Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

5 Péntek, 1985. október 11. Odesszai vendégek Szegeden A testvérvárosi kapcsola- hadseregnek segített bombá­tok keretében Odesszából zó repülőjével. Százhetvenkét turistacsoport érkezett Sze­gedre, gozók dik Bulicsov Szergej Szer­gejevics vezérőrnagy és Lit­bevetésen vett részt — ott A fiatal szovjet dol- volt Bécs és Berlin ostromá­kiséretében tartózko- ban. Igazán nehéz helyzetbe háromszor került, amelyek­nek könnyen lehetett volna vinov Fedor Pavlovics ezre- tragikus vége. des. mindketten a Szovjet- Az idös katonák — kitün­umó Hose kitüntetés tulaj- tetésük is bizonyítéka — hő­donosai. Okét és Hripko siesen teljesítették küldeté­Ljudmilla Boriszovát, a cso­port vezetőjét fogadta teg­nap, csütörtökön Oláh Mik­lós, a városi pártbizottság titkára. Aki elmondta. Sze­ged felszabadulási évforduló­süket a felszabadító harcok­ban. Túlélték a világhábo­rút. s megadatott nekik a. családról való gondoskodás kötelessége is. Gyerekeik, unokáink körében élnek ma. janak ünnepére keszul tevékenyen. Fedor Pavlovics ezekben a napokban. Ezért mérnökszociológiával foglal­külon öröm, hogy városunk- kozik, könyvet ír. Szergej ban köszönthetjük azokat a Szergejevics, ahogy egészségi állapota engedi, gyakran tesz eleget fiatal közösségek meghívásának. Szegeden például ott voltak a KISZ katonákat, akik részt vettek Szeged, s az egész ország felszabadításában. B. Szergej Szergejevics a 46. hadsereg légi deszant Csongrád Megyei Bizottságán, hadosztályának kapitánya­ként harcolt a Tisza mentén. a szintén tegnap tartott megbeszélésen. A Domaszéki Hadműveleteik eseményeire szőlőfürt Termelőszövetke­emlékezve elmondta: fel­adatul kapták, minél gyor­sabban a lehető legkisebb áldozatok árán szabadítsák föl Szegedet. Ez sikerült is. S a vezérőrnagy most szíve­sen látja a Belváros öreg épületeit. L. Fedor Pavlovics mérnök ezredes szintén repü­lő volt. Az 5. és 17. légi zet baráti találkozójára is ellátogattak. Ma. pénteken az Ópuszta­szeri Nemzeti Történeti Em­lékparkkal, holnap Szeged nevezetességeivel ismerked­nek. A szovjet csoport va­sárnap utazik el Szegedről. M. E. Előadás a pártiskolán Csütörtökön az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­gának Oktatási Igazgatósá­gán előadást tartott dr. Lá­tos István, az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának helyettes veze­tője az MSZMP XIII. kong­resszusát követő pártpoliti­kai feladatok időszerű kér­déseinek megoldásáról. Tapasztalatcsere Tegnap, csütörtökön, Sze­geden, a megyei Toszöv szék­házában a József Attila Tu­dományegyetem gazdaságpo­litikai tanszékének munka­társai Nagy Lajos egyetemi tanár vezetésével, tapaszta­latcserén vettek részt, Has­kó Pál, a Teszöv megyei tit­kára tájékoztatta a jelenlé­vőket a szövetkezetek gaz­dasági. gazdálkodási helyze­téről. A tanszék dolgozói is­mertették legújabb kutatási eredményeiket, amelyeket a mezőgazdaságban lehetne hasznosítani. Ezután elláto­gattak a Sándorfalvi Ma­gyar—Lengyel Burátság Tsz­be, s tanulmányoztak a szö­vetkezet életét. Minden sanzon: dráma Catherine Danais, a fran­cia sanzon hagyományos műfajának képviselője adott hangulatos koncertet Szege­den, az egyetem Dugonics téri épületének aulájában, ízig-vérig „francia nő, aki inkább hazájától távol, kül­földön 'aratja sikereit. Fel­lépése előtt beszélgettünk. V- Franciaországban most valahogy háttérbe szorult ez a műfaj — mondja Catheri­ne. — Johnny Halliyday karolta fel Ismét, ám amit ő csinál, végül is távol áll az igazi, eredeti sanzonmű­vészettől. Külföldön annál nagyobb az érdeklődés. — Magyarországon, ta­pasztalása szerint, hogyan fogadják az ön művészetét? — Kisebb közönség, há­rom-négyszáz