eredménye. Azóta az űraütomaták utat törtek a Holdhoz, a Venushoz, a Marshoz. Segítségükkel feltárta a tudomány a Föld sugárzási övezeteit. Műholdak segítségével rádió- és televízióközvetítéseket sugároznak, valamint telefonbeszélgetéseket továbbítanak. Műholdak segítik a meteorológusokat, a geodétákat, a geológusokat, a halászokat, a mezőgazdákat, a geográfusokat. Maga a kozmikus technika legragyogóbb példája a tudomány és a gyakorlat tökéletes együttműködésének. Ugyanez vonatkozik az asztronautika, mint űj tudomány létrejöttére: számos műszaki és természettudományi szakágazat együttes tevékenységeként. A kozmikus kutatásokban kezdetben csupán két állam, a Szovjetunió és az USA vett részt, ma viszont az űrkutatási programokban sok ország tudósai és mérnökei együttmunkálkodnak. A közös kísérletek, az összefogás teszi lehetővé a jövő nagy lépéseit. Gagarinnal nyitva a sort, következett Gleen (1962), majd a következő évben az első asszony, Tyereskova. Hosszan lehetne sorolni a nevezetes dátumokat és személyiségeket, míg 1980 májusában az első magyar űrhajós. Farkas Bertalan is átlépte a kozmosz küszöbét. Az idei év nagy eredménye, amikor március 13-án fellőtték a Szojuz T—15 űrhajót Kizim parancsnokkal és Szolovjov fedélzeti mérnökkel. Az űrhajózásnak voltak áldozatai is, legutóbb a Challenger hét utasa, ez év januárjában. Az első űrrepüléstől eltelt 25 év alatt a műszakitudományos haladás még csak egy kis ablakot nyitott a kozmoszra, de máris bebizonyosodott, hogy az ember élhet és dolgozhat a Földön kívül is. A jövőt illetően nagy változások várhatók az emberiség életében az űr további meghódításával és átalakításával. Jurij Gagarin a gzsasztki körzet Klusino falujában született, és életével, akaraterejével elért nagyságát tettei igazolják. Életének csúcsa az űr meghódítása volt. S nem kellenek évtizedek, hogy igazán értékelhessük és kellő tisztelettel adózzunk a hőstettnek, amit rövid, ám csodálatos életében véghez vitt. Elsőként bizonyította be, hogy hogyan kell élnie az embernek, hogy kitartó munkáján keresztül eljusson a Földtől a csillagokig. Sajnálatos, hogy 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség áldozatává vált. Gagarin óta több mint száz űrhajós bátor és kockázatot vállaló hősi tettével bizonyította a nagy orosz-szovjet tudós, Ciolkovszkij szavait: „A Föld az emberiség bölcsője, de az ember nem akar örökké a bölcsőben élni." Bátyai Jenő • • Ülésezett az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Az alkoholbetegségek gyógyításával, megelőzésével kapcsolatos határozati javaslatot vitatott meg és fogadott el az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága pénteken, a Parlamentben tartott ülésén. A testület ezt követően tájékoztatót hallgatott meg a foglalkozási rehabilitáció helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A Pesta László elnökletével tartott ülésen a márciusi kihelyezett tanácskozáson megkezdett munkát folytatták: ott ugyanis az alkoholbetegek kezeléséről szereztek közvetlen tapasztalatokat a képviselők. A mostani vitában Karácsonyi Sándor (Csongrád megye) szólt ról, hogy az immár kiterjedt népbetegség elleni küzdelemben a munkahelyi vezetők sem járnak mindig elől személyes példamutatással. Üjabb rehabilitációs munkahelyek létrehozását is szorgalmazta. Kiss István (Komárom megye) a kulturált italfogyasztási szokások népszerűsítésének fontosságáról beszélt. Több képviselő hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára, az alapellátásnak ebben betöltött szerepére. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár) véleménye szerint a vendéglátóhelyek mellett minden szeszes italt árusító boltban is meg kellene szabni, a nap mely szakában vásárolhatók az alkoholos italuk A bizottság javaslatában szorgalmazza olyan űj törvény vagy törvényerejű rendelet megalkotását, amely az eddiginél lényegesen szigorúbb intézkedésekkel gátolja az alkoholfogyasztás terjedését. Felhívja ugyanakkor a figyelmet az eddig hozott jogszabályok alkalmazásának szigorúbb, következetesebb és sokkal jobban ellenőrzött végrehajtásának szükségességére Is. Különösen a fiatalkorúak — 18 éven aluliak — szeszesital-fogyasztását, a már részeg emberek továbbitatását, a munkahelyi italozást, a sporttelepeken való szeszárusítást tiltó jogszabályok betartását kell megszigorítani, és a vétkeseket sokkal súlyosabban »Megbüntetni