ember előtt nem valahogy magától Catherine Danais jön énekeltem Debrecenben, az egész. Azt hiszem, bizo­Miskolcon, Budapesten. Ügy nyos érettség, élettapaszta­láttam, nagyon érdeklődnek, még azok is, akik nem be­szélnek franciául. — Ilyen fontosnak tartja a szöveget? — Zene és szöveg egyfor­mán lényeges. Persze van­lat szükséges ehhez. Sok pontot megtalálni a magán­életemben, ezek az impul­zusok, élmények adják az igazán hiteles, érzelemgaz­dag előadás alapját. Nem hiszem, hogy egy húszéves nak számok, amelyekben lány el tudná énekelni eze­hol az egyik, hol a iriásik ket, nem elég érett hozzá. kerül előtérbe. Ügy váloga­tom a műsorom, hogy ki­— Közönsége? — Főként a tizenöt-hu­egyenlítsék egymást. Ha szonöt éves korosztályból te­olyan dalt énekelek, amely- vödik össze. ben kevésbé érdekes a szö­veg, megpróbálok valami­féle érzelmi többletet bele­vinni. Nagyon jó zongora­kísérőm van. sokszor a hangszer tölti be a háttér­be szoruló szöveg szerepét. — Milyen szempontok• sza­rint választja a számokat? — Főként a klasszikus sanzonkincsekre támaszko­dom: nagyon szeretem Bé­caud, Prevert, Kosma, Piai dalait. Franciaországban persze most is találni kitűnő szerzőket, de őket csak a közönség bizonyos rétege is­meri. Így elég hálátlan fela­dat az új számok előadása. Mivel a sanzon franciául egyszerűen dalt jelent, bele­fér műsoromba akár a rock is, egy-egy szám erejéig. Tizenkét évig az operában dolgoztam, úgyhogy nem is­meretlen számomra jófor­mán semmilyen műfaj. — Érzelmei is szerepet játszanak repertoárja össze­állításában? — Természetesen tetszenie kell a dalnak, éreznem kell valamit iránta. Amikor éne­kelek, nem dolgozom, ha­— Épp az imént mondta, ök még nem elég érettek ... — Megérteni megértik, csak elénekelni nem tudják. Persze vannak olyan dalok. amelyeket én sem tudok visszaadni, mert nem vagyok elég távol tőlük. Szomorú is lenne, ha nem volnának ilyenek. Egyébként mind­egyik sanzon tulajdonképpen egy kis dráma, önálló szín­házi darab. Egy Ilyen esten mindenki megtalálja azt, amelyik hozzá szó!. — Zeneszerzéssel, szöveg­irással próbálkozott már? — Olyan ez, mint az iro­dalom: vannak, akik írják, vannak, akik tolmácsolják. Átélem, amit más ir, de nem érzek ihletet, hogy magam öntsem dalba gondolataimat. — Mit gondol. mélyen jö­vő vár a sanzonra? — Marad. Feltétlenül ma­rad. Voltak időszakok, mi­kor az opera is „lezuhant", de íme, ismét divatban van. Főleg a klasszikus sanzon­ról vélem ügy, mindig élni fog, csak újat kell belevinni. Ezek nem attól klassziku­sok, hogy pusztán régiek, hanem mert sokat monda­nak ma is. — Hogyan érzi magát Magyarországon? — Nem udvariasságból mondom, igazán nagyon jól. Tres bien .. . Ahogy kocsi­val. vonattal utazom, bámu­lom a nagy síkságot. Gyö­nyörű a föld színe, a hori­zont. ahol a föld egyszer csak eltűnik. Még nagyon sok titok van, amit nem tudok erről az országról. Varjú Erika KDHIégiumavatás Ortutay Gyuláról nevezték el a tehetséges gyerekek szegedi otthonát Nyolc evveL ezelőtt érkez­tek meg az első lakók; Csongrád megye tanácsa di­ákotthont létesített Szegeden a tanyákon és a községek­ben lakó általános- és kö­zépiskolás korú tehetséges gyerekeknek. Akkor is vi­ták témája volt: hogyan le­het megoldani, hogy a rosz­szabb körülmények között, abban a bizonyos „hátrá­nyos helyzetben" élő tehet­ségek el ne kallódjanak. Ma­napság is érvek ütköznek „elitiskola ügyekben"; ám annak a sokoldalú, szakértő munkának, pedagógiai gya­korlatnak a szükségességét, amelyet tehetséggondozásnak nevezünk — senki sem vi­tatja. Az Április 4 útián szé­kelő diákotthon az elmúlt évek alatt bizonyított: ed­dig nem volt olyan tanév, amikor lakóinak tanulmányi átlaga ne lett volna a 4-es osztályzat fölött; még nem bukott meg egyetlen diák sem; 02 egyetemckre-föis­kolákra jelentkezők 90-95 százalékát fölvették! Olyan tutay Gyula élete és mun- (ótól, a megyei tanács el­adatok ezek, melyekkel nem kássága — amelynek egyik nökhelyettesétől miniszteri sok oktatási intézmény di- fontos meghatározó szakasza kitüntetéseket vehettek át a Schmidt Androa felvétető A névadó tudósra Márta Ferenc akadémikus, az MTA alelnöke emlékezett c.sekedhet Magyarországon. S hogy mi van mögöttük? Pedagógiai igényesség: ren­geteg munka; lélektani ér­zékenység; emberi törődés; közösségteremtő akarat és a valódi közösség minden elő­nyének okos használata. Ter­mészetesen sok pénz is; ám Szegeden tolt — valóban a kollégium dolgozói: Ki­példának állitható a mai di- váló Munkáért kitüntetést á koknak,' A tudós akadémi- kapott Tóth József né tanító, kus, a tanár, a „magyarság- Miniszteri Dicséretet Antal tudomány" a néprajz kie- Miklós gépkocsivezető. Az melkedő alakja, a tudo- intézmény szakszervezeti bi­mányszervező egyéniség, az zotlságának titkára Medgye­elkötelezett közéleti ember si Miklós a pedagógus szak­a következőket mondta szervezet elnökségének di­úgy tetszik, a diákotthon egyik nyilatkozatában: „Mi csóró oklevelét kapta. A irányítói, gazdái ezúttal he- Szegeden azt is megtanultuk KISZ KB Dicsérő Oklevelét Jyesen érzékelték, ez az a a nehéz és mégis feledhetet- Tóth Tamás, a városi K1SZ­befektetés, amely nemcsak len egyetemi évek alatt, hogy bizottság első titkára adta gyorsan megtérül, hanem hol a helyünk, kiknek az át Dömsödi Jánosnak, a pénzben ki sem fejezhető oldalán. S ezért a tanítás- kollégiumi diáktanács titká­hasznot hoz. Amiből a jö- ért. ezért a hűséges, baráti iának és Csurgó Ilona nak, vőnk épülhet. . . közösségért egész életemben az intézményi KlSZ-alnp­Az intézménynek tegnap, hálás fia maradok Szeged- szervezet titkárának. Az iin­csütörtóköa ünnepe volt: nek." Születésének 75. év- népségén ott voltak a me­diákotthonból kollégiummá fordulóján bizonnyal méltón gye és a város vezetői: avanzsált (a KISZ KB vei-- adózunk emlékének, ha ked- Koncz János, a megyei párt­senymozgalmában két egy- ves városának az az intéz- bizottság titkára. Székely mást követő évben is olyan ménye veszi • föl a nevét. Sándor, a városi pártbizott­színvonalú munkát kéli vé- ahol a kétkezi dolgozók leg- ság első titkára, l'app Gyu­gezni, olyan eredményeket tehetségesebb gyermekei ne- la. Szeged tanácselnöke. Je­elérni, amelyekért arany ok- velődnek. len volt Germánná Vastag levél jár — s a diákotthon- Az avatóünnepségen Ka- Györgyi, a megyei KlSZ-bi­ból ezután lehet: kollégium), ári Sándorné, az intézmény zottság első titkára, a peda­Az avatási ünnepséget név- igazgatója mondott köszön- gógu.s szakszervezet, a társ­adással kötötték össze, ezen- töt, Márta Ferenc akadémi- intézmények képviselői, va­túl az intézmény neve: Or- kus, az MTA alelnöke be- lamint Ortutay Tamás, n tutay Gyula Általános és szélt Ortutay Gyula életéről névadó fia. Az avatáson ün­Középiskolai Kollégium. és müvéről. A KISZ KB nepi műsort mutattak be a Ebben a városban talán zászlaját Szabó Éva, a KB kollégium lakói. amelyet nem kell különösebben in- tagja adta át a kollégiumi Ortutay-gyüjtósekböl válo­dokolni a névválasztást: Or- közösségnek. Szabó G. Lász- gatlak. Á korszerű cipőgyártásról Technikusok nemzetközi tanácskozása Csütörtökön a Duna Inter- elnöke nyitotta meg, kö­continental Szállóban meg- s/öntötte 17 ország jelen lé­kazdte VII. kongresszusát a vő 350 cipőtechnjkusát, va­Cipölechnikusolc Nemzetközi lamint a 150 hazai szakem­Szövetsége. bert. A kétnapos tanácskozást Cseh József ipari minisz­Hugo Lüscher, a szövetség terhelyeltós bevezető előadá­sában elmondotta, hogy a A falunapoktól a BASIC-táborig A cím szavait megszám- májút. A TIT „baráti kö- ban nem fogadhatnak min­lálhatatlan más is helyette- röket" szervez, a Munka és den jelentkezőt, de így Is síthetné: a Tudományos Is- műveltség vetélkedőit, he- 420 általános iskolás tanul­meretterjesztö Társulat mű- gesztőtanfolyamot és faluna- ta meg a több turnusos tá­ködési területe annyira ki- pokat, mikor mire van szűk- borban a BASIC-nyelv és a szélesedett manapság. Külö- ség. A tíz év alatt összesen gépkezelés alapjait. A vá­nösen kisebb településeken 150 előadás-sorozatot tartót- rosi (és a megyei) TIT-nek tak. Mindezekről a szervezet nincsenek számítógépei (ter­titkára, Michna József szá- vezik néhánynak a megvá­molt be a szegedi és vá- sárlását), ezért iskoláktól dorfalván a nagyközségi TIT- roskörnyéki TlT-szervezet kértek és kaptak segítséget: szervezet Eev évtizedes elnökségi" ulesen, amelyet tegnap, csütörtökön tartot­tak. szembetűnő a Társulat je­lenléte. Ilyenként ismerszik Sán­szervezet. Egy évtizedes múltja van; ezalatt nemcsak jó kapcsolatok alakultak a fönt sorolt fórumokkal, de a TlT-szervezet maga is a Ez alkalommal értékelte az elnökség a nyári BASIC község lakóinak fontos fóru- nyelvi tanfolyamokat — jó­mává vált. Immár természe- nak. Puskás Albert főiskolai tes gesztussal kérik a falu- docens beszámolójából kide­siak a számukra éppen ak- rült, hogy az idén másodszor „.„••,„.„ „ •„, , • , , ... ... ,. , , .. - • elnoksege, amiért dumente­tualis eloadas-sorozatokat — megszervezett szamitogepes a pályaválasztástól a nyúlte- tábor igen népszerű; szál­a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a 600-as szakmun­kásképző intézet, a tarjáni Piros iskola, a Ságvári gim­názium és az úttörőház ve­zetőinek nyilvánította kö­szönetét a városi szervezet sen rendelkezésre bocsátot­nyésztésig mindenféle té- láshelyek és gépek hiányá- ták számítógépeiket. magyar cipőipar szakmai1 hagyományai jelentősek; évente 50 millió pár lábbeli készül Magyarországon, két­szer annyi, mint amennyit hazánk lakossága évente vá­sárol. A termékek mintegy 65 százalékát i0 magyar vál­lalat állítja elő, ezért is nagy a jelentősége a mos­tani konferenciának, ame­lyen a korszerű cipőgyártás, értékesítés, a modern tech­nikai, technológiai es szer­vezési módszerek kölcsönös megismertetése a fő cél. Vermes Lászlóné, a hazai Bőr-. Cipő- és Bői-feldolgo­zóipari Tudományos Egye­sület tiszteletbeli elnöke ar­ról szólt, hogy az egész vi­lágon szinte azonosak a ci­pőipar problémái. A kongresszus szakmai előadásokkal folytatódott. Iljú A Magyar Vöröskereszt jelentős fejlődést ért el ifjú­ságpolitikai munkájában — állapították meg a szervezet országos vezetőségének csü­törtöki ülésén. Gegesi Kiss Pálnak, a Vö­röskereszt elnökének vezeté­sével a testület értékelte a szervezetnek az ifjúság kö­rében végzett munkáját. Rá­mutattak: mind több fiatal vállal részt a különböző vöröskeresztes akciókban. Az 1977-ben a KISZ Központi Bizottságával megkötött együttműködési megállapo­dás alapján a vöröskeresztes szervezetek az elmúlt idő­szakban arra törekedtek, hogy sajátos programokkal és módszerekkel vegyenek részt az ifjúság szocialista, huma­nista szellemű nevelésében, az önzetlen segítőkészség erkölcsi értékének kialakítá­sában és gyakorlásában. Az ülésen megállapították: a középfokú oktatási Intézmé­nyek tanulóinak 17 száza­léka, az egyetemi hallgatók­nak több mint 10 százaléka csatlakozott a mozgalomhoz. A Vöröskereszt azonban ke­vésbé követi figyelemmel a* lakóterületi és munkahelyi alapszervezetekben dolgozó fiatalok tevékenységét. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